Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 74. szám

Esztergom VI. évfolyam. _________________74. szám.

Vá

rosi s megyei érdekeink k özlönye.

Vasárnap, 1884. szeptember 14- m

JA

egjkl.enik heten kint kétszer:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

FI LŐ FIZETÉSI ÁR:

egész éne....................................................ti irt — krfé

l éne......................................................:í , -- .

n

ej/y*».lévro.................................................1 » -r' 11 ,

E

gyes s/iini éra 7 kr.

liová

SZERKESZTŐSÉG:

Széchenyi tér 35.

lap szellemi vészét illető közlemények küMemISk

KIADÓHIVATAL:

|S Z ÉCH ENI-TÉR

hová a hivatalos s a magán hirdetések, a nyilttcroe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reel am ál ások iiitózemlök.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS HIRDKTSSKK:

1 szótól 100 szóig — frf. 75 kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „

200—800-ig . 2 „ 25 „

Bélyegdíj 30 kr.

MAGÁNmiímOTÉSEK

megállapodás szerint lehető legjutáuyosal'ban közöltéinek.

NYIl/LTÉR, sora 20 Kr

Jogok és kötelességek.

Esztergom, szept. 12.

(Dr.H.) Minden embernek, ki a mai világban él, tudnia kell jogait és kötelességeit.

Jog- és kötelességtudás nélkül a mai világban nem nézik az embert semmire, sőt nem is boldogulhatunk.

Minthogy alkotmányos államban élünk hol mindenkinek vannak jogai és kötelességei, tehát méltán megkívánhatja azt a mai társadalom minden rendű és rangú tagjától, hogy azt meg i* tanulja.

Tudja a szolga, hogy gazdájától követelheti bérét — ez joga. Viszont tudja, hogy a gazda minden parancsát teljesíteni kell — ez kötelessége.

Máskép hangzik azonban ez a két szó olyan embereknél, kik az alkotmányos életben is szerepet vannak hivatva játszani.

Ezek közül nagyon sokan nem tudják, hogy mi a jog és mi a kötelesség.

Ebből keletkeznek aztán azon bajok, melyeket a mindennapi életben száz meg százféle változatban kell olvasnunk és 'tapasztalnunk.

A fonák viszonyok, melyek a jog és kötelesség nem tudásából keletkeznek, nyakába hozzák az üzlet embernek és iparosnak a bukást.

Mit bánja akárhány kereskedő, iparos, vagy földmi velő, ha a törvény, melyben jogai es kötelességei vannak megírva, bár mit mond is.

Azt tartja, minek azt neki tudni, megtanulta 6 helyette az ügyvéd.

Sajnos, de igy gondolkoznak sokan.

Hiszen az még nem zárja ki hogy az ügyvéd közben járását ne kellene

igénybe vennünk valamely ügyben, ha ismerjük a törvényeket.

A törvényismeret tehát az, a mi jogainkra és kötelességeinkre tanít.

E tanítás iránt minden művelt polgárnak kellő fogékonyságot kell taun- j

sitania.

Hány iparos, vagy kereskedő van, a ki törvényeit, mint életének legfőbb tényezőit nem ösmeri, sőt azokkal épen j mit sem törődik!

Mily fontos missiót teljesíthetnének j az egyesületek e tekintetben !

Az egyesületek termei nemsokára jobban igénybe lesznek véve. A tagok eljárnak szórakozni s olykor-olykor felolvasásokat is hallgatni.

Nem lehetne például az illető törvényeket olvasó-estélyeken törvény ismerő által felölvastaini s okszerű magyarázatokkal kísérni ?

Próbáljuk csak meg s majd meglát j juk, milyen más élet lesz mindjárt, ha tudni fogják azt, hogy milyenek az állami élet mozgató erői.

Szavunk leginkább az iparosoknak és a községi olvasó-egyesületiick szól.

Itt reméljük, hogy az iparosinak elnökei világosságot fognak terjeszteni az ifjú iparos elméjében az által, hogy a következő téli idő alatt az egyesületekben egy felkért törvény ismerő által az uj ip ártörvény bői felolvasásokat s magyarázatokat tartson.

Valóban itt lenne már az ideje, hogy iparosaink necsak kalendáriumot szereznének, de törvényeiket is asztalukon tartanák s nagyobb érzékkel viseltetnének azon törvényes intézkedések iránt, melyekkel a törvényhozás jólétüket akarja megalapítani.

Gazdasági levél.

(Még egyszer a búza üszög ellen.)

Kis-Megyer, szept. 10.

Az üszög legtöbbször a hibás vetőmag, késői vetés és az időjárás rendetlensége folytán keletkezik. Befolyással van még erre a talajviszony is ; de tapasztaltain, hogy az időjárás rendetlensége bir legnagyobb befolyással az üszög keletkezésére. Ennek kiirtására egy mérő búza páczolására veendő : 5 dg. kékkő, 2 és fél dg. konyhasó 2 liter vizbeu feloldva.

Az 5 dg. kékkő kerül logfölebb 2 krba, a 2 és fél dg. só 1 krba, tehát egy mérő búza páczolása kerül B krba és alig egy negyed órai munkába, már most a ki e csekély kiadást sajnálja, az önmagát okolja, ha búzája helyett üszög terem.

A páczoláshoz szükséges folyadék előállításához legczélszerübb egy petrole- uinos hordót szerezni, ezt közepén ketté fűrészelve, kapunk két nagy sajtárt, melyek minden kébe belefér körülbelül 90 liter viz, e sajtárokat a páczoláson kívül a gazdaságban többfélére is lehet használni.

A kékkövet és sót nem szükséges megtörni, ökölnyi nagyságú darabok pár óra alatt feloldódnak hideg vizbeu is, az eljárás következő : a magtár vagy

szemházban elhelyezünk egy petroleumos hordót vagy nagy sajtárt, ebbe belemerünk egy előbb már literrel megmért kisebb sajtárral p. o. 80 liter vizet, mely a fönnebbi aráuy szerint elég 40 mérő búza páczolására, a 80 liter vízbe kell 2 kilo kékkő és 1 kilo só, ezen kékkő és sómennyiséget akár ökölnyi darabokban egy úgynevezett csollánzsák- ból készített zacskóba tesszük és a sajtáron keresztülfektetett páleza közepére spárgával úgy erősítjük, bogy a zacskó közvetlen a viz felszíne alatt lebegjen, pár óra múlva a zacskó üres lesz, jeléül, bogy a beletett anyagok teljesen feloldódtak, ekkor készen van a folyadék, melyből a következő napra a szükséges búza mennyiséget bepáczoIllatjuk s ha kifogy a folyadék, pár óra alatt a fönnebbi eljárással tetszés szerinti mennyiséget után készíthetünk.

Ha a következő napra p. o. 20 mérő búzát akarnánk bepáczolni, akkor a 20 mérő búzát kimérjük a magtár vagy szemház padlózatára, hol arasznyi vastagságban el téríttetvén, a második 20 liter folyadékot öntözzük rá egyenletesen, miután háromszor ismét jól átla- pátoltatik, hogy lehetőleg minden szem megnedvesedjék, ekkor garmadába ösz- szeháuyatik és egy éjen át úgy marad, másnap aztán akár kézzel, akár géppel bátran vethető, de ha eső vagy bármi más oknál fogva másuap el nem vet- hetnők, akkor a bepáczolt mag vékonyan elterítendő és többször átlapátolandó, hogy a vetésig csirába ne induljon.

Végül megemlítem, hogy a kékkő mérges anyag, azért a folyadékot tanácsos zárt helyen xartaui, hogy abból házi állataink ne ihassauak, ha pedig bepáczolt vetőmag kimaradna, ezt nem szabad megőrletni, hanem meg kell takarítani a jövő évi vetéshez.

A fönuebb leirt páczolám módot én 14 év óta gyakorlom és ezen időközben a kezelésem alatti gazdaságokban búza-üszög még egyetlenegyszer sem fordult elő.

TAMÁSY LAJOS,

pannonhalmi foapáts. gazdatiszt.

&tcííiána$i.

Tavasz ha éljő ébred völgy, berek,

S a tél halotti álmot szendereg,

Hosszú álmából ébred fii, virág,

Szellős fiival mán szórva illatát Rügyet bocsájt az őszi vén ákász, Lorabjáu ezernyi dalos nép tanyáz,

Erdők szivéből gyöngyöző patak,

Partján mosolygó rózsák ringatlak, Kaczér pillangó ül a szirmokon,

Daltól visszhangzik erdő, völgy, orom... Szép gyermekem, oh kagydd el ágyadat, Ha jő a hajnal, jő a virradat,

S hol édes álmot szellő sző föléin, Tanulj szeretni csendes völgy ölén.

Nyílás űtán, ha jo a hervadás,

Virágnak, lombnak síri ágyazás ;

Sikongó felszél tű az avaron,

Szirmát veszíti rózsa, liliom ;

A csermely csobban, áh, de partjain Nincs többé nárczi-z, szegfű, kankalin,

A vén ákászuak lombja, bus, üres, Kisded lakója uj hazát keres...

Nyomasztó bánat leug a tájou át,

Szövi a köd halotti fátyolát.

Ne ejts könnyet a tarlott táj felett,

Ez sorsa annak, aki él s szeret... Hallgasd mit suttog fű, fa, lomb, levél,

S tanulj feledni hervadt völgy ölén.

LÉVAY SÁNDOR.

<Sc|/tj/ -mayxjaz, ■müem'té'kzó

( A garam-szent-benedeki góth templom újjászületése.)

Barsmegye legkiesebb tájáról, a szép Ga- ram-Szent-Benedekről érkeztem vissza. Emlékeim olyan kedvesek, benyomásaim olyan élénkek voltak, hogy mindjárt másnap be akartam váltani egy szép asszonynak tett Ígéretemet. Távozásomkor ugyanis kikötötte, hogy mindent el fogok neki mondani Garam- Szt.-Benedekről.

Néhány pliotograpliiával be is kopogtattam. .

A szép szellemű asszony épen frauezia útjáról ejtett jegyzeteit rendezte.

— Tehát visszatért, —kezdte uyájas mosollyal — lássa nekem közelebb van Páris, mint Szent-Beneiek. Tizenkét órányi kocsiút, augusztusi verőfénvbeu, döczögő utón, árnyéktalan ákáczok alatt mai nap már valóságos viszontagság. De beszéljen útjáról, barátom, hiszen leánykori édes emlékeimet támasztja föl.

— Garam-Szent-Benedekből nevezetesség lett, asszonyom. Magyarország összes Szent- Benedekjej közt a leghaugzatosabb nevű. Sem a somogyi, sem a vasmegyei, sem a pesli, sem a békési Szent-Beaedek nem téveszthető össze ezeniúl a barsival.

— Épen öt éve jártam ott, mikor Szkle- nóról egy kis kirándulásra eredtünk. Megragadta-e a vidék bája?

* A „Magyar Salon“ szeptemberi füzetéből, hol a közlemény négy illustratióval jelent meg.

— Elragadott, asszonyom. Az ut Garam- Szent-Beuedekig kétségbeejtőeu unalmas. Sivár egyhangú falvak, itt-ott egy-egy nyaraló, sehol semmi vonzó, de gabuakereskedői szempontból azért mindenütt érdekes. Garam- Szeut-Beuedekkel egy gyönyörű kis aradi- csom kezdődik. A szeszélyesén csavargó Guram tükrébeu magas sziklahegyek nézik egymást, hűvös erdők üdítő szellője s iet elénk, nyájas völgyek és viszkangos bérezek köszöntének s fejedelmi tekintéllyel néz le reánk a régi vár s az ősi templom. A természet változatos szépségeinek nélkülözéséért dúsan kárpótol a garam-szent-benedeki panoráma.

Néhány tagba szakadt munkásnő üdvözöl alázatosan és tótul, a mi nem igen volt hankás. A kis tót mezőváros népsége elég szorgalmasan ostromolja munkájával termésért a meredek és sziklás hegyeket s csöndes békével és egyetértésben éldegél a vár alatt.

— Yan-e még nyoma á három év előtt pusztító borzasztó tűzvésznek ?

— Van, asszouyora. Mégpedig egy igen: elegánsan restaurált gyönyörű góth templom képében. Mert nincs szorgalmasabb építőmester a tűznél. A mit a maradiság csupa szokásból megkímél, a mi útban áll és szemet szúr, azt a tűz lerombo'ja, hogy utat nyithasson az építés művészetének. Szeut- Beuedek néhány év előtt csakugyan elpusztult. Egy viharos estén a láugok martalékul ejtettek mindent, a mit a tűz hatalma elpusztítani képes.

— És elhamvasztotta a régi árpádkori góth templomot is ?

— Azt nem, asszonyom, mert a mi elhamvasztani való volt, azt már épen nem lehetett összeköttetésbe hozni árpádkori hagyományokkal. A mi elégett, az jobbadán elégetni való is volt. Barock-to ruyok s copf- ékitmények bainvadtak le a gót falakról. ízléstelenséget törültek el a lángok, megtisztították a régi stylt.

— Valóban meg most is mosolyognom kell azon a sértő építészeti visszásságon, hogy a templom nemes góth ivei alatt s a góth pillérek előtt unalmas barock Ízlésű oltárok sorakoztak.

— Ezeket ugyan megkímélte a tűz, asszonyom, de nem a Stornók Ízlése. Valamennyi styltelenség lomtárba került. Tekintsecsak ezt a képet asszouyora. Ez a mostani Bene- dek. A késői gótliikus stylű templom előkelő nemessége vissza van állítva. A tornyok egész újak, de egészen stylszerüek. A csúcs- ívek mindenütt kiszabadultak az elfalazások mögül. Szóval a régi templom régi stylje valaliára ismét érvényesült. A templom falaihoz ragaszkodó lomha épületekből sokat leromboltak s a régi várat ismét helyreállították.

— Ha jól emlékezem, Garam-Sz.-Benedek árpádliázi alapítás ?

— Valóban az, asszonyom s ha uem uu- tatja, egy két sorban el is beszélem. Géza királyunk körülbelül nyolczs/.ázliz esztendő előtt a kies fekvésű hegyek közt a benezé- sek számára gazdag monostort és dns jn- vadalmu apátságot alapított. A garam-szmit. beuedeki vár és templom tehát az első Árpádok egyikének emlékét hirdeti. Valami háromszáz esztendő óta az esztergon i ÍÖ