Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 62. szám

Esztergom VI. évfolyam.

62. szám.

Vasárnap, 1884. augusztus 3-iiii

Városi s megyei érdekeink közlönye.

JA

egjelenik: hetenkint kétszer:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

e^ész évre fél évre . nerjedés re

ELŐFIZETÉSI ÁR

Egyes szám ára 7 kr.

0 fit — lcra . - .

1 . r»o .

SZERKESZTŐSÉG:

Széchenyi tér 55.

hová a líip szellemi részét illető közlemények kiilil»nd3k.

KIADÓHIVATAL:

|SzÉCHENI-TÉR

Iiotíí a liimtftlos s a magán hirdetések, a njilti-c. oe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reelamálások intézendök.

HIRDETÉSEK.

HÍV AT A LOS IMIM) INTÉSEK :| MAG ANHIRDETÉSEK

1 szótól 100 szóicr — fj t 7ö kr.

100—200-ig . 1 „ 50 „

200—600-ig . 2 „ 25 „

Hélyegdíj 30 kr.

megállapodás szerint lehető I égj nt anyósakban közöl tétnek.

NYILTTÉlt sora 20 ar

A segély-egyesületek.

Esztergom, jal- 31.

(N. L.) A segély-egyesületek mai rend* szeri! működésüket alig bírják egy század óta. A legrégibb krónikák íöljegy- zósei szerint léteztek ngyan egyes eg}- máshoz rokon ipar-agak közöt t „Bund ok, vagy „society uek, másnéven a még máig is föumaradtczéhek,de amelyeknek működési köre nem az egymást^ szellemileg vagy anyagilag való támogatásra terjeszkedett, hanem csak a társulathoz tartozók közötti rendet volt hivatva föntartaui. így felügyelt a tanonczok rendszeres kiképzésére, a segédek és mesterek közt felmerült visszás dolgokat intézte el. stb.

A társulatnak minden ipart űző tartozott tagjává lenni s ki azt elmulasztotta, csak kontárnak tekintetett s sok helyütt még ipara gyakorlatától is el- vouatott.

Azon segéd, ki valamely kihágás miatt büntetve volt, később a társulat tagjává nem lehetett.

így tehát mint a fentiekből is érthető az önsegélyzés még ezeknél nem volt életbe léptetve.

A mai segély egyesületek rendszerét az angoloknak vindicáíják; kezdetben csak munkás körök alakultak, melyek czólja az összetartás, azaz egymás jogainak megvédése volt; segélyben nem részesítették tagjaikat, hanem a befizetett tokét azután közösen elköltötték; ezen szokással azonban felhagytak, mintán ennek káros hatását tapasztalták s a jelen egyesületekhez némileg hasonló társulatokat létesítettek.

A mai segély-egyesületek egyszersmind

tagjaik önművelődésére is vaunak alkotva. Léteznek olyanok, a melyek csak beteg segélyt adnak s vannak ismét nagyobb szabásunk, melyek beteg-, rokkant-, öz vegy s árva segéllyel támogatják tagijaikat s hozzátartozóit.

| Hogy mily hatással van az ifjúkra j az egyesülés, azt talán fölösleges mondanom. Az ifjak gyakoribb tanulságos | társas összejövetele, az érdekesebb eszmék, szak-dolgok megbeszélése, fölkelti bennök a tudás iránti vágyat, lassankint fokozódik értelmi képességük s megtanulnak a társaságban mozogni. És tagadhatatlanul csak az ifjúság egyesülése j által lehet azon űrt áthidalni, melyet eddig annyi áldozattal ki egyengetni nem sikerült. S ifjaink közül azok, a kik föl fogják a kor intő szavát, sietnek is az egyesülés magasztos eszméje mellett síkra szállni; láthatjuk ezt a segély egyesületek számából és tagjainak sokaságából.

A korszellem igényeinek megfej előleg az egyesületek is igyekeznek hatáskörükhöz képest minél hasznosabb törekvéseket pártolni s tagjaik önművelődését előmozdítani.

Tudományos és szépirodalmi előadások rendezése, valamint egyes szaktudományok tagjaik közti taníttatása stb. oly tényezők, melyek minden haladni akaró ifjúra nézve elkerülhetetlenek; valóban nemes czélt érnének el azzal az egyesületek, ha fölhasználva azon mindenkit egyformán lekötelező kezdeményezést, melyet nemrég az irók- és művészek társasága felhívásban bocsátott közre, a melyben ajánlkozik, hogy a vidékre egyes társulatok meghivására szívesen küld ki tagjai közül felolvasókat; vagy ha azt nem, hát minden városban találhatni erre hivatott férfiút, ki ezen föladatot megoldaná.

S mily haszon háramlanék ebből nem csak a tagokra, hanem a nagy közönség s zsibbadt társas életünkre is !

Iiy erkölcsi mozgalmak rendezésére vannak hivatva az önképző-egyesilletek,

A téli időszakban rendszeres fölolvasásokat tarthatnának. Lehetne pl. ha- vonkint kettő, egy tudományos s egy belletristicus tartalmú.

Megemlítem még a könyvtárakat. — Egyesületeinknél nagyon kovés kivétellel, lábra kapott a külföldi, nevezetesen a franczia rém-regény irodalom pártolása ; Montépin, Punson, Féval stb. majdnem túlságos számmal vaunak az egyesületi könyvtárakban s hazai irodalmunk vajmi gyéren van képviselve; sok helyütt nem találhatni nemzetünk koszorúsait még csak egy példánnyal sem képviselve, pedig mi volna annál előbbre való s mindenkire nézve hasznosabb, minthogy nemzete irodalmát megismerje.

Küszöböljék ki az erkölcsrontó rémregényeket s adjanak tért a tudományos és nemesitő szépirodalmi műveknek.

Törekvésünk a magyar irodalom pártolása legyen, mert azt tartja egy köz mondás: Qui vént la fin, vént les moyens.

gm

Irta és Rudnay Sándor herczegprimásnak ajánlta

1820-ban

jjELSEI }3:RÖ j^ERENCZ kirvai plébános

Latinból fordította: PIACSEK JEROMOS- (V. közlemény)

XIII. A harmadik prépostság v. társasegyház volt sz. Tamás vértanú egyháza.

Ennek is alapitóját és eredetét homályban hagyta az idők mostohasága.

Hogy 1270 ik év előtt már létezett’ kitűnik V. István okmányából (Katona, iVI. k. 523 1.): „Mi István, Isten kegyelméből egész Magyarország királya, jelentjük, hogy az esztergomi adó egy részét, mely a főispánt és udvarát illette azaz : az egész adó felének kétharmadát a mi elődeinknek a káptalan iránt való szokásos bőkezűsége szerint az esztergomi káptalannak ajándékozzuk Kr. sz*

u. 1270.“ Hogy egykor 8 tagból álló segédlettel bírt, Szerdahelyi ezen szavakkal (Szerdahelyi Chronograpliia, ce- leber. Hungáriáé urbium et oppidormu, 287. lapon) bizonyítja: „A harmadik város : Szent-Tamás, melyet a prépost és más 8 kanonok magas hegyeiu épült nagyszerű házai diszitének“ De Pázmán Péter alatt e szám kisebbre olvadt (Pétert!, Cone. II. k. 267. 1.): „az esztergomi káptalan — úgymond — egykor 38 kanonokot számlált, a mint ezt a káptalan alapszabályai mutatják, most már csak 23 an vannak, a négy méltóság: a főprépost, az olvasó, az éneklő és az őr; 4 prépost, kiknek mindegyike kanonoki segédlettel bir, u. m. a szt Györgyről nevezett prépost, ki egyuttal a székesegyház archidiaconusa, segédlete 8 tagból áll ; a sz. István prépostság 6 tagú segédlettel.“ Ha ezen legkisebb számot is vesszük, úgy Esztergom város kanonokainak és própostaiuak száma 61-re rng.

XIV. Az Árpádház kihalta után, melj'nek uralkodása alatt ezen 4 káptalan keletkézett e's virágzott, a csehek a főszékesegyháznak nagy kárt okoztak.

A magyarok két részre oszoltak, mig az egyik rész a cseh Vonczelhez hozott, addig az esztergomi érsekek, Gergely, Mihály, Tamás és a kanonokok a római pápák által ajánlott Hébert Károlyt támogatták. Ezért Venczel haragra gyűAz „Esztergom isViüka“ tárcája.

Q/b £tv titíiom.

(Chi misso.)

Szép babámmal minap este Csókolózhiuk titokban,

Nem gondoltuk, hogy valaki Körülöttünk lesben van.

De egy csillag az meglátta,

S mi vesztünkre lehullott,

A tónak meg sima tükre,

Pelfogta a csillagot.

Halász legény csónakázott Épen azon a helyen,

A csillag az evezőnek Elmondta, hogy mit tettem...

És a lapát gazdájának,

A legény meg babájának Mondta el az esetet;

A lány többi lány társának,

Lányok pedig nem hallgatnak!

No de se baj, megesett !

HABER SAMU.

Bajza életéből.

(Mutatvány Szántó Zsigmond sajtó alatt levő művéből.)

(Pestre vágyik -- Kilátások. — A kir. tábla jegy* zőjeíil esküszik fel. — barátsága az Aurorakörrel.— Ennek rövid jellemzése és összevetése Kazinczy körével. — Bajza néhány költeménye. — Azi827.

év dönt pályáján. — Ekkor Írja az „Epigramma Theoriáját.“ — Magánviszonyai. — Végre megtelepszik Pesten és irö lesz.

A diaetábau megfáradt Bajza csüggedtem ábrándjaszegetten tér vissza Orosziba és az 1827. év szeptember és október havát üdülésre szánja. De otthon sem érzi jól magát. Az ügyvédi vizsga kezd már lelkére nehezedni, nincs nagy kMve a tanulásra ; barátaihoz is szeretne közelebb jutni ; de különösen a falusi élet unalma és csak testvér, zsörtöl köclésektöl megzavart egyhangúsága sehogy sincs Ínyére. Csak Pestre, Pestre ! Ez most egyedüli kívánsága. Itt meg a megélés gondolata állja útját. Az írásból az időben még sokkal bizonytalanabb került mint mostanában ; hivatalra sincsenek kilátásai ; ha birtokát eladná is, belőle csak 300 frt évi pénz telnék és azzal még adósságokat is kell törlesztenie.

Végre barátai biztatására, Pestre jön és Matkovics, protonotárius mellé a kir. tábla jegyzőjéül esküszik fel. Toldy szives barátsággal ajánlja fel neki lakását, de Bajza fél, hogy nem tudunk majd megférni és csak sok rábeszélésre fogadja el az ajáulatot. Ez akkori irodalmi világunk gyújtópontjába kerül. Barátsága Kisfaludyval szorosabbra válik ; itt ismerkedik meg Vörösmartyval és az Aurora-kör többi tagjaival, kik elolt már nemcsak néhány kiváló költeményeiről ismeretes, melyeket hébe-korba az Aurorába küldött, de Toldy magasztalásai által nagy becsülésiikbeu is részesül.

Szabad idejüket jobbára Kisfalndynál töltik, hol pipázgatva, tréfa- és dal közölt teremtik újjá irgalmunkat, mely Kazinczy

által erejéből sokat vesztett és Zrínyi, Páz- raáuy vagy Mikes irodalmához képest igen elsatnyult. Hogy irodalmunk friss virágzásának induljon, arra Kazinczy csak külső és felszínes vonásokban adott gyenge kezdetet ; csak irodalmunk satnya földjén, holott annak feltámasztására az az ős természeti erő kellett, melylyel az Aurora-kör lépett sorompóba.

Egymást biztatva tanítva és művelve aratták az „Aurora“ kör tagjai féuyesuél fényesebb diadalaikat, irodalmunk szavába a nemzetiség érczét olvasztva ! Szavuk csodás visszhangra kelt, melynek felcsendiiUére Kazinczy kora egyszerre százéves halottra ’ vált. — Az élet, mely csak kevéssel előbb í Kazinczy bűvös erejéből mozgott és lelke- j sült, — a „Zalán futása“ hallatára meste-j révei együtt bolt irodalom lett. — Az„Auro-| ra-kör“ missiója irodalomtörténetünk leg-1 ragyogóbb lapja ! Hatására feltámad népünk; régi büszkeségünk hervadt galylyai megélénkülnek varázsára; önállóságunk erőre kap és későbbi politikai átalakulásunknak és küz- i delraeinkuek e kör működésében takad első1' csirája.

Ez a társaság kellett Bajzának ; itt végre igazán boldog volt.— A pozsonyi üres fényt igazi magyar tűz váltotta fel e társaságban; a „diákok“ helyett művelt és érzésben gazdag sziveket talált, a testvérei részéről tapasztalt hidegség itt nem égette ; — barátai igen szerették a bánatos mosolyú csendes, lelkes beszédében lázba nem gyulladó ifjút, ki oly melegen tudott hozzájuk ragaszkodni. — Hisz e körön kívül nem volt neki seubÜQ !■,; EíIctj'VjjJ KRfjjludyt szerette

legbensőbben, a ki valóban csodás varázs- zsal uralkodott élte fogytáig irodalmunkon., — Kiváló finom Ízlését, nagy műveltségét, nemcsak csodálták barátai, de magokba is. szívtak belőle és minden összejövetel után elégedetten válhattak széjjel : — mindegyikük gazdagabb lett a mester néhány eszméjével. — Vitatkozásaikkal hatottak egy a másra legjobban; a vitatkozások által nagyban nagyban erősödött a kör eszméje, czélja és iránya; nagyban fejlődött tagjainak egyénisége is. — Ez volt Bajzának igazi világa és itt ő volt az első barátai között.— Mert nem kellett a melancholikus kedélynek sokáig évődnie, — mint pozsonyi szobácskájábán, mig ogy goudolatota „cbaosból“ felszínre hozhatott ; barátainak szava könnyű szárnyra keltik azt és ha egyszer kirepült a szó, erélyesebb, lelkesebb és meggyőzőbb védőjét keresve se lehetett volna találni Bajzáuál. — Ilyenkor egészen ki volt cserélve.— A csendes magába vonult ifjú élénk taglejtéssel, a meggyőződés csengő hangján védte eszméit ; vilái hevében nem egyszer ült arcára az átszellemíiltség vonása ; szemeinek élénk lobogása elárulta, hogy mily igaz az ajkáról fakadt szó. —Ez által Bajzának jelentékeny szerepe jutott e körben.

— E hang az „Aura-kör“ hangjává leit.

— Ellenzéket képez az eddig dívott írány- talan színtelen Kazinczy-féle irodalommal, mely pártállás nélkül, össze-vissza működött és melynek utján irodalmunk soha határozott irányra nem vergődhetett volna,—* Kazinczynak legfőbb czélja az volt, hogy mentül több iró és költő árasm el irochü- PllUllíat. mesteréül őt ismerve el. — Hizelgett,