Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 24. szám

Észt ergo ni- V. évfolyam.

24 szám.

Csütörtök, I8&3. március 22-éo

es

Városi s megyei érdekeink közlönye.

Mi

EGJELENIK HETENKINT ..KÉTSZERI

VASÁRNAP ÉS^CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész évié...............................................G fit. —

fél évre....................................................8 „ —

negyedévre

...............................................1 „ .r>0

E

gyes szám ára 7 kr.

Ur.

SZERKESZTŐSÉG:

Y FALZ-ŰAZ első emelet

HIRDETÉSEK.

hová a lap szellemi részót illető közlemények küldendők.

HIVATALOS HIRDETÉSEK :

MAGÁNH1RDETÉSEK

KIADÓHIVATAL:

^ZÉCHENI-TER

1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. ] 00—200-ig . 1 „ 50 „ 2no—.oi00-ig . 2 „ 25 „

megállapodás szerint lehető tegjutányosahban közöltéinek.

hová a hivatalos s a magán hirdetésük, a uviltlérhe szánt kozBélyegdíj «*0 kr.

NYlLTTÉLí sora 20 kk.

lemenjek, elölizetési pénzek és reclainálúsok intézemlök.

—-----------------------------■■ —----Modern leánynevelés.

Sok laza ismeretü férfiúnak imponál az, mikor egy hölgy sokkal járatosabb az európai politikában, mint a harisnyakötésben, ha sokkal jobban cseveg egy éneiklopnediából mindenről, mindenkor és mindenütt, de azért nem tudná megmondani, hogy a «nieder vagy a betű feltalálója használt-e többet az egész emberiségnek.

Mai napság már mindenért érdeklődünk, mindenhoz hozzászólunk, akár hivatásunk, akár nem, csak hogy minden áron művelt omborokuok tessünk. Nem terra incognita tehát előttünk az ez idő szerint uralkodó tautorvdivat, mely különösen hölgyeinknek szól.

Felsőbb körökben franczia, vagy német gonvernantook kapnak tanszéket a leánynövendék kiképzésére. Az ilyen franczia vagy német kisasszonyok nagyon hasonlítanak egymáshoz két vonásban. Először is egyformán alaposak mindenben s olyan komoly arczczal magyarázzák a hímzést, mint a villanyos- ságot s olyan kérlelhetetlen lelkesedéssel értelmezik Hugó Vietort vagy Schillert, mint akárcsak a következő órában a legpikánsabb creme készítését. Másodszor egyformán alaptalanok a nemzeti tantárgyak tárgyalásában. (Engedjék meg olvasóim, hogy nemzeti tantárgyaknak nevezzem azokat, melyek egy magyar leányt legislegelső sorban érdekelnek. Például a magyar történőt, a magyar irodalom, tudományosság és költészet története s ha arrogánsok vagyunk, a magyar művészet története.) Éhez a tudákos gonvornantook épen annyit tudnak, mint például mi a zulu szellemi életről.

Azért mutatnak föl azután a legfelsőbb körök annyi lelkes honleányt, a kik nemzeti irodalomért és művészetért buzdulva töltenék be hivatásukat mikor családot alapítanak,

A középosztályok leány gyermekei részint zárdákban részint magán nevelő intézetekben nyernek kiképoztetést.

Mindkét helyen a sokoldalúság látszata a legfő törekvés. A encyklopae- dikus képzés meddősége itt még kirívóbb min t közép tanodáinkban.

Mindenből valamit —■ ez a jelszó s a végeredmény : az egészből semmit. A szülők káp ráz tatására remek művek készülnek a gyengédkezü tanítónő szorgalmával s a kis tanítvány monogramjával. A vizsgálatokon valóságos szerep- osztás dívik s az összevágó feleleteken azután nagyot néz a nagyságos tanfelügyelő s majd örömkönyeket sir a jó mama.

Nincs hatalmunkban az uralkodó hibák eltörlése leánynevelésünk terén.

De annyi bizonyos, hogy közép ősz tályú leánygyermekeink nevelésének ez idő szerint három igen nagy hibája van.

Maradjunk először is a legelső tantárgynál : a kézi munkáknál.

Leánygyermekeink nagyrészt olyan irányzatú kézimunkákat sajátítanak el, melyekre a középosztálynak legkevesebb igénye van. Egyszerű, mindennapi szükségleteknek eleget tevő munkákra a többi közt legkevesebb gondot fordítanak. Az élet pedig azt kívánja meg tőlük, a mit az iskolákban leginkább elhanyagoltak s azt vonja meg tőlük, a mit legbuzgóbban gyakoroltak.

A sokoldalúság látszatát czólzó sok féle tárgyakon gyorsvonatszerűen sikanak el. Lelkiösmeretes kitartást, komolyabb bolemélyedést valamibe nem igen tanulhatnak.

Végül nagy hibának tekintem, hogy magyar leányiskoláinkban a szoros értelmében vett magyar tantárgyakkal igen fölületesen számolnak le, úgy bogy ez idő szerint semmisem sürgősebb, mint leány oktatásunk ügyének lelkiüs- meretes rendezése.

Borászati egyesületünk.

Borászati egyesületünk negyedik évi üzlet eredményének kimutatása fekszik előttünk a múlt esztendőről.

Ez azt jelenti, hogy az egyesület márczius 29-én fog beszámolni sáfárkodásáról.

Négy esztendő még kevés arra, hogy egy ilyen irányú szövetkezet virágzásra emelkedjék, de arra igenis elég, hogy belőle tanulságokat merítsenek mindazok, kik az egyesülőt élén állanak. Az esztergomi borokról avatott Ítéletül borászok már nem egy Ízben azt állították, hogy csakis iskolázatlan voltuk s tudatlan kezelésük rontja el hitelüket. Különben méltán hatalmas jövedelmi forrásul szolgálhatnának boraink nekünk, majd tisztán bortermelő esztergomiaknak.

Keletkezett a borászati egyesület.

Azzal a törekvéssel, hogy iskolázni fogja az anyagot s a borászat vívmányaival kezeli a bort. Es azzal a még szebb törekvéssel, hogy Esztergom borainak, már iskolázott borainak, alkalmas és biztos piaczokat fog teremteni.

Kétségkívül igen elismerésre méltó törekvés s reméljük is, hogy minden esztergomi polgár, a ki a város anyagi

csak el fogja ismerni a borászati egyesület jóravnló irányzatát.

Midőn ez álláspontról a borászati egyesületnek sikert és szerencsét ki vállunk további működéséhez, bemutatjuk röviden a múlt év üzleti eredményeit.

A borforgalom az 1882. üzlet évben a következő volt: — Bevételek:

1881. maradvány 4368.—TG hl. 18S2. vétetett 4305.—67 hl. Összesen 8673.— 83. Kiadások : 1882. üzlet évben eladatott bor és borsöprő 3603.—16 hl.

1882. üzlet évben töltelékre használtatott 45.—29 hl. munkások és szekereseknek 12.—94 hl. szállításoknál hiány, bormutatók és hordó különbözetekre 33.—30 hl. Maradvány esztergomi és valamennyi ftókpinczékheu 4979. —14. hl. Összesen 8673.-83.

Igen érdekes kimutatás a, következő : — A borforgalomban kimutatott 4,979.14 hl. maradvány fekszik : Esztergomi borpinezékben, értéko bordók nélkül 2429.87 hl.31546 frt 93 kr értékben, győri fiók pinezékben 855 94 hl. 11943*41 kr. ért., pozsonyi fiók pinezékben, (fogy. adóval) 171.27 hl. 2867.73 kr. ért., cs.-somorjai fiók pinezékben, 156.21 hl. 1960.17 kr. ért., szolnoki fiók pinezékben, 155.00 hl. 2245T8 kr. ért., érsekujvári fiók pinezékben, 134.13 hl. 1942.05 kr. ért. komáromi fiók pinezékben, (fogy. adóval) 233.24 hl. 4043.94 kV. ért., hriinni fiók pmezében, 235.19 hl. 5944.87 kr. ért., bécsi fiók pinczélmn értéke hordók nélkül 518.91 hl. 9355.31 kr. ért., becs városi tárházban 82.75 hl. 1324.— ki ért., országos minta pinezében Budapesten

Az „Esztergom és Vidéke" tárcája

Ne kérdd*). . .

Ne kérdd, ne kérdd, ki vagy te nékem, Azt el nem mondhatom csak érzem.

Sokszor szivembe nézek s látom Te vagy az én egész világom.

Neved ezernyi változatban Ég ott — örökre olthatatlan.

S bár annyi sok édes szavam van,

Az mind kevés hogy elmondhassam.

Csak ráborulva vállnidra Csak édesen könyezve, sírva,

Hallgatni tudnék, mert úgy érzem.

Nincs arra szó — ki vagy te nékem !. .

FÖLDVÁRY ISTVÁN.

A nagyhét Jeruzsálemben.

Már öt éve annak, hogy Jaffánál — hol Jónás prófétát a cetlial partra veté — érintettem először lábaimmal a „szentföld“ -et.

Az egész világon nincs ország, mely *) A „Koszom“ legújabb számából.

oly magas kitüntetésben részesülne mint Palesztina, a dicsőített „szent-föld“. A gyermek már 7 éves korában áhítattal hallgatja a bibliai történetből a zsidók viszontagságos hadműveleteit ; a gyermeki szív szűzies tisztaságával gondol a betlehemi kis Jézuskára, s örömmel beszél kedvenczeirol: József és Dávidról ; az öregebbek pedig azon boldog bitben ringatják magokat, hogy a *szent föld“ a világon a legműveltebb és legvirágzóbb tartományok egyike. — A vándor zarándok azonban a „szent-föld“-ön Inába keres ipar, művészet és kereskedelmi iskolát, vagy tudományos felsőbb tanintézeteket,honnan a világosság a föld eme részére is terjedne. A jámbor zarándok mindezekből mit sem talál. Hanem találni fog egy darab műveletlen földet, mely milliók könyeivel van áztatva, — és föltalálja a kereszténység bölcsőjét, azon forrást : mely isteni hatalmával az egész földön szétterjed.

*

„Egy levél sem esik le a fáról az Isten tudta nélkül“ A kereszténységnek ezen szép mondata jutott emlékembe, midőn hosszas küzdelem után — életemben először — elmondottam : Jeruzsálemben vagyok.

Jeruzsálem (arabul : Khoddes, a szentség) fekszik a Juda hegytetőn négy halmon, a földközi tengerhez 12 órai távolságra, és a tenger színe felett 2610 lábuvi magasságban nyugotra 4 mfldnyire azon helytől, hol a Jordán a bolt tengeibe merült. A város 3 részre oszlik, nevezetesen : Sión felső, Akra alsó és Bezetha újvárosokra s magas erős kőfallal van körülvéve, melyet

Szulejman szultán 1536—39-ben épített, e szent helyek azóta török birtok alatt vannak. E várost a szent hagyományok, melyek o névhez s az őskornak e régi városához kap- csolvák, teszik nevezetessé. Csak kevés tornyot, minaretet s többnyire lapostetejii, minden czifraság nélküli házakat láthatni. A föld, melyen fekszik, köves és terméketlen, a környező hegyek kopárok, melyeekt lombos fák vagy zöldelő pázsitok nem ékesítenek. Belső tekintete nem kevésbé szomorú, mint külseje ; utczái szükek egyenetlenek, melyeken majd porban, majd kavicsok közt gázol az ember. Mostani körülote a városuak nem tesz egészen egy órai járást, kapuja 6 van, a hetediket az arany kaput a törökök befalazták; mert azt hiszik, bogy a keresztények egykor e kapun fogunk bejönni s a várost elfoglalni. — A rendes lakosok száma 25,000 főre megy, kik közt

10,000 zsidó, 7000 mohamedán s a többiek keresztény vallásunk. Hanem idegeu zarándokok évenkint 22,000-en is jönnek ide.

Keresztény szentegyház és zárda körülbelül 40 van. A *róm. katholikusok zárdája, melyet szt. Ferenczrendi szerzetesek laknak a város nyugati rés'ében fekszik s a hozzá tartozó szent sir templomában ők végzik az isteni szolgálatot.

Innen északra fekszik az ausztria-ma- gyarországi zarándokok gyönyörű emeletes palotája, benne 100 személy kényelmesen lakhatik. 0 Felsége is ez épületben lakott ittlétekor, a zarándok könyvben 0 Felsége nevét saját,kezűleg az első lapon következőleg irta he : „Franz-Josef den 12-teu November 1869.“

*

A szent sir temploma különös vegyi:-* lete a nyugofi és keleti építészeti ízlésnek, mindennek d.iczára külseje tiszteletet gerjeszt, Egvrésze e szentegyházuak 1808. október 12-én, éjjel 11 órakor. —- a görög pópák által szándékosan felgyújtva — leégett, hanem ismét felépittetett. E szent helyet Hadrián Kr, sz. u. 120 évvel pogány oltárrá változtatta az által, bogy a Jupiter szobrát állitá fel, később Konstantin császár ledöntette a bálványt, de Chosroes perzsa király a Konstantin építményét alapostól felforgatá és elpusztitá, Heraklins a keresztet visszaállító, hanem megjelentek a sze- raczenek és szétrombolták azt. Az európai keresztes vitézek legdrágább vérüket onták azért, hogy e szent helyet a pogányok kezeiből kiragadhassák, mi egy időre sikerült is nekik, mig végre a mohamedán fegyverek azt végképen hatalmukba kenték.

A szeut sir kérdése, egy azon talányok közül, melynek megfejtése az érdek- lettet nem annyira egyházi oldalról, mint a keleten szerzendő befolyás tekintetében érinti. Csak hogy ezen kérdés kiválókig 0 oszor- szág által folyton v/ittatik, megújítva az ó- liitíi görög egyházak által keleten kivívandó elsőség lelett.

Iloua (Helena) Nagy Konstantin anyja épité e szent sir templomát 326-ban,. nimfán Krisztus keresztfája feltaláltatott. Épült i ez a kálváriahegy szomszédságában, s az 1808. leégés után a görögök által újólag 1 felei it tetett, minek következtében a római egyház százados jogaiban több csonkítást követének el, miben Oroszország hatalmas befolyása folytán a magas porta által mindig gyáraolittattak. Oroszországnak igényei igé.