Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 17. szám

Városi s megyei érdekeink közlönye.

V.asárnap. (883. februir 25-én

Megjelenik hetenkint kétszer

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

egesv, e\ i e fél évre . negyedévre

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egyes szám ára 7 kr.

(j fit. - kr.

3 „ -- .

1 . r.o ,

SZERKESZTŐSÉG:

j^FALZ-HÁZ ELSŐ EMELET lap szel lom i részét illető közlemények kühleitdűk.

KIADÓHIVATAL:

izÉCHENl-TÉR <35.,

hová a hivatalos s a magán hirdetések, a nyilttórbe szánt közlemények, előlizetési pénzek és reelaniálások intézendők.

HIRDETÉSEK.

IV AT M,OS HIRDETÉSEK :

M AG AN HIRDETÉSEK

1 szótól I no szóig

I no—200-ig .

200-000-ig . 2 „ 2

Rélyegdíj 30 kr.

fi t 75 kr.1 megállapodás szerint lehető 1 „ 50 „ legjutánvosaliban közőltotuek.

NY1 ETTEK guru 20 ír.

Reflexiók.

A „megmentett ügy.“ — Széchenyi szelleme.

E lapok múlt évi 98-ik számában ittun kifejezést annak, hogy társadal- ii életünknek mennyire szükséges élőt lerne és anyagi jóllétünk előmozditá- ira hatásos eszköz a reál-, kereskedel- ii és ipariskolák lehető számban fel- llilása hazánkban.

Az „Esztergom és Vidéke“ egyik ygközelebh múlt számában valóban 3Ikésült örömmel olvastam a „Megintett ügy“ cimü cikket, melyben iztositékát látom az intézet jövőjének, Isztergom város tekintélyes, etnelke- ott szellemű polgársága ez ideig lé- yeges anyagi áldozatokkal volt csak épes a művelődés ezen csarnokát fen- urtani.

Az intézetnek a közelmúltban meg- íimadott ingadozó alapját a város, a ópapság s a kormány nagylelkűsége 3Diét megerősítette. Hitem az intézet ránt mindig erős volt és liála a gond- iselésnek, nem csalódtam, sem a vá- os, sem ő Eminontiája, sem a főkáp- alan, sem a kormány áldozatkószségó- en. Az intézet, az esztergomi reális- ola meg van mentve, szellemi inun- ássága újra kihat a társadalom minien osztályára, mert itt veti meg alap- át tudományos miveltségének a keres- edő, iparos és gazda és mindazok a ik hazánk anyagi jóllétét, gyarapodá- ;H a reális irányban keresik.

Ugyan-e számban örömmel olvastam, logy mégis van egy gr, Zichy Jenőnk, lazánknak egy lelkesült mágnása, a ;i nem riad vissza ut-. fáradság és áldozattól, ki átutazva Európa összes államait, Münchenben a festészeti akadémián a képírásért lelkesült, Csel)-, Ausztria s Morvaország gyáriparát tanulmányozta és kutatta, hogy a feldolgozandó tárgyak alkatrészei fel találhatók-e hazánkban ? Poroszországban az iskolák szervezetét, rendszerét, általában a tanügyet tette figyelme tárgyává, kutatva, mi emelte oly magas fénypontra a porosz nép szellemi tekintélyét s rájött, hogy a tanárok szorgalma, tudományossága és a rendszer, mely a tanügyet körül hálózza idézi elő a virágzást. — Franciaországban e fény űzési cikkek, legkivált a művészetnek iparral összekötött alkalmazását látta, műremekek utánzását, Olaszországban a valódi festészet és szobrászat remekeit csodálta, Angliában a kereskedelem felvirágzott, magas fokát látva, gondolkozott, tanulmányozta a kereskedelmet, a gyáripart, a gyarmat áruk mikéuti összealkalmazását.

Ezen utazásokat mint a tapasztalat mutatja, nem saját maga, hanem édes magyar hazánk érdekében tette és amit ott látott, tanult, hasznosat, célszerűt átültetni szándéka. Azért utazik és tanulmányoz a nemes gróf ma is és áldoz, mert fáj lelkének, hogy hazánk, melynek a természetben úgy szólván minden rendelkezésére szolgál, tétlenül hever feldolgozható munkáját illetőleg.

A székesfehérvári kiállítást egyedül az ő lelkesültsóge és szelleme teremtette meg, óz által akarva az ipar terén azon nemes versenyt feléleszteni mely külföldön már mindennapi. Az ő érdeme a legközelebbi mozgalom, mely a szövészet terén lendületet nyert a szövőszékek elhelyezése különösen azon vidékeken, hol munkálná .y van.

Szóval az ő figyelme mindenre kiterjed s az ipar iskolák felállítása isimét újabb tényezője lesz a művelődésnek. Az ő élete ugy látszik egy nemes küzdelem lesz, mely társadalmi életünk javítására van szentelve. Mintha halhatatlan Széchenyink szelleme vezérelné őt s jelszava lenne mindent a hazáért. Ha Isten velünk, ki ellenünk ?!

PÓLYA LAJOS.

Városi közgyűlés.

(Február 22. és 23.)

Pap János polgármester a közgyűlést 9 órakor megnyitván, a uapireudbe felvett tárgyak közül az

1882-ik évről szóló terjedelmes s tartalmas elnöki jelentés olvastatott fel első sorban. Tudomásul vétetett s Ma- rosy József képviselő indítványára ki- uyomatni s a képviselők közt kiosztatni ha tároz tatot t.

A belügyminisztériumnak a főispán utján leérkezett azon intézménye, hogy az árvízkárosultaknak nem ad segélyt. Tudomásul vétetett

Ugyanannak leirata a kőszűii bánya társulat szerződésére vonatkozólag. A jogügyi bizottságnak adatott ki véleményadás végett.

A kéményseprői szabályzatra vonatkozólag felsőbb helyen tett módosítása elfogadtatott s az ekként kiegészített szabályzat 3 példányban a megye alispánjához beterjesztőt ni rendeltetett.

Hasonlókép az idegenek nyilvántartására vonatkozó szabályzatra tett észrevételek jóváhagyattak.

Hódmezővásárhely átirata a csángó magyarok hazatelepitése tárgyában, az 1826. évi XX. t. cikknél fogva, tudomásul vétetett.

A kir. járásbíróság átirata, a volt főgymnásium épületből egy terem átengedése tárgyában, bár Jörömmel beleegyeznék a város képviselő testül oto hogy egy szoba átengedtessék, azonban azon előbb hozott határozata következtében, hogy a 4-ik leányoskolát felállítja, lehetetlenné tette azt, hogy az átiratnak elég tétessék.

A legtöbb adót fizető képviselők iránt tett jelentés elfogadtatott A képviselők egy kettőt kivéve a régiek.

Kaszárnya ügyi bizottság jelentést', az ezred részére épitendó laktanya tárgyaltán egyszerűen tudomásul vétetett, és az érdemi tárgyalás akkorra halasz tatott, a midőn a katonaság részéről kiküldött (martius 9.) bizottság a helyszíni vizsgálatot megejté.

— Folytatjuk. —

Küzdelmünk iránya.

Esztergom, febr. 23. 1883.

YTirosunk ügyei [közt vau nagyon sok olyan, a mely egyesegyedül gyökeres módon gyógyítható.

A gazdasági kérdések közül akárhány maholnap botrányossá fajul s ha városunk érdekeinek képviseletét akarjuk gyakorolni a zöld asztalnál, akkor feltétlenül olyan fegyverekkel keli föllépnünk, melyeket nem a kímélet, hanem az igazságszeretet diktál.

Ostorozzuk meg uraim az aljas haszonlesést.

Lz „Esstergom ós Vidék«" tárcája

Költő szerelme.*)

Oh mit tudnál rajtam szeretni A szegény bánatos fiun !

Ki nem tudok mást, mint zokogni S dalolni busán, szomorún.

Es nincsen másom, mint szivem,

S remónynyel gazdag vágyai ;

De a világban nem lehet Ezt apró pénzre váltani !

Pedig ma apró pénz kell Édes,

(.Ha épen nagy nincs — mondanák, —) A merre jársz, a merre nézesz,

Csak ezt susogja a világ.

Tanulj számolni ! — szól a tante, —

Ez jobb lesz itt, vagy az amott ;

Es fényes eqnipaget mutat,

Mellette én megyek — gyalog.

De hogy ha ezt te mind nem érted,

S a bus, az egyszerű dalok Szivedhez s zólnak, lelkesitnek S érzed, hogy arra feldobog :

Szeress szép angyalom, szeress,

A mim van minden a tied,

S cserébe nem kell más nekem,

Csak áldott, szeplőtlen szived!

földvárt István.

*) Felolvastatott a „Petőfi Társaság“ f hó íó-iki ülésében.

Két szív.

(Novellette.)

Ismeritek-e a régi dalt,

Mely egykor üdvözítve suhant Át keblemen;

Az angyaloknál menyei gyönyör Ördögöknél pokolilag gyötör,

Az emberek ugy hivjáLszerélem!

Heine.

Szerelem ! ó mit nevezuek önök igy ?

Ha, egy léha ifjú udvarol egy csinos hölgynek, s a hölgy, hogy ne unatkozzék, vagy hogy hiúságát legyezhesse, szívesen hallgatja a stereotyp bókokat, a hazug álén reöket s a csinos bokrétába kötött szerelmi vallomásokat miknek őszinteségét a ki elmondja nem érzi, a ki hallgatja, uein hiszi ?

0 higyjék el önök, nem ez a szerelem !

S aztán mily gyarló, mily köznapi kifejezés ez ; szerelem !

Szeretni lehet egv magunk ápolta fűszálat, egy feslő rózsabimbót, egy remek szabású uj öltönyt, de óh ! egy égből szakadt érzeiem ki fejezésére, melylyel közelebb emelé magához az embert a teremtő, mely palotában úgy, mint szalmafödél alatt egyenlően osztja fidvét a szivnek, az emberek közt, itt a millió kínnal telt földön még nem született szó.

I.

Margit eszményi szép alak volt, karcsú, mint a Kalevala hősregéiuek amazöu- jai, virágbi nbó csukódásu ajkainak nyílása a Niobe csoport alakjait varázsolta az ember lelke elé, s megverő varázszsal telt szép szemeiért mintha a Sacuntala szép tüneményeit hozta volna meg.

Három külön égalj mytilosából összevarázsolt tündér volt e leány, udvarlója annyi, mint Saturnusnak lmldja, kiket oly távol tudott magától tartani, mint a planéta drabautját, s kik aztán szeretetreméltó raedisauceszal tudták háta mögött ráfogni, hogy kacér, mint Aspasia, s kegyetlen liideg mint Diana, mikor Acteont szarvas állattá változtatja.

Bizony sok önmegtagadásba került Margitnak naponta meghallgatnia az émelyítő phrásisokat, mikben a haute créme ifjai el- mondák, hogy arca Raphael Cecíliájára, zongorajátéka Pleyel Caraillára, s éneke Cruvel- lire emlékeztet, s ő szegéuy — mit tehetett egyebet ?— jószivüen elhitte nekik, » a nevetés carillonján válaszolt reájuk.

Csak akkor találta fel boldogsága Utópiáját, mikor végre esténként odalophatta magát kis bondoirjába, ho'’á a setét árryu leveleken keresztül szolid holdfény özönlött, ott reszketve az illattalan büszke dísznövény ekeD, bűbájosán összefolyva, az ezüstlán- con aláereszkedő űvegcsillárbau pislogó láng rózsaszín világával.

Itt szabad volt lelkének ábrándozni, álmodozni.

Igéző fejét a millió Vénustól öröklött karjára lankasztva, kihajolt ablakán, <rondo- latait szabad röptűkre bocsátá. azok elvitték ábrándos lelkét mindenféle lündéri tájakra, mik eleinte nem nagyobbak, miut egy férfi szemeszivárványa, aztáu egyre nagyobb terjedelmet öltenek, mig végre egy egész paradicsomot öltenek magukba.

Ott a szerelmes csillagokból reá mosolygott egy tanulmány főnek beváló ábrándos férfi arc, egy szoborszépségü ifjú, ki felé vonta őt valami rejtélyes hatalom, valami varázsteljes rokonszenv, mint az alvajárót a hold varázsa.

Úgy tetszett neki, mintha az az eszményi alak mindég közelednék feléje onnét a csillagokból, mig végre a szerelemittas szellő harmatos szárnyaira ülve belengeue hozzá a kusza repkénylombok közt, s édes dolgokat suttogna fülébe :

— Szeretlek, minta fakir szereti Dral- máját szeretlek, hogy a persa rajongó szereti Hosseiuját. HU a te szivedben kipattant-e már a szerelem bimbójából,szeretsz-e? — Ha szeretsz, jer velem, elviszlek egy tíindérvölgy lágy ölébe ; a hivalkodás fénye, a nagyvilági bajsza ingerlő zaja kifárad, mire odaér, ott fogunk élni egy menyországot, egymás szerelmétől üdvözölve.

S ama ábráudkép aeolhárfa zengésű hangja tovább suttogott, miut gyengéd telkeknek messze távolból össze felelgető szerelme :

— Elmegyünk oda, a hol csak egyszer —• csak igazán szeretnek, nem úgy, a bogy a Ninon de 1’ Enclos-k szokták osztogatni a szerelmet. Elmegyünk oda, hová az emberi indulatok átokfogantató spórái el nem szállauak, hová a kigyógyult ielket a nemtelen szenvedély ragály gerjesztő parasztjai nem követhetik.

Margit mámoros szédelgéssel borult le egy kerevetre simulékony cnsses szövetű párnáira s úgy szívta mohón az illatos léget, mely az ábrándkép suttogó szavaival meg- terhesfilt