Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 89. szám

89- szám. Vasárnap, 1883. november 4-én Városi s megyei érdekeink közlönye. J EGJELENIK HETENKINT KÉTSZER1. VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ÁR: ELŐFIZETÉSI e^ósz évié .......................................................G Hl. f él évre..........................................................3 , negyedév re....................................................1 . E gyes szám ára 7 kr. Ic r­SZERKESZTŐSÉG: jJFALZ-HÄZ ELSŐ EMELET hová a lap szel lom i részét illető közlemények küldendők. KIADÓ HÍV ATAL: jSzÉCHENl'TÉR. IiovíÍ a hivatalos s a, magún hirdetések, a nyilttérhe szánt köz­lemények, előfizetési pénzek és reels múlások iiilézomlök. HIRDETÉSEK. hivatalos niRumíSER:: 1 szótól 100 szóire — fi t 75 kr. J00—200-ig . 1 „ 50 „ 200—300-ig . 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. MAG ANHI III) HITESEK negállapodás szerint lehető Hgjutányosahban közöltetnek. NY1LTTER sora 20 icr; Hgpri másunk szónoklata. Esztergom felszabadulásának kétszáz esz­tendős évfordulóján egy szónoklat hangzott el a basilika szós*ékéről, mely ezer és ezer szivet hangosabb dobbanással töltött el s száz és száz szemet tündöklővé varázsolt a megilletődés köuyei által. Ezt a beszédet hgprimásunk mondotta s tartozunk vele a helyi sajtónak s közönsé­günknek, hogy bő kivonatában mi is bemu­tassuk. Múlt hónapban — úgymond a bibo ros szónok, fényes ünnepélyek tartattak meg Becsben. Miért ? Annak emlékére, hogy 200 évvel előbb Bécset a török be nem vette. Mért nem ünnepelte meg Becs in kább azt, hogy 1809-ben a franczia hadaktól megmenekült? Ennek lélektani indoka van. A f ran - czia és (örök ellenségnek jellogező tu­lajdonságai különbözők. A franczin el­lenség keresztény ellenség volt, mely tudta, hogy nem szabad mindazt tenni, a mit a vad szenvedély sugall, hogy nem szabad a nemzetközi jogokat lábbal tiporni, nőin szabad a házakat felgyújtani, a lakosokat otthonuktól megfosztani, az asszonyokat és leányo kát megbecstoloniteui. Az 1683-ban Becsig nyomuló török csordák 5000 várost és falut perzsel­tek fel. Enyészet és pusztulás hirdette uralmukat. A bécsiek jól tudták, mi fog velük történni, ha a török uralom alá jutnak. A török hadsereg fővezére, Kara- Mustafa kiáltványa megérteté velők jö­vendő sorsukat. Tekintsünk Konstantinápolyba, mi történt ott akkor, midőn a győzelmes törökök 1453-ban bevonultak ? Nyolcz órán át tartott a rablás, mészárlás és gyilkolás. A Sophia-templomba menekült 100,000-nyi lakos sírját leié ott, a nemesség a piaczra vezettetett, és ott gyermekeikkel és feleségeikkel együtt felkonczoltattak. Bécs, Német- és Magyarország, sőt a keresztény Európa jól tudta, hogy az ő sorsa sem lösz egyéb, ha a törö kök diadalt aratnak, mint volt Ázsia s Afrika azon részeinek sorsa, melyeket a romboló törökök elfoglallak. Carthago, Ephesus nyomtalanul eltűntek, Alexan­dria világhírű könyvtára a fürdők fű­tőanyagát szolgáltatta féléven át. De ti azt mondhatnátok, mi közünk nekünk Bécshez, hisz mi esztergomiak vagyunk. De midőn az 1683-iki eseményekről heszólüuk, Bécset Esztergomtól elvá­lasztani nem lehet, úgy függnek ezok össze, mint ok és okozat. Ha Bécs el ősi h, akkor Esztergom soha sem szabadul meg a törököktől, vagy ha igen, csak nehezen és csak századok múlva. Ha Bécs elesik, Magyarország léte is kérdéssé válik. Esztergom volt az első erőd, mely Becs felmentése után visszafoglaltatott. Ez volt a Becsnél kivívott sikernek első gyümölcse. De kik voltak e korszakot alkotó győzelem főtényezői ? I. Lipófc, ki mindent megtett, hogy fenyegetőit birodalmát megmentse. Ha nem többet bizonyára annyit tott XI. Incze pápa is. Ő volt az, ki Európa minden fejedelmét felszólitá, hogy a török ellen fegyvert ragadjanak. 0 szó rezte meg Lipótnak Szobieskit, III. János lengyel királyt, ki különben XIV. Lajos franczia királynak szövetségese volt. Jól tudjuk, hogy Parisban volt a rosznak fészke. A pápa érdeme, hogy Sobieski XIV. Lajost elhagyta és a bi­rodalmi és császári hadseregekkel lépett szövetségre. E pápa volt az, ki egy millió és kétszázezer aranyat küldött a császárnak hadi czélokra, ki gondosko­dott a lengyel katonákról, ki 60,000 aranyat fizetőit a kozákok fővezérének, hogy no támadja meg Bécset. A mit Incze pápa tett, azt tette min­den pápa. Magyarországnak sohasem volt jobb barátja a pápánál. Alig foglalta el a tőrök Konstanti nápolyt, már három évre reá, 1456-ban Belgrádot ostromolta, mely Magyaror­szágnak egyik része volt, Ha a pápa Kapisztrán Jánost nem küldi, ki a pápa parancsára hirdette a keresztes háborút s hurezosokat hozott Hunyadi János se­gélyére, Belgrad elesik. Mátyás király tudta megfékezni a törököt, de vájjon tehette volna e ezt a pápa segélye nélkül, ki minden hó napban 45,000 aranyat bocsátott ren­delkezésére ? Sixtus pápa 200,000 aranyat kül­dött. Ulászló király 100,000 aranyat, gabonát, lőport, fegyvereket, ágyukat kapott Rómából. II. Lajos 400,000 arany forintot és 14.000 pápai katonát kapott, kik közül 12,000 vérzett el Mohácsnál a magyar szabadságért. I. Ferdinand 400,000 aranyat nyert Ró­mából, II. Miksa az egész világhoz fo­lyamodott segélyért és csak a pápa küldött neki pénzt és katonát. VIII. Kelemen 1595 ben 10,000 pápai harezost rendelt ide saját test vérének vezetése alatt. Hónaponként 50,000 tallérral támogatta a császári hadsereget. Csakis igy sikerült vis-za szerezni a törököktől Esztergomot és Visegrádot. Az 1596-iki pozsonyi or szággyülés VIII. Kelemon pápához le­velet intézett, melyben a főrendek ki­jelentik, hogy a császári fejedelmeken kívül senki sem gondoskodott róluk, csak ő szentsége. Bárcsak jutnánk oly szerencsés helyzetbe, igy szóltak ők, hogy hálánkat nemcsak szóval, hanem tettel is kimutathatnék. VII. Sándor pápa szintén katonákat és 400,000 aranyat adott. Ismét visszatérek XI. Incze pápára, ki Budavár felszabadítására egy millió és háromszázezer aranyat juttatott. — Ismételve kérdezem, kinek köszönheti a kereszténység e győzelmet ? Bécset végvoszedeleinbe sodorta Ka­ra Mustafa, kit azért jelölt ki a szül tán a nagyveziri tisztségre, mert meg­volt győződve, kegyetlenségéről. — E nagyvezir ugyanis egy lengyel falu la kosait leszuratta és kitömette. E ször­nyeteget küldte a szultán Magyarország és Bécs meghódítására. Bécs falai már meg voltak rongálva, aláaknázva, a katonaság négy ezerre leapadt, a polgárok türelme megtörve, a pénz az utolsó fillérig elköltve. Az ufolsó pénzt a legnagyobb szükségben Szelepcsónyi esztergomi érsek adta, ki Becs felsegélyezósére 500,000 forintot szentelt. Ez érsekről tudjuk azt is, hogy egész vagyonát (700,000 frt) is Magyarország felszabadítására hagyó Hiányozta. Ily állapotban volt Bécs. A fővezé­rek kimondották : „mi nem segíthetünk, csak az Isten segitliof,“ Szeptember 22-ére volt kitűzve a döntő csata. E nap reggelén volt jelen a lengyel ki­rály a sz.-misén, hol Ő egy kapuczi- tiusnak ministrált. A lengyel király ugyanakkor fiával, Károly horczeggel és a többi vezérekkel együtt gyónt és 'Idozott, azután megkezdették a csatát Jézus-Mária sz. nevének hívásával. És mi lett ennek vége ? A törökök mog­yorót tek és megfutamodtak, úgy, hogy Kara-Mustafa másnap Gfyőr körül járt. Hát Esztergom kinek tulajdoníthatja megszabadulását ? A mint Becsben a hadsereg munkáját befejező, azonnal lejött Magyarországba. A császári ta­nács szerint nem Esztergomot, hanoin Érsekújvárt kellett volna ostrom alá venni. De végre is abban állapodtak meg, hogy mindenek előtt Esztergo­mot fogják visszafoglalni. E vállalat elejo nőm jó volt. A lengyelek vakon neki mentek s igy az elrejtőzött törö­kök által okt. 7 én megverettek. De okt. 9-éu jött Károly herczeg, ez volt a fő hős, ennek kell tulajdonítani leg inkább Esztergom fölszabadítását. E nagy emberről monda az ő legnagyobb ellensége, XIV. Lajos francia király, hogy ő volt a legbecsületesebb! A tör­ténelemből tudjuk, hogy ő korának egyik legnagyobb hadvezére volt. Ő ősatyja a mi dicsőségesen uralkodó dy- nastiáukuak, mintha csak azért jött volna, hogy örököseinek vissza szerezze az országot. Okt. 9 én volt az iszonyú öldöklés. Sobieski erre vonatkozólag azt irta, hogy a Duna vize fólmért- földnyire piros volt. Továbbá a régi római hadvezér szavaival élve : veni­mus, vidimus, vielt Christus. (Jöttünk, láttunk, győzött Krisztus !) Ez volt ama hősök meggyőződése, a kik ismer­ték a törökök erejét, az általa felidé­zett veszedelem nagyságát. Esztergom volt az első vár, mely megadta magát. A török annyira, meg­ijedt a szenvedett veszteségek után, hogy okt. 26—27 közötti éjjel köve­tet küldött a kor. táborba, ki a törö­kök nevében békét kórt, azon kikötés mellett, hogy életökot meghagyják. A keresztények elfogadták e feltételt s 28-án kivonullak a várból. A törökök máskép szoktak volt cselekedni. Jól tudjuk, hogy midőn Cyprus megadta magát, a meghódoltakuak a törökök részéről szabad elvonulás biztosíttatott és mit tett a török fővezér? Maga elé vezettető az ellenség fővezérét, orrát, fülét levágatta és elevenen megii)uzatta. Nem úgy tettek a keresztények, a meg- liódolt török őrség szabadon elvonult. Tudjuk továbbá azt is, mit tett Ham- zsabég Szapáry Péterrel, ki Bécs falai alatt kapott sebei következtében török fogságba esett; mogkötüzteté, talpára 200 korbácsot veretett, börtönbe vetette penészes kenyérrel etette, azután pedig Budáira küldötte, hol eke elé fogva' szántatott vele. De Szapáry Péter nem­sokára kiszabadult ; a budai pasa ugyanis egy ágit fontos követségbe küldött, kit útközben Batthyány elfogott, és csak azon föltétel alatt volt kész szabadon bocsátani, ha Szapáryt értő kiszolgál­tatják. Nemsokára Hamzsabéga keresz­tények kezébe eseti, és Károly herceg elé vezettetett. A fő he rezeg azonnal magaeló hivatta Szapáryt s igy szólott hozzá : „Neked adom a béget, a ki annyi keresztényt megöletett, téged annyira kiűzött, tégy velő, amit akarsz.“ Szapáry orro igy szólt a béghez : — „Elégtételt, boszut veszek magamnak és pedig olyant, a milyent Jézus Krisz­tus parancsolt. Eredj, szabad vagy !“ A bég meglepetve válaszolt: „Nagyobb a te Istened az enyémnél, de kegyel­meddel nem élhetek, azt véltem, hogy a te Istened is olyan, miut a mienk, én mérget vettem be.“ A bég megkeresztel teteit s 3 heti szenvedés után Szapáry karjai közt adta ki lelkét. Ez a keresztény erkölcs. Mi is 200 óv után ama meggyőző­désünket nyilvánítjuk, hogy Esztergom alatt is Isten győzött. Az itt lefolyt csatában első sorban Károly berezoget, a másik sorban Sobieskit illeti a di­csőség. Mi azért jelentünk meg itt, hogy hálát adjunk Istennek, hogy magyar hazánkat, városunkat annyi szenvedés tői, nyomortól megszabadította. Es midőn én e szószékre léptem, feltettem magamban, hogy szeretett ma­gyar hazánk és- szeretett királyunk iránti hűségre foglak kérni és bűz li­lán i. Magyar szól hozzátok, mi a szerető­iét és kegyeletet királyunk és hazánk iránt anyáink emlőin szívtuk magunkba, őseinktől örököltük, o szeretet és ke­gyelet hatja át nemzeti valónkat, tölti lie történetünk minden lapját. Mentsen Isten minket a veszélytől, melyet ha zánkra hozhatna a kozmopolitizmus. Sok ember nem akarja hazáját szeretni, nem akar érte szenvedni, sőt elhagyja azt, hazaárulóvá lesz, do mi kérve a Mindenhatót, Tőle erőt osdünk, hogy lelkünk mélyéből, hűségesen és kitar­tóan szeressük magyar hazánkat, kirá­lyunkat, ki nemzeti múltúnknak büsz­kesége, jelenünk öröme és jövőnk re­ménye !

Next

/
Thumbnails
Contents