Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 89. szám
Horánszky felköszöntője. (A jubileum bankettjén.) Esctenrom város közönsége országunk főpás/, torának magasztos példáját követve, a történet nagy könyvének egy lapjára nyitott, melyen küzdelmes életének egy fényes emléke van feljegyezve. A nemesen gondolkodó kegyelet és hála az, mely e lapot felnyitotta, hogy a pihenő múlt örvényeinek, és azon férfiak jeles tetteinok dicsőségét hir desse, kik midőn Esztergomot a félhold malma ellen megvívták, nemcsak a hazának és ti ónnak, de a keresztény civil isiitié>na k is felejthetetlen szolgálatokat teljesítettek. Ezer éve mióta a magyar nemzet c lia'.áhaii letelepedett. Sorsa azóta a folytonos küzdelem lánczolata volt. A keleti harbarismus, és a nyugoti civi- lisalió,a keleti dcspolismus, és a nyu- goti liumanismiis hazánk földén vívták a százados harczot. E föld volt a En- hikon melyet ha az ellentétes küzdelem diadalmasan átlépendő!! Európa politikai társadalmi és nemzetiségi térképe bizonyára más ablkot öltött volna. Hála ao Gndviselósnek, mely a nem 701 szabadság szeretőiében és a keresztény civil isatió örökbecsű erényeiben megadta a kitartást és erőt a nemzetnek arra, hogy ezen százados küzdelemben helyét megállta, és nemcsak missióját teljesítette, de abból individualitása is diadalmasan emelkedett ki, ma holnap átlépvén a küszöböt, melyen liíl egy második ezredév beláthatatlan, de liisz- sziik és reméljük: szolid« bb világa terül el. És e nagy nemzeti küzdelemben Esztergomnak mindég kiváló szerep jittolt. Esztergom Magyarországra nézve nem csak egy darab azon drága főidből, melyet atyáink nehéz viszonyok közt tartottak meg számunkra. Eszter gom egy eszme volt mindég és ma is az melynek jelentősegével Magyarország közélete össze van nőve. Ide menekült a csiiggeteg hazafi ni bánat valahányszor az ország láthatárára nehez felhők telepedtek, itt tört utat viszont a remény is ha derengeni kezdett, mert itt székeltek Esztergom nagy Érsekei kik jé és rósz napokban a nemzet élő lelkiismeretének szószólói és tolmácsai valának. Ezen nagy Érsekek méltó utóda a bibornok ő Eininentiája, a lierczeg Prímás. Érette országunk főpapjáéit a.l kitűnő hazafiért minden nemesnek és szépnek támaszáért emelem poharamat és midőn nekio hosszú életet és állandó egészséget kívánok, o ngedtessék meg nekem hozzá tenni, hogy a mi sziveinkben él a kioltliatlan vágy, az ő kezében van az eiő és hatalom, hogy Esztergom jövője is oly fényes legyen mint aminő dicső múltja volt. Isten tartsa meg és éltesbe Magyar- ország jelenlegi Herczeg Prímását. Felsőmagyarországból. TURÓCZMEGYE, 1883- nov. 1. Kedves barátom ! Az képezné legnagyobb boldogságomat, midőn a magyarosítás eszméje min- j den ii ép tani tó által felkarolva, diadalát ünnepel bellié. De fájdalom, az a kevés magyar érzelmű tanító, mely esetleg a végvidékekre, a nem magyar ajkú népek közé vetődik, nem képes gátul szolgálni a. magyarosodást elsodorni törekvő ár ellenében. Tudjuk, hogy egyes emberek nem segíthetünk. Megalakítottuk a felvidéki közművelődési egyesületet. Czélunk, hogy az évi 2 fit tagsági dijakból befolyó összegből magyar gyermekkel tokot állítunk tót származású, magyar érzelmű tanítókat jutalmazzunk, ellensúlyozzuk a páuszlávismus befolyást. Czélunk kivitelében a magyar alföldro számítottunk. Hittük, hogy talán sikerül egy száz ezernyi tagból álló egyesületet alakítani. Mit kellett tapasztalnunk ? Hogy egyesületünk, mely nov. 20-án tartja Nyitrán első gyűlését csak 2000 tagból áll s a magyar részekből egy sem, mondd egyetlen egy tag sem iratkozott be. Az a kétezer tag a felvidéken él s közvetlen tanúja azon gyalázatos üzolmeknek, melyek a magyar | állam eszme megdöntésére irányulnak. Kormányunk szég Társadalmi utón nem, legalább ellensúlyozni. Magunkra hagyattunk ! Az ember szive facsarodik kínjában ezen átkos közönynyel szemben, mit annak tulajdonitok, hogy a magyar magyar között élve nem látja be a magyarság védelmének szükségét, mert nem látja az ellenséget. Mi fellármáz hatjuk az egész világot, nem hisznek, agyrémnek, a fölizgatott szellem beteges nyilváimlásának tekintik. S nekünk nincs módunk, alkalmunk fülébe kiáltani : „Ébredj magyar ! az ellenség ha zádban van, muszka, lót, román, bor vát, szerb stb. nemzeti pártok által. képviselve. Oroszország hadi módja az előbb a népeket fondorkojdás, álnokságj által egymással összevesziteni s így az országot meggyöngitoni, mely után meg erőltetés nélkül képes rabigába hajtani. S én nekem ezt látnom, tudnom kelt látnom mint működik az ármány s veti a hurkot, hogy azzal hatalmunk védő karjait összekötözze s én nem tehetek ez ellen egy mozdulatot se. Az ember szivét elfogja a dűli, majd kétségbeesés, csavarként szorítva az ember keblét, míg végre telietetlouségének érzetében ajka remeg s szeméből égő] könnyet lakar kínos zokogás közt. Éj- j jel ál inatlanul forgolódom fekhelyemen küzdve a lidérczként reám nehezedő gondolattal ezer meg ezer terv fordul meg agyamban, mely mind inog törik ezen szerencsétlen nevelt közönyösségen. Az egyedüli segédeszköz a népiskola által a jövő nemzedéket annyira ma gyarositani nyelvben és érzelemben, hogy a csábítás ne fogjon rajta. Egye sülelünk is az ezen a téren törekvőket szándékozik mind erkölcsileg mind anyagilag támogatni, s ez az egyesület nem talált befogadó kebelre azon nép köb lében, melynek léte — vagy nem léte érdekében működni van hivatva. Hass kérlek oda, hogy a nemzeties érzület egy kissé feltámadjon, éleszd a haza, szeretet nemes lángját keblekben a menynyire erődtől telük s figyelmeztesd társaidat a haza iránti kötelességre, s szerez minél többet az eszme szá mára, a. hazát a testén rágódó férgektől, a felvidéki közművelődési egyesület áital, ha nem is megtisztítani de tisztítani. Tedd azt amit ilyen esetben a szív parancsol s no feledd akkor téged miiidenekfelott nem csak szerető hanem becsülő barátodat. Felhívás hazánk tantestülete mindsn tagjához. Öt év óta intéz az orsz. gazdaság1 egyesület, hazánk tantestületeihez felhívást, hogy az iskolatakarékpénztári intézmény utján népünket takarékosságra szoktassák Ugyan e czél elérése végett, évente sorsolás utján, megállapítva, számos dijat szokott az iskolatakarékpénztárakat kezelő tanítók között ki kiosztani, mely buzdító és jutalmul is szolgáló dijakat, főleg a Nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi a föld mi v elés- ipar és kereskedelemügyi ministerek,és részbon egyes kiválóbb municipimnolc pénzintézetek és magánosuk bocsátanak az egyesülőt rendel kezesére. Mi, kik a kezelő tanítók által évente beküldött jelentések alapján folyton tudomást szerzünk mindazon tapasztalatokról, melyeket ezen pénztárak kezelői ügy anyagi, mint erkölcsi szempontból észleltek : teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy ezen intézmény a szorgalom és munkaszeretet egyik leghatha- tósabb megkedveltetője. Fáradozásainkat, melyet ezen ügy érdekében elkövetünk, már is szép siker koronázza: az intézmény ugyanis évről-évre terjed, és erkölcsi hatása mind jobban bizonyítja üdvös voltát. Az eddig elért eredményt főleg azon áldozatkész tanítóknak köszönhetjük, kik e pénztárak kezelésével járó munkásságot, felelősséget készek voltak elvállalni. A kezelő tanítók száma folyton növekszik s bár szolgáltatna a most beált uj iskolai év is ez intézmény terjesztésére újból mentői több helyen alkalmat. Erre óhajtottuk o sorok által az Önök figyelmét felhívni, előre is bízva szives támogatásukban. Karolják fel ez ügyet tekintsék azt a nép erkölcsi nevelése egyik legüdvösebb eszközének és hassanak oda, hogy ez intézmény nyomában a takarékosság, a becsületesség, a jótékony emberbaráti szeretet és a szorgalom erényei virágozzanak. E pénztárak kezelését illetőleg az országos gazdasági egyesület szívesen szolgál mindennemű felvilágosítással s a rendelkezésére álló nyomtatványokból is küld a tanítók ebbéli megkeresésére 1 — 1 mutatványt. (E megkeresések az orsz. gazdasági egyesület iskola takarékpénztári szakosztályához Bpest, köztelek intézendők.) Végre a mi. az iskolai év végévé! történendő jelentéstételt illeti, mely nek alapján a jutalmak kisorso’ásako a kezelő tanítók jegyzéke egybe fo áll irta! ni : emlékeztetnünk kell a i tan férfiakat, hogy e részben a nagy méltóságú vallás és közoktatásügyi mi nisterium utasítása szerint, csak is azo jelentések fognak figyelembe vétetni melyeknek hitelessége a községi elől járóság, vagy végre az illelő felekezet hatóság által ellenőrizve és a beküldőt adatok helyes volta bizonyítva lett. Budapest 1883. október hó 26-ál az orsz. gazdasági egyesület nevéb- I KOBIZMICS LÁSZLÓ s. k. alel nők. yenlotesen tehetetleji. kell, ha ki pusziitimi Ne mondjátok nekem, hogy ő a másé, Enyém csupán, enyém ő mindörökre ! Egy holdvilágos, csillagfényes este Sűrű erdőnek ábrándos ölében, A szerelem szent oltárán esküdtünk Örök hűséget, sírig oltliatatlaut! — — Ke mondjátok nekem, bogyó a másé! A nap kiéghet és a csillagok fenn, Ledőlhet a menny boltozatja, A nagy miudenség semmiséggé válhat, Csupán szerelmünk örök, múlhatatlan, Mit semmi vész sem olthat el örökre« A végítélet najj i sem! — — Ke moudjátok nekem, hogy ő a másé! Ki bírná keblemről letépni, Miként faágát a lesújtó villám? Ali nem! az nem lehet, hogy elveszítsem; Megvédem őt, ha kell a sátán ellen, S egy istenséggel síkra, szállók érle! Ke mondjátok nekem, hogy ő a másé, Enyém csupán s enyém lesz mindörökre j LÁKYI ADOLÁR. Scot jayta, (Photographhík a jubilaeumról.) Az utókor számára a török felszabadulás megünneplésének egyes kiválóbb mozzanatait mindenesetre meg kellett volna örökíteni. Ha rajtam múlt volna, akkor az albumot a következő alakokból csoportosítom egybe: Legelőször is Pázmány Péterünket, a ki lelép p i e des tű lj ár ó 1 s a szószékről beszél hozzánk. Senki se néz többet remek emlékére, mert mindenki megeleveníilni látja a. szószéken. Elragadó hazafisága összeolvad vallásos beusőségével, mint a magyar lyrában már a kezdet kezdetétől kezdve. Buzdít és lelkesít, buzdul és lelkesül. Majd ellágyul s szemei már nem csak az ihlet tüzétől ragyogóbbak, de a megindulás könnyeitől is. Az érseki székhely szenvedésének másfél szá- z idosjtörtéuete ujul föl szemei előtt. A haza föl- szabadulásának Tedeuma zeniül meg szivében s mennyei örömmel tölti be a hatalmas székesegyházat. Megörökíteném azután a rendező bizottság fiatal elnökét, a ki, ha még egyszer is olyan idős lesz, mégis mindig fi ital ember marad. Vannak emberek, a kik ki tudnak fogni az évtizedek erős hurczán, s győztesek tudunk maradni az aggastyán kor'ársak s az aggastyán fiatalság ámulatára. Ilyen anachroni- nius igen kevés van s ezek közé tartozik Palkovics Károly Impiná'ü lelkesített, és dolgozott a jubileum sikerén sikerrel és sze rencsével. És már most nem tartok sorrendet. Villányi Szauiszlót a felolvasó asztal mellűt, Bellovils Ferenczet a dalosok és zenészek élén. dr. Belez Antalt a városház ir’.ólyén, Pap Jánost —a polgármesteri szék mellett, Sarlay Ede daliás alakját lóháton, az alispánt s Horánszky Kándort diszmagyarbau szeretném megörökíteni Minden menetből fölvennék két-liárom • "ászlóvivőkel. Sajátszerű, hogy a dal és zenekedvelő egyesület }sámsoni alakú zászlótartója nincs megölő- • kitve a jubileum történetében. A fontos ember hozzá még a leggyönyörűbb lobogót] is vitte, mely n meneten látható volt. A virzsiuiázó paraszt bandérium nem mindennapi látvány. A kékbeli gyerekek elég! hetykén ülték meg pőrén állovát s akárhány közülök megérdemelné az illusztrálást Kern hagyhatnám ki az albumból Szerencsés uram alakját sem. Szerencsés uram a. város lobogóját vitte, azt a világos, hajdan egész piros selymíí lobogót, mely olyan büszkén lengedezett a hatalmas polgár erős markában. Hauern amit leginkább szeretnék megörökíteni, arra csakugyan nem lenne anyagom. Hol maradtak az esztergomi lányok ? Kein vonulhattak volna föl szép festői csoportokban a várba s nem hinthettek volna virágot a bíboros prímás elé ? Milyen festői csoportozat lett volna az esztergomi polgári leányok sora s utána a népies pór leányok piros pozsgás glédája Hát az úri osztály ^szépei ? Kein vehették volnaki részüket ők sem a jubilaeum lés- tőségeiben ? Villányi felolvasása egri dicsőséget viuuicál az esztergo mi hölgyeknek, kik a, török világban éltek. Igen meglepő felfö- dözés, amit nem is volna szabad megezá- folni. Igen, az esztergomi hölgyek már kétszáz esztendő előtt i; egrieskedtelc, most pedig esztergombiskodnak, ami azt jelenti, hogy csak távolról gyönyörködnek az ünnepélyességeken s mi is csak távolról gyönyörködhetünk rajluk. Bízodv aranyos ej?v h s phalanAot lehelelt volna belőlük szervezni, egy e leuállhatatlan kis sereget, m?Ívnek még meny-ország várai is capilulálnáiiak. De h;U hagyjunk valamit százészter' múlva is. Lehet, hogy akkor fényesebben is dics ségesebben is megülik Esztergom felszab dulását. Akkor már egy fényes város iim pel, akkor már egy hatalmas népesség j bilál — ha a muszka — vissza nem id azt a keserves világot, melyből Esztergc hároms^ázév előtt megmenekült. = ______________ GASTON. A z emléklapból« Szomorú idő k. Midőn a király párti magyarokat u hitták, hogy „németek“ : a török 1 doltság alattiakat viszont emezek u; hitták, ^ hogy „törökök“. Magyarn nem hittak már senkit. Elmúltak örökre ! Te Deum laudann Jókai M ó r. Nemcsak a rózsának, a babérnak vannak tövisei. Br. S p I 6 n y i né B 1 a ha L u j z Csak akkor becsülhetjük meg a j lent, ha a múlttal összehasonlítjuk. P u 1 s z k y F e r e n c. Vannak oly tudós emberek, akik széket a világ minden nyelvén 1 pesek megnevezni; de nem tudnak • r á ü 1 n i. Ff a n k e n b u r g Adói
