Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 87. szám

Éjfél előtt egy órával megjelent erre Ibrahim követe azon kijelentéssel, hogy kezesek allitasa mel­lett hajlandó még az éj folyamán az atadasi felté­telek Írásbeli megállapitasahoz hozzájárulni. S másnap, október 27-én mindkét részről alá­íratott a nagyfontossagu egyezmény, mely szerint: 1. Minden lőszer, agyú és védmü a varban hagyatván; 2. Megengedtetik az őrségnek, hogy magat két napi eleséggel, kenyérrel és hússal elláthassa, készletben levő-kávéját, szörpjét, ruháit szóval min­den podgyászat magával vihesse, melyeknek vagy tengelyen egész Budáig leendő szállithatására. 3. A szükséges szekerekről Lothringen hg. fog gondoskodni. 4. Ugyanő néhány hajót is bocsát az elvonuló őrség rendelkezésére, melyen ez az esztergomi révből Budára eljuthat. 5. Ha e hajók nem vehetnék föl egyszerre az összes málhát, a visszamaradó rész az alsóváros al­kalmas épületeiben török őrizet alatt tartatik, mig a hajók ismét térhetnek. 6. Elégséges révész hiányában az elvonuló őr­ség fog evezősökről gondoskodni. 7. Az itt elsorolt föltételek mellett Esztergom vára a szövetséges hadak előtt megnyittatik, a török őrség pedig a szükséges kocsik és hajók átvétele után legott elvonul. 8. A varban lévő keresztény foglyok visszanye­rik szabadságukat ; viszont, 9. A török őrség is családostól s mindenestől szabadon vonulhat Budára. Ezek szerint tehát Esztergom keresztény kézre-----­k erült, a benne lévő összes ágyukkal s tüzérségi szerelvényekkel; a török őrségnek és lakosságnak pedig nyitva állott Buda felé úgy a szárazföldi, mint a vizi ut. 28-án reggel a kezesek kölcsönös kicserélése után 2 császári zaszlóalj szállottá meg a kapukat, melyek küszöbét e napon 4000 török harczos és 6000 fegyvertelen mohamedán lépte at megszégye- niilten és a kétes jövendő nyomasztó sejtelmeivel. Jó részök a szárazföldi utat választotta 1600 császári lovas födözete alatt. Más részök hajókra szállott s ezek közöl többen soha sem látták Budát; mert egyik hajó — túlságosán megterheltetvén —- az indulás után csakhamar elmerült. A vár börtöneiből pedig huszonöt keresztény fogoly sietett a nagyszerű székesegyházba, (mely sok ideig moshéként használtatván, most újra beszen- töltetett) harangzúgás és ágyudörgés közben adni hálát Istennek a szerencsés szabadulásért. Esztergom várába, melylyel 35 ágyú 2 mozsár 840 mázsa lőpor, 10924 ágyuteke és 515c kézigránát esett a győzök martalékául, ezer főnyi keresztény helyőrség rendeltetett azután a Starhemberg ezred- beli Karlowitz őrnagy parancsnoksága alatt" És Lothringen még ugyanaz napon sietett az örömhírt megírni császári urának; magasztalással említvén a számosak között Serényi, Scherffenberg és Starhemberg grófokat: Croy Pfalz Neubug hge- ket, és a rettenthetlen bajorokat, kiknek vitézsége ajig 100 keresztény harczos élete árán visszavivta Esztergom szabadsagai. Legyen áldott emlékezetük! Dr. Mennyi Lajos. /ÄÄ. SHf SM- * u, r £ 0 f 0 k t 11 a 0 S § % i e # g q w to a n.* (Esztergom török rabságának története.*) Imiből COLIMÁN Budát elfoglalván, 1529. év szept. iBB38p 9~én Bécs felé folytatta útját; midőn Eszter- »=£%> gomhoz ért, Várday Pál érsek, minthogy Ja­nos királytól Ferdinandhoz partolt el s ettől ideje­korán segítséget nem remélhetett, megrettenve köve­teket küld Szolimanhoz, a kitől könnyű szerrel bocsá­natot nyert; következő napon a várat és várost jó sor- sukia és Mutnoky Mihály gondjára bízván, három­száz lovassal s ugyanannyi gyalogossal a táborhoz csatlakozott. Az egész sereg által örömmel fogadtatván, maga Szolimán vigasztalta öt, hogy semmitől se féljen s meghagyta, miszerint a tábort kövesse a melyben mindaddig kénytelen maradni, mig Bécs ámbár hevesen, de eredménytelenül ostromoltatott. Szolimán 1529. okt. 15-én Bécs ostromlásával felhagyván, oly sietséggel távozott, hogy ötödnapra mar Budán volt, a hol Zápolya Jánost királyi szé­kébe visszahelyezte s egyúttal figyelmeztette, mi- szeiint Várday Pált kegyeibe fogadja vissza. Terdinand a törökök eltávozása után Óvárt és Komáromot könnyű szerrel elfoglalta, és minthooy az érsek, a káptalan és Esztergom városa követek áltál arról értesítették öt, hogy önkényt megadják magukat, Esztergom és Buda visszafoglalására sere­get küldött; midőn ez Esztergomhoz közeledett és egyideig hiába várakozott a követekre, kiknek a megadást hírül hozni kellett volna, a katonák me^­_0<-; ta *) EszterS°m sz- kir. város levéltárából, Hellseher tudós v dip IT eS kön'vvtár alaP;tó Descriptio Strigoniensis czimű e a>g meg nem ismertetett latin kézirata után. S z e r k. unván a várakozást az őrségtől elhagyott varos fa­laira lajtorjákat illesztenek, azt könnyen be is veszik s feldúljak, a varhoz azonban hozzá férniök a heves ágyúzás miatt lehetetlen volt, mig kemény tél kö­szönt be s a sereg deczember hónapban téli szál­lására tért. Midőn Rogendorf Vilmos, Ferdinand csapatai­nak főparancsnoka, 1530-ik év október havában 10,000 válogatott katonával Budára sietett, Pál érsek Esztergom közelében eléje ment, a török szövetsé­get megutálván P'erdinandhoz csatlakozott, kinek seregét tanácscsal, pénzzel és eleséggel támogatta. Rogendorf, miután Budát 50 napig eredmény­telenül ostromolta, deczember 19-én felhagyott a megszállással es seregének nagy veszteségével Esz­tergomba vonult vissza, a hol Laszky Jeromossal, János király követével, 3 hónapi fegyverszünetet kötött, melyet azután az ellenkirályok egész 1532. április hó végéig meghosszabbítottak, azon megjegy­zéssel, hogy annak biztositéka gyanánt Zsigmond, Lengyelország királya, és György7, Szász herczeg mint közbenjárók Ferdinand részéről Esztergomot, Janos részéről pedig Nagy-Váradot zár ala vegyék, paiancsnokaikat oda küldjék és a polgároktól az alatt a hűségesküt követeljék. János király 1532-ben Pál érsek kétszeres el­pártolása által indíttatva Gritti Lajos vezérlete alatt seregét Esztergom ellen küldi. A varnak élén áll vala Thomas Liskanus spanyol tábornok, kö­rülbelül 1000-nyi spanyol őrséggel, kiket az érsek sajat őrsegéhez, melynek parancsnoka Horváth Bertalan Ferdinánd király parancsára és szükségből is várába

Next

/
Thumbnails
Contents