Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 77. szám

Esztergom, V. évfolyam.

77 szám.

Vasárnap, 1883. szeptember 23-án

Városi s megyei érdekeink közlönye.

JA\

EGJETENIK HETENKINT KÉTSZER’.

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész évié . ....................................6 fit — Ur.

fél évre negyedévre

Egyes szám ára 7 kr.

,0

SZERKESZTŐSÉG:

PfAlz-ház első emelet

hová n liín szellemi vés/,ét illető közlemén.vok kii 1*1 einlíSk.

KIADÓHIVATAL:

jSzÉCHENI'TÉR

hová ív hivatalos s a magán hirdetésük, a ily i Itt érbe szánt közlemények, előlizctési pénzek és reehnnálásők mlézeiulők.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS IintlMáTKSEK :

] szótól 100 szóig — fi t, 75 kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „

200-300-ig . 2 „ 25 „

Hely égd íj 30 kr.

M Aü Á N1111 í 1 > ET ICS lí R>

megállapodis szerint lehető' legjutányosahbíin közöltötnek.

NYILTTÉR sora 20 icr;

Termény-kiállitásunk.

Saját becsületünkre és dicsőségünkre fog szolgálni, lm termény kiállításunk ügyét méltóim fölkaroljuk. Gazdasági- egyesületünk szaklapja közölte már a kiállítás tervrajzát, de a nagy közönség szélesebb körű tájékoztatása végett terjedtebb holyibipuiiknak is hivatása olvasóinkat e részben tökéletesen tájékoztatni. A kiadott tervrajz leglényegesebb pontjai a következők :

A kiállítás Esztergomban a kaszinóban 1SS3. évi okt. 7 én reggel 9 kor nyílik meg.

A kiállítás tárgya lebet a növény- országnak minden neme és faja, mint gabona, takarmány, olaj, gyökös és. iparnövéuyek magvakban, vagy ameny- liyire lehet kalászokban, hüvelyes vete- inóuyek szárukon, vagy anélkül, gyökös és gumós növények minden neme és faja nyersen, kerti termények nyersen és eltarthatom! elkészítve és ezek mag- vai,’mindennemű gyümölcs' és szőlő,' borok. Az állatország iparterményei : túró, vaj, sajt, méz stb, gazdasági ipartermékek : liszt, keményítő, dara, tarhonya, köleskása, répa, czukor, olaj, szappan, hamuzsir stb. Építkező anyagok : tégla, födélcserép stb. végre kisebb kor ti- vagy gazdasági eszközök.

A kiállítandó tárgyak folyó évi okt. 3-áig a „rendező bizottság“ czime alatt a kaszinóba küldendők.

A kiállítandó tárgyak bejelentő ívvel küldendők be. A gazdasági iparserkentés és nemes törekvésnek elismeréséül pénzjutalmakat és dicsérő oklevelet fognak az erre kinevezendő bíráló bízott-, ság által érdemeseknek ítélt tárgyak

jután kiosztani, mely czélból a beküldendő tárgyak a következő osztályokba

1 csoportosulnak :

I. gyümölcs. II. szőlő. III. bor. IV. gazdasági termények. V kerti termények és virágok. VI. méhészeti, gazdasszonyi és egyéb rokon czikkek.

Minden egyes osztályban kiállítandó tárgyakra nézte .következő jutalmakat fognak kiosztani :

A gyümölcs osztály részére. 1. dij 3 db arany, 2. dij 2 db arany, 3, dij 1 db arany.

A szőlő osztály részére. 1. dij 3 db. arany. 2. dij 2 db arany. 3 dij 1 db arany.

A borok osztálya, a) fehér ó-borokra : 1. dij 3 db arany, 2. dij 2 db arany. 3. dij 1 db arany, b) vöiös ó- .borokra : 1. dij 3 db. arany, 2. dij 2 db arany, 3. dij 1 db arany, c) fehér, uj-borokra : J. dij 2 db arany, 2 dij

1 db arany, d) vörös uj borokra; 1. dij 2 db arany. 2. dij 1 db arany.

. Gazd. termények osztálya : a) gabo- .nmiemüekre ; Búzára 1. dij 3 db, 2. két db arany. Árpára 1. dij 3 db, 2. két db arany, b) egyéb gaboiianemüo.krec

1. dij 3 db, 2. két db, 3. 1 db arany,

c) takarmány magvakra: 1. dij 2 db.

2. dij 1 db arany, d) hüvelyesekre: 1, dij 2 db. 2. dij 1 db arany, e) gumós és gyökös növényekre: 1. dij

2 db arany, 2. dij 1 db arany.

Kerti termények, eszközök és virágok osztálya. 1. dij 4 db, 2. dij 3

db, 3. dij 1 db arany.

Méhészet és egyéb rokon czikkek

osztálya, 1. dij 4 db, 2. dij 3 db. 3. dij 2 db, 4. dij 1 db arany.

Ezen dijakon kívül Major István püspök ur több rendbeli dijakat kegyeskedett

kitűzni : I. Jó cselédek jutalmazására két száz forint pályadij.

1. Pályázhat vallás különbség nélkül mindkét nembeli oly feddhetetlen életű cseléd, ki Esztergom megyében legalább tiz évig egy helyen, állandó hűséggel és Jelkiüsmorotes becsületességgel szolgált, vagy jelenleg is szolgál.. 2. Az egy helyen legtovább hűségesen szolgáló férficseléd első dija 40, s a nőcselédé szintén 40 frt. 3. Százhúsz fit, 20 írtjával azon 6 megyei cselédnek, ki egy helyen aránylag legtovább szolgált s kik a kitüntetésre gazd. egyesületünk részéről érdemesűluek. 4. Az illetők viseletéről és szolgálati éveikről bizonyítványukat nem csak gazdájuk, hanem lelkészük és községelőljáróik által is igazoltassák. 5. A jutalomdijak a kiállítás alatt, ha lehet vasárnap a gazd. egyesület által Esztergomban, vagy az illető helységekben a lelkipásztor és a helység elöljárósága által ünnepélyesen osztatnak ki, hogy az más cselédségnek is ösztönül szolgáljon.

A gazdasági ipar iránt való érdeklő dés emelésére a nagylelkű püspök 12 drb aranyból álló pályadijat tűzött ki.

1. Három aranyat azon megyebeli Lortermesztőnek, ki Esztergom megyei saját termésű legjobbnak talált bort állít ki és 1 aranyat kié másodiknak fog Ítéltetni. 2. Azon megyebeli két uőszemélynek, ki legjobb magyar házi kenyoret küld be, egy — egy aranyat, kettőnek pedig, ki legjobb magyar házi süteményt á-Uit ki szintén 1 — 1 aranyat.

3. A házi ipar emelése tekintetéből 1 arany a legjobb házi szappanért, 1 arany a legjobb házi szövetért vagy legjobb szalma fonásért, 1 arany a legszebb konyhakertészeti, vagyis zöldségtárgyakért és egy arany a legizléso- sebb házi kerti virágokért.

Végül 6 db aranyból álló jutalmat tűz ki a püspök ur azon 3 egyesületi tanító tag részére, ki saját beküldendő terménye, vagy gazdasági iparc.zikkeért a kiállítás bírálói által legnagyobb kitüntetésre fog érdemesül ni.

A kiállítást az egyesületi tagok és a kiállítók díjmentesen, mások tiz kr. belépti dij mellett látogathatják.

A rendező bizottság tiszteletteljes bizalommal felkéri a közönséget, hogy a tervrajz értelmében a kiállítást küldeményükkel szaporítani, az ügyet körükben előmozdítani és terjeszteni szíveskedjenek.

Választás titán.

Megtörtént a mitől a képviselőtestület tartott és a mi miatt a nemes tanács eleve hirlapilag is figyelmeztetve lett, hogy az általa választandó kezelő személyzetre szavazatát csak is olyan egyénekre. adja, kiknek arra tanulmányaik és szakképzettségüknél fogva a törvényminiszteri remleM^-éa, ebből kifolyólag a közgyűlés határozatánál fogva a többiek felett előnyük van és így minden tekintetben jogosultabbak is.

Sajnos azonban a nemes tanács tagjai» közül többen ezzel az igazsággal legkevésbé sem törődtek, hanem hagyták, magukat derűre-boriira befolyásoltatm olyanok által, kiknek szivükön a váró1 érdeke és jóléte soha sem feküdt é* 1 2 * * * 8- * hogy ez való és nem szorul bizonyítási’8 legfényesebben igazolták ezt a tanúé*' néhány tagjai az által : hogy. a hegy8' mesieri egyik állásból azon egyént hagy" ták ki, kit ezelőtt ezen állás elnyerő" sére épen a most megválasztott kény*

Az „Gsztergoin és Vüéko“ tárcája.

A FÉLTÉS,

(1881.)

Nem érted Őt... te nem tudod Hived miért bús , mért beteg I A láz, a gond, a kétség — mind, Előtted ismeretlenek.

De majd ha egykor messze jár,

S hírt liallsz felú'Je csöndes este... Az Isten adja, hogy ne tudd,

Mi volt, mi szivét úgy megeste !

Nincs arra szó — csak gondolat, Nincs arra hang — csak egy sóhaj, Nehéznek érzed a. szived,

De el nem mondhatod mi baj Magadbau százszor megbocsátasz És százszor vádolsz csak megint... — Kit a féltés kígyója megmart.

Az ismeri csak ezt a kint !.,.

FÖLDVÁKY ISTVÁN.

Bukott angyalok közt.

(Három közlemény.)

1.

A magyarországi legnevezetesebb női fogház meglátogatását terveztem már hosszú idő' óta, mig végre módom nyílt reá.

Meghívtak a márianosztrai búcsúra, ami azt jelentette, hgy most már alkalom adtáu »au régi tervem megvalósulása.

A márianosztrai búcsú messze vidékről összecsoditi a processziós zarándokokat, akik áhitatos énekekben felejtik az ut viszontagságait.

Szobb az első hajóállomás Esztergomtól lefelé. Nagyon korán érkeztünk meg, am1 igen kellemes vállalkozásra buzdított. Má- ria-Nosztra Szobbtól körülbelül másfél órai ut akár gyalog, akár kocsin, mert nagyon meredek erdei utak kalauzolnak oda.

A csere természetesen könuyü volt. Aleg- remekebb erdei vidéken tehát gyalog partiéra vállalkozott az egész kis társaság.

A tájék igen változatos. Sziklás hegyek, sürü tölgyesek, kies völgyek, nyájas falvak- a távolban az esztergomi halmok a várhegygyei s a méltóságosau kiemelkedő bazilikával, hosszú ezüst kígyóként vouul el alattunk a Duna, mellette a komor pilisi hegy- lánczolattal.

Az egész környékén nagyon is meglátszik az ünuepi ruha. Még a pásztorok is tisztább szűrben s kényelmes léptekkel forgolódnak a réteken, mig a vidék népe tökéletes ünnepi parádéban tart a nap Mekkája, Mária- Nosztra felé.

Egy meredek erdó's begyet kellett megmásznunk, gyakran igen is sikamlós gyalog ösvényeken s nem egyszer akaratunk ellenére is megemelték kalapjainkat a pajkoskodó ágak.

Mentol közelebb értünk a búcsú '■színhelyére annál inkább nőtt a zsivaj..

Tengernyi nép került egybe. A bontják, borsiak s esztergomiak magyarsága, sváb- sága és tótsága összeelegyedett a nógrádiak 1 és pestmegyeiek népével s volt sokadalom,

de olyan nagy, akárcsak a bábeli torony építésűéi.

Egy kis katlanban fekszik a nagy -kétemeletes női fogház, mellette a csinos és terjedelmes templommal s szerte szét szórva kezdődik és végződik mindenütt maga a kis falu.

Éktelen zsivajban haladtunk előre. Az első sátorban czigáuypecseuyét és hideg sült halat kínálnak. Mindjárt mellette egy élelmes ember egy bordó kovászos uborkát magasztal s kézzel lábbal csőditi maga felé az ezernyi processzusokat.

Egy másik sátorban egy sárga rezes pá- paszemü kalendárium kereskedő árul óriási imakönyveket, amilyeneket különösen tul a dunai parasztmenyecslcéiak használnak. Valósággal akkora miut egy jól megtermett miséző könyv.

Mellette a parlagon a umyar nép szőnyegirodalma rómséges gyilkossági históriákkal. Különös kelete volt a Solymosi Eszter keserves történetének két igen szép képpel.

Jöuuek azután a mézecskalácsos sátrak. Óriási szivek ékes rigmusokkal és tükördarabokkal, hatalmas tésztakardok, oroszlánra hasonlító nyulak, melyeket a mézesszáju menyecske paripának nevez, de a. jámbor sváb sárkány gyanánt vesz meg. A gyerekek versenyt isszák a mézes vizet s a naiv falusi leánykák buzgóul) silabizálják a piros szivek rigmusait.

Áttellenbeu a zsidó karavánok rakodtak ki s erősen kérdettek czifra pántlikát, aranyos gyűrűt, ezüstös tükröt, gyémáutos gombokat, örökéielü fésűket. Egy-két vakmerő minden tárgy mellé melegibeu ajándékot kínált s mirdeu pályatársát leócsá.- rolta, a ki olyan becsületesen és olcsón, látja, el vevőit.

Néhány kisiparos jámbor szerénységgel csapkod jobbra balra parolát, mikor, hegyes- orrú bagaria csizmáját eladja, vagy czifra- szűrére vásárlót talál.

A kisiparosok mellett rikító csinált virágokat hirdet egy élesliaugu ’feliérszemély.. Kaczér mosolygással tiizi oda a nyalka legény vasárnapi pörgéjére mikor raódr- ja akad rája.

A füvön néhány czigánv hentereg: s- végtelen homályos kártyákkal veri agyon az-fc az időt, mely nem kívánja a muzsikáját,, mert hiszeu reggel és délelőtt a bucsusok imádkoznak. Ciak délután meg este kezdo-- dik a valóságos cécó.

De a legeredetibb alakjai az ilyen, bu- csujáró helynek azok az emberi ábrázmtu szörnyetegek, akik .egész leplezetlenül lóbáz- gatják ki görbe karjaikat,, kitekert lábaikat, összezúzott kezeiket s az emberi nyomorúság minden rútságából szedik össze- fillérei - két. Magyarul és németül, és már uem is emberi nyelven rimáukoduak és nyöszörögnek feléd e visszataszító alakok s mig szemükből irgulomeadő ájtatosság sugárzik, addig lelkűkben miudeu forgalomba hozható csúfszó fogamzik meg. La meg uem könyörülsz rajtok.

Mentői közelebb jut uuk a templomhoz,amuil sűrűbb lesz a koldusok raja Eddig elszóródva tartottak stácziót, most rendszeres kettős sorban tárják eléd foszlányaikat és nyomorult kezüket.

A templom terén idilli csoportokban telepedik le a nép. Mindenki imaköuyvet forgat