Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 54. szám
Esztergom, V. évfolyam. = ___ 54- szám.___Csütörtök, 1883. julius ó-én. f V árosi s megyei érdekeink közlönye. JA EGJELEN11C HETEN KINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész éne...............................................6 fit fél évre.....................................................3 . negyedévre ................................... Egye s szám ára 7 kr. 1 SZERKESZTOSEG: Pfalz-ház első emelet hová n. lap szellemi vészét illető közlemények kiiMendSk. HIRDETÉSEK. ni V AT A LOS IIIRDIÍTKSEK : M A G Á N H11 í I) K T ÉS 15K KIADÓHIVATAL: jSzÉCHENl-TÉR liovií a liivntíilos s a magán hirdetések, a nyílHétbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és veclamálások in tüzelniük. 1 szótól 100 szóig — fi t 75 kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „ 200—100-ig . 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kv. megállapodás szerint lehető I égj Hiányosabban közöl tétnek. NY 1 LITER sora 20 ciV Lapunk az ötödik évfolyam felén már elérte azt. a mit minden életrevaló irodalmi vállalatnak el kell érnie. — Biztosítva van a közönség nagy becsit pártfogása által anyagilag s elterjedt összeköttetéseink és jeles munkatársaink által szellemileg. Az nj félév kedves alkalmat nynjt nekünk azon köszönet tolmácsolására, mellyel törekvésünk méltatásával szemben első sorban is tartozóink. De alkalmat nyújt egyszersmind arra is, bogy lapunk olvasóit egy kéréssel keressük meg. Mentői jobban el van terjedve valamely lap, annál foganntosabban terjesztheti azon eszméket, melyek a közjó érdekeit vannak hivatva munkálni. Hivatásunknak annál inkább megfelelhetünk, mennél nagyobb olvasókörünk van. Kérjük teli át lapunk jóakaróit és barátait, hogy lapunkat körükben terjeszteni szíveskedjenek. ____ A SZERKESZTŐSÉG. Az ESZTERGOM és VIDÉKE előfizetési ára Julius 1-től decz. végéig 3 frt. Negyedévre 1.50 kr. Mutatványszámot bárhová küldünk. Az előfizetési pénzek és utalványok .Esztergom, Széchenyi-tér 35. sz. alá intézendők. Teljes tisztelettel A KIADÓHIVATAL. Bortermelőinkhez. ii. A vidéki egyesületeket két csopotra lehetne osztani: 1. Szüretelő egyesületek, legalább 100, legfeljebb 1000 bold területtel; 10 holdon alul a befektetés, elkönyvelés stb., túlságos költséget rónának az egyesületi tagokra, 100 holdon felül, tehát a legkedvezőtlenebb ' viszonyok közt 500 hektoliter termésnél már kifizeti magát a szüretelő- és erjesztőhelyiség berendezése és felszerelése, egy ügyvezető fizetése, a központi pincze- mester napidija és utazási költsége, a ki első Ízben az alakulás és berendezéskor az egyesület székhelyére eljön, esetleg még egyszer az első szüret alkalmával azt személyesen intézi és az egyesület üzletvezetőjét betanítja. 2. Pinczo egyesületek, 1000 holdon felül. Ezek állandó pinczemestert tarthatnak, a ki a szövetkezet utasításai alapján és annak ellenőrzése mellett az összes borkezelést intézi és az egyesület központjához lehető közelségben létesítendő minta szőlőt is kezeli, melyben a vidék szőlőmiveiői az ésszerű bortermelés minden mozzanatait a kivitelben tanulmányozhatják. Valamint a szüretelő egyesületeknél a területi kiterjedésnek megvan a czél- szeriiségi maximuma, mely azoknál 1000 holdra állapított meg, úgy a pincze- egyesíileteknél is létezik egy oly terjedelmi maximum, a melyen túl a kezelés nehézkessé és aránylag túlságosan költségessé válnék ; ha tehát ezen maximum túlhaladva lesz, vagyis ha annál jóval nagyobb területet kíván együttesen kezelui és értékesíteni, akkor czélszerübbnek fog mutatkozni, inkább két kisebb egyesületet alaki tani, mintsem egy olyant túlságosan kiterjedt hatáskörrel. Ezen maximális számot azonban ma és általánosságban precizirozni lehetetlen, azt a csak a tapasztalat fogja mutatni, a személyi és helyi viszonyokhoz képest. — Általánosságban azonban két szempont lesz irányadónak elfogadható : 1. egy egyesületben csak egyféle jellegű bornak termelői vegyenek részt,' nehogy az anyag kiegyenli téso túlságosan ne nehezítessék és az annak értéke feletti véleményei téréi* * érdek összeütközésre ne szolgáltasson alkalmat; 2. mennél gyorsabban, mennél több egyesület létesittessék, mindegyik legalább 100 hold területtel, ne ainbiczionáltassék annyira nagy terjedelmű egyesületek létesítése, hanem a mint 100 hold birtokosai (legyenek 3. vagy 100 an) magukat az egyesülésre elhatározták, nyomban léptessék életbe az egyesületet és álljanak be a szövetkezetbe; a megfelelő területi fejlődés és tagszámnak szaporodása magától fog bekövetkezni és fej lesz te the tűi, a czél- szerüség mérvében. A mint valamely borvidék termelői részéről az egyesülési hajlam velünk közöl te tik, feladatunknak tartandjuk vezérigazgatónkat, esetleg fő- pinczemesterünket oda kiküldeni, a végleges alakulás, a szövetkezettel egyezkedés és az egyesületeknek berendezése és felszerelésének tervezése czéljából, ezen megállapodások után az egyesület tagjai belépnek a szövetkezetbe, nyilatkozatot Írnak alá és teljesítik a befizetéseket. Első ízben csak egy ideiglenes aláírási iv lesz nekünk beküldendő, melyben egy hegység termelői magukat kötelezik azon esjetbon, ha az egyesülő létesül, abba szőlőbirtokukkal bolépn és terményüket 5 —10 éven át a együttes kezelés és értékesítés czéljábó az egyesü'etnek beszolgáltatni. Két nehézséget tartunk e helyen még felemiitendouck, melyek az egyesületek létesítését nehezíthetnék, a melyek megoldásának ismertetése ennélfogva kívánatos. Az első a beszolgáltatandó szőlőnek becslése, minthogy a szövetkezet a kész bort veszi át becsű alapján az egyesülettől, kell, hogy az egyesületi tagok érdemarányának megállapítása végett a szőlőnek értéke , fekvés-, fajok és súly szerint, évenkint megható,roztassók ; ezen becslést maga az egyesület tolje- siti, a szövetkezet ebbe nem elegyedhetik, kivéve mint tanácsadó, akkor, ha az felhivatik, az egyesületi tagok közösen, esetleg egy bizottság utján megállapítják a tarifát, melyben minden egyesületi tagnak szőleje és termése, a szőlők fokvésc, az abban tartalmazott fajoknak arány,száinokban olő- sorodása és azok kilogrammonként értéke ki monda tik, egyszersmind megállapít tat ván az érték apadás, vagy növekvés kulcsa, melyet az évjárás befolyása előidézhet, ezen évenkint ismétlődő becslést, azon az általános tarifának alkalmazását az évi termésre, a szövetkezet közege javaslata alapján ismét az egyesület által kiküldött becsio-bizottság- telj esith éti. Ha egy jellegű termény szerint alakiitatnak az egyesületek, ákkor nem kell attól tartani, hogy nehézségek fognának felmerülni a becslési eljárásnál, igaz, hogy egyesek finomabb é jobb fajból származó terményeikért ina Az „Esztergom és Vidéke^ tárcája. GY KIS UTAZÁS*) — Rajz — Két láda volt útra készen: egy kisebb és egy nagyobb. Az első Békésy Lorándé volt, a másikat q .pedig fiatal felesége gyömöszölte össze. És ezenkívül semmi de semmi podgyász a nem várt elszállításra, pedig asszony is ií utazott. Hanem hát falura voltak menendők. Falura igénytelen, szerény emberek közé iá kik nem tekintenek a kabát gallérja alá : ni hogy megnézzék a ezéget, melynél készült is és nem keresik,hogy vájjon ez vagy amaz a nini ha Monaszterly és Knzmik a divat istennőéi jenek (ha ugyan a paradicsomi kostiiinben k (, járó földöntúlink ilyenre is szorulnak) fel - S3 szentalt csarnokából került-e elő ? Falura igyekeztek, a természet kies ölére, éi régi kedves imerosökliöz, kiknek a férj betakarta mutatni a kis menyecskét : a csörgő c< patakhoz, az illatos mezőkhöz, a lombos ni; madárdalos erdőkhöz, jámbor egyszerű emberek közé, kik mindannyian látták az ő ■/»'gyermekkoruk lerajzolt napjait, ismerték -édes múltjuk feledliefclen emlékeit. Ide iparkodtak türelmetlen, vágyó sziv*) Mutatvány az Írónak közelebb megjelenendő. /. „A kandallónál “ cziinü önálló kötetéből, melyet előre is ajánlunk t. olvasóink figyelmébe, vei és lelkűk már előre röpült a vágy szárnyain, mig a lomha anyag : testük kénytelen volt a gyorsszárnyú képzelet helyett beérni a gőzparipa nehéz tömegének dübörgő forgásával. Ködös reggel volt, bogy a vasszörnyeteg kínos sivifással kitámolygott a még alvó fővárosnak kőszénfüsttől és siketitő tompa zajjal telitett üveges iudóházából, de még a vaskocsik zakatolásában is hallani vélte Loránd a hajót és kis felesége szivének harmonikus dobogását. Utaztak ! Ah milyen boldogság utazni kettecskén idegen, ismeretlenek között, kik nem háborgatnak minduntalan köznapi kérdésekkel ; kik nem firtatják viszonyaikat s nem alkalmatlankodnak boszautó unalmas dolgokkal. Loránd tekintete találkozott a kis feleség teugermélységü azúrszemeivel s a belőlük kisugárzó édes öröm azt látszok mondani : — Milyen boldogság utazni kettecskén egyedül! * Köd borongott a tájon és sűrű fátyollal takarta el a természet szűzies arczát. De egyszerre a keleti begyek geri nezén vékony tüzszalag kígyózott végig, a köd oszolni kezdett, az ég szőnyege halványodott és elpirult mint a „kirabolt szűziesség orczája.“ Napkelte veit. Rég élvezett kedves látvány ! A uapkirály előre küldte aranyvesszejét, azután megjelent maga is lassú méltósággal jva kitó fény pompával. A vonat zakatolva repült tova, s utasaink elragadatva bámulták a természet szépségét. Érezték, hogy tágul keblük a nagy, szabad, dicső természet láttára, melynek viruló ékes fején ott ragyogott a nyárnak minden disze, virága. Mintha csak magát a tavasz tündérét látták volna szép, szűz, kecses mosolyával, virágos öltönyével, koszorús fejével. Pacsirta röpült föl a zöld mező bársonyos füvéről s úgy ringatózott az immár kitisztult, hömpölygő léghullámokban. Mily tenger érzelemnek kell kis szivében lakni, hogy abból ilyen lelkes dal fakad. És amint fenn röpködött az illatos, éles levegőben, a fiatal pár lelke is „vele szállt dalolva“ s Ők megérték mit zol-og el kis szive a nagy szabad természetnek. S lelkűk vele ujongott, vele röpdösött az öröm a boldogság miatt. A vasparipa pedig iparkodott utolérni a képzelet szárnyait és libegő éreztüdő- vel fújta ki magából a gőzJehelletet. A fiatal pár elmerengve nézi a kedves vid két, mely mindjobban ismerőssé kezd válni előtte. Itt a gombos torony kelt, föl beuuük emlékeket. amott, arra a kunhalomra ismernek rá. (Ismerős kis falvak, rég látott népviselet rég hallott tájszólás, oh mindez hevesebb dobogásra készteti szivüket és érezteti velük, hogy immár közeledik az a kies kis falu bogárkától házaival, hova ők tartanak. Éppen most sietnek el a „hármas határ“ mellett. Ott hanyarodik a szőke folyó, melyben a fűzfák ingó ringó ágai fölödnek. Ott látszik a „puszta torony", ez a régi rom, mely regéket beszél a török világról és ott az a kis bádog torony, mely oly fényesen veri vissza a nap sugarait. * Merengésükből bosszú éles fül tv rázza fel őket. Czélnál vannak. Az indóháznál kocsi vár reájuk. Az öreg kocsis alig bir magán uralkodni, úgy meg van indulva. Hogy ő még valaha viszontláthatta „kis gazdáját“ akit hajdan olyan sokszor ringatott a térdein. No Iáin, hogy megemberesedett azóta, már felesége is vau ! Ezt is ős in éri. De ki is hitte volna, mikor még együtt játszottak a pofban, hogy ilyen szép pár „cseléd“ lesz belőlük. Az öreg kocsis durva ingujjával dörzsöl- geti loppal éjtett könnyeit. Á hű lélek maga is mosolyog magán. A két láda felkerül a kocsira s mig • ez döczögve halad a rögös országúton a fiatal pár némán merül el emlékeibe. Elnézik az országút mellett fekvő földeket. Ez a nyárfás tanya a postamesteré ; ez a dohányföld a jegyzőé, ez a kukoricza, melynek utczái között a tök indái" nyúlnak el, az árendás zsidóé. De nini, amott a fasor között látni már a karcsú templomot bádog tornyával. Éppen most harangoznak ! Ali ez a régen nem hallóit, lmrangszó 1
