Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 53. szám

MrIKikht az ESZTERGOM és VIDÉKE 53. számúhoz. a népet a, biztosítás eszméjével való meg­hálál hozásra. A készletek biztosítását illetőleg sok bel yen, még több értelmes gazdánál is azon ellenvetéssel találkoztam, hogy minek biztosítsak én egy egész hónapig midőn nekem 1—2 heti biztosítási idő is felesleges, két liétro bizony szívesen biztosítanék, de tavaly is, így akarván eljárni, egy heti liuza vona után az lelt az eredmény, hogy nem fogadták el, csak 1 hónapra, ez idő alatt azutáni elcsépeltem, de ha tűz támadt volna ez alatt, bizony csak nekem kellett volna a keserű poharat kiüríteni. Ok­vetlen sok igaz van e nyilatkozatban, ha bár lehetne is az okoskodásból va­lamit lerontani. Mind az által, hogy a jogos és méltányos kívánalomnak, moly- íyel sokak részéről találkoztam, hogy a készletek tűz elleni biztosításánál az eddigi egy hónapi legrövidebb határidő két hétre leszállittassék s az árak a leszállított időhöz képest csökkentesse­nek, kifejezést adjak, határoztam el, hoíry ez ügyet nyilvánosságra hozom, s annak mielőbbi keresztülvileléro a bizt. társulatok, de különösen a magyar ált. bizt. társaság figyelmét fel hívjam. SZOBONYA BERTALAN. Egy sötét laphoz. Szántóffy kanonok, az esztergomi dalárda egykori érdemes elnöke egy közgyűlés alkalmával rendkívül becses adalékokat, foglalt össze hazánk újabb történetének egy sötét lápjához. Az elbeszélés közvetlensége s Szán­tóffy őszinte előadása eredeti kéziratban a dal- és zenekedvelő egyesület kincse. A rendkívül becses közleményt hiteles másolatban mutatjuk be olvasóinknak : Hogy a nemzet nemes kegyeletér /(déliek e napokban adott legtényesb kifejezést köztudomású dolog. Nemcsak folyó hó 9-ikén t. i. magán a nemzeti kegyelete nagy ünnepén, melyen a szomorú emlékű forradalom kérlelhetlen végzetétől elhamarkodva, sújtott nagy hazafi gr. Battyhányi Lajos első Minis- terelnök emlékét megillető tartozását lerótta, — képviselve volt az ország minden részéről az általános részvét : de jóval előbb s utánna is a közér­dekeltség mítidmegannyi bizonyítékát ké­pezték s képezik az emlékezetes boldo­gult múltjára s végsőnapjaira vonatkozó s elég sűrűén váltakozó becses közle­mények s nyilatkozatok, melyekkel összes hazai lapirodalnuiukban szakadatlanul talál k ózunk. Ily körülmények között úgyhiszem, csak kedves szolgálatot teszek honfi­társaim ily ünnepélyesen s átalánosan nyilvánult, kegyeletérzetének, sőt némi­leg kötelességemet teljesítem : ha egy­két adattal én járulok ezennel a tör­téntek s közlöttek sorozatához s ha azt, miről idevonatkozókig az engem mint. akkori pesti h. alesperes plébánost a. lürténtok titka’ba mélyebben avatott emlékezetes véletlen folytán közvetlen tudomásom van, legalább röviden s mennyire az 21 éves emlékezetem rész­letei ben megőrizte köztudomásra hozom. 1849 iki október 5-én a délutáni órák egyikében Tekintetes Bártfayné asszonyság, gróf Ká rolyiak levél tárno­kának liit,vese hozzám mint akkori Pest, József külvárosi h. alesperes plébános hoz kikocsizott és azon engem megle­pett szomorú hirt hozta, miszerint Batthányi Lajos halálra Ítéltetett, egy­úttal megkérvén a Grófné nevében, vigasztalnám s látnám el a végtusára szükséges szentségekkel a szerencsétlen elítéltet. Első teendőmnek tartottam magát a Grófnét rögtön felkeresni, kit legki nosb lelki küzdelmei s fájdalmai közt. d<< égintlaI bámulatos resignalioban la- láttam. Mondhatom alig voltam élotem ben annyira, meghatva mint eme komoly perczekben. Iparkodtam nemes lelkét vigasztalni különösen a kimondott ha­la I o site I o t v ég re ha j tásá mik hihetetlen voltánál fogva annál is inkább, mert az valóságos meggyőződésem volt an­nak tudata mellett, miszerint a. minisz­terelnökségről jókor viszszalépett gróf soha ily szigo.ú ítéletre okot nem adott s a kimondott Ítéletet csak fokozott vissza rettentésnek magyaráztam, moly bizonyára megkegyelmezéssel fog vég­ződni. A grófné rövid habozás után belenyugodván szavaimba látszólagosan csöndesebb hangulattal erre Íróasztalá­hoz ült, férjének szólandó egy kis le­vélke írásához fogott s azt bepecsételve kezembe nyújtotta fennobbi kérelmének ismétlése mellett, vigasztalnám meg sze­rencsétlen férjét, s ez alkalommal ad­nám át neki e levélkét is, miután az ítélet kimondása óta neki férjének lá­togatása meg Ion tiltva. Én tehát Isten nevében minden ha­bozás nélkül útnak indultam és az új épületbe belépvén az őriálló katonaság­nál szándékomat bejelentettem, mire az őrség parancsnoka, a nélkül, hogy ne vem után tudakozódott volna, azonnal a börtön felügyelőhöz vezetett, ki is minden további kérdezősködés nélkül maga az elitéltek egyik termébo a grófhoz folkisért. Eh ugyan a grófhoz fordultam, ki közét nyújtotta, de mivel szemközt a velem jött bfrrpnfelügyelő foglalt helyet az ablaknal pedig a fegyveres őr katona állott, vele bizalmas szót nem válthat­tam és egyedül csak a grófné üdvözletét nyilváníthattam ; — egyházi szolgála­tomra pedig már szüksége nem volt azért mert ebben engem gr. Károlyi franczia abbéja már megelőzött volt. Ezek után visszatérve a grófné lakára nem nála de az egész házban szivrepesztő látványoknak voltam szem s fül tanúja minek újólagos okául szolgált az, hogy a végrehajtás bizonyossága mellett mindinkább új s újabb érvek jutottak a család tudomására ; sőt czélszeriiuok bizonyult a grófnét arra bírni, misze­rint még az éjjel Csurgóra utazzék. Batthiányi Lajos első ministerelnökiiuk csakugyan másnap ki is végeztetett s boiiczolás végett a rókusi koródába vi tetett. Daczára annak sok s akkoriban ugyan elég veszélyes kellemetlenségeknek, me­lyükben a fennemlitett abbéval együtt fonuebbi látogatásaim miatt a haditör­vényszék elé jutottam, — most, mi­után a család bizalmával annyira meg­tisztelt, minden gondom oda irányult, hogy a boldogultunk hűlt tetemei leg­alább tisztességes eltakarításban része­süljenek. Felkértem tehát a kóroda akkori igazgatóját, engedné meg, hogy boldogult a sz. Ferenezreüdiek kriptá­jába vitethessék, mit ő azonban a ka­pott szigorú parancs folytán legjobb akarata mellett sem tartott megenged­hetőnek, végre még is arra sikerült őt bírnom, miszerint megengedte, hogy saját felelősségemre a józsefvárosi te­metőbe történhessék az eltakarítás. — Ezek után siettem a boldogult Dank Agap sz. Ferenezreüdiek akkori ház- főnökéhez, ki, mondhatom, valóban ha­zafias kegyelet s szivosséggel késznek nyilatkozott előadott szándékom kivite­léi« sogódkezet nyújtani s a bóldognlt gróf tetőméit a zárda sírboltjába fo­gadni. Ezen előkészületek után meg kell vallanom egy kis, tán ily körül­mények közt megengedett cselfogáshoz kel lelt folyamodnom. Miután' sziuleg pro forma mint mon­dani szokás plébániám temetőjében sirt ásnltam volna, Hausmann orvostudor és Bártfayné kíséretében esti 10 óra kor fiakor kocsiban megjelentem a ro- kusi kóroda kapuja előtt, moly egyné­hány perez múlva kinyílván, a boldo gult iniuisterelnök totemeit egészen közönséges, mint nevezni szokták, lét rás szekér vitte kifelé, mint rendelve volt, a józsefvárosi temető fölé. Hárman a fiakerbeu nyomban követ­tük minden akadály nélkül, csak a vámháznál a katonaőrség vizsga Igát ta a halottas kocsi tartalmát, inig végre a temetőbe érve leszálltam a kocsiról s mint a boly ura szili lelten kissé szi­gorú szavakban kifejezést adva telte­tett elégedetlenségemnek az ásott sir nem elegendő mélysége s egyéb czd- szerütleusége felett, — ez ürügy alatt a halottas kocsisnak megparancsoltain, hogy miután éjjel táj ásás által a dol­gon segíteni nem lehet, froduljou vissza s hajtson a merre parancsolni fogok. S igy történt, hogy ismét a vám ház mellett el, — Hol többé kérdőre sein vontak, egyenesen a sz. ferenezrendiek zárdája felé hajtattam, hol mintegy éj­jeli 11 óra felé érkeztünk meg, s már vártak bennünket. Boldogult Dank Agáp, néhány csak öregebb páter kíséretében, kik a titokba bevoltak avatva, égő fáklyákkal fogadott bennünket. A halottas kocsi haza ro­bogott, a hűlt totemek pedig a sír­boltba vitettek, s egyházi szertartások mellett, melyek végeztekor a néhány jelen volt atya is segédkedék ünnepé­lyesen beszenteltettek. A sírboltnak már­vány tábla vad elzáratását a, legszigorúbb titok ta ríás kérelme követte. E tény azonban, daczára annak, hogy legalább tudtommal más senki jelen nem volt, nem tudni mily utón mégis valaho­gyan traspirált, minek folytán később mind a, már boldogult D..nk Agáp mind pedig én mindenféle fenyegető anonym levelekkel lépettünk meg, mind az által nyilvános felelősségre nem vonattunk. Azt tartom, nőin tévedtem, midőn azt hittem, miszerint ezek közhírré té­telével a, nemzeti kegyelet egyik a vál­ságos múltban szerepelt emlékének tör téueti kiegészítéséhez ez egy-két ada­lékkal járulván, csak hazafias tartozá­somat rovom le. HÍREK. — Hgprimásunk a concorsus után kedden vagy szerdán kedvelt nyaraló­helyére Bajosra utazik. — József főherczeg tudvalevőleg tavai igeretet telt, hogy a kgprimásnál egész családjával az idén látogatást fog tenni. A főherczeg immár az igéiét beváltására készül s a mint az ország­szerte folyó honvéd csapatszemlék vé­get érnek, egész családjával körünkbe érkezik. A fenséges családot július hó folyamán fogjuk körünkben tisztelhetni. — Egy érdemes férfiú, kinek félszá zados működését a herczegprimási gaz­daságban már 1880. jan. 14énimue pelték meg, Kedden jul. 3-án éri el születésének legtisztesebb hetvenedik évfordulóját. A derék férfiú, kiről meg emlékezni szerencsénk van Viminer La­jos úr primási főszáinvevő. A hét év tized nem az élet alkonyát jelenti nála bánom a törhetetlen mimkakedv delét s a tevékenység folytatását. Ifjú lélek s fiatal szellem lakozik benne, mely még mindig atevókenység bajnokai közé sorozza. Az ünnepelt férfin Érsekújvárt született 1813. jul. 3-áu s 1858-ban tehát negyed század előtt jött Eszter gomba hol mint primási főszámvovő már huszonöt év óta gyűjti a legtisztesebb érdemeket. Isten tartsa, Isten óltosso még nagyon sokáig a közjó javára, családja boldogságára s tisztelői örö­mére ! — Péter és Pál napján a főszé- kosegyházban maga a horczegprimás pontificált s az első apostolokról nagy szabású egyházi szónoklatot mondott. — Lapunk kiadója özv. Berényi Zsiginondué úrnő néhány hétre Gleichen­bergbe utazott, a kiadóhivatal ban azon­ban akadálytalanul fognak folyni mind­azon ügyek, melyek a lap kiadására vonatkoznak. — Remek kézimunka. A napokban egy gyönyörű női kézimunkát volt sze­rencsénk látni Sándor Auguszta urhölgy műve gyanánt. A kedves és szeretet­reméltó urhölgy magas műveltsége ko­ronájául a női kézimunka romekelését sajátította el. Ezt bizonyltja az a re­mek virágfestés meg aranyhimzés reezés a 1 laszalapra, melyen már hosszabb idő óta munkálkodott, hogy szép művét azután a mariazelli szűz szobrának szen­telje. Gratulálunk a legnemesebb czólra készülQ remekmű kedves szerzőjének. — Értesítők. A főgymnasium záró ünnepélye csütörtökön volt, a mikor is a bizonyítványokat és értesítőket kiosz­tották. A reáliskola tegnap tartotta Tedeinnát s utána Dr. Feichtinger Sándor kir. tan. lelkes búcsúzó beszé­dével s a jutalottidijak kiosztásával a bizonyítványok és értesítők szétosztá­sát. Az érdekes értesítők ismertetésére visszatérünk. — A mai vigasság. Az iparos ifjúság mai erdei mulatság i az uj majális helyen szép sikerűnek ígérkezik. Jövő számunk­ban tüzetesen megemlékezünk róla. — Jónás Pali bandája sok krízis után elvégre ismét megalakult. A szétrobbant erők kiegészítésére Bimkó társulatából hatan jöttek föl s az uj banda m a fog elősző r j á t- s z a ii i az iparos-ifjúság e r- d e i m u l a t s á g á n. ' — Zenevizsgálat. Saaghy Agatha urhölgy tanítványai jnn. 28 án a Fürdő vendéglő nagy termében a következő programúiét játszották le: I. Hebridák, nyitány Mendelssohntól, négykézre elő­adják Gangéi Gizella és Boron kay László. II. Octaven Etude Elvestől, előadja Munkácsy Mariska. III. Stra- niera, zongorán és hegedűn előadják Keiuorsdorfer Frigyes, Vándor Ödön és Tiefeutál Gyula. IV. Frühlingser- vacheu Bach D.-től, hat kézre előad­ják Brenner Luiza, Greff Kamilla és Gangéi Gizella, V. Capriccio h mólból Mendellsolintól. zongorán előadja Szecs­ka}7 Sarolta. VI. Mäiglöckchenläuten, zongorán hegedű kiséret mellett elő­adja Rigler Gusztáv. VII. Lutiából — Andante Aschertől, zongorán előadja Boron kay László. VIII. Freischütz, zongorán és két hegedűn előadják Brenner Luiza, Vándor Ödön, cs Tie fen thál Gyula. IX. Beethoven d dur sonátájának 1-ső része, zongorán, lio- gedii kiséret mellett elődják Munkácsi Mariska és Borovicska úr. X. Quartett Bolisarióból, zongorán előadja Munka esi Sarolta. XI. Variatiók Schuberttól, négy kézre előadják Munkácsi Mariska és Sághy Agatha k. a. XII. Trio Kfá­sétól, zongorán előadja Szecskay Sa­rolta. XIII. Székely 17-ik magyar áb­rándja, „Nagy pénteken mossa holló a fiát,“ zongorán előadja Munkácsi Ma­riska. Nagy közönség jelent meg. Gan­géi Gizellák, a. igen szép csokrot ka­pott. Tapsban és hőségben nam volt hiá y. — Figyelmeztetés az esztergomi őszi kiállításra ! Az Esztergom vidéki gazdasági Egyesület részéről f. ó. szep­tember utolsó vagy October hó első he­tében rondezendő gyümölcs és termény kiállítás lévén elhatározva, van szeren­csénk a nagy érdemű gazda közönséget tiszteletteljesen figyelmeztetni egyszer­smind fölkérni, miszerint a jelzett ki­állításra a közölgő aratástól kezdve ké­szülni és kiválóbb terményeiket bármily neműek legyenek azok s az egyetem­leges gazdászatnak bár moly ágához tartozzanak, az annak idején az illető dijjakkal együtt ti'lzoleson kijelölendő és hi.ijapok utján közhír ró teendő határnapra a rondező bizottsághoz bo-

Next

/
Thumbnails
Contents