Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 42. szám
42. szám jztergom, V. évfolyam Városi s megyei érdekeink közlönye. JA EGJELENIK HETEN KINT KÉTSZERI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié...............................................ö frf. — toriéi évre .......................* .... 3 „ — n n egyedévre...............................................1 „ 50 * Egyes szám ára 7 kr. SZERKESZTŐSIG: JPfALZ HÁZ ELSŐ EMELET hová a lap nxcllemi részét illető közlöm línyok .kiililomlSk. KIADÓ » Tv ATAL: jSzÉCHENI-TÉR hová a hivatalos s a magán hirdetésük, a »viliiéibe szánt közlemények, elölizetési pénzek és reelamálásuk intézemlök. HIRDETÉSEK. IIIV A'l'A LOS IIIBDKTKSEK : 1 szótól 100 szóig — fi t 7ö kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „ 200—yoo-ig . 2 „ 25 „ Bélyeg díj 110 kr. MACLÁNIIIlíDETÉSIOK megállapoilás szerint lehető lógjutányosiihban közöltetnek. NYir/lTlClt sora 20 icrj A szükkebliiség járványa. A lián jatliisnak és elmaradásnak rendesen a szükkebliiség; az alapja. A izükkebliisóg, mely közöttünk él, mint i rozsda s megmételyező, mint a rothadás. Küzdünk ellene s lenem győz- liefjük, mert szemünkbe vigyorog, mint :i kisértet. A közélet áldozatokat követel. A ki pontosan teljesiti kötelességeit, íz még nem gyűjt elismerésre méltó érdemeket. De a ki köznapi kötelessé goin túl dolgozik és áldoz, az a ki nem tekinti folyton saját erszénye érdekeit, liánom ismeri az önzetlenség magasztos fogalmát, az a haladó kor színvonalán áll, elősegíti a fejlődést, előmozdítja a haladást s tiszteletreméltó törekvéseket követ. A szűkkeblű ember a maga Mo- lochja. A mit keres, a mit gondol, a mit érez, azt önmagába temeti. Ismer ugyan bizonyos valódi kötcdezettségeket, nem emelhet ellene panaszt sem takarosán ruházkodó neje, sein jó nevelésben részesülő leánya, adóját is pontosan fizeti, jövedelme mindig nagyobb mint kiadása, de hogy a közügyéiért csak egy fillér- nyivel is jirulna, az ismeretlen fogalom előtte. Gyűlöli az egyesületeket, mert azok szerinte olyas intézmények, ahol az ő pénzén mások mulatnak. Kerüli az aláírási ivókét, mert a szobrokra vagy csángókra való gyűjtéseket pazarlásnak tartja. Nem ismer nagyobb embereket magánál s mert maga is igen közönsé ges szellemű ember, szerénytelenségnek és luxusnak találja., ha egy ismeretlen versfaragónak, például Arany Jánosnak szobrot akarnak emelni Maradjanak otthon a csángók. Mert alá kellene Írni. Nem kell nekünk sétatér. Mert fölszólítják, hogy iratkozzék be a szépítő egyesületbe. Nem keil neki az irodalom. Mert néhány pengőjébe kerülne minden esztendőben, ba a firkálásokat tudomásul veimé. Minek a tűzoltóság ? Parádé az egész. Azelőtt nem voltak tűzoltók, hanem jó szomszédok és felebarátok, a kik nem kerülnek pénzbe. Minek a kaszinó? Hogy tiz forintot fizessen éven kint mások kényelmére ? Minek a zenei egyesület ? ki nem áll hatja az affektált zenét, csak a czi- gányt, de azért a czigányt is legjobba iL szereti, ha más fizeti helyette. Szóval nincs gyűlöletesebb, nincs tétlenebb, nincs csúnyább ember a világon a szűkkeblű embernél, a milyen pedig meglehetős sok van Esztergomban. Ezek ellen küzdeni liáládatlan föladat, mert minden szükkebliiség bizonyos évtelembeli korlátoltság s igény hiány ; de küzdenünk mégis kell, mert a szükkebliiség lovagjai nem a haladást s az átalános jólétet, hanem az önzést s a megrozsdásodást képviselik. Bizonyítsuk be nekik, hogy aző fajuk végtelenül ártalmas s igy üldözni való. Nem a szegénység jár nálunk mankón és koldustarisznyával, hanem a hazug szükkebliiség, mely igen gyakran híven tudja utánozni a koldus csengő nyelvét, csakhogy megkupor- gassa filléreit a köz fi'gyek olt a* r á r ó 1. Lövészegyesületünk története, ii. 1866. A második egyesületi év előtt Hamar Pál főlövészmester és Leipolder József allövészmester leköszönt. A rendes évi közgyűlést Litauer József sz. kir. víi rosi tanácsnok mint országfejedelmi biztos jelenlétében Kamócsav László korelnök nyitotta meg. A közgyűlés máj. 5-én főlövészmos- ternek Frey Vilmost, allövészmesternek Kruplanicz Kálmánt, jegyzőnek Kamo csaj Károlyt, pónztárnoknak Sántha Jánost s ügyésznek Pisa 111 Istvánt választotta meg. A közgyűlés befejeztével az elnök a jótékonyság gyakorlását emlegetvén a doroghi t.üzkárosul- tak javára azonnal 35 frt gyűlt össze. Midőn az ujonan megalakult egyesület a védnöknél, gróf Forgách Ágostnál testületileg tisztelgett, a gróf figyelmeztette az egyesületet, hogy politikai színezetű tüntetéseket vagy bármi más •n agán érdekű viszályokat mint az egye- öüíet felvirágzásának hátráltatóit, az egyesületbe beszivárogni no engedjen. Május 27-én Frey Vilmos fim. indítványára az esztergomi tUzkárosulfcak javára dij lövészetei rendeznek sebez maga hat darab arannyal járul. A dij lövészet a tűz károsultak javára 88frt tisztát jövedelmezett. 1866. szeptemberében hunyt el az uralkodó cliolera- járvány áldozata gyanánt az egyesület lelkes pénztárnoka Sántha János, kiről a jegyzőkönyvben a következő méltatást olvassuk: „Az egyesület pénztárát mindig példás renddel kezelte, a számadásokat szakavatottan elkészítve rendes időben mindig vizsgálat alá bocsátotta. Az egyesület érdekei iránt folyton valódi ügy buzgalmat fejtett ki, úgy hogy az 1866-iki közgyűlés tiz arany tisztelet díjjal jutalmazta. (Az 1867. máj, 9. közgyűlés 158 frt hiányt talált, a mit beszedett s nem találtak. A választmány szept. 21 -ón ideiglenesen Takács Gézát bízta meg a pénztári tiszt viselésével. Gyakrabban fölmerült az a kérdés, hogy az egyesületbe igen sokan bejárnak, a kik nincsenek a tagok sorában. Erre nézve határozatba ment, hogy azon tisztességes polgárok, a kik 2 fi t 50 kit fizetnek egy évro mint vendégek bejárhatnak a helyiségbe. 1867. A harmadévi alakuló közgyűlést 1867. máj. 9 én tartották meg. A költségvetési Hiányai a következők : Bevétel 2825’90 kiadás 2179 marad szabad rendelkezésre 646 frt a mi az előző évek maradékát fölülmúlja. Az egyesület első évében csak a Pesti Napló s a Pester Lloyd napilapok jártak a Vadászlap s a helyiközlöny mellett. Most a következő lapok forognak a tagok kezében ; Pesti Napló, Magyar Újság, Bolond Miska, Üstökös, Poster Loyd. A tisztujitás a következő eredménynyel járt: Frey Vilmos újból fim. Kruplanicz Kálmán újból aim. Etter Nándor pénztárnok, Melicher Ferencz jegyző, Pisutli István ügyvéd. A Tiszteletbeli tagok sora három év óta, megfogyván, a közgyűlés következő jeIességeinket választotta be:Andiássy Gyula miniszterelnök, Simor János kerczegprimás, Major István kanonok A június 6-iki választmányi jegyző . As „Esztergom ós Vidéke“ tárcája. Hírlapjaink és hírlapíróink, n. „A Pesti Hírlap“ Megígértem t. olvasóimnak, hogy elvezetem önöket néhány hírlap szerkesztőségébe. Kísérjenek hát el, ha úgy tetszik, legelőször is a Pesti Hírlap szerkesztőségébe. !Ez hírlap is, meg fővárosi is, és igy Ígéretem szó szerint is be lesz váltva. Nádor-utcza 7. sz Előfizetési ára .... Pardon, nem a reclam dobját akarjuk megütni, (hiszen még messzire vau a negyedév ! . . .) hanem e közkedveltség ü lap szerkesztői irodájába akarunk egy pi 1- antást vetni. Tehát nádor-utcza 7. sz. (hová az előfizetési pénzek is küldendők.) Csak az udvarba kell belépnünk, hogy iíszre vegyük, mikép e házban ólomból rakják ki gondolatainkat. Egy nagy üveg fedelű épület alatt gépek zakatolnak és a nyitóit ajtókon, ablakokon át nehéz, ólomból és erős festéktől terhes levegő tódul ki. Ez a Légrády testvérek nyomdája, a óváros legnagyobb nyomdáinak egyike. Az első emeleten egy tábla jelzi, hova ezet utunk czélja. Itt van a Pesti Hírlap , izerkesztőséga. A Pesti Hírlapnak nagy múltja van. .Aossuth Lajos abban készítette elő a társadalmat azoha a nagy reformokra, mikor a 40-es évek vége felé, nemzetünk annyira érettnek bizonyította magát. Az a Pesti Hírlap megszűnt, a jelenlegi azonban örökségbe kapta tőle a függetlenségi irányt, moly szerint nem függ sem párttól, sem pedig egyesek érdekétől, hanem megmondja mindenkinek az igazat. Társadalmi része a legsikerültebbnek mondható, mert dicsekedhetik azzal, ami egy lap leafőbb dicsősége — hogy élénk és változatosAzt hiszem ennyi is elég volt előjáró beszédnek — amit tájékozásul kellett el mondani, az előszobában és most ha ugy tetszik beléphetünk. Az ajtót azonban tegyük be magunk után, legalább arra figyelmeztet bennünket egy kis vers, melyet még boldogult Csepreghy irt oda : „£ kis ajtót magad után tedd be Olyan urnák megteheted mint te! Az első szobában nem találkozunk senkivel. Szándékosan hoztam Önöket ide ilyen korán (délelőtt 10 óra) mivel később már együtt lesz az egész redactió, megkezdődik a munka s nem illenék az urakat megzavarni, mert akkor egy órával később találnák másnap a lapot megkapni. A nyitva lévő ajtón a harmadik szobáig hatol tekintetünk, s olt egy egész arzená- list. fedezünk föl a falon. Keresztbe helyezett kardok, pisztolyok, czéltábla, vívó ál- arezok stb. Mert hej a Pesti Hírlapnak is voltak ám harczias napjai, midőn minden munkatárs asztalán egy töltött revolver vagy egy láud- zsa bámulta a ol serczegését. Hanem az már nagyon, nagjon régen volt. A fegyveres magazinban, mely kiilöubeu a szerkesztő szobája, zajt halluuk ; ha uem ijednek meg a villogó kardoktól és mogorva pisztolyoktól kövessenek. — Szabad ! szól beuu valaki kopogtatás múlva. Ah, éppen a főszerkesztő úr, Borostyám Nándor. Önök már régóta ismerik ezt a nevet? Elhiszem. Pedig ugy-e még fiatal ember, alig több 35 —36 évesnél ! S mégis 20 év óta ismeri a. magyar olvasó közönség. Mint 16 éves ifjú mára Szegedi Híradóban közlött vezérczikkekbeu adta jelét komolyságának és érettségének. A Fővárosi Lapok pedig beszéiyeket közöltek a gyermek ifjútól. Vadnay, a Főv. Lapok szerkesztője, aki pedig nem viseltetik bizalommal ajcse- mete-gyümölcsök iránt, felszólította a 16 éves beszély-irót, hogy minél gyakrabbau keresse fel lapját. Borostyáin később amellett, hogy filosophiát és jogot hallgatott, a szép irodalommal is buzgóau foglalkozott s különösen nagy feltűnési keltett egy ,Fővárosi kávéházak* czimíí cyklusa, melyben a fővárosi t-let egyes kiváló typusait rajzolta le oly élethiiséggel mely éles megfigyelő tehetségről telt tanúságot. E cyklus egyszerre legjobb nevű íróink közé avau- giroztatta őt. 1868-ban már mint hírlapíró kezdett szerej élni. Áldor Imre Népzászlójánál dolgozott mint belmunkatárs, majd Csernátony „Ellenőr*-ében működött Csá- volszkyval és Kozárrul. Itt csakhamar ve- zérczikkeket irt, melyeknek polemikus éle és szabadelvű szelleme általános figyelmet keltett. Az Ellenőrnél 3 évig maradt s az- * t á n mint a .Ilon“ tudósítója ment ki Frau ez in országba, hogy harczi tudósítója legyen a frauezia-porosz háborúnak. Innen visszatérve csaknem folyvást mint szerkesztő működött, hogy hány lapnál : isten a megmondhatója ! Annyi bizonyos, hogy alig van Magyarországon szépirodalmi lap, melyet ő kedvelt dolgozataival ne támogatott volna. A Vasárnapi Újságnak 3 évig volt tárcza- irója, majd segédszerkesztője. Később Páz- mándy Dénes felszólítására a „Delejtű“-t szerkesztette, igazi frauezia szellemmel. Majd a Budapesti napilapot, Közvéleményt szerkesztette. Az Egyetértésnek hosszabb ideig volt Eötvös Károlylyal együtt a legkedveltebb vezérezikkirója s innen jött a Pesti Hírlaphoz, melyet oly nagy tapintattal s annyi élénkséggel s/.erkeszt. Az igaz is, hogy roppant szorgalmas szerkesztő, ki minden idejét a lapnak szenteli. Alig van a lapnak muukatársa, aki annyi órát áldoznaa lapnak mint Borostyám. A lap annyira igénybe veszi, hogy alig érintkezhetni a társadalommal, noha lapja leghíresebb tükre a társadalmi életnek. Annyira elzárkózva van a szerkesztői teendők által hogy mint ő maga mondja, ha szerkesztőnek jó nem volna, bízvást felcsaphatna trap - pistáuak. Pedig társaságban a legszeretet re méltóbb emberek egyike, s ha Eötvös Károly nincs a társaságban, hát Ő tartja azt el többnyire frauezia-izü apercukkel S noh i a szerkesztőségben erősen viszi a gyepliir, barátja neki minden munkatársa. Jellemzi az is} hogy mint hírlapíró mindég ellenzéki volt, s semminemű tluctuátiók el nem tántorították. Ártatlan sportjai közé tartozik a ozélha lövöldözés és a vívás, aminek kiilöubeu ne.u
