Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 42. szám
könyv örökíti inog a következő kis epizódul.. Besze János országgyűlési képviselő ur tiszteletére az egyesület 1867. iipril hó 28 án dij 1(5 vésze tét rendezett. A kitűzött dijat, az ezüst billiliomot, és ezüst, evőeszközt maga az ünnepelt nyerte el, a, ki köztudomás szerint kitűnő lövész volt. „Besze János — mondja betűről betűre a jegyző tolla — miután a billikumot, a megkoronázandó király és királyné egészségére ürítette, azon óhajtással, hogy ezen jutalomtárgyakra újólag julalomdijlövészet tűzessék ki és pedig egymás után követő két ünnepen, melyből a befolyó tiszta jövedelem az esztergomi szegények házában elhelyezett aggok ruházatára fordittassék, a, billikumot s az ezüst nyereményeket az egyesületnek vissza adta..“ 1867. jnn hó 23-án megint alkotmányos dij lövészet volt. A lővészegyesület ugyanis Magyar- ország alkotmányának visszaállítása úgy a koronázás emlékére tánczvigalommal egybekapcsolt dijlüvészotet rondezett, melynek tiszt a jövedelmét, körülbelül száz forintot, a kiegészítő adakozásokkal a honvéd sirkertben fönnálló lionvéd- siremlék föntartására Barf a Endre lion- ód egy es ii 1 éti elnök kezéhez származtat! a át. A honvédek emléke iránt való felbuzdulás még más emlékezetes intézkedésben is nyilvánult. Elhatározták ugyanis az egyesületi tagok, hogy az elhunyt honvédek gyászmiséje alkalmából júii. hó 30 án a honvédegyesület szegény tagjai számára ebédet rendeznek s a hon védegyesül éti tagokat aznapon, mint vendégeket látják a dij lövészetben. A decz. hó 6 án tartott választmányi gyűlés már aggodalmát fejezi ki a fölött, hogy a három év kötelező ereje j elmúl ván, az egyesület kötelékéből igen sokan kifognak lépni. Ez irányban kettős intézkedés tört étit. Először is a tagdíjak leszállítása négy forintra meg kettőre, másodszor a kilépés Írásbeli beterjesztése decz. végéig. A ki nem mond le írásban, az az alapszabályok értelmében is rendes tagnak tekintendő s jogaiban és kötelességeiben tovább is részes. 1868. Az 1868-iki lövész egyesületi közgyűlést május 10-én tartották meg Hogy az egyesület anyagi erőben meny nyíre duzzadod, azt a költségvetés néhány tétele mutatja. Az összes bevétel ugyanis 2174 frt s a kiadás 2047 frt volt. A házbére 500 frt, a tagsági dijakból kin volt 1427 frt, beszedbető- nek vétetett 800 frt. Az egyesületnek ez időben 240 tagja volt, a kik négy forintjával 960 frtot fizettek Lővődi- jakból 400 frtot jövedelmet reméltek. A pénztáritok fáradozását 12 arannyal, a jegyző munkáját 4 aranyai honorálták. Hogy mennyire csalhat a költségvetés, azt a ténylegesen befolyt összegek egész satyraszerüen il lust ráI ják. 2393 frt helyett bejött 1319, tehát ezerrel kevesebb. A hátralékok ekkor mar 1679 frtra rúgtak. A jegyzőkönyv stereotyp részletei megint ismétlődnek. Utasittatik az ügyész stb. De azért az egyesület még mindig erőteljes s a háznagy Litsaor fáradozását 8 drb arannyal lio norál ja. Júniusban pompás erdei mulatságot rendeztek, melyet a szabadban sikeres dijlövés koronázott. lár István, Püspök 250.—. Oosztonyi János, Esztergomi Kanonok 100.— Miskolczy Márton, dto 175.— Majtlié nyi Antal, dto 30. —, Szék fa Ferencz, dlo 50.—, Kunszt Jósef dto 100.—, Krautman József dto 50.—, Név nél- ! kül, Káptalanbeli 100.—, Kollár Is- ván 5.—, Podobnyi János, Egyházi Helytartósági Titoknok 12.30. F. F. 5. —, Nagy József uradalmi Ügyész 5.—, Névtelen 5.—, Névtelen 5.—, Vörös Katalin Asszonyság 50.—, Gróf Almásy Móricz, Helytartósági Tanácsos 37.30, Marczibányi Livius, 37.30, Özvegy Uzovits Asszonyság 37.30, Gróf Sándor Móricz 1250. — Gróf Sándor Móricz, 100 Pm. rozsnak ára fejében 300.—, Nagy-Szombathi Növendék Papság 115.— , Herczeg Pálffy Antal 1250. —, Vuruin Jósef nyitrai Püspök 1000.—, Nyitrai Káptalan, 500.—, Pozsony Királyi Város 1250. —. Pozsonyi Káptalan, 300. —, Kétzi Jósef, Komáromból bites Tiszt 12.30 Ersek-Ujvár, Mező város 250.—, Névtelen 2500. — , Bekker János, Esztergomi Kanonok 400, —, Kalotsai Fő- Káptalan 250.—, Beszterczo-Báuyai Káptalan 60.—, Marczibányi Lajos 250.— Bélik Jósef Szepesi Püspök 500.—, Szepesi Káptalan 100.—, Egri Fő-káptalan 100 Pm. rozsnak ára fejében 200. — , Nagy-Szombathi Districtusbeli Plébánusoktól 50.—, Guta, Mező Város (szám hiányzik), Esztergom érsokségi Uradalomtól 5000.— Andrássy Jósef Helylartósági Tanácsos 125.—, Boros Jósef Királyi Tanácsos 100. —, Gróf Teleky Jósef Ő Exeell. által Pestről küldetett 712.50, Csői uoki Uradalom 500.—, Bajua Helység 16. —, Bajóth Helység 3. —, Csév dto 3.—, Csolnok dto 5,55, Dágh dto 2.— Dorog dto 17.22, Dömös dto 6.29, Epöll dto 2 5, Esztergom érseki Város 224.45, Kesztölcz 3.37, Kirva 8.—, Leányvár 7.30, Maróth 9.—, Mogyorós 2.47, Nagy-Sáp 12.30, Nyerges- Újfalu 52.—, Sári-Sáp 11.33, Szent- Gy>rgy Mező 17.48, Szent-Tamás 20.9 Sfitfő 5.30, Tokod 16. - , Uuy 1.25, N. N. 5 — Reviczky Károly 2.30, Nagy István 2 30, Molnár Ádám 5.—, Ádámy Alajos 10.- , Aranyossy Dienes 5.—, Fa briny i István 7.30, Reviczky Pál 2.30, Podlimies 2.30, Sántha 5.— Andrássy Mihály 12.30, Visnyei Mátyás 2.30, Crettier 5.—•, Miklósffy András 5.—, Érczly 2.30, Gyöngyösy János 2.30, Lajkard János 2 30, Vége köv. Emlékezzünk régiekről. vette hasznát az életben, a becsület mezején. Most is, bőgj nála tiszteletünket tesszük éppen pisztolyainak tisztogatásával van elfoglalva ; de e foglalkozásában akárhányszor megzavarja egy-egy szedőgyerek, aki kéziratért jön hozzá a Magyarország és a Nagyvilág számára, melynek Mikszáthtal együtt a szerkesztője. A tulajdonképeni munka csak azután vár rá, mikor a napi eseméuyek felett szemlét tartva a „Pesti Hírlap“ holnapi számának szerkesztésébe fog. Hihetetlen gyorsasággal tekinti át a párisi, berlini, bécsi újságokat, egy tekintetre fölismeri az átveendő érdekes dolgokat, melyeket aztán az egyes munkai ársak között szétszór. Majd a holnapi >07érczik tárgyáról,bárom tárczáröl, reporte- reket küld nevezetesebb események és köz- árdeklo dolgok színhelyére, a főszedővel minden negyedórában számol, mennyi kéziratra van még szükség egyik-másik mellék I é k leire, megszabja a kéziratok és czik- kek beosztását, átfutja az újabban érkezett lapokat és correspondeutiát, átdolgozza vagy átdolgoztatja a gyakorlatlan toll nyomait magán viselő beérkezett munkákat ; szóval lelket önt abba a ehaosba, melyből másnap megszületik a Pesti Hírlap. I)o ime az első szobákban már sürgés- forgás támad. A munkatársak már gyülekeztek. Talán már hozzá is látnak a dologhoz. Elbúcsúzunk Borostyáin tudói, kiben önök egy régi jó ismerőst, egy kitűnő írót, tapintatos szorgalmas szerkesztőt és a logbi- icsehit embert ismertek meg. Jövőre meg bemutatom önöknek a többi munkatársakat. HEVESI JÓZSEF. A/ 1838-iki árvíz történetéhez rend kívül érdekes adalékokat szolgáltat a következő becses közlemény, me 130 az eredeti nyomtatvány után mutatunk lm. Ns Esztergom Vmgyében az 1838 ik Évi Dunai Áradás’ következtében alakított Segedelem - osztó - küldöttségnek Jelentése. A’ Dunának eddigi hallatlan kiömlése Esztergom’ vidékén a’ Folyam’ mind kőt partján végtelen kárt, és Ínséget kivált a’ szegényebb sorsú Lakó- soknak okozott — a’ mint azt a’ következő Kimutatás bizonyítja — Esztergom királyi Várost ide nem értvén^ A’ bejelentett és őszt eirt. kár tett válté czédulában. Esztergomi Járás báni 1. Szent György Mezőn 2940.—, 2> Szent-Tamáson 20984.—. 3. Esztergom érseki Városban 14255.—, 4,;. Tátlion 10361.30, 5. Nyerges-Újfalun 5260.—-, 6. Dömösön 2010. —. Párkányi Járásban : 7. Párkányban 31476.12, 8. Nánán 11823.30! 9. Mocson 4377.—, 10. Muzslán 3894. —, 11. Karván 725.—, 12. Ebeden 515. —, Összvesen mind a’ két Járás ban 108.621.12. ; Ezen mennyiség, mely a’ szegény föld mi velő paraszt emberre nézve ki mondliatatlan tetemes veszteség, a’ valóságos kár-mennyiséghez inesszéről sem járul, mert a’ külső telkekben, szántóföldekben, rétekben és egyébb házi bútorokban okozott kár fel sem is vétethetett, egyedül az öszveomlott házakban történt veszteség vétetett számba. Azouban az emberiség és felobaráti szeretet Külföldön, Horni és a’ megyében vetélkedve siettenok nyújtani segedelmet — ajándékképon befolyt se- gélypénzek a’ következők : u. m. ő Cs. Kir. Fensége Ország’ Nádor Ispánja által, az általános adakozásokból befolyt mennyiségből kijelelte! tok Esztergom Vármegyebeli Kárvallottak számára 16250.25, U/ovits János, Fő- Ispányi Helytartó ur 500.—, Fekete Mihály, Esztergomi Kanonok 100. —, Heija Kir. Tanácsos Első A1 Iipány 100.— , Rudnyánszky Jósef Esztergomi Kanonok 50.—, Kruplanitz Simon, Primássági Ügyek és Javak’ Igazgatója 25.— Argauor Máté, Esztergomi Al- Esperest 25.—, Friebeisz Imre, Fő Jegyző 15.—, Vieber Jósef, Egyházi Helytartósági Kanczellár 30.—, Huszár Zsigmond, Al-Jegyző 25.--, Büké Kálmán 12.30, Nagy Antal, Mérnök 5.— Báró Baldáccy Emanuel, Gyalog Kapitány 25.—, Báró Rudnyánszky Sámuel, Esztergomi Kanonok 30.—, Név nélkül, Káptalaubeli 105.— Kolvolna a régi szolgabiró világ logreme- keld) festményei közé is. Hát jönnek a csángók. Erőteljes, jór:»való, becsületes magyar emberek. Meglássuk, hogy Magyarországra jöttek-e Esztergomba, s nem kel l e a szekerük rúdját megint Hadikfalva felé fordítani. * Színtársulat helyett czirknsz. Laczkó Aranka helyett Miss Ella, az első szerelmesek helyett par force lovasok s hősök helyett jockeyk. Változnak a szerepek, C.ak az arena meg a közönség hangulata marad a régi. Befogad mindenkit s ki nem utasít mást csak azt. a ki a jói/.lősről leczkékel merne adni nyilvánosan. Lesz Széchenyi ünnepély is. Mindenesetre megható visszaemlékezés. össze lesz kapcsolva alkalmi beszéddel, énekkel, zongorával, tánczczal, meg jókedvű adakozással. Nem szabad kételkednünk a sikerben. Csak abban kételkedünk, hogy Széchenyi felséges eszméi még mindig divatban volnának Esztergomban. * A szükkeblüsógről vezérczikket Írni nagy sziikkebl őségre mutat. Épen azok esnek még nagyobb szük- keblüségbe, a kikre czimezve van. — Azután a szűkkeblű meg a sziikmellü emberek között van egy igen nevezetes találkozási pont. A szükmellü ember ugyanis be nem sorozható még a honvédséghez sem s a szűkkeblű ember sohasem lesz a közügyek katonája. Lasciate ogui speranza ! AUCUN. Apróságok. A napokban egy nagyon hires vendégünk volt. Ligoti Antal, a ki olyan csupa szent földet tud festeni, a mihez hozzá fog s a kinek olyan hires szép ségii leánya van. Első tanulmányi kirándulását az idén Esztergomba tervozte. Ölömmel kalauzoltam föl az Isten begyére, honnan egy nagy darab Ígéret földet be lehet látni. De Ligeti csakis a remek vidékért lelkesül. Nem is találna egyebet Esztergomban a mi valóban elragadó s valóban az ő ecseto alá való, mint a remek vidéket, melyet kétségkívül meg fogunk bámulni, ha leföstvo meglátjuk. Tükördarabok. Szóba került a dilettánsok faja. Az az arrogáns nép faj, mely egy fejjel nagyobbnak hiszi magát a legnagyobb embernél s mely sokkal többet árt a művészetnek annál, a ki értelmiség hiányánál fogva a művészetet tudomásul som veszi. Festett is Ligeti a hátuk közepóro olyan érdokos tájképet, hogy bevált Heti krónikássá szegődni igen nehéz föladat egy olyan vidéki városban, mint Esztergom, a hol olyan nagyon kevés esemény merül föl. A hol a lenyomtatott hírek már csak elvétve újdonságok, mert a legcsekélyebb esetről is órákig el kell dissortálni, hogy legyen thémánk, ha nem akarunk egyébről, mint „érdekesről“ csevegni. Elhatároztam teliát, hogy tisztemhez híven, írok mindenféle apróságot, a mit Aucuu barátom meg nem ir, de azért az én kedves olvasóm úgy négyszem között mégis elolvas. Hidd el édes olvasóim, hogy te még sokkal inkább megtalálod a magad szellemi táplálékát, mint jómagam azokat a forrásokat, melyekből mindig friss esztergomi töltéseket, lehetne meríteni. Te azt olvashatsz, a mi tetszik, én uem cseveghetek arról, a mi nekem tetszik, hanem fájdalom igen gyakran arról, a mi uekod nem tetszik. Mi az unalmas ? Udvarolni valami vén leánynak, bízni jé barátokban, végig hallgatni a pletyka guládságait ? Hiszen az még mind nagyon érdekes. Mi az unalmas ? Ha művészileg ásítunk ? Hiszen az igen sok embernek kellemes. Hát mi az unalmas ? Meghallgatni okosabb emborekot magunknál, vagy magunkról bőszeim másfél óráig; elhallgatni a világtapasztalatok regéit vagy naiv megfejtéseket adui föl, a mi mellett megfagy a szellem s eltompul az értelom ? Oh, az még mind mulattat.
