Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 37. szám
37 szám. EszterflQflL V. évfolyam Vasárnap I8&3. május 6-án. yvi EG J ELE N 1 K HETEN KINT KÉTSZER'. VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre . ö fit — kr* fél évre........................ 3 , — • ii agy ed év re ... ...... 1 „ 50 * Egyes szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: Pfalz ház első emelet HIRDETÉSEK. hová a. I;tp szellemi részét, illető közlemények kiíldendők. HIVATALOS IIIIÍDKTIÍSEK : RIAGÁNHIItDETIÍJSKK KIADÓHIVATAL: 1 szótól int) szóig — fit 75 kr. megállapodás szerint lehető ySzÉCHENl-TÉR ^., hová a hivatalos s a magán hirdetések, a nyílttérié szánt közJ00—200-ig • I „ f)ö „ legjutánycsaliban közöltetuelc. 200—í’.OO-ig . 2 „ 2ő „ — Bélyegdíj ‘JO kr. N Y1LTTÉB sora 20 icrj lemőnyek, előfizetési pénzek és reclamálások intézeudök. — Képviselőválasztás. A községi önkormányzat ügyei a törvény által első sorban is a városi képviselőtestületre vannak bízva. A legszebb kötelességek s a legnemesebb végezni valók egyesülnek hivatásukban. A város jelenének jóléte s jövőjének biztosítása van a kezükbe letéve. Emelkedésünk és haladásunk záloga és biztosítéka a városi képviselő testület. Épen azért rendkívül fontosnak és komolynak tartjuk a városi képviselő testület restaurálását, mely pünkösd hétfőn fog végbemenni. Válasszunk olyan férfiakat, a kik Esztergom város érdekét nemcsak az ajkukon, de szivükben s tetteikben viselik. Jó felfogás és gyakorlati ész vezesse őket a szabályrendeletek alkotásánál. Takarékossági szellem szükkeb- lüség nélkül nyilatkozzék bennük, mikor a város vagyona fölött intézkednek s mikor a kiadások mérlegét állítják föl, A lelkes városi képviselőnek, a ki egész odaadással él hivatásának, a város minden ügyére óvatos felügyeletet kell gyakorolnia. Nem szabad hallgatnia, mikor káros hanyagságot, vagy vészes visszaélést tapasztal. Nem szabad ti 1 takoznia, mikor cul túrái is vagy egyéb művelődési ügyek áldozatokat követelnek. A jóravaló városi képviselő legyen első sorban jó hazafi, a ki hazája szolgálatát Esztergom városa szolgála tában teljesiti önzetlenül, érdektelenül s mindig lankadatlanul. Legyen másodsorban valódi esztergomi polgár, a ki mindenekelőtt s mindenekfölött csak a város érdekeinek megótalmazását tekinti hivatásának. Válasszuk a nagy fontosságú testületbe törvénytudóink legjavát, értelmiségünk sziliét, kereskedőink és iparosaink legkiválóbbjait s földmi- vesosztályunk leghiggadt abban gondolkodó tagjait. Válasszunk minden olyas eszközök nélkül, melyek a meggyőződést és akaratszabadságot befolyásolnák. Ne korteskedjünk, hanem Ítéljünk és válasz- szunk. A megválasztandó városi képviselő testülettől függ Esztergom sorsa nemcsak néhány esztendőre, de kiszámíthatatlan időre. Épen azért gyakorolja minden esztergomi polgár az ő választói jogát függetlenül, tudatosan és lelkes od i adással. Pártélet és felekezeti ség. (Válasz a Katkolikusok ébredjetek ! ez. röpiratra.) Vannak politikai pártok, nincsenek felekezeti pártok. Van kormánypárt, van mérsékelt ellenzék és van szélsőbal. De nincsen katholikus párt, nincsen protestáns párt és nincsen unitárius párt. Van nemzeti kormányunk, van országos parlamentünk, de nincsen ka- tholikus kormányunk, vagy protestáns kormányunk, — és nincsen katholikus parlamentünk. Mindegyik pártban vannak katkolikusok és protestánsok vegyesen. — A szélső balon ott vau Mocsáry, Csanády, báró Prónay, Thaly protestánsok mellett Vidovits György, Grubor János, ! Lits Gyula, Verhovay Gyula, Polonyi '.Géza stb. katholikusok. A mérsékelt ellenzéken gr. Apponyi Albert, Somssich Pál, Királyi Pál, Nagy István, Eruuszt K. stb. katholikusok mellett Szilágyi Dezső, Pulszky Gusztáv, Kovács Albert stb. protestánsok. A kormánypárton ott vannak Tisza Kálmán, Péchy Tamás, Jókay Mór, Hegedűs Sándor, Móricz Pál stb. protestánsok mellett Trefort Ágoston, gr. Széchenyi Pál, gr. Szapáry Gyula gr. Péchy Manó, gr. Karácsonyi Guide, Szilágyi Virgil, Apátliy István, Baross Gábor és a kormánypártnak katholikus nagy kontingense. — A főrendiházban gróf Cziráky János, Szögyény-Marich László és a katholikus magyar arisztokraexia igen számos kitűnősége a kisebbségben levő nem katholikus főnemesekkel együt t helyet foglal anélkül, hogy a főrendiház ezért katholikus vagy protestáns jelleget kapna. S valamint a szélsőbalról okosan nem állítható, hogy mert a protestáns Mocsáry Lajos a pártelnök, azért a párt maga is protestáns lenne s valamint a mérsékelt ellenzékről nem mondható, hogy mórt gr. Apponyi Albert a pártvezér, azért az a párt katholikus párt lenne : szintúgy nem nevezhető a kormánypárt sem protestáns pártnak azért, mivel annak feje Tisza Kálmán. De sőt, ha szabadna a „Katholikusok ébredjetek“ szerzőjét azon téren követni, melyen az ő általa minden áron protestánssá keresztelt kormánypárt confessionális jellege csakugyan feltűntethető, akkor nem lenne hálátlan munka, egy kis párhuzamot vonni a Tisza-párt és a volt Deák-párt között. Deák Ferencz katholikus volt, br. E >tvös József, a Deákpárt e ragyogó csillaga kathulikus volt: Horváth Mijliály a Doákpái't főpapja volt, ma hr. Sennyei a Deákpártlioz csatlakozott és mégis talán állást foglalt ezen Deákpárt a katholikus érdekek mellett ? A népiskolai súrlódások nem a Deák-párt alatt történtek ? A katli. alapok és alapítványok jogi természete nem a Deákpárt idejében tétetett kérdéssé ? Nem a Doákpárt alatt lettek a vasárnapi napok munVanapokká ? és néma Deákpárt mondotta ki, hogy a magyar állam vallásnélküli ? És mindennek daczára Magyarország közel kilenc/- millió katliolikusa között nem találkozott ember, ki ezért a Deákpártra a katholikus ellenség vádját szórta, vagy szükségét érezte volna annak, hogy a katolikusokat „ébresztőkkel“ riaszt gassa. Elorzott esztendők. (Dajkamese.) A görög mythologia szerint, mikor Zeus megteremtette a mindenséget s az egész állat világot, ig j szólott ni emberhez : — Ember lesz a nevod, neked adom a legnagyobb hatalmat, uralkodjál az elemeken s élj barmincz évig úgy, a hogy megérdemled. A teremtés koronája a legfelsőbb kinevezést emelkedett délükkel fogadta. Csak a barmincz esztendőt keveselte és igy szólott: — Uram, barmincz esztendő nagyon kevés arra, hogy a megismert és kiküzdött boldogságot élvezhessük. Az elégedetlen ember panaszára Zeus ekként intézkedett: — Legyen tehát a te akaratod szerint. Lásd itt van a szamár. Ezt az Aa „Esztergom és Vidéke11 tárcája Bánki biró büszke háza.. . Bánki biró büszke háza Gyászba borult, setét gyászba, Dáridó volt bárom napig, Húzták is ott húrszakadtig Harmadnapra virradóra Szomorú lett a vig nóta. Dáridó volt három napig, Húzták is ott húrszakadtig : Bánki biró büszke fia Menyegzőjét most tartotta. Szeges Laczi szép leánya Lett az urfi hitves párja. Bánki biró büszke fia Menyegzőjét most tartotta... Menyegzőből, dáridóból Lett azután halotti tor. Harmadnapra a vőlegényt Kiterítették a szegényt. Menyegzőből, dáridóból Lett azután halotti tor! Utcza hosszat harmadnapra Falu népe mind azt mondta : „Bánki biró büszke fiát Megölték a haramiák...“ Siratja a felesége : „Életemnek drága éke... Legdrágábban) e világon, Fölsiratlak gyöngyvirágom...“ Ráborul a ravatalra... De többet föl nem siratja. „Legdrágábbam e világon Fölsíratlak gyöngyvirágom... S harmadnapra viradóra Készen állt már a bitófa ! * Szeges László büszke háza Gyászba borult, setét gyászba : Egyetlenegy szép gyermeke Ravatalon kiterítve. VÉRTESS JÓZSEF. Apa és fiú, (Daudet rajza.) A gyárak tornyában most ütötte el a delet ; a nagy térés, hallgatag udvarok zajjal és elevenséggel telnek meg. Achille anyó odahagyja az ablakot, hol kézi-munkájával volt elfoglalva, s készül megtéríteni az asztalt. A gazda mindjárt reggelizni fog. Ott dolgozik egészen a közelben, amaz üveg- ajtajú nagy műhelyben, melynek környéke egészen el van árasztva fadarabokkal, s melyből egész nap reggeltől estig kihallat- szik a gyalu és fűrész recsegő Lángja. Az asszony jön-megy a szobából a konyhába meg vissza. Minden oly csinos, oly tiszta ezen iparos lakásban. Csakhogy a két kis szoba üressége még felötlőbbé lesz e szép, fénylő tiszta napon itt az ötödik emelet magas régiójában. Az ablakból csak a fák hegyei látszanak, a háztetők szélei s a folyton füstölő nagy cserép-kémények megfekededelt tetői. A bútorzat fényezett. Még a menyegző idejéből valók, valamint amaz üvegből készült két virágcsokor, mely a kandalló párkányát disziti. Azóta nem szereztek be semmi újat, mert mialatt a no szorgalmasan forgatta tűjét, a férj a házon kivül pazarolta el idejét s pénzét. Mindaz, mit képes volt tenni az asszony, abból állott, hogy gondozza s megtarthassa azt a keveset, mit a házhoz hozott. Szegény, szegény Achille anyó ! ő is egyike volt azoknak, kiknek elég kedvetlenségeik telt a házi körben. Az első évek különösen nagyon keserűen folytak le. Egy korhely, részeges férj, gyermeke nem volt s mesterségénél fogva mint varrónő kénytelen az egész napot négy fal közé zárkózva tölteni, mindig egyedül, magános, zajtalan, gyermekhangtól s lármától üres házban, érezve az órák egyhangúságát, hol nincs egy kis kéz, mely összebontsa néha a gomolyát, apró lábak, melyek annyi port vernek fel, s oly kedvesen ugrándoznak . . . Külöuöseu ez szorította szivét, de mivel nagyon erős lelkű, derék nő volt, belenyugodott, s munkában keresett vigaszt. Tűjének szabályos mozgása lecsillapitá keservét, s munkában töltött nap után, egy perczuyi nyugalom élvezése boldog megelégedés helyét pótolta nála. Különben is Achille apó, a mint öregedett, egészen átváltozott. Most is mindig többet iszik ugyan, mint szomjúsága kívánná, de azután még jobban fogja a munka. Látszik, hogy tart kissé az asszonytól, ki egy anya gyengédségével s * szigorával bánik vele. Ha meg is részegszik, soha nem veri meg többé feleségét s néha-néha szágyeJve, hogy oly szomorúan hagyta eltelni ifjú éveit, elviszi egyszer- másszor Saint Maudeba, vagy más mulató helyre. Az asztal meg van terítve, aszola rendb* hozva. Kpcogtatnak. — Szabad! ... A kulcs kivül van. ..A jövevény belén, de nem férje. Szép, magas szál, mintegy 20 éves fiú áll előtt», munkás öltönyben. Achille anyó nem látta őt soha ezelőtt s mégis e fiatal, nyilt arezbau vau valami vonzó, valami ismerős reá nézvo mi zavarba hozza. — Mi járatba vau, kérem ? — Nincs itthon Achilla gazda ? — Nincs, fiam, nincs még, de azonnal hazajön. Ha valami moudaui valója vau neki, megvárhatja. Az asszony székkel kínálja meg vendégét s mivel tétlenül egy perczig sem tud ülni, •lovászi varrását s visszaül helyére, az ablak mellé. A jövevény kiváucsiau tekint szét a szobában. Egy férfi arczkópót pillautja meg a falon, közeledik hozzá, figyelemmel vizsgálja : — Achille mester képe ez ? Az asszony bámulva néz reá : — Nem ismeri ? — Nem, di nagy kedvem volna megismerkedni vele. — De hát végre is mi dolga van vele. Talán pénz végett jött hozzá? Pedig úgy tudom, hogy nem tartozik seukiuek, megfizettük adósságainkat. — Nem, nem : nekem sem tartozik semmivel. S még pedig elég különös is, hogy nem tartozik, mert ő atyám.
