Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 37. szám

oldalán állatot insures munkái-.. íeixm lőttem. Kórót és tövist jelöltem ld táplálékára, munkája bére <iz ostor, szolgálatának elismeiése a gúny. Negyven esztendőt adtam neki, de a szegény igen sokalja. Már egy másik állatot akartam teremteni, de hát elveszek az ő megunt, életéből s azt a tiedhez csatolom, Élj te ötvenig a, sza már hadd vergődjék csak húsz esztendeig.

De az ember még mindig elégedetlen.

Odajön a kutya.

— Teremtőm — úgymond — te engem harmincz esztendőre teremtettél. Harmincz esztendőre. Hát harmincz évig szolgáljak csontokért, 30 évig őr ködjem hajléktalanul, 30 évig rugdal- tassam magam az által, a ki már belefáradt a korbácsba ? Toremtőm légy irgalmas, megelégszem én 10 esztendővel is.

Az ember sovárogva esdekli :

— Add nekem Zeus a fönmaradt húsz esztendőt is.

— Ám legyen.

Egyszerre csak odaugrik egy vigyoigó pávián.

— Hát irgalom jut ki mindenkinek csak nekem nem ? Teremtőm, te ke gyetlen vagy hozzám. Emberi formákat, állati lelket s kevés agyvelőt adtál nekem. Mindenki ki fog kaczagni, a világ gúnyt űz belőlem s nem lesz más szerepein, mint utánozni a mások bolondozásait, csak azért, hogy kinevessenek. Sok az egy érzékeny szivű majomnak. Miért teremtettél nyolczvan esztendős életre!.,.

Az elégedetlen ember a nemesszivíit játsza s ravaszul mondja :

— Uram Istenem, megszánom a szegény majmot s elvállalok az ő éle tóbői harmincz esztendőt,

— Légyen a, te akaiatod szerint— válaszolta a kegyes Zeus — s feiíllt néhány leereszkedett felhőre, visszaszáll az egekbe, hol Hóra pompás ebéddel várta. Nyugodtan étkezett s nyugodtan szíttá el cigarettejét, mint az olyan férfin, a ki boldogítani tudott többeket anélkül, hogy kiadásai lettek volna.

Eddig a ínythologia némi modern befejezéssel.

Már most mi a mese értelme.

Az ember száz esztendős életet birt kicsikarni.

Az első harmincz esztendő nem is való másra, mint a boldogság megismerésére és föltalálására. Kevés a gond.

llarinincztól ötvenig sok a munka, nagy a gond mert az a húsz észténvd egy sanyargatott teremtménytől van elvéve, a mely nagy munkára és a tövisre szülotett. Hanem megédesíti ezt a busz esztendőt a valódi boldogság. Vidám családi élet, férfias erő, ílde szív, bátor elhatározás, az élet legnemesebb élvezete.

ötventől hetvenig már az ebtől elcsikart busz esztendők érvényesülnek. Őrizzük a kincset, őrködünk az utódok hajszálára s hűségesek maradunk ein lékeinkhez. Kevesebb az erő s több a gond, kisebb a jövő, de nagyobb a boldogság, a mit a gyermekük jövője nyújt.

Hetventől százig ?

— Már csak romjai vagyunk a fé nyes múltnak, nem találjuk magunkat bele az uj világba, utánozunk, majmolunk, hogy el ne maradjunk. S mégis az emberi szellem még a majomtól elorzott harmincz évnek is nemes tartalmat tudott adni. A feliér haj s a fiatal szív, a fénytelen szem s a meleg kedély milyen kedvessé teszi a törődött testet s mily édessé a megnőni unt életet!

Ezek az elorzott esztendők dajka- meséi. Még mindig érdekesek.

GASTON.

Városi baj.

(A városi patronátus és plébános közti feszély.)

Nwin lesz érdektelen a városi közönség tudomására hozni azon valóban szomorú és abnormis állapotot, mely a városi tanács mint patronátus és a plébános között az egyházi szertartások megtartását illetőleg előfordult.

Az eset a kővetkező :

A városi plébános ur a nagyhét elején egy valóban lelki pásztorhoz illő és vallásos érzülettel telt oly értelmű levelet intézett a városi tanácshoz, melyben figyelmeztette, mint pat- roiiust eddigi jogainak gyakorlására és fen tartására s egyszersmind ezen levelében felein 1 itette és tudomására hozta mindazon vallásos szertartáshoz tartozó kötelességeket is, melyek a patronatust a sátoros <gyházi ünnepélyek alkalmával megilletik és melyeket idáig a ta uács mindég teljesített is, — miután azonban egy idő óta a tanács részéről ezen szabadalmainak gyakorlását elhanyagolni észlelte — és ezen mulasztása. a patronátusnak, az — oiryházhi— Atyja?

Az asszony elírniaványodva all fel, székéről, munkáját íi földre ejti.

— Oh ! tudja, kedves Achille asszony, nem azért mondtam ezt, hogy megsértsem, én házasságuk utáu születtem. Én Szidónia fia vagyok, azt hiszem hallotta anyám hírét ? .

Valóban e név nem ismeretlen Achille asszony előtt. Háztartásuk kezdetekor még sok keserű órát is szerzett neki. Mondták neki, hogy ez a Szidónia hajdani kedvese, igen szép leány volt, és hogy ők ketten voltak a legszebb pár a környéken. Az ily dolgokat mindig rosszul esik az embernek hallani.

A fin folytatta beszédét :

— Hanem azért anyám nagyon derék asszony, azt mondhatom !

Előbb beadtak a lelenczházba ; de tiz éves koromban kivett onnét. Keményen dolgozott, hogy legyen miből fölnevelni engem, valami mesterségre taníttatni . . .

Oh ! neki épen nincs mit szemére vetnem! Atyámmal már máskép áll ; de nem azért, jöttem ide . . . Csupán és egyedül azért jöttem, hogy lássam, hogy megismerjem őt. Az igaz is, hogy mindig kiűzött és boszan- tot.t az a gondolat, hogy nem ismerem atyámat. Már kis gyermekkoromban sok keserűséget okozott ez nekem, s anyámat gyakran kényekre indítottam kérdéseimmel: „Nekem nincs atyám? Hol van? Mit csinál?* Mig végre egy napon bevallotta az igazat, s azonnal igy szóltam :

— Tehát Páriában van, jól van ! akkor meg fogom látni.

Anyám miudeukép leakart beszélni róla.

„Mikor mondom neked bogy már házas, hogy te neki semmi sem vagy, soha sem érdeklődött irántad, nem kérdezősködött rólad.“ Ezzel én mitsem törődtem. Minden ép meg akartam ismerni őt és istenemre ! megérkezve Párizsba, megszereztem magamnak lakcziinét s idejöttem egyenest. De ne haragudjék ezért, nem bírtam elleutállni a vágynak . . .

Öli ! nem, a jó asszony nem is nehezeit reá! De szive mélyében féltékeny irigységet érez. Elgondolta magában, hogy vaunak az életben igazi bal végzetek, hogy ez a gy erűnek épen úgy lehetett volna az cvé is.

A helyzet kezdett kissé zavarba ejtő lenni. Mindketten elhallgatunk. Miudeuik saját gondolat menetét követé.

Most egyszerre léptek hallatszanak a lépcsőkön, valaki közeledik. A gazda jött haza. Belép, lassú, vontatott léptekkel, mint oly munkás, kin meglátszik, hogy sok „hétfőt“ fecsérelt már el életében az utczán kóborolva.

— Nézd csak Achille, szólítá meg őt neje — valaki keres téged, s azzal kimegy a másik szobába, egyedül hagyva férjét a szép Szidónia fiával. Achille az első szónál elhalványodik, a fiú megnyugtatja atyját :

„Hisz tudhatja, hogy mit sem kívánok öntől ; nincs szükségem senki segélyére, hogy meg tudjak élni ; egyedül csak azért jöttem, hogy lássam önt, csupán csak azért.“

Az atya zavartan liobegó :

— His/en . . . hiszen . . .jól tett . . . jól tetted üain . , .

Akár hogy is, ez a rögtönzött ntyaság

vők buzgóságának leliangolására, és a vallás iránti kegyelet és tisztelet megrongálására szolgálna, —- mint buzgó lelki atya tehát kérve kérte a tanácsot, hogy a húsvéti ünnepet megelőző nagy csütörtökön, és következő napjain a patronatust megillető kötelességszerii jogát érvény esi ton i szíveskedjék, — fáj dadom azonban a buzgó és tiszteletre méltó lelki atyának ezen a patrouatus kötelmekből kifolyó jogos kérelme, nem csak hogy a tanácsban viszhangra nem talált, — de legott az lelt »szomorú. eredménye miszerint nagycsütörtökön csak is a polgármester tündökölt egyedül maga az egész tanács nevében.

Ilyen állapot tehát továbbra el nem tűrhető, és pedig annál kevésbé, mert vagy patromitusa a tanács a városi plébániának, vagy pedig nem, — és ha igán, — úgy az ezen patronatussággal összefüggésben álló minden jogok és kötelességek megtartására is kötelezve vau, —- ha pedig ezon jogot magának vindikálni nem akarja, — ám mondjon le erről, ha lehet és az esetben lépjen ki a városi tiszti glédából vagy pedig keressen oly világrészt hol a társadalom vallást nem ismer és a hol a vallás gyakorlása és tisztelete ő reája kötelezettségeket sem róhat, de meddig olyan állambau élünk hol maga a félként király még az — apostoli czimet is haszná'ja ily államban a városi parancsnok szent kötelessége minden a patronusságból kifolyó jogok és kötelességek megőrzése és fenfcartása felett is őrködni, — hogy tehát jövőre ilyen szomorú viszály a vallásos szertartásoknál a hívők megbo3zankodására elő tie fordulhasson, a polgármesternek, mint a patronátus fejének már saját reputatiójánál fogva is az ilyen valóban anarchicus jelegű mozzanatok élének eleibe kell állani egész hatalmának súlyával és erejével.

Esztergom szabad királyi város szervezési szabályzata.

(6-ik közlemény.)

Az erdőmester.

40. §.

a) Tagja a gazdasági bizottságnak, tiszti közege a rendőrségnek, csupán hegy és erdőrendőri tekintetben

b) tervet nyújt a gazdasági bizottságnak, ez által meghatározandó idő alatt, az évi tűzi fa termelés felől.

c) Közvetlen felügyeleti és rendel kezési joga van az összes erdészeti f-z( mélyzet, fölött.

kissé zavarba «jt.é őt, különösen neje miatt. A konyha felé pillantott s halk hangon szólt :

— Tudod mit, menjünk le, itt a közelben van egy borkereskedés, ott szabadabbon beszélgethetünk. Anyjuk, várj csak kissé azonnal visszatérek.

Lemennek a boltba, letelepednek egy liter bor mellé s el kezdenek beszélgetni

— Mivel foglalkozol ? — kérdi az atya, én az ácsmesterséget űzöm.

A fiú válaszol :

— Éu az asztalosságot.

— S jól foly ott felétek az üzlet ?

— Nem valami kitűnően.

S a társalgás ily hangon foly tovább. Kézmüvekről, üzletekről lett néhány kérdés, csak e körül forog. Legkisebb felindulás nélkül beszélnek egymással. Semmi, semmi bővebb mondani valójuk egymásnak. Egyetlen közös emlék nem fűzi őket össze, két mérvben elkülönített lét, kiknek soha legkisebb hatásuk, befolyásuk nem volt egyik a másikra.

A liter bor elfogyván, a fin feláll :

— Menjünk, atyám, uem akarom tovább tartóztatni.

Láttam, megismertem önt, elégültön távozom. A viszontlátásig !

— Jó szerencsét fiam !

Hidegen megszorítják egymás kezét, a fiú elmegy egyleté, az atya visszatér lakására s uem fogják látni egymást ez életben . . .

| d) Felügyel az erdőállományra, valamint az erdei térképen meglevő erdő- talajra, miiiílennómil elidegenítés, foglalást és erdőrendőri kihágásokat, min- legelfcetósfc, száraz úgy élő-fa és bokt rok megcsonkítását,kaszál ást. erdei földnek engedély nélküli felásnlását snjá- hatáskörében betiltja, s arról a rendőrkapitánynak azonnal jelentést lesz.

e) Javaslatot ád puszta bolyok beültetéséről, s annak elrendoléso után tervezetéhez képest keresztül vezeti.

f) Szakmájáról költségelőirányzalot készít minden óv augustus havában és megállapított előirányzatáról számadással tartozik.

g) Vé'em i:yt ad az elattas érdé- szoti személyzet félfogadása és olbocsáj- tása ügyében, különös figyalmo tárgyat képezi a városi faiskolapgy emelési1.

b) Az erdei utak, hidak és árkokra felügyel, a fogyatkozásokat azounaL jelentésében kiemeli.

i) Üldözi a vadorzókat, szigorúan felügyel s felügyeltet nem csak az erdő, hanem a város által bérbe adott legelőkre s a vadászati törvényben meghatározott tilos időszakokra és esőt- i'ől esetre jelentéseit a polgármesterhez; terjeszti.

k) Utasításait önkormányzatilag a képviselő testület a tanács és a polgármestertől, rendőri tekintetben a rendőrkapitánytól 113 éri.

l) A városi gazdaság erdészeti osztályánál szaktisztviselő léven, annak emelésére mindent elkövet, s különösen gondot fordít az erdőkben mivelés alatt lévő kőbányák szakszerű koz«lésénél, s megóvja az erdőterületet a megrongálásoktól s a bányaterület ki- szélesbitósétől.

Segéd- és k e z e f^f- hivatalokról.

41. §.

A) Segédszemélyzethez tartoznak:

1) A polgármesteri tollnok : vezeti az elnöki iktatót és expediái, a beadványokról betüsoros névmutatót készít, kezeli az elnöki levéltárt és nyilván- ‘artja az ügyeket s vezeti a piaczi árjegyzéket.

2) Kapitányi segéd ; munkakörét a a 26-ik §. állapítja meg.

3) Az adóvégrehajtó — közvetlen alattasa a pénztáruoknak, mint ilyen a pénztárnok által naponként kijelelt hátralékosoknál az állami, egyenes és közvetett adóknak és illetékeknek, valamint a városi pót és egyéb közigazgatásilag behajtható adónemek és egyéb bevételeknek behajtását végrehajtás utján eszközli. — Ha az adóbehajtás kívüli teendői nem veszik igénybe működését, a pénztárnok a tanács által meghatározandó egyéb szaktisztviselő mellett segédkezik.

4) A pénztári segéd a pénztárban előforduló kivonatok és kimutatások elkészítése, a pónztárnok vagy ellenőr foga 1 máz vány a i u ak tisztázása, egy szó val a pénztári kezelés körül előfordulandó munkálatoknál segédkezés tartozik hivatalos kötelmei közé, közvetlen alattasa a pénztáruoknak, teendői körüli utasításait ettől veszi.

5) A városgazda ;

a) közvetlen felügyelője a városgazdasági cselédségének ;

b) különös teendője : a város tulajdonához tartozó gazdasági eszközök és egyéb szerelvényeknek, tenyész állatok, vonómarhák és lovak, takarmány, öl és szálfa sfcl). gondviselése, a melyekről egyszersmind okmányolt számadást vazetni tartozik. Közvetlen alattas közege a gazdasági tanácsosnak, ettől nyeri utasításait.

c) Közvetlen őre a város majorjában és határában lévő ingó és ingatlan vagyonnak, közlekodési utak, hidak, kutak, vízvezeték, sáuezok, mosgyok és határoknak, melyüknek állapotáról, v.v