Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 32. szám

Megjelenik hetenkint kétszer: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész évié...............................................0 FI. — krfél évre

...........................................w ~~ »

n

egyedévre...............................................1 . *r>0 »

Egyes szám ára 7 kr.

Városi s megyei érdekeink közlönye.

SZERKESZTŐSÉG:

JValz-häz első emelet

hová n. I:ip szellemi vészét illető közlemények kiildemlSk.

KIADÓHIVATAL:

SzÉeHENI-T-ÉR

hová :i liivíttfi.los s a magán hirdetések, a m ül téi be szánt köz- ftl^íiiényelf, elöíizetési pénzek és reelamálásiik intézendök.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS IIIUDUTKSKK : I !M A (T Á N111 Ft I) 1CTICS IC K

„

1 szótól 100 szóij; — fi t 7ő kr. megállapodás szerint lehelő 100—200-ig . 1 „ r»0 „ legjiitányosnbbnn kőzöltetnek.

200—:U)0-ig . 2 „ 25 „ _—

Llélyegdíj í30 kr. NYILTTÉR sora 20 Kft

Az

Élj szabáiyrendeIelek.

Az uj szervezési szabályok immár a közgyűlés elé kerülnek. Lehetetlen elvi látni a szabályok szerkesztőitől a város ‘szebb jövője iránt való lelkes jóakaratot, nnely majd minden változásban indoko- llásra talál.

A kiküldött bizottság a régi szabályiatok átdolgozásakor az előadási rendszert fogadta el alapul s erre épitett több újabb hivatalt.

Az ügyek gyorsabb elintézése czél- jábél ugyanis a közigazgatás minden fúgában a közgyűlés hatáskörébe tartozó iiigyet tanácsi véleménynyel látnak el. \k hivatalos órák megtartását 8 —12. fdéle’ött s 2—6-ig délutánra javalják.

Az előadási rendszer alapján az uj szabályok a tanács tagjai közé soroznák az alügyészt, a pénztárnokot, a fa számvevőt, a főorvost és mérnököt. kAz indokolásban az van mondva, hogy ra felveendő tisztviselők egy-egy szakügy wezetői s igy kétségtelen, hogy ezek ^közreműködésével a tanácsban előforduló tárgyak nemcsak behatóbb megvi Gat ást nyernek, de a hozandó határodat szakszerűbb alapon fog nyugodni.

Az 1871. 18. t. ez. s az eddigi ^gyakorlat szerint a segéd-és kezelő sazemólyzütot az összes tisztviselőkkel a fa közgyűlés választotta. A szabályren- [deletek az eddigi usussal ellentétben uazt tanácsolják, hogy a segéd- és ke Kiélő személyzet választása legyen a »lanács dolga.

A gazdasági tanácsos munkakörébe íföl lesz véve a város ingatlan javainak ilüz ellen való biztosítása, a mit eddig fft pénztárnok teljesített.

A második tanácsosi állás uj hivatal. A szabályrendeletek ezt igy indokolják: Maga a gyámi törvény, mely az árva ügyek mikénti elintézését tárgyalja, azt rendeli első sorban, hogy az árvaszéki ügyek egy tanácsos által referáltassanak.

Az aljegyzői állás törlésével létesítendő második tanácsosi állás munkakörébe a templom-és temetőgondnokság valamint a kegyúri ügyek előadása van sorolva.

Az al ügyész uj hivatalát igy értei mezi : Nincs közgyűlés, tanács-, árvaszéki — s nagyon sok bizottsági ülés, hová az ügyész nem hivatalos. Ennek következtében arról győződött meg a bizottság, bogy a hátrál ékok behajtása nem eszközölhető úgy, mint azt a vá rés és egyéb alapítványok érdeke megkívánná, mig a hátralékok törlése évről évre szaporodik.

Ennélfogva uj aliigyószi hivatalt rendszeresítenek, melynek munkaköre ugyanaz, mint a főügyészségé ; a munka kiosztást pedig a tanács eszközölné. Kétszáz forintos kiadási többlet merül föl az uj tételnél.

A pénztárnok munkakörébe osztott ügyek szabatosabb teljesítése tekintetéből elkerülhetetlennek találta az uj szabályrendelet hogy az adókivetés és katasteri nyilvántartásra egy pénztári tiszt rendszeresítessék.

Az aljegyzői állás törlése után fün- maradó kórház gondnoki és biztosi teendők jövőben a közgyám által végeztetnek.

A levéltárnok mostani munkaköre nem olyan, mely mindeu idejét igénybe venné. Ennélfogva helyes munkabeosztás szempontjából a közigazgatási és árvaszéki ügyek igtatasa es irattározása

I a levéltárnok munkakörébe fog tartozni. iA kiadói állás rendszeresítése mellett a segéd- és kezelő- valamint szol - gaszemólyzet tagjaira kimondja az nj szabályzat, hogy városi képviselőnek nem választhatók.

Igen érdekes a rendőrkapitányságnál véghezmenendő újítások. A kapitány mellé ugyanis egy tollnokot s egy Írnokot rendszeresítenek. A toll nők kapitányi segéd czitnet kap.

A rendőrkapitány hatásköre annyiban bővült, hogy jogköréhez kapcsoltatott a rendőrbiztos félfogadása is s a rendőrbiztos igy a szolgaszemélyzetbe soroztatok.

Ezek az uj szervezési szabályok lé nyegesebb újításai. Magát a munkálatot egész terjedelmében meg fogjuk ismertetni olvasóinkkal. Az uj szervezési szabályzatokkal szemben nem foglalhattunk el más, mint ismertetői szempontot.

Esztergom szabad királyi város szervezési szabályzata.

(Első közlemény.)

1. §. Esztergom szabad királyi

város közönsége a községi ■ önkormányzat ügyeit és a törvény által rendezett tanácsú városokra ruházott teendőket a közgyűlés, a tanács, a polgármester, rendőrkapitány és az árvaszók által végezteti.

2. §. A közgyűlés áll 44 választott és 44 legtöbb adót fizető, összesen 88 városi képviselőből, továbbá a következő tisztviselőkből : polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, fő- és

al- ügyész, pénztárnok, számvevő köz- gyám, főorvos és mérnök.

A képviselő testület.

3. §. A képviselő testület hatásköréhez tartoznak a következő tárgyak :

a. Szabályrendeletek alkotása. (1871.

18. t. ez. 22. §.)

b. Költségvetés megállapítása, a költségvetési előirányzatra tett észrevételek tárgyalása (112. és 115. §.)

c. Törzsvagyon szerzése, vagy elidegenítése (22. §.)

d. Intézkedés a város ingó és ingatlan vagyona fölött, mogállapitása a kezelés módjának, az árverésnek elrendelése, feltételeinek megállapítása és annak helybenhagyása. (22. 110. és 115. §.)

e. Megállapítja a községi pótadót.

f. Gondoskodik uj jövedelmi forrásokról. (1871. 18. t. ez. 121. és

1876. t. ez. 36. §.)

g. A pénztári kezelés és számvitel módjának megállapítása. (1871. 18. t. ez. 126. §.)

h. Az évi zárszámadások felülvizsgálása.

i. A közös legelőn és erdőn gyakor- landó vadászati jog iránti intézkedés.

k. Terhes szerződések megkötése és felbontása.

l. Közművek emelése.

m. Uj hivatalok rendszeresítése vagy a fennállók megszüntetéso.

n. Meghatározás a tanács és polgár- mester viszonyának a képviselő testület s az egyes tisztviselőkhöz, megállapítása a tanács és tisztviselők hatáskörének, a segéd- és kezelő- úgy a szolgaszemélyzet szervezetének és fizetésének (1871. 18. tcz. 65. és 66. §.)

o. Felügyelet az árvaügy átalános érdekére.

„Isatergoméa Vidéke“ tárcája

Egy festmény története.

(Napió töredék.)

Velence, 1880. május 20.

A hajnalodé napnak arany sugarai bíborra '»Testék a tenger végtelen csillámló hullámait, kíís a mérhetetlen láthatár végén a smaragd- ösöld habok csókolódni látszottak a tiszta yőgbolt azúrkék ivével. A lagúnák bizarr vá- íO’osa sötét keskeny csatornáival még cseu- iollesen aludta nyugalma álmát midőn bará- ißiaimmal már gondolába szállottunk, liogy a biidói partokra evezzünk. Épen ama nagy- jMzerit látványt bámultuk, melyet a zajongó ynulláiuok marezoua liarcza. a kopár mere- lellek sziklák .elleni küzdésével nyújt, midőn Btt olaí-z ttldöu valaki magyar nyelven kö- ’ijjxönte. Idegen földön oly jól esik az ott- iotioiii szó és kétszeresekben volt édes. mert i ii megszólító egyik igen jó barátom vala. hÖrültünk, hogy utitársak lehettünk és mégis xnz öröm eme pillanatában arcán a bánat esetét, fellegét láttam visszatükröződni.

Mi természetesebb, minthogy megkérdem ÉiLénárdot — igy hívták barátomat — hogy j».íedélye fölé, mely deák mulatságainkban líi- yoogvliatlau volt vidámságban s jó kedvben, ínfűiért borult a búbánat komor fel- y»ege.

( Bánatosan nézett reám, szemeiből bizo- ymjos merengő pillantás,sóhajtásából bizonyos -mucla hangulat tükröződött vissza. S a midőn azután visszafelé gondoláztunk a „grand canale“ felé, elmondd bánatának kútforrá- sát.

Lénárd a bécsi képző művészeti akadémia festész növendéke volt, s mint ilyen ez évben el nyeré az első, nagy pályadijat, mely nevét hivatva volt dicsféuynyel övezni. Festménye, melylyel púivadijjab nyert kiállíttatott a „Kuustverein“ termébe, s midőn ott sürgött forgott a nézők között egy leányt pillantott meg, ki magára vonta figyelmét.

Gyönyörű karcsú termete elegáns ruhába volt öltözve, amely azonban kiemelő teste bájait.

Halo vány, alabastrom arcán meglátszott az ifjú üdeség, szemeinek két csillagából menynyei fény sugárzott s magas márvány homlokát, a körülötte éji setétségen lebegő hajhullámok ezerszer szebbé tevék, s ajkainak bi borja kö/ött oly ingerlőn fehérlettek gyöngyfogai. Lénárd. elbűvölve e mennyei szépség által kebelét hangosan érzé dobogni, bizonyos lázas mámor szállta fellengző szivét és érzé — hisz művészi jellem — hogy e leány szivében felkelté a meleg érzelem szikráját. A leány is igeu sokáig maradt a kéj; előtt és pillantása gyakran találkozott Lénárdéval.

Midőn a .leány eltávozott, úgv vélte Lénárd, mintha őt is valami delejes erő vou- zaná, s kábultan követé ideálját oly távolban, hogy észre nem vétetett. A hölgy a Ring-strasse egyik palotájába fordult, hol Lénáid a portástól értesült, bogy a leány egy dúsgazdag s előkelő ur leánya, ki elismert mű értő s bőkezű mecénás. Mintha valami titkos erő vonzotta volna őt, mindennap a Ringen sétált és később azt tapasztaló, hogy ideálja rendesen az ablak mellett szokott ülni, sőt, hogy Lénárdra egészen elmerengve s elmélázva néz.

A kiállítási napok egyikén, a kiállítás egyik szolgája Lénárduak egy igen előkelő urat matatott Le.

— Leányom figyelmeztetett — mondá az ur — festményére és nekem oly annyira tetszett,hogy művészét is megakartam ismerni. Haliám a festmény árát is, és én hajlandó vagyok azt megvásárolni, ha tehát délután látogatásával akarna megtisztelői, igeu örülnék.

Lakásom Ringstrasse 14 sz. 1. era.

Midőn aztán nevét megmondta, Lénárd zavarba jött, homlokát össze húzta és libegő zavart hangon kérdé.

— L . . . úrhoz van szerencsém ?

Az a néliáuy óra egész délutánig mind meg annyi évnek látszott Lénárd előtt, mert hiszen L . . . úr, az ő ismeretlen ismerősének az atyja.

Selyem kárpitos, gébelin bútoros, és ragyogó csillárokkal s faragott keretű tükrökkel díszített termekbe lépett s eme földi paradicsomban pillantá meg, földi angyalát Lénárd.

Az első látogatás behatását : elfogultságát zavarát mihamar legyőzte és örömébeu alig tudott uralkodni magán, hogy eszményképe előtt áll, vele társalog, sőt meghívja többszöri látogatásra.

Lénárd örömmel teljesité e kívánalmat a két szív csakhamar megérté egymást, a leánynak tetszett Lénárdban aművészi ihlet.- ség, tetszett fesztelen modora és geniális jelleme. Lénárd néhány látogatás után sze-1

reimet vallott sőt elhatározta, hogy kezét atyjától megkérje.

Az atya nagy vagyonát nem látta akadálynak a házasságra, mert a leány is olá- rulá kebele meleg érzelmét Lénárd iránt, hanem egy feltételt állított fel.

Ön Lénárd ur — mondá az atya — fiatal de reményekre jogosító ember, éo a művészetnek barátja vagyok. Legyen tehát ecsetje a fegyver, melylyel leányomat kivívja, dolgozzék, tanuljon, s ha nevét művészi hírével méltóvá teszi nevem közbecsültségó- liez, művészete felemeli önt leányom vagyonához, ám legyen, éu oda adom leányomat.

Lénárd először reménytelenségének ködös fátyolábau setótnek nézte jövőjét, csüggedni kezdett, de önbizalma csakhamar lángra gyujtá reménye szikráját és bizalomtelten rett b'csut a leánytól s atyjától.

— Rubens ecsete, Titián vésője és Sha- kespere tolla —1 csak ezek méltók őt kiérdemelni — mondá Lénárd midőn a Lidóa találkoztam — de megteszek érte minden lehetőt, most tanulmány útra indulok Rómába, hol a Vatikán kincseit, a sixliui kápolna Rafael festményeit és a szent Péter templom madonnáit akarom tanulmányozni. !

"Váljon ki vivja-e eszményképét gondolám ! ...

Berlin, 1882. október 20.

Komor őszi szol lő suttogott az „Unter deu Linden“ hársfáinak sárguló lombjain keresztül, leverdesve róluk az elszáradt leveleket, és a berliniek még sem mulasztották el rendes vasárnapi sétái okát. megtenni keűvencz sétányukon : a „hársfák alatt.“