Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 32. szám

P* Intézkedés a szegén)’ ügyben, q. Felügyelet ;i városi hatóság alatt álló alapítványokra. (132. és 133. §.) !• Peiek inditásanak elrendelése vagy azok megszüntetése. s. Adományok és j ni aimak inegsza vazása. t. A válaszimán vök és szakbizottsá­gok megalakítása. n. Köztartozásbeli elengedések, leí­rások, törlések. v. Felügyelet az iskolákra, x. A legtöbb adót fizetők névjegy zékénok megállapítása ; (35. §) a vá rosi képviselő választó kerületek alko tása. (37. §.) z. A választók névjegyzékének ösz- szeállitását eszközlő választmány ki­küldése. (1881. 18. tcz. 43. §.) aa. A községi választási elnökök megalakítása (1848. 5. tcz. és 1874 33. tcz. 17. §.) bb. A községi választási elnökök megválasztása (49. §.) cc. Az igazoló választmány két rendes és két póttagjának megválasztása dd. Az ellenőrző bizottság megvá lasztása. ee. Az elöljáróság, úgyszintén a vá lasztmány, küldöttség! és bizottsági ta­gok megválasztása (1871. 18. tcz. 69 §. 1876. 15. t. ez. 20. §. és 1876. 14, tcz. 149. §.) ff. Az ideiglenesen megüresedett ál­lomásoknak helyettesítés utjáni betöl­tése. (1871. 18. tcz. 85. §.) gg. Ellenőrzése a tanács, árvaszók és az összes tisztikar eljárásának. (90.§.) lih. Fegyelmi eljárás elrendelése a polgármester, rendőrkapitány, tanács­nokok, főjegyző, fő- és al-ügyész és a főorvos ellen, sőt a többi tisztviselők, segéd- és kezelő személyzet ellen is, ha ezt tenni a polgármester elmulasztotta Tolna, (1876. 5. tcz. 18. és 19, §.) ii, A széksértés megtorlása, (1871, 18, t, ez. 62. §.) kk. A városi közmunkaerők alkal­mazásától, valamint a községi utak, közlekedési eszközök, vízvezetékek, sáu- ezok és csatornák helyreállításáról in­tézkedik. pp. Eljár az 187ö. 15. tcz. 20, 30. Gl. §, és III, fej. rendeletéhez képest, megválasztja az adókivető bizottsághoz a, két bizalmi férfiút, megbízza az adó- végrehajtásra állandósított tiszti köze­get, intézkedik*’az adótartozások egyé­nenkénti leszámolása esetében a leszá­molás költségének fedezékéről, a viszont­kereseti jognak fen hagyása vad az illető tisztviselő ellen. qq. Intézkedik minden ügyben, melyet a törvény és szabályrendeletek a kép­viselő testület jogkörébe utalnak, vagy a. melyet kiváló fontosságánál fogva a tanács, a polgármester, a, rendőrkapi lány a képviselőtestület elé terjeszt, 4. §. A képviselő testület a 3. §ban előszabott hatásköréhez tartozó ügyeket a, rendes tavaszi (april hóban) és őszi (szept, hóban) megtartandó közgyűlé­seken kívül minden hónapban, a hónap első csütörtök napjának délutáni óráiban (ártandó nyilvános közgyűlésen intézi. 5. §. A közgyűlés elnöke a polgár- mester, akadályoztatása esetében az első tanácsos. (1871. 18. tcz. 57. §,} 6. §. A képviselő testület azon tagjai, kik valamely törvény teleli cselekményt rendeltek el a. károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymás kö­zölt azonban kártérítésre egyenlően kö- telezvék, (1871. 18, tcz. 88. §,) 7. §. A. Képviselő testületnek az ön­kormányzat körében hozott sérelmes határozatai az 1871. 18. tcz, 27, §-a értelmében, valamint a községnek, mint hatóságnak a tv hatósághoz hivatalból felterjesztendő határozatai az 1876. G. Icz. 58, §-nak első bekezdése értelmé­ben 15 nap alatt a megyei közgyű­léshez fellebezhető. Azon liatároza.tokát illetőleg, melyek íz 1876, 20. tcz, 4-ának a. pontja szerint a belügyminiszterhez hivatalból felterjesztendő!«: s az ugyanazon tvsza- «asz b. pontja alatt meghatározott ügyekre nézve egyesek a belügyminisz terhez folyamodhatnak, mely esetekben községi határozatokra nézve előirt 15 es illetve 30 napi felül folyamodás! ha­táridőn belül a tanácsnál benyújtandó fellebezési kérvények a főispán utján telj esz telnek föl. Az 1876. 6. tcz. 58, §ának a, b. d. és e. pontjai alatt említett ügyekben hozott határozatok másod fokban a köz- igazgatási bizottsághoz fellebezhetők. Kérelem. igazi 11. A tanácskozási ügyrendnek sza- bályrendelettel megái 1 apitása. mm, Nyolcz napot túlhaladó időlar tamra szabadságidő engedélyezése, nn. A községi kötelékbe felvétel iránti intézkedés, (1876. 5. tcz, 8.1 3,§,) oo. Valamely engedélyezett iparnak a közérdek szempontjából betiltása, (1872, 8. tcz, 20. §,) Nagy Frigyes monumentális szobra előtt állottam épen, midőn egy fiatal párt pil- lanték meg egymással karöltve, kik magya­rul beszélgettek és kezekben a veres Bae- deckert tartották. Mily nagy volt azonban meglepetésem’ midőn a férfiúban Lenárdot ismertem fel; Kedélyesen köszöntöttük egymást, arcáró1 most a boldogság s megelégedettség tükrö­ződtek vissza és örömteljes hangon mutatá be a nőt, kit karján vezetett : kedves nejét Eivirát. A nő valóban olyszép volt, testén lel - kén annyi báj és kecs honolt, modorában annyi vonzó és igéző rejlett, hogy nem cso­da ha az ifjú művészt szerelemre lobbantá. Kocsit fogadtunk s kihajtattunk az „ál­latkert“ nevű óriási ligetbe ; a zöld bársony pázsitok virág guirlandjainak tarkabarkaságai között egy-egy rococó kőszobor emelkedők, a sürii bozót, s a tekervényes inda között bosszú egyenes fasor vezet, melyen át haj­tó ttunk. A természetemé id\Ili csöndje méla han­gulatba ejtett és én felkértem Lenárdot mondaná el élte fonalának további fejlődé­sét. Megtévo most azonban mily önelégült mily boldog arezczal mondá el olaszországi éleményeit és kalandjait. Mint küzdött fér­fikarral az élet tengerén a sors vihara ellen, mint sietett ama czél felé melyen reményé nek csillogó szövétneke ragyogott, mint dol­gozott néha nélkülözésben, mint tanult néha. kedélybetegen, de mint hatott reá serkentő angyalként és mámoritó balzsam gyanánt az angyali arc : ideálja. Rómában, háromnegyed évi tanulmányo­zás után egy nagyöbű szabású festményhez kezdett, skicceket dolgozni. Midőn festménye elkészült, beküldte a müncheni műkiállitásra, mely az üvegpalo­tában tartatott meg. A kép nagy fel­tűnést keltett, magam is bámultam a re­mek müvet, azonban minthogy a festmény névtelenül volt kiállítva, nem tudtam, hogy az Lénáid mesterműve. L... úr, a bécsi műértő szintén felutazott Münchenbe, hol csodálva pillántá meg az ecset remek alkotását, de még jobban bá­mult midőn a főalakban — egy bájoló hölgy — saját leányát pillantá meg. L. űr, Lenárdot már el is felejté, kérdezőskö­dött, művésze után, de hasztalan. A remekmű a kiálittás első diját nyerte el, és midőn a franczia „ministre des beaux ar\s“ a képet a párizsi Louvre részére meg­vásároltatta, végre Lénáid hírneve Európát villámként futotta be. L .. úr, ki igen érdeklődött a festmény iránt, épen a lapban olvasta a kép sorát... elmerengett... midőn Lénárd Olaszországból haza térve első kötelessége teljesifceseiil, az ajtón belépett. — Üdvözlöm önt babérral koszoruzott mű­vész... ön kivívta leányomét... ez méltó dijja lesz művészi lángelméjének, E szavakkal fogadta L... úr Lénárdot,. — És most — fejező be Lénárd — nászuton vagyok, a szépet a hasznossal fűz­vén össze mert a berlini „ Gallone“ t tanul­mányozóin, azután Antwerpenbe s Párizsba utazom. — Lénárd kivívta eszményképét. VÉRTES JÓZSEF. Bukovina székely testvéreinket magyar vendégszeretettel fogadták or- s/ágs/erlo mindazon városok és közsé­gek lakói, molyokét hazautaztuk ban érintettek, — de miután az országi:ak­ar, nvlag csak igen kevés városa és községe volt azon helyzetben, hogy elszakadt testvéreink liazajövefelo felett érzett örömének szives megvendégelés utján is kifejezést adhasson, pedig meg vagyok győződve, hogy ezt mindenki örömest lelte volna,: azon tisztelettel­jes kéréssel fordulok a bukovinai test­véreink által utjokbaii nem érintett k zségek hazafias lelkes és áldozatkész hölgyeihez és polgáraihoz, szívesked­jenek ők is az útba esett városok ne­mes példáját követve, bukovinai vére­inket némi segélyben részesíteni, hogy munkájukkal szerzett keresményüket no legyenek kénytelenek élelmükre költeni, hanem «abból minél többet tehessenek felró házépítésre és gazdaságuk fölsze­relésére. Liszt, szalonna és főzelékre volna legnagyobb Szükség. Ezen élelmi szereknek minél sike­resebben leendő gy üj (.hetese céljából bizottságok alakulhatnának, melyek a hazafias adományokat, nyugta mellett átvennék, leltár szerint tárházolnák és azoknak Pancsovára szállításáról doskodnának. Meg vagyok győződve, hogy a vas­utak mint a hajózási vállalatok ily ado­mányokat 1 e g m é r s ó k e 11 o b b szállítani. A küldeményeket nak Pancsovára“ kérném címezni.. Az ezen cim alatt érkező adományok át­vételére s kellő ellenőrzés mellett le­endő igazságos kiosztására uj honfitár­saink közűi bizottság alakul. Ezen bizottság fogja a hazafias adományokat nyugtázni és az azok minősége és mennyiségéről szóló elismervényeket a gyűjtő-bizottságok mindenikének meg­küldeni. Nem tartom szükségesnek, hogy az adakozásra buzditólag hívjak fel bárkit is, mert tudom, hogy mindenki önként, saját önszántából, szive legbensőbb su­gallatát követve, biztatás nélkül adja azt, amit adhat. És hogy mennyire érdemesek uj honfitársaink támogatásunkra, bizonyítja azon kedv és lankadatlan kitartás, melylyel ezen nehéz és előttük szokat­lan földmunkát nemcsak a férfiak, ha­nem a, család női tagjai sőt még a gyermekek is végezik. Szinte meg­foghatatlan, hogy ezen egyszerű embe rck küldetásszerü hivatásuk nagy fon­tosságát mintegy ösztönszeriileg meny­nyire átérzik, és mily rajongó szere­tettel csiiggenek a hazán ! Mély tisztelettel maradtam NAGY GYÖRGY. gon­árérfc fognak ,Csángók­A czikket közöltem, felelős vagyok érte s igy indokolni is tartozom meg­jelenését, sőt elviselni következményeit. Mindenekelőtt kijelentem, hogy a satyrikus közlemény a polgármester urat sem hivatalában, sem becsületében nem érinti, sőt jó tulajdonságai iránt elismerőleg viselkedik. A szabadabb szólást igénylő s csípős hangot kívánó genre már egymaga megmagyarázza magát. Az olyan közlemény, a mi a kedélyesség országába való és semmi esetre sem esik azon mérték alá, mint a, vezérczikk, ha mindjárt ugyanazon hetükkel is van szedve. Végtelenül sajnálom, hogy a közle­mény ügyetlen commentálorok|s rossz­akaratú próféták által hamis értelme­zésben részesült s hogy a jövőben ha­sonló kellemetlenségnek ki ne tegyem magam, elhatároztam az egész cykUis kiadásának,; megszüntetését. Van annyi erkölcsi bátorságom, a közölt czikkekért minűonkor helyt áUnni, de nincs időm és kedvem inagyarázgatni és mentegetni olyasmit, a. mi se nem szentségtörés, so nemHülségsértés, hanem csak egy jámbor kis sálira, mely nincs hivatva senkit se nagyobbá emelni, se kisebbé törpiteni. A közleményben nincs rosszakarat, csak némi satyra, nincs becsmérlés, csak bizonyos csípősség s nincs tiszteletlen­ség csak egy kis szabadabb szólás. Különben mennél nagyobb valaki, ári­nál gyakrabban foglalkoznak vele olyan modorban s az a valaki annál nagyob­bakat nevet rajta a t embe n. Dr. KÖRÖSI LÁSZLÓ. közönséggel egye­Apróságok. — Folytatása és vége. — Még a múlt hónapban egy csomó kéziratot kaptam városi tisztviselőinkről? A kéziratok tizenkét fejezetben nagy­részt igen elmésen, ha csípősen is, egyes tisztviselőt tá rgy az 11 ak. A kéziratok kiadására alkalomszerű­nek találtam az időt s mindjárt az első fejezetet be is soroztam. A ki ismeri annak a genrenak a szabadalmát, a melyben a polgármes­terről irt közlemény megjelent, az aligha fogja jó véleményét a polgár­mesterről megmásítani. Nem szándékom aestlietikai fejtegetéssel indokolni és menteni a múltkori czikket. Csak azt íz egyet kötöm a commontátorok lelkére, hogy a satyrikus hang, meg a becs­mérlő hang között olyan nagy különbség van, hogy azt minden műveltebb Ízlésű olvasó azonnal észreveszi. A franczia szakácsok megrontják a nagy urak egészségét, főleg a gyomrot, a hízelgők pedig még a nem nagy embereket is végkép niegmérgezik. Innen van, hogy Esztergomban nem szabad és nem lehet olyan hangon írni, mely nélkülözi a hízelgést. Hiszen a méreghez is hozzá lehet szokni annyira hogy szinte megkívánja _később a ter­mészet. 'T' Mit használ itt minden okoskodás ! A Városházi képekben használt szí­nek nagyon sértették a szemet. A polgármester személyét nem kel­lett volna annyira érinteni, inkább a munka eredményét méltatta volna a croquis Írója. Csakhogy hát vannak dolgok, a mik­hez mindenki hozzá tud szólni s egy ; olyan férfin is elsíránkozik, a ki kü­lönben négyszemközt helyesli az árny- képezést. * Egy kedélyes, egy humoros czikkből . a mi csak arra van szánva, hogy né- - hány pillanatra való mézet gyűjtsön; az olvasónak, eldöngieséljeii néhány porczig, azután mint a méh kiadja fa­lánkját és csöndesen kimúljon, az ilyen méhecskéből nem kellett volna tigrist csinálni. * Visszakapta a czikkiró is a magáét. Már mint a kéziratokat. Nagyon megnyúlt az arcza a rövid . indokolás után : — Sajnálom, kedves uram, de a|l folytatást közbejött akadályok után mégis; kell tagadnom — mondta a szerkesztő. . — Mik azok a közbejött akadályok ? 1 — kérdezte a czikkiró. — Félreértések és balmagyarázatok. , Még végre is azzal fognak vádolni,:, hogy a polgármester ellen agitálunk.. — Hát mit tegyek a, kéziratokkal ?ÍV — Pecsétoljo be, írja rá, hogy ötwen/i ev múlva fölbontandó, deponálja a vá­rosi titkos levéltárba, s vezekelje lufi-

Next

/
Thumbnails
Contents