Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 13. szám

Előfizetési ái a :

egész évié .........................................

f

él évié..............................................

é

vnogyedi e.........................................

E

gyes szám: 7 kr.

Az előfizetési pénzek az „Esztergom kiadóhivatalához Szécheuyi-tér 35. sz.

Propylaeumok

(borászatunk terén.)

II.

Hogy az általunk fölvetett vita anyagának méretei a szabatosság követelményeinek megfelel őleg fel tön tet- liot.ők legyenek : mindenekelőtt egy

erős, szilárd és biztos kiindulási pont megjelölése szükséges.

Ezen kiindulási pont pedig, úgy saját feladatunkkal szemben, mint a magyar borászat jövőjének vitális érdekeit tekintve semmi más nem lehet, mint a valódi magyar bor helyes fogalmának, könnyen átérthető, mindenki által, a tévedés minden veszélye nélkül felfogható meghatározása.

Egy ily szabatos kiindulási pont nélkülözése, annak az évek hosszú folyamán tapasztalt elhanyagolása., volt azon számtalan tévedéseknek első és fő forrása, melyek úgy bortermelésünkön mint kereskedelmünkön sajnosán megboszulták magukat; olyannyira, hogy bátran felkiálthatunk a claszsikus Íróval: Hac oonte deri- vata elad es utramque rempuplicam mit.

Vessük fel a kérdést. Mi tehát az az igazi magyar bor? — az a magyar bor, melyet a magyar bortermelőnek tisztán, eredetben termelnie szükséges, ha fáradozásainak óhajtott, és czélba vett sikereit aratni akarja.

Mi az a valódi magyar bor?

Melynek számára a külföldön biztos piaczot hóditanunk lehet, melyet a fogyasztó közönség keres, kutat,

Ai „Esztergom és Vidéke“ tárcsája

Dal.

(Az idei Medikus Csárdás szövege.)

Fújjad, fújjad kis furulyáin, Fújjad az én dalomat,

Hívd epedő édes szóddal Szivemre galambomat.

Szomszéd asszonyom kakasa Azt kukorikolta,

Nincsen legény, lní legény a Faluba, faluba ;

Mert a gonosz mind menyecske Után jár, után jár,

Mig a szép lány kályha padján S z u ny ók ál, szuny ókál.

Berekedt a szomszéd kakas Gégéje, gégéje,

Térj magadba falu hűtlen Legénye, legénye ;

Adj egy csókot, öleld meg a Mátkádat, mátkádat;

A menyecske maradjon az Urának, urának.

V askovits-Serédy-lzabella.

13^ szám. Vasárnap, 1882. február 12-én.

v

Városi és megyei érdekeink közlönye.

<3 trt. — ki

3 . - .

1 . 50 .

és Vidéke* intézem! ők.

Megjelenik :

li o I e ii k i ii I k é I s z e r

vasárnap és csütörtökön.

NyilUói petit soronként 20 kr.

Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek.

ap szellemi részét illető levelezések, a szerkesztőségbe/.,

LőRINCZ-UTCZA 30. SZÁM A I Á,

intézendők.

Kéziratokat nem adunk vissza.

haj húsz, de fájdalom vagy nem talál, vagy ha talál csak elvétve, szórványosan minden lépten nyomon változó jelleggel, mely tehát, már e szempontból sem alkalmas arra, hogy magasabb igényű közönség kedvelt, állandó fo gyasztási czikkévé válhassék.

A felvetett kérdéssel szemben, so* tekintélyes, elméletileg és gyakorlatilag sokoldalulag képzett borászunk, oly helyzetben fogja magát találni, mint az egyszeri tiszaháti gyermek, ki a német nyelv nehézségeivel sehogy sem tudván kibékülni, folytonosan annak keménysége ellen zúgolódott, s midőn arról kérdezték, hogy mit talál a német nyelvben oly szörnyű keménynek, hosszú habozás után végre azzal válaszolt: hogy a temérdek sok r betűt mint például g e 1 e g e n h e i t.

Bizony magam sem habozom egy perczig is teljes őszinteséggel kinyilvánítani, hogy semmi képen sem érzem magamban a bátorságnak azon nemét, mely a magyar bor fogalmának észta- nilag korrect meghatározására szükségeltetik, mely meghatározás azután ép úgy találjon Tokaj csurrantott mézére, mint arra a nagymarosi vagy berkenyéi vanyarezra, melynek tóizíí levében a vízi bogarak saját elemükben találják magukat.

Őszintén megvallva legtávolabbról sincs szándékunk minden bort magyar bornak nevezni, mely ugyan e haza földjén, ha mindjárt nádon vagy éren látott is napvilágot.

És a meghatározásokat illetőleg teljes készséggel nyújtunk kezet azon franczia bölcsésznek, ki főelvül hirdette, hogy minden meghatározások

közepette azok a legszabatosabbak, melyeket a közhasználat, az élet, az usus elfogadott.

Már pedig Európa közhasználata, ususa, a magyar borok alatt, mindig, határozott zamattal, és vilsavval bíró, tüzes borokat értett és keresett.— Jelesül pedig a t ü z e s s c g és a vilsav az azon megkülönböztető tulajdonság,jellegző vegyi sajátság, mely minden más európai borokkal, még inkább vegyi gyártmányokkal szemben a magyar bort teljesen megkülönbözteti. Mely különös, veleszületett illetőleg veletermelt, vegyi úton nein utánozhatott sajátságánál fogva, az értelmesen termelt, kezelt és nemesített magyar bor zsongitő, üdítő, edző, elevenítő hatást gyakorol az emberi test szervezetére, s ez által ellentétben áll minden más, vegyi utón gyártott, vagy egyébként szesszel gazdagított borokkal, melyeknek élvezete izgató és eszmezavaró hatással van az ember idegzetére.

Az általunk jelzett felfogást osztja és megerősíti az orvosoknak Brüsszelben három év előtt tartott nemzetközi Congressusa, mely határozottan tiltakozó állást foglalt el a bőrgyártással szemben és elitéit minden olyan vegyi folyamatot, mely mesterséges utón emeli a bor-szesz tartalmát.

Ezekben találtuk szükségesnek feltüntetni kiindulási pontunkat, hogy jövő fejtegetésünknek minden egyes pontjai, annál áttetszőbbekkó válhassanak olvasóink előtt.

Dr. Kiss József.

Tanügyijük képe.

E kérdésben ismét a következő sorokat kaptuk munkatársunktól :

Tisztelt szerkesztő úr!

Azon körülmény, hogy múltkori „Tanügyünk képe“ czimű közlésem, többrendbeli megjegyzésekre, és több oldalú apprehensióra adott okot, bátor vagyok a dolog tisztába hozatalára ós a magam álláspontja megvilágítására, becses lapját néhány szóval igénybe venni.

Anélkül, hegy megütközésemet kifejezném, azon legalább is sajátságosnak mondható eljárásért, mellyel Bar- tal Bezső kir. tanfelügyelő úr ő nsga az elősorolt ós s a j á t neve m világos aláírásával ellátott adatokat jónak látta állítólag o s a k n a k deklarálni.

Az 1879180—1880jl időtartam alatt — mely a ministen jelentés cziin lapján olvasható — melyik tanév értendő voltaképen, ezennel kijelentem, hogy a kérdéses czikk megírásánál

— helyesebben a benne foglalt adatok összegyűjtésénél és rendezésénél

— távol minden személyes vonatkoztatás és bármi néven nevezendő inteutiótól, tiszta és egyedüli czélom az volt, hogy megyénk tanügyi állapotait úgy és akként tüntessem fel, mint a hogy azok vannak.

Nem téve külön kérdés tárgyává azt, váljon a minister jelentéséből olvashatók voltak.

A több oldalról szememre lobbantok „fiatalságom“ daczára, azon szeannyit beszélt vele, hogy ón és barátjai szinte biztosra vettük a dolgot.

S. tanár nem mulasztott el egy alkalmat se, hogy Samu barátomat meg ne hívja. Viszont Samu örült, hogy e meghívásoknak eleget tehet.

— Hogyan tetszik neked G. ur —- ? kérdé egy napon S. nejét.

— Nekem igen jól, s már gondolkoztam, azon vájjon ők ketten — Luiza és a doktor — nem lehetnének-e egy pár.

— Csakugyan, már én is azon gondolkoztam, s igen örülnék ha való lenne, de várnunk kell, mig ő nem nyilatkozik.

— Ez esetben soha sem lesz Luiza e doktor neje. Mert amint elbeszélték a doktor urnák nincs annyi bátorsága, hogy nyilatkozzék.

Kedves gyermekem ! Nem szeretem ha idegenek előtt is e tárgyról beszélgetnél, mert . . .

— Igazad vau. Be uem tűrhetjük, hogy egy ember házunkba járjon, ki láuyuukra hátrálható lehet.

— Egyelőre még Emma se ment férjhez. Várjuuk még. S aztán a doktor uem is tolakodó ember, csak akkor jön ha meghívjuk. Taláu ragaszkodik valami . . .

E mondatot már uem tudta bevégezni mert a szolga B . . . Zsiga urat— Emma vőlegényét — jelentette be.

Csodálkozva hogy Zsiga ily időtáj- bau — 8 órakor reggel — látogatást tesz, bebocsátotta.

— Sürgős dolgom — szólt — kényszerít azonnal elutazni, de egy-két nap múlva visszatérek s aztán megtarthatjuk a lakomát. Kérem addig a nap mcghaUirozSzegény Samu barátom.

(Karczolat.)

Az én Samu barátom valóban sajnálatra méltó egy fiatal ember, daczára hogy már 25 éves s szép curriére-u ment keresztül.

A fővárosban lakik, keresett ügyvéd, s a mi a fő a rhetorika nagy mestere. Akárhányszor találkozom vele, mindig elpanaszolja keserveit, mely abból áll, hogy szeretne megnősülni, s a milyen jól helyettesíti védeuezeit — saját dolgában mégis hiinpellér. Ha egy leány tetszik — a mi már gyakran meg történt — akkor biztosan nem mer ajánlatot tenni . . . félti a kosarat mert röv ídlát ó.

— Szegény Samu barátom ! Ha ez igy tart tovább is. aKor életed végéig vén fiatal ember maradsz ! — Ezt szoktam neki folyton mondani. Ilyenkor megrázza fekete fürtös fejét, hogy a czvikkerje —mert azt szokott hordani — orráról leesik s következőleg szól:

— Még niucs késő Tóni barátom — majd meglátod !

S valóban már sokat hallottam róla, csak azt nem hogy megnősült. A sokból itt. vau néhány adat följegyezve.

Egy napon segédje hat ívnyi beadványt hozott neki aláírás végett. Alá is irta s mikor a porzó után akart nyúlni, véletlenségből — vagyis rövidlfitóságból — a ténta tarlót öntötte a beadványra,

Egy más eset kővetkező :

Törvényszéki tárgyalásnál egyszer egy fiatal gonosztevőnőt védett.

Védbeszéd közben folyton egy öreg tanúra hivatkozott, kit védenczéuek tartott. Képzelhetni hogy mily derűit hatást keltett a jelenlevők közt. Mindenki nevetett. Az esküdtek, a tanuk, a hirlapirók, sőt az ügyész alig tudta magát a nevetéstől vissza tartani. Midőn később néhány jó barátja, figyelmeztette szegény Samu barátomat, nagy páthosszal szolt : — Ha szemeim nein is látnak, — szivem azért még is érez. —

Szegény Samu ! igy üldözi a sors. S ha ilyenkor barátja! jól ki nevetik, akkor vesz magának bátorságot de már akkor késő, mert „szív és kéz“ már el van foglalva.

Mióta busz éves múlt, folyton házassági tervekkel foglalkozik — most már huszonötször csütörtököt mondott terve.

Egy uagy ünnepélyeség alkalmával felkérték hogy tartsa az ünnepi beszédet. Ez már neki nagyon tetszett. Hja ! az egész más, mint valamely leánynak szerelmet vallaui.

Az estélyen jeleu voltak a főváros legtekintéylesebbemberei, köztük S. . . Gyula akadémiai tanár, nejével s bájos két leányával, Emma és Lujza, s az előbbinek

vőlegénye is.

Miután Samu barátom remek beszédét elvégezte, S. tauár felkérte az egyik rendezőt, hogy mutassa be Samu barátomnak. Samut igen szívélyesen fogadták. Lujzának küfi’nöseu megtetszett az én barátom: s