Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 12. szám
maga részéről 1 7,700 irtot csatolt alaván y Ív épen. A Siglisberggel szomszéd Selmecz- bányát pociig- egy kisdedovodával ajándékoz (a meg azáltal, bogy a fölszerelés költségeit magára vállalván, a kis- dedovónő számára 4,200 frtnyi alapítványt tett le. Az alapítványi levelek világosan kikötik, hogy nevezett intézetek csak addig maradnak az alapítványok élvezetében, míg katholikus jellegüket megőrzendik; máskép az egyházmegyének egyéb katholikus iskolai czéljaira fognak fordíttatni. Ezek 6 Ernájának legújabb monumentális alapítványai, melyeknek hosszú során ha végig tekintünk, örömtelt szívvel hálát rebegünk az isteni gondviselésnek, hogy ily főpásztor került hazánk első egyházi méltóságára. Minél fontosabb a nőnevelés különösen a mai táisadalomra nézve, annál nagyobb hálával tartozunk 0 Em- jáuak k imerithetlen, nem szűnő áldozataiért; hálánk szava vissza fog hangzani az egész katholikus hazában, sőt annak halárain túl is, mert hiszen in quo gaudet nimm membrum, congau- dent omnia membra. Közös az öröm, közös lévén az ügy, az any.ászén tégy háznak érdekei, melyeknek bitiül s buzgó honleányokat fognak nevelni a gondos apáczatanitóuők. Isten bő áldását kívánjuk jótékonyságában kifogyhatatlan főpásztorunkra, ki már annyi jótéteményben részedté hivő népét. Ezen nagy alapítványokhoz soroljuk még 0 Emjának utóbbi adományozásait. Az egyházmegyének szűkebb állású segédlelkészei az elmúlt év második felére 3000 frtot kaptak; Esztergom város szegényei között 300 frtot osztatott szét; a különféle apáczaintéze- teknek karácsonyi ajándékul 400 frtot, a győri jótékony nőegylet 100, a pozsonyi 50 frtot kapott; a nagybárká- nyi templomépitéshez 350 frton telket vásárolt, úgy szintén a verebélyi iskolának 1600 frton telket vett, a bálinkul teinplomépítésre 100 frtot adományozott; — a felső szőllősi és vajki plébánosok számára 12,250 frtnyi alapítványt tett le, melyből mindegyik évenként 300 frtot fog kapni. — Bakó községnek (Csesztve fiókegyháza) orgonára 50 írt. Tanuljunk a szomszédtól. A székesfehérvári reáliskola nagyon közel járt már a végső feloszláshoz-. A város nemes közgyűlése hódolva a reáliskolák ellen fölmerült divatos áramlatnak, elhatározta az intézet feloszlatását. Csakhogy a tervből egész más vé- gezós sült ki. A dolog annyira tanulságos és példaszerű, hogy helyénvalónak tartjuk tüzetesen megismertetni s a nevezetes fordulatért a székesfehérváriaknak tiszta szivünkből gratulálni. A székesfehérvári reáliskola ügyében a jan. 30-án tartott városi közgyűlés ugyanis mint azt az Egyetértés Írja megsemmisítő amaz előbbi határozatot, hogy a reáliskolát meg fogja szüntetni, a fölösleges tanárokat pedig kárpótlás nélkül útnak ereszteni. A közgyűlés most nemcsak a reáliskola fenntartását, liánéul nyolcz osztályúvá való kiegészítését határozta el. A közgyűlés küldöttséget meneszt a vallás- és közoktatási miniszterhez, melynek élén Szőgyényi Marich László áll s melynek tagjai még Zichy Jenő gróf, Havranek Sütt, és Say Rúd., hogy ezen határozatról tudósítsák s a város erre vonatkozó óhajait kifejezzék előtte. A küldöttség első sorban azt az ajánlatot fogja tenni, hogy a miniszter vegye át s tegye államivá a reáliskolát, a város gondoskodni fog az épületről, a házi szükségletekről s tekintélyes összeggel is kész hozzájárulni az iskola fenntartásához ; de ha a miniszter ez ajánlatot nem fogadná el, a város mégis kész fenntartani a kiegészített reáliskolát azon remény ben, hogy a kormány hajlandó lesz az iskolát nagyobb állami segélyben részesíteni. A közgyűlés határozatát élénk örömmel fogadjuk; a közgyűlés belátta, hogy súlyos hibát követett el és férfiasán iparkodik hibáját jóvá tenni. Fölismeri kulturális kötelességeit és híjáját azzal akarja felejtetni, hogy nemcsak a mostani terheket nem sokalja, liánéin nagyobbak elvállalására is késznek nyilatkozik. Legalább igy értelmezzük a közgyűlés határozatát. Hogy a közgyűlés igy értette-e maga is, az az összegektől függ, melyeket a város áldozni akar ezen czélra. Mi jobbnak tartjuk, ha az állam veszi át a reáliskolát, de csak akkor, ha a városi subvenczió elég tekintélyes. Ez a mi álláspontunk. De a mi a várost illeti, természe- sobbnek találtuk volna, ha a város minden áron azon lett volna, hogy mennyire lehet maga maradjon ura iskolájának. Hiszen az büszkesége valamely v á r o s n a k, h a m a g a gondoskodik iskoláiról s azokat saját e r e j é b ő 1 m e n- t ü 1 tökéletesebbekké teszi. Miért akar Székesfehérvár mindenképen túladni a reáliskolán ? — Nem bízik magában ? Miért nem helyezi büszkeségét abba, hogy (állami szubventíó mellett) mily virágzóvá tudja tenni a reáliskolát? A czikkhez nagyon kevés zárszavunk van. Csak azt csatoljuk hozzá, hogy viszonyaink szerint ne engedjük mi sem culturális inlézniényünkételha- nyatlani, mert lesz még idő, hogy az ügy iránt való odaadásunkat nagyszerű eredmények fogják koronázni. Polgári vigalom. (Febr. 4.) Szombaton este a Hadinger-fél o helyiségek igen élénken megteltek az esztergomi polgárvilág elemeivel. A vigalom minden tekintetben igen kitűnően sikerült, úgy hogy csak a késő hajnal bírta a vidám társaságokat eloszlatni. A terem Rottár kárpitos által igen ízlésesen volt diszitve városunk színeivel, csakhogy a roppant nagy társaságot alig bírta magába foglalni. A rendezők mindent elkövettek vigalmuk érdekében s örömmel cousta- táljuk, hogy az tisztesség, jó hangulat és siker dolgában igen is ritkítja párját a polgári bálok között. A jelenvoltak névsorát a következőkben közöljük : Nagy Páli® bálanya. A leányok közül: Buzárovits Paula. Bergmann Lujza. Doktor Elei. Dworzsák Lujza Pozsonyból. Deutsch nővérek. Dudás Anna. Ehrlich Fanny. Fekete Ilka. Farkas Etel. Fidler Vilma. Fridmanu A kávé sehogy sem akar ma ízleui neki. Összeszidja azt is, a ki föltalálta a kávézást ; meg azt a pékmestert rögtön fel köttetné, ha hatalmában állana, a ki ennyire megégeti a vajas kifliket. Kénytelen-kelletlen az író-asztalhoz ül és í yors egymásutánban kezdi felbontani az elölte fekvő halom levelet. Előre is borsózik a háta ettől a mun - kától. Mert hát tetszik tudni, ez a szerkesztő úrnak a legkeservesebb munkája. Az első mindjárt „nagyságos“ szerkesztő úrnak czímezi. Ez nem lehet más, mint valami fűzfapoéta, azaz érthetőbben kifejezve magamat: a szerkesztők réme. Ezek czímzés dolgában sokkal túl tesznek a krajezárkáért czigány-kereket hányó pőre purdék seregén. Minden szerkesztő előttük egy fél isten. Az említett kezdő iró egy maga által „gyönyörűdnek elkeresztelt költeményt, (ha ugyan annak lehet nevezni ilyen férczel- ményt!) küldött be szíves közlés végett. A második levélben egy deák, kitől már több költemény látott napvilágot a .■szerkesztő úr lapjában, fölszólítja a szerkesztő urat, hogy közölje már költeményét, mert minden ember fia szívszakadva lesi már annak megjelenését. A szerkesztő úr ennyi elbizakodottságon egy trencséni deáktól szörnyű haragra lobban. — Ehol ni, —- dörmögi fogai közt,— meri egy-kél ízben elfogadtam tőle egy bitI vány dalt, most már iám parancsolja, hogy minél előbb közzé tegyem, mert az egész világ várja már annak kinyomMását. Most azért sem. A papírkosárba vele. Meg is Írom neki mindjárt, hogy ezután ne ijesztgessen többé engemet kétségbeejtő rémszü- löttivel. Tovább néz. — Hát ez itt mi isten csodája? — csodálkozik. — Se füle, se farka az egésznek. A hold szelíd világának forrósága majd leperzselt ! . . . Hah ah a ! . . . A boloud nyilván azt gondolja, mert a múltkor bevettem laptölteléknek férezmiivét, már most mindig igy fog ez menni. . . . De iszeu akkor nagyon csalódik. A tűzbe vele ! . . . íme azonnal az üzenet: „Semmi kifogásunk az ellen, ha a levegőt rontja, csak a mienket ue rontsa.“ De lássuk tovább. íme egy illatos levélke. — Vájjon kitől? Nagy kiváncsi an belepillant. Á, a kis kedvestől megint valami értelmetlen habarék. — Ez is azt gondolja, hogy szép szeme kedvéért miudeu ostobaságát kiadom a lapomban. Semmi se lesz belőle. Tanúljon meg inkább tisztességesen főzni, mintsem férczkölteményekct gyártson. A múltkor is olyan volt az ebéd nála, hogy majd a házi orvoshoz menekültem délután. Oh azok a lányok! . . . De most itt a java ! „Nagyon tekintetes szerkesztő úr! Igen kérjük szíveskedjék az alább irt szerelmete.s költemény linket becses lapjában ki nyomatni. Én éreztem át a költemény szerelmes voltát, társam pedig kaptafára ütötte. Tessék azt is tekintetbe venni, miszerint véres verejtékkel irtuk meg. Ezennel bonu maradunk gyönyörűséges tisztelettel Galambszegi Pál és társa, lábt.yűművészek, muukahiányában versgyártók. A szerkesztő úr még egyre lialiotázik e furcsa levél felett, a mint a türelmetlenkedő Móni gyerek nagy garral benyit a szobába azzal a határozott kijelentéssel, hogy ő biz nem vár tovább egy fél per- czig se. A szerkesztő úr bosszúsan a markába nyomja a tárczakéziratot. A fiú hosszasan nézi azt. Nincsen Ínyére. Nagyon compress. Szépen megkéri a szerkesztő urat, hogy nem lehetne itt is, amott is kikezdést csinálni. Annak már ajkán lebegnek e szavak : „Nem lehet! Mit akartok, az egész lap csupa üresség legyen? !“ — de mielőtt még kiejtené, lassan, csöndesen fölnyilik az ajtó és valami hivatalos ügyben egy gyönyörű szép asszony lép be a szobába, a kinek láttára mindent megenged a Móni gyereknek, még azt is, hogy az egész lap csupa üresség legyen,, mert akkor már — nem haragszik. Kosovitz Rezső. Berta. Gegoln Gizella. Gfáspár Etel. Satz Etel. Hermáiul nővérek. Juhász Mariska Kőhid-gyarmatli. Kollár Györgyike. Klein Berta. Krechnyák Fáni. Kramer Lujza. Lotti Mariska. Miedler Fanni. Müller nővérek. Návi Mariska. Rotli nővérek. Reinhard nővérek. Scheicher Erzsiké. Schrott Amália. Stier Mariska. Stern Etel. Vajaiul nővérek. Viola Juliska. Weichsler Ilka. Az asszonyok közül : Braunsteiner Sándorné. Balek Fe- renezné. Brutsy Jánosné. Fr.ienkel Mónié. Fényes Lipótnó. Grosz Fe- renezné. Grogok Ferenczné. Kollár Istvánná. Kramer Károlyné. Lieb Bélsíné. Mi Lalik Bálintné. Niedermann Józsefné. Niedermann Jánosáé. Németh Ist- vánné. Pelzmann Ignáczné. Popper Li- pótné. Pach AntaIné. Schönbeck Mihály né Schön beck Imréné. Weichsler Vilmosné. Az első négyeseket majd hetven pár tánczol ta három cokiméban s két teremben. Dicséret illeti Pali vonóját is, hogy ez este nem volt huzavonó s visszavonó. A derék rendezőség a jövedelem fönmaradt részét, tizennyolez forint 85 krt kedden polgármesterünknek nyújtotta át, ki az összeget az esztergemi aggház javára nyugtatta. A polgári kör megalakulása. A polgári olvasó- és társalgó kör alakuló közgyűlése február 2-án és folytatólag február 5-én közgyűlés tartatott ; nem azért, mintha a tárgyi sorrend első alkalommal letárgyalható nem lett volna, hanem az elsődleges meghívásokból keletkezett részvéthiány, a közgyűlés újbóli egybehivását tette szükségessé, a midőn a nagyon szép számmal egybegyült tagok és ügypártolók az olvasókör eszméjének diadalra juttatását engedték következtetni. A gyülésekeu Dóczy Antal korelnök elnökölt, ki is első alkalommal magvas beszédet mondott az olvasókör szükségességéről; egyúttal sajnálattal constatálta azt is, hogy találkozott több olyan egyén, ki nem átalotta kinyilatkoztatni, hogy nincs szüksége a földmivesnek és iparosnak, olvasókörre, mert ha olvasni akar, hát akkor vesz; magának eleget azon a pénzen, melyet mint tag az olvasókör pénztárábaj fizetne. Szóló ezen elfogultsággal szembeni azt óhajtja, hogy az olvasókör i-meg-- alakulván, minden ily fajta nézetelo megczáfolására mint áldást és hasznoU hozó intézmény, működését minél előbbd megkezdhesse. Az alakulás megtörténtével felöl-- vastattak az alapszabályok, utána« ujabbi aláírások eszközöltetnek, mely- lyel kapcsolatban örömmel hozatik tu—j dömásra Majer István püspök úrnakíf 20 írttal a körbe való lépése minői alapítókig. Következett volna a tisztválasztásgj és a bizottmány megalakítása, de ezsí febr. 5-én nyert megoldást, a midőmi ideigl enes minőségben m eg választatta k. >1 elnöknek: Dóczy Ferencz, aleluöknek :: : Herteleudy Gyula, jegyzőnek: Grubitéi József, jogitanácsadónak: Szenttamás ej Béla, péuztárnoknak: Szilágyi Adolful könyvtárunknak : Főt, Fereuczy György y. Bizottmányba 20 tag választatott, uóvv szerint: Brutsi János, Dudás Jánosét Fekete Pál, Horváth Ferencz moln..n Kiss István, Kis János, Kubovits Ig*g nácz, Kugyelka Ignácz, Lintner Jái*| nos, Magyari László, Marosi Józsefié Nagy Ferencz földm. Nagy János földműi Neiszidler Ignácz. Nidermann József•> Schönbeck Imre, Szabó-Rác/ Józsollo Szóda Mihály, Tóth Imre. Yis/.olai Jánosé
