Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 48. szám
Esztergom, IV. évfolyam. 48. szám. Csütörtök. 1882. junius 15 ér. T Városi és megyei érdekeink közlönye. Megjelenik hetenkint kétszer: 7 VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié...................................................6 fit — kr. fél évre.........................................................3 » — * negyedévre...................................................1 „ 50 „ Egyes szám ára 7 kr. SZERKESZTŐSÉG: Lőrincz-utcza 50., hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. K I A D Ö H I V A TÁ L: ^SzÉCHENYI'TÉR ß^., hová a hivatalos s a magán hirdetések a nyiJttérbe szánt közle^nyek^júőfLetóii^énze^ HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK: 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. 100-tól 200-ig . 1 „ 50 „ 200-tól 300-ig . 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. MAGANHIRDETÉSEK megállapodás szerint lehető leg- • jutányosabbnn 'közöltetnek. NYILTTÉR sora 20 kr. A buda-újszőnyi vasút. 11. Azt állítja Riesz ur, hogy a bicske-tatai vonalon 150 község 300,000 lakossal van érdekelve. Azt nem akarom czáfolni, mert nem ide való, de hogy ezen vonalon ipar volna található, azt nem mondja Riesz ur, mert nincs is; csak Tatára nézve hivatkozott Kossuthra, ki már 1848-ban azon nyilatkozatot tette volna, (?) hogy Tata „magyar Manchester“. No! tisztelet és becsület ugyan a nagy hazafi nevének, de ha ilyen nyilatkozatot tett, akkor azt, vagy tréfából, vagy iróniából tehette, mert én Tatát 41 év óta, tehát 1841 óta ismerem ; de a tatai cserépedény és a tatai rkétszersiiltu-ön kívül, ott más ipart nem ismerek, kivéve a tatai czukor- gyárat, mely pedig 1848-ban még nem volt és most már nem létezik. Aztán még azt is szememre veti, hogy ámbár nem neveztem meg ezen két nagy birtokost, kiknek kedvéért n, kormány a vasutat Eicske-Tataii at akarja irányítani, ő tudja kikre czéloz- tain és pedig ezek főherczeg József és gróf Eszterkázy Miklós. Nagyon derék, hogy Riesz ur még a gondolataimat is megtudja, de hogy nagyon nagy tapintatosságot árult el azzal, hogy azon két nevet megnevezte, azt nagyon kétségbe vonom. Főherczeg József 5 fenségére annál kevésbé czélozhattam, mert átalánosan tudva van, hogy ő fensége már 3—4 év előtt, mikor ezen helytelen irány szóba került, a kormány előtt nyilatkozott, hogy az ő kedvéért no irányítsák a vasutat Bicskén át, hanem csak oda irányítsák, a hol az ország érdeke kívánja, s úgy remélem, hogy most is azon les/, hogy a buda-ujszőnyi vasút ne Bicske-Tatán, hanem Dorogh-Almáson át iráuyitassék, mert ez az egyedüli irány, mely az országnak üdvös. Gr. Eszterházy Miklóst pedig azzal védelmezi, hogy a mikor kérdezték tőle, hogy milyen kedvezményekkel járulna hozzá a vasút Tatán át való irányítása esetén ? Erre azt felelte volna: — Jó pénzért mindent! No, az ugyan nem nagy hók, mert a közöny saját és a társlakosok érdeke iránt nem nagy erény; és csak azon csodálkozom, hogy épen Riesz ur mondja azon kétes bókot gróf Eszterházy Miklósnak, mert ha nem tévedek, Riesz ur uradalmi mérnöke. Riesz ur helyesen jegyzi meg, hogy a vasút irányának meghatározásánál főleg azon szempontok lesznek döntők, hogy melyik vonal a rövidebb, az olcsóbb, hol van a legkevesebb építkezési akadály s harczászatilag előnyösebb? Hogy ezek a szempontok mind a buda-dorogh-ujszőnyi vonal mellett szólanák következőleg fogom bebizonyítani — nemcsak állítani. Hogy a bicske-tatai vonal a térképen látszólag fél mértfölddel rövidebb, az áll; de először fél mértföld egy 100—120 mértföld hosszú vonalnál, mint a zimony-budapest-bócsi vonal, nem határoz; másodszor még az is lehet, hogy daczára, hogy ezen vonal a térkép szerint fél mértfölddel rövidebb, a kivitelben mégis vagy egyforma hosszú, vagy talán még hosszabb lesz, mint a dorogh-almási vonal, mert Bicske és Tata között egy meglehetős hegység vonul el; tehát azt, vagy átfúrni kell, mi felette drága volna, vagy „sepertinak“-kal kerülni kell, mi által könnyen \—1 mértfölddel hosszabb lesz, mint a vonal a térképen látszik. A mi az olcsóságát illeti, úgy minden mellék tekintet nélkül, csak szorosan azon két vonalt tekintetbe véve, határozottan lehet állítani, hogy a dorogbi-almási vonal olcsóbb lesz mint a bicske-tatai vonal, mert az utóbbi vonalon egy nagyobb hegységet kell át lépni, a mi mindig drágább; de ha az ember tekintetbe veszi, hogy a buda-esztergom-jálnai vonal úgy is a kormányvasuti programúiban bennfog- laltatik, mint a legrövidebb, vonal Budapest, illetőleg Konstantinápoly és Berlin között, és azt előbb-utóbb okvetlenül kiépíteni kell de nem Bián keresztül, mi megint kerülő volna, hanem a lehető legrövidebb vonalon, a budai hegység nyugati alján Budaörs- Jenő-Tinnyén át, úgy az olcsóság a do- lOgh-almási vonalon még szembetűnőbb, mert : A buda-dorogbi szakaszt a fennebb mondottak után mindenesetre ki kell építeni tehát csak azon kérdés lehet az Ujszőnyi vonalra nézve, váljon a buda- örs-bécsi tatai-ujszőnyi vonalat kell-e épiteni, vagy a dorogh-almás-ujszőnyit ? Az első 11 mértföld hegyes pálya, az utóbbi 6 és fél mértföld lapos pálya, tehát világos, hogy azon 11 mértföld hegyes pálya legalább 2 és fél 3-szor annyiba kerülne, mint a 6 és fél mértföld lapos pálya Dorogh és Ujszőny között. Tehát a kíilömbség az építési költségekben lagalább 6—5 millió a bicske- tatai vonal terhére volna. A forgalomra nézve roppant előnye van a dorogh-almási szakasznak, a budaörs-bicske-tatai szakasz felett, mert Dorogh-Ujfalu és Almás-Ujszőny között a földtér oly lapos, mint az asztal: tehát a pályának semmi nevezetes emelkedése nem lesz; Újfalu és Almás között ugyanaz építkezés valamivel drágább, mert több hegyi patakot kell áthidalni és a vasutat helyenként a dombok oldalába bemetszeni, de az emelkedés a lejtviszonyokban alig haladja meg az 1:500 arányt, tehát a forgalomra nézve a lehetőleg kedvezőbb. Budaörs-Bieske-Tatán át pedig a lejtvisz.on.yok oly kedvezőtlenek, hogy ebben az irányban egészen vízszintes szakaszok alig fognak előfordulni; de az 1:100 és 1:75 emelkedés nagyon gyakori lesz, a mi a forgalmat nemcsak lassítja; de felette megdrágítja és egy ilyen hegyi pályáu alig lehetne futár vonatokat 10 mértföld sebességgel elereszteni, mint múlt hónapban az udvari vonat Budapest és Bécs között minden akadály és veszedelem nélkül elhaladt. Tehát minden kérdésen felül áll az, hogy a dorogh-almási vonal olcsóbb, legkevesebb építkezési akadály fordul elő és a forgalom rajta olcsóbb és gyorsabb. A mi a hadászati szempontot, illeti, úgy meg kell vallanom, hogy ahhoz legkevesebbet értek; de annyit mégis értek hozzá, hogy a jobb part Nyerges-Újfalu és Almás között dombos, a balpart pedig lapos, tehát a jobb part a domináló s igy mig egy hadAs „Eistetgam és Yiiike11 tárcsája Most . . . Most, hogy elvesztettelek örökre téged, [ Most tudom csak, hogy mi voltál nekem, [ Most, hogy letűnt szép napjaimra gondolok, [ Most érzem csak, mily üdv a szerelem. 1 Most érzem csak, hogy mennyire szeretlek én, I Most, hogy nélküled élnem nem lehet, f Hogy e sóvár, forrongó vágy előbb-utóbb i A sötét sírba visz le engemet . . . Tudom jól, hogy bolygóttíz fényét kergetem, F Tudom, hogy hiúk lelkem vágyai, 3 S én mégis imádlak, én mégis szeretlek, 3 S én mégsem bírok ellenállani... F Tudom, hogy nem lehetsz soha, soha enyém F Tudom, hogy szivem hasztalan szeret, I Hogy e sóvár, forrongó vágy előbb-utóbb á A sötét sírba visz le engemet . . . 3 S nekem mégis olyan édes az a tudat, 1. Hogy érted, hogy miattad szenvedek, . E gondolatra elcsitul keblemben a ' Dúló vihar, zúgó fergeteg. I Ha szárnyaló, lángzó lel kém feléd repül Fájdalmat, bánatot, mindent feled, i Még azt is, hogy e sóvár, forrongó vágy majd A sötét sírba visz le engemet . . . VESZPRÉMI SOMA. Jeruzsálem pusztulása, — Hallották már kérőm ? — Az újabb botrányt ? — Semmit se tudnak kérem. — V búj tolatást ? — Jeruzsálem pusztulását. Lássák most olyan forradalom ütött ki Magyarországon a zsidók ellen, hogy Jeruzsálemnek romokba kell omlania s az uzsorát és csalást örökre kitöröljük a zsidók tömeges lemészárlása által. Bertalanéjszakája fog ismétlődni s kis Dunánk két lábuyi áradást mutat föl a zsidó vérből, zamatos, piros- zsicló vérből. Ilyen akkordokat játszik az a furcsa opera, melynek főhősei a napokban olyan szörnyen keresték egymás vesztét. Törvényhozásunkon kezdem. Törvényt hoznak a párbaj ellen, s kihívják egymást. Miért ? Zsidódologért. A sajtó hol fölháborodott, hol nagy képű fontoskodó modorban ir már hetek óta, ugyan miről ? Zsidókérdésről. Nyilvános helyeken hevesen gest.iculálva szidnak korholnak, fenyegetnek, ugyan kit? A zsidót. Családi körökben a tiszaeszlári história részleteit regélik s az apróságok nagy szemmel, félelmes tekintettel hallgatják a szörnyű regét. Az utczai gyerekek félre futnak azsi- dótul s a hajadonok többet imádkoznak naponkint egy miatyánkkal. Véres rophatok jelennek meg s próí féták támadnak, kik a népnek borzasztó igékről tartanak előadásokat. Izgatottság mindenfelé, félelem és rettegés mindenütt. A zsidó izgatottan olvassa a legújabb híreket, izgatottan hallgatja az ellene szórt támadásokat s izgatottan bíráskodik a vádak ellenében. Védők és bírák egyszerre. Elkeseredettek, bizalmatlanok, kételkedők mindenki irányában, a ki nem zsMo sőt a ki nem zsidófaló. Megjelent egy csúnya röpirat. Tatár Péter tollával van Írva, alantszárnyaló stylusban, szörnyű uaiv hangon mondja el a rettenetes tiszaeszlári véres históriát a vértanú leányról. A röpirat Egerben jelent meg. Ára uyolcz krajczár. Ezer példány, ha a nép felvilágosítására jár, ingyen. Egy esztergomi fakereskedőnél alkalmazott könyvelő terjeszteni kezdte a furcsa röpiratokat. Ráolvasta a népre s ezen a mi zsidóink nagyon megrettentek. Akadt egy ügyvéd, a ki pörbe. lázitó pörbe akarta fogni a jámbor urat, a miért a szabadszájú röpiratot terjeszteni meri. Hát mi ezt nagyon komikusnak találjuk. Jeruzsálem pusztulását is az okozta, hogy a zsidók elvesztették a fejőket, kapkodtak ide oda s nem tudtak hova lend riadalmukban. Most is úgy tesznek. Pedig Istóczi Titus uem a Caesarok közül való. Találkozom a napokban egy jóravaló zsídódoktorral Természetesen nagyon izgatott volt. Egy kis társaságban találtam és mi egyébről beszéltek, ha a zsidókérdésről nem. Wahrmannak föltétlenül igaza van. Istócziuak föltétlenül nincs igaza. — Magyarország föltétlenül rá van utalva a zsidókra — mondja az én izgatott doktorom. — De fordítsuk is meg a maga axiómáját — válaszoltam az erős mondásra.—• A zsidók is rávannak utalva Magyarországra. Különben ha szívesen veszi az én privát nézeteim a különös kérdésben a következők. Előre is kijelentem, hegy tárcza stylusban fogok beszélni; A zsidókérdést párbajjal elintézni nem lehet. A zsidóság alja által elkövetett aljasságokért a tisztes elemeket vádolni nem szabad. A tisztességes zsidók azonban ne fogják pártfogásuk szárnya alá a kivetni és megvetni valókat. Tegyenek a mi zsidaink úgy, mint a temesváriak. Lépjenek szövetségre maguk között a nemzeti ügy s a becsület nevében. Rekesszenek ki maguk közül mindeu salakot s szerezzenek erős reputatiót a magyar zsidó hírnevének. Helytelenítsék & méltán hontalanokká vált orosz zsidók becsalogatását, Ítéljék el a szemetet, ha mindjárt egy véren valók is s járjanak azon uemzet kedvében, melynek tagjai közé számítják magukat. Most veszem észre, hogy éu már itt majd egészen vezévezikkirói rendekben kezdek prédikálni.
