Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 5. szám
körül, koszorút se tehettünk koporsójára, sírját se láthattuk. A holnapi gyászmise az ő emlékezetének van szentelve. A holnapi gyászmise egy szép jövőjű derék törekvésű fiatal tudós szomorú végére emlékeztet. A holnapi gyászmise a kegyelet adózása a szülők, a tanítványok, a tisztelők, a jó barátok s a jólelkű emberek részéről. Adjuk meg az ő emlékezetének azt, a mivel neki tartozunk. Esztergomnak szentelte életét és tehetségeit; ne legyen tehát emlékezete iránt hideg az a közönség, mely nemcsak elméletből ismeri az elösmerés fogalmát. l)r. Szmatanay József olyan pályán fáradozott, melyen Magyarország jövendőjén munkálhatott csekély hatáskörében s épen azért nem kerülhet azok közé a halottak közé, a kik szemök lehiinytával kitörlődnek a nagy közönség emlékezetéből. Legyen áldott az ő sírja Bécsbeu s legyen megőrizve s megtisztelve az ő emlékezete szülővárosában! 2)z. «Ifőícmy SIclű&Ió. „Titkos nyomd«“. — Egy kis kudarcz. — Lapunk néhány nagyon jó barátja tavai minden követ mozgásba hozott, hogy hírlapírói pályafutásunkat megakadályozza. Olvasóink bizonyára élénken fognak még visszaemlékezni azon „mozgalomra,“ mely a nyomda ellen megindult s mely elvégre a maga természetes folyamában véget ért. A „titkos nyomda“ ellen viselt hadjárat a következő okmányt szülte : 3715 í— -J-— Molnár Adátn Komáromi 3.1681. kir. ügyész nyomda eltitkolása és cau- tiö nem adásával terhelt Dr. Kőrösy László és Berényi Zsigmond ellen a 262(J|B881. szám alatt elrendelt bűnügyi vizsgálat iratait índitványi kapcsában beterjeszti indítványozza a további eljárás beszüntetését; Ö Felsége a Király nevében: Végeztetett: Pr. Kőrösy László és Berényi Zsigmond ellen az 1848. XVIII. t. ez. 30—31-ik §-ai alá eső vétség miatt, a komáromi kir. törvényszék mint büu—Öli, boldog lehet, a hol ilyen angyali lelkek teremnek (igen kedves olvasóm az mondta „teremnek“) s hogy szavainak annál nagyobb hatást kölcsönözzön, igy végzó nagyszabású beszédét. — Ha nagy- sádra — minden hölgyet igy szólított, még a szolgálóját, mert, a nagy világi hölgy Illem tanából begyürte — gondolok, öukény- telen eszembe jő: Am Mistbeet wachsen die schönsten Blumen. Vaterloot vélt nyerni ezzel, de mily nagy volt meglepetése, midőn a kis falusi leány egészen neki pirulva azt mondta hogy szemtelen. A szegóuy „doctor bácsi“ nem tudta, hogy mit tegyen, mint sebzett vad ugrott fel. magával rántja az egész vacsorát s csak anélkül szalad a város felé. A nagy sietségben aligha hallotta, hogy a kis falusi leány tőlem kérdő: — Uram, tulajdonképeu, ki és mi az az ur. Meg vallóin n gyón kényes helyzetben voltam, de ki mentett a „kis mókus“ s aki nory hirtelen odavágtam hogy: — A leányok bolondja. ErŐseu feltettem magamban, hogyha találkoztam vele elmondom ueki az uj nemesi előnevet, (kutyul bőr nélkül) eddig azonban nmn „szerencsém,“ mert hirtelea elutazott, s mint a fama regéli „házttíztnézni“ ment. Mennyi igaz a hírből, mennyi nem azzal nem szolgálhatok, de ha igaz fogadja a távolból is kedves „doctor bácsi őszinte részvétemet! Lévay vSámlor. tető bíróság által 2629|B 881, szám; alatti határozattal megrendelt bűnügyi; vizsgálat a komáromi kir. ügyészség 5469)881. szám alatti indítványához mérten beszüntettetek. Idb. Mellinger Rezső iparhatósági igazolványa nevezettnek visszaadatik : Indokok: Tekintve, hogy a vizsgálati iratokból kitűnik, hogy Mell inger Rezső iparhatósági engedéllyel állította fel azon nyomdát, melyet f. évi april hó 1-én Berényi Zsigmondinak eladott, tekintve, hogy az uj nyomda tulajdonos Berényi Zsigmond az iratok tanúsága szirént a vizsgálat előtt meghalt ; tekintve végre, hogy a fentebb idézett törvény értelmében alap szerkesztőségi kiadója, Dr. Kőiösy László, a nyomda tulajdonossal, a biztosíték cautió adás bejelentése körüli mulasztásért nem felelős; ennek folytán a további eljárást Berényi Zsigmond halála következtében beszüntetni kellett. Jelen határozat tudomás vétel végett kiadatik. 1. Dr. Kőrösy Lászlónak Esztergomban. 2. A komáromi ügyészségnek helyben 3. Idb. Mellinger Rezső budapesti lakosnak lakik Király utcza 15-ik sz. a. A vizsgálati iratok irattárba helyeztetnek. A komári kir. ftő törvényszék 1881. deczember hó 16-án tartott üléséből. Pázmándy Nándor, jegyző. * Ezzel a reánk nézve meglehetősen ominosus ügy be végződött s mi ez alkalommal úgy boszuljuk meg magunkat nemes ellenségeinken, a kik olyan válogatott nyílt fegyverekkel küzdöttek ellenünk, hogy ki se nyomatjuk a nevüket „titkos nyomdánkban,“ hanem megbocsátunk nekik. A kudarcz, melyet vallottak, túlón túl elegendő elégtétel volt nekünk. Farsangi levél. (afőgym. ifjúság uag.y táuczpróbája jam 11.) Terpsichore csak úgy elvárja az ifjúság udvarlását, mint akár a komoly Minerva. Az ifjúság nagyon jól teszi, ha nemcsak az iskola padjai közt tűnik ki, hsnem rajta van, hogy mihelyt a kemény padok közül kikerül, az életben tiszteségesen bírjon foiogni. Ha a tornászatot rendes tantárgynak veszik, sokkal rendesebbnek kellene venni a táncztanulást egy kis illemtannal s a salonok által igényelt modor elsajátításával. Mert az igen szánalmas benyomást gyakorol, ha a világbalépő fiatal ember szép képzettsége mellett ügyetlenül mozog, rútul tánczol s Ízléstelenül, szögletesen forgolódik. Nagyon helyeseljük tehát, hogy az ifjúság megragadta a kínálkozó alkalmat. Szordán este vizsgáztak. A tanári kar több tagja is jelen volt azon a vizsgálaton s meggyőződhetett róla, hogy senkise bukott el egy derék kis tánezoson kívül. Már hét után egymást követte a sok kocsi, mely a valóban díszes résztvevőket hozta össze. A Hadingerféle helyiség nagy terme nagyon festői látványt nyújtott Először is nem nagy tánezpróba arczú volt a terem, ha,nem majd egészen báli formájú. Szép közönség dolgában pedig olyan megáldott, hogy a rendezőség bízvást kölcsönözhetett volna belőle holmi sovány elite-bálokimi?. Városunk fejlődő szépei, a, legkedvesebb jelenségekkel voltak képviselve. A kedves fiatal garde do dameokra gyönyörű apróságok voltak bízva s i ezek aztán a legkomolyabb báli ban-! gulatban lejtettek tova a sűrű rendeken. Minden mellékhelyiség zsúfolva volt. A vendéglős alig hogy eleget bírt tenni a közönség igényeinek. Megsértenek azonban a kedves estély szép emlékét, ha azt mondanánk, hogy az uralkodó hőség pokoli hőség volt. Közel állott a harmínezhoz, de az a sok szép angyalka nem engedte, hogy azt a pokoli jelzőt kiejtsük. Nevezzük tehát az estély legkellemetlenebb részletét meny- országi h ő s é g u e k. Különben nincs mit csudálkozni raj ta. Sok tűzzel tánczolt a lelkes ifjúság, melynek szive azonnal lángra lobban, mihelyt olyan forró puha kacsócskákkal érintkezik s mihelyt olyan gyújtó parázs szemekbe kaczérkodik, milyenek abban a teremben dúsa kod tak. Innen az a menyországi h ős é g. A vigalmn oly kitünően sikerült, hogy lehetetlen föl nem sorolnunk azt a szép névsort, mely az estét oly vonzó emlékezetűvé tette. Saját külön tudósítónk a következő szép sorokat irta föl a részvevő tánezos- nőkről : Ács Anna, Ács Fanny és Mariska, Bleiberger Józsa, Brenner Róza és nővére. Csernó Lnjka, Deutsch Mariska és Róza, Ehr lieh Fánuy, Ellinger Mariska és Berta Ékesi : Amanda, Ekesi Sarolta, Fraukner Marian, Gebei Mariska, Hajualy Ilonka, Helcz Pepi, Erzsiké és Anna, Holly Tériké, Horváth Mariska, Matulay Ilka és Mariska, Müller Maliid és Hennin, Návy Mariska, Perén yi Margit, Pilisy Mariska, Sándor Ágosta Schall er Vilma és Gizella, Stern Etel és Ilma, Szecskay Sári ér nővére, Svorzák Lujza, Takács Olga, T.uib t Janka, Tafferuer Mariska, Vajaiul Pepi és Ilka, Velzer Anna. A szép estélyre mindenki élénken fog visszaemlékezni s mi nagyon örvendenénk, ha a lőgymnásiumi ifjúság, miután hírneves majálisairól a vizsgálati hónapok alatt le kellett mondania, az idén a farsang végire a se- gélyző egyesület javára zártkörű „nagy- tánezpróba“ félét tartana. Ugyanazzal a közönséggel és buz- gósággal csak uj sikert aratna s a mellett az egyesület konyhájára is hozna valamit. P—házi. A szép bizottság* — Halvány karczolatok. — Kedvesebb bizottság már aligha lehetne öt szép asszonynál. Nehezebb föladatot már aligha lehetne teljesíteni, mint ennek az öt szép asszonynak opponálni. Tehát a mit ők mondanak az határozat s a mit határoznak, az már valóságos törvény javaslat. Hozzá olyan törvényjavaslat, mely ellen nincs ap- pelláta. A jótékony egyesület báljának sikerülnie kell, és sikerülnie még akkor is, ha akárhányan is összosküd- nének ellene, mert a szép ügy szép asszonyokra van bizva — Kiadtunk már hétszáz meghívót, utánanyomattunk még százat — mondja az elnök nő, — tehát jelöljék ki azokat, a kik még tévedésből meghívót nem kaptak. Az öt fiatal ur megrevideál egy hosszú listát s lelkiösmoretesen kiírja a czi ineket. Tehát senkise panaszkodhatik azon, hogy meghívót nem kapott, annyi figyel ein me l ősz fogattak. Hanem mennyi kedves apró részlet merül fid a lényegeseken kívül! Itt a czigány szeszélyes játéka miatt esik aggodalom, ott a díszítés módozatait vitatják, majd a hangverseny rendezésére nézve említenek föl részleteket s mindent egyforma érdeklődéssel. Van Szentgyörgymezőn egy ház, abban a házban egy kedves család, abban a családban egy szop asszony s abban a szép asszonyban nyájas vendégszeretet. Meghívja tehát az összes rendezőséget, a mi fiz fej. Ott van a bálrendezők pénztárnok ideálja mindazon kellékekkel, melyeket a legmagasabb igények támaszthatnak s ott van még minden jónak nagyobbítója az eleven ezüst természetű concertirozó, a ki ugyan nem azon a jusson került a bizottságba, inert szép szemű felesége rendes bizottsági tag, hanem mert nólkülözhetlen ott a hol rendezői tevékenységre van szükség. Amolyan valóságos névtelen hős. Valóban festői csoportban helyezkedik el a tiszteletbelivel együtt tizenkét rendező s megered az értekezés a legclassikusabb kitérésekkel s közbeszövések kel. Velem nagy szerencsétlenség történt. Mikor az első bizottsági ülések összegyűltek, hol itt, hol ott, de mindig egy szép asszony lakásán, akkor nem voltam idehaza. Akkor kiadták a szerepeket s olyan rohamosan láttak a dologhoz, hogy mire Budapestről visszatértem, már alig hagytak valamit nekem is. Nagy szerencsétlenségnek találom tehát, hogy már nincs mit tevékenykedni, de nagy szerencsének, hogy mindamellett mindon bizottsági gyűlésen részt vehetek. Oh nagyon érdekes gyűlések azok. Az elnöknő cseppet se pedáns, nem tesz föl szemüveget s nem esigázza tekintélyét. A jegyző nem papirost de ennél több élezel fogyaszt s a pénztárnok nem beszél számokról s szédítő mathematikai viszonyokról. Hanem megy minden a maga természetes rendjén. Annyi bizonyos, hogy azt a természetes rendet egészen a {bizottság szép tagjai szabályozzák s hogy ez a szabályozás az ügyre mindamellett igen előnyös. Különben a huszonnegyediki bál legcsattanósabban fogja kimutatni, hogy a szép bizottság miként állja meg a helyét s ugyanez az este fogja legfényesebben megkoszorúzni az ö valóban önzetlen lelkesedésüket. Ha Makart lennék, akkor festenék egy fölséges vigalom utáni foszláuyos báli termet szétszórt virágokkal s vagy ötven foszláuyos embert összetett kezekkel és hálálkodó örömmel. — Ez lesz a huszonegyediki bál legutolsó tableauxja. Aucun. Hírek — Megyei tűzoltóság. Körülbelül ilyen szók alá foglalkoznak a testvér- városok különvált tűzoltói s erősen szervezkednek külön, önálló testületté. A nemes törekvés mindenütt s mindenkitől tiszteletreméltó. De a külön- válási mozgalmat azért még sem helyeseljük. Annyi bizonyos, hogy városi tűzoltóságunk megérdemelne némi reformokat, de azt még inkább, hogy hozzája csatlakozzanak a különálló városrészek tűzoltói. Mert a különválás csak visszavonást fog eredményezni S ez a visszavon ;s csak 'a közjó hát iáin ára üt ki. Kár, nagyon nagy kár külön alakulást engedélyezni s csoportosítani ott, a hol a humanitás szoros öszetarfásra utál s a hol az emberbe-