Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 5. szám
ráti ezélnak nem szabiid kiilíMiállásunk lazasága szerint distiuguálui. A megyei tűzoltóságnak nevezett külön egyesületnek tehát nem gratulálhatunk teljes szívből, ha a czél mindjárt tiszteletet is igényel. — Eladó baromfi tojások. Az országos állat és növény honosító társaság igazgatósága a következő sorok közlésére kért föl: Az állatkert fajokban gazdag baromfi udvara első rangú angol és franczia helyekről vásárolt kitűnő tenyész példányokkal lett felfrissítve és kiegészítve, sőt egészen nj fajok is szereztettek he. Megrendeléseket tojásokra már elfogad az igazgatóság, és kívánatra bárhová küld árjegyzéket. — Az elveszett ebnek Novotny Károly köbölkúti uradalmi erdészben gazdája akadt s igy a felszólalkozás nem hangzott el eredménytelenül. — Párkányban — mint levelezőnk írja — már régibb idő óta himlőjárvány pusztít; eddigelé már nyol- czan estek a pusztító járvány áldozatává. — Biró választás. Szentgyörgy- mezőu a múlt héten esett meg a biró választás s bírónak Korenesi Mihály helyébe Kügyel ka F. volt községi képviselőt választották. — Élő halott. Bizonyos Ottlik János nevezetű szén tgyörgy mezei lakos a napokban hirtelen megbetegedett s néhány nap múlva elhunyt. Már ki is terítették a hullát s a rendes kirikató s kiimádkozó vénasszonyok meg is kezdték szokásos szertartásukat a hulla körül. Egyszerre csak a jelenlévők szörnyű ijedségére a hulla mozogni kezd s Ottlik uram föltápászkodik halotti fekhelyéről. A megi émült siratok csak akkor mertek hozzá közelíteni mikor ennivalóért rimánkodott. A szegény emberek azonnal hoztak egy kis levest, a mit mohón elköltött. Föltámadása azonban nem tartott soká, mert csakhamar lerogyotfc s valóságosan meghalt. Az érdekes föl támadási eset sokféle variátióban kering a közönség között. — Uj zenemüvek Dubrovay Károly tehetséges fiatal érsekujvári zeneszerzőtől Rózsavölgyi és Társa kiadásában megjelent.: Nőegyleti Lengve 1 k e és Paula-csárdás ajánlva Tóth Paula úrnőnek. A takaros zeneszerzeményeket Őszintén ajánlhatjuk a közönség szives figyelmébe. — Haladás. Ha már bizonyos „közegek“ brutalitásáról szomorú kötelességünk sok visszataszítót följegyezni, nem lennénk méltányosak, ha bizonyos haladásról nem értesítenék a közönséget. Eddig sodronnyal fog- dosták össze a bitang ebeket s olyan jeleneteket sceniroztak az utczákon, hogy valóságos borzadalom fogta el a járó-kelőket. Mont másképen és sokkal helyesebben járnak el. Egy lőrincz-ut- czai házból, hol az ebek igen elszaporodtak, úgy távolítottak el néhány fölösleges négylábú jószágot, hogy zsákba rakták őket sodronyok és egyóbb kínzó szerszámok nélkül. De nagyon councils hálást idézett elő az, bogy a két el kárhozott ebért a város kocsija vonult ki két erős lóval s két szálas le- génnyel, Még csak hat szuronyos rendőr hiányzott a személyzetből. — Újvári István megyei alszáin- vivőt nagy csapás érte, a mennyiben szélbüdés következtében minden erejét és tehetségét elvesztette. A mélyen sújtott tisztviselő gyászos esetéhez őszinte rés?tvótü]iknek adunk kifejezést,-— Táthon csütörtökön éjjel nagy tűzvész dühöngött s több házat ejtett áldozatúl. — Polgári vigalmak. A Hadiu- gerféle kávéház nagy termében igen mérsékelt belépti dij mellett minden vasárnap polgári táucz vigalmakat rendeznek. — Zártkörű tánczmulatság. Kereskedő s iparos ifjúságunk jó része február negyedikén a Had inger féle helyiség nagy termében tánczmulatsá- ságot rendez, melyre a rendezőség külön meghívókat fog szétküldeni. — Hyrophor. A város vizemelőt építtet a Lieb József féle ház mögött a Dunapartjára. Arra megyen egy kiszolgált vén bakanc os és megereszti hazajövet a néhány hónapos vitézek előtt szörnyű Háriadjait. — Hát az a kis gödör — kezdi — a mit a kis Duna partján ásnak csak bliktri a milánói kutakhoz képest. Mikor Taliáu országban jártunk látt m biz ón nemcsak két öles de kétszáz mértföldes kutakat is.“ — Persze avitézekezen nagyon összenóztek. de azért nem mertek a világlátott őrmesterrel kikötni. Az egyik szókimondó bakának azonban sehogyse fért az eszébe az a rettentő nagy mondás és igy veti közbe: „Már hogy látott volna maga kétszáz mért- földes kutat, hiszen az keresztül fúrná a világot !“ — A megszolgált őrmester nem azért bakáskodott Taliáu országban, hogy zavarba jöjjön. Nem is hökkent meg a merész közbevágástól, hanem vitézül parolázva szólalkozott föl minden álmélkodó megnyugtatására. „No hiába kételkedtek, mert bizony van Milánóban kétszáz mértföldes kút, csak hogy át ne fúrja a világot, hát rézs- u t o s a n kellett ásni.“ Indokainál fogva. Egyik tekintélyes ügyvédünk ily tartalmú végzést kapott a budai pénzügyigazgatóságtól egy fellebbezésre. A fellebbezésben kíméletlenül el nevezték „éheukontsz vórszopónak, nadályuak, a ki a becsületesebb polgárság fosztogatására vállalkozni elég arczátlan; bélyeg-falónak“ stb. És az ily indokok figyelembe vétettek. De ezért nem lesz jó utánozni. — Nyugodt adós. (Megtörtént.) Egy kisvárosi ellenállhatatlan már annyi adósságba verte magát, hogy akármerre is mozdult, mindenünnen hitelezőivel találkozott. De az el lenállhatat latiak csak azért gyűjtenek hitelezőket, hogy mentői inkább szaporítsák ezt a türelmetlen fajtát, melyet különben mindig csak biztatással fizetnek ki. A mi rendkívül hiú ellenállhatatlanunk azonban nyugodtan viselte magát a tolakodó hitelezőkkel szemben s bizonyos potya- aristokratikus büszkeséggel parancsolt ki néhányat szobájából. És azért csak elegánsan viselkedett, minden héten uj keztyűt húzott, specialitásokat szítt, serenádokat rendezett, bokrétákkal kedveskedett, megvacsoráltatta a színésznőket, minden este színházba ment s tette mindezt vagy számlára vagy kölcsönből. Végre már majd minden ismerősének le volt kötelezve. Mert tagadhatatlanul igen csinos gyerek volt s igazán ellenállhatatlanul tudott kölcsönözni. De ezért még mindig nem bukott, azért még mindig folytatta gavallér tempóit, jól evett jól ivott és jól aludt. Lelkiismeret, becsület s több eféle phrázis neki csak a szótárba való fogalom volt. Egy nap meglátogatja az egyik barátja, kinek szintén nagyon le volt kötelezve. Kilenczkor, májusi reggel s még alva. — Az istenért Félix mire véled a napot! — kiáltja rá a boszankodó vendég. — Ellenállhatatlanunk feltápászkodott s garqo- nos jammerral sóhajtja. — Á! te vagy Muki! nagyon szép! nemes egy barát vagy ! — Mondd csak Félix — jkezdé egész őszintén Muki — lehet-e az embernek reggeli kileuczig aludnia, olyan nyugodtan, mint te, akinek több az adóssága, mint a hajaszála, mint például neked.. — Kindheit! — válaszolja Félix — hát tehetek, én róla, hogy olyan elegáns igényeim vannak. Mórt nem születtem mágnásnak. Tudom én Muki, hogy maholnap csődbe kerülök, de addig is nem adom meg magamat. Én kedves Mukikám csak azért vagyok olyan nyugodt s alszom olyan kitűnően, mert tökéletesen tisztában vagyok magammal. Elég nagy Magyarország, ha innét ki pusztítanak megyek máshová. Hitelező kot mindenütt lehet fogúi. De én csak azt csodálom Muki, hogy mint aludhatnak, ehetnek s dolgozhatnak nyugodtan az én hitelezőim mikor tudják, hogy soha egy krajczárt se látnak tőlem. Igazán különös. (Sújtó.) — Váltóhamisitó. Weil Mór gab- nakereskedő a napokban eltűnt városunkból s vallomást tett, hogy mindhárom pénzintézetünket érzékenyen megkárosította hamisított váltókkal. Jövő számunkban bővebben hozzá szólunk a szerencsétlen ember elhanyatlá- sálioz. SujTÁS Hát hiábavaló minden szívó? küzdésünk, a mit a fényűzés ellen folytatunk! Mintha csak erélyes reactio lett volna ezeregy felszólalásunk ellenében a szerdaestei nagy tánczpróba. Az apró hóditó világ olyan pazar fénnyel rukkolt ki, hogy nem is volt az táneziskola, hanem valóságosan a fényűzés iskolája. Hát nem botorság az mitőlünk, mikor a tánczpróba után, hová több kocsi robogott, mint akármilyen elite bálba vállalkozni merünk az ezerket- tedik felszólalkozásra is a fényűzés ellen ? Egy nagyságos ur benyit a napokban valamelyik kereskedésünkbe: — Jó napot! Kérek egy valód hőségmérőt. A kereskedő ritka előzékenységge^ rakja eléje mindenféle alakú és nagy ságú hőmérőjét. A nagyságos ur elvégre is hosszú válogatás után megtartja a legkisebbiket. — Azt hiszem — mondja nagyságos mélyértelemmel — hogy ez a hőségmérő minekutána legkissebbrc szabódott legkevesebb hidegséget fog mutogatni, mert én nem szeretem a hidegséget kérem. — Jaj képzelje csak kedves orvos ur a kis Józsi egész házi gyógyszer- táramat, a mit ön válogatott össze egyszerre megette. Jaj mentse meg kedves orvos ur— Legyen nyugodt nagysád. Egy kis gyomor megterheltetésen kívül nem lesz egyéb baja. Biztosíthatom.-— Eu imádom önt — szavalja a tizenkét éves gavallér a tiz éves tán- czosuőnek a nagytánezpróbán. —- Valóban ? — Meghalnék egy szavára! — Kedves barátom, menjen el holnap a telekkönyvi hivatalba s akkor holnap után higgadtabban nyilatkozik. — Nekem csak pénz kell — mondta az egyik. —- Nekem csak rang —- válaszolja a másik. — Nekem csak egy szerető szív veti közbe a harmadik. És az első fiatal ember üldözi a jó parthiet, a másik bókol a méltóságos és nagyságos bálványoknak s a harmadikat mindenki bolondnak tartja. * — Nekem jó állású férj kell - mondta az egyik. — Nekem szép fiatal ember — válaszolja a másik. — Nekem csak egy szerető szív, veti közbe a harmadik. És az első eladó lány ül özi a jó állású Görgőtöket, a másik bomlik az Apollo termetű satyrok után s a harmadikat mindenki bolondnak tartja. * És ha két ilyen bolond találkozik, akkor mégis csak nem a telekkönyv $ a libéria, hanem a boldogság építi a legüdvözitőbb menyországot. Mukányi Mór ur újabban tizenkét ötkrajezáros jótékonysági alapítva ivókkal bírta magától a magas kormány figyelmét megint elhárítani. cR<yváéBán Felelős szerkesztő Dr. Körösy László. — The Greshamu Londonban. Ezen Ausztria-Magyarországon is letelepedett élet- biztosító-társaság 33-dik, mnlt év június 3-áu végződött üzletévéről szóló átuézetes évi jelentése, mely a részvényesek múlt év decz. 8-án tartott rendes nagygyűlésén adatott elő, e napokban jelent meg. Belőle a. következő fő mozzanatokat közöljük melyek a társaság virágzó állapotáról elég bizonyítékot nyújtanak. A lefolyt év eredménye felette kedvező volt. Ez év lefolyása alatt ugyanis 6521 biztosítási ajánlat 59.712.065 franknyi összeggel fogadtatott el, mely utóbbira a megfelelő számú kötvény adatott ki. A nyereménybevétel, a viszontbiztosításért kiadott költségektől eltekintve, 12.007, 724 frankra rúgott, mely összegbe az első biztosítási év 1,649, 04375 íranknyi nyereményei bele vaunak értve. A kamat- számla mérlege 2 879,270*85 frankra rúgott és a nyereménybevételhez számítva a társaság évi bevételeit 14.886, 494 80 frankra emelte. Az ez év alatta társaságnak átnyújtott és tőle kifizetésre elfogadott követelések életbiztosítási kötvényekből 5. 624,153*80 frankra rúgtak. A felszerelési és vegyes szerződések követelései, melyek fizetési napja lejárt, 2.957.691.65 frankra rúgnak. Kötvények visszavásárlásáért 845, 180*50 frauk adatott ki. A biztosítási alap, melyuek létezése a szerződésekre nézve biztosítékot nyújt, 3.690,91 1 frankkal gyarapodott. A társaság a múlt évben Budapesten és Becsben 3.067,000 frt vételárért ingatlanokat szerzett meg, a melyekben már most hivatalai is elhelyezvélc. A valósított, aktívának összege az üzleti év zá- gével 84-120 865 frankot tett ki. Ezen adatokba a tárczának vételár cziméu beállított érték többlete niucs beszámítva, miután eme értékek nem realizáltalak és igy azonnali jövedelem forrásaként nem tekinthetők. E többletnek azonbau nagy jelentősége van: biztosítja a jótállásokat, melyek a társaság részéről adatnak. A jelentés mellé a társaság activáiról egy kimerítő jegyzék van csatolva, melyekből a következő tőkealapok tininek ki: 3. 712,489*80 frank a britt kormány biztosításaiban, 121, 966*65 frank az indiai és gyarmatkormányok biztosi fásában , 12,852,392 frank idegen állambiz- tositásokban, 1,274,341 15 frank vasúti részvényekben, értékpapírokban és törzsrész- vényekben, 22,099,399*50 frank vasúti és más kötelezvényekben, 11,422,240*20 frank háztulajdonban, 9,712,033*55 frank jelzálogbon, 12.899,312*05 frank különféle biztosításokban.- **