Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 3. szám
iliuíicismus, liánom tiszta Protestantismus. A világ vallástalanunk néz, mert nem irtózom a gyertyától, oltártól, orgonától s midőn egyik húgom azt kérdé, hogy fogom nézhetni, hogy egyik gyermekem pápista a másik kálvinista, azt feleltem, hogy úgy, mint midőn az egyik nadrágot von fel a másik szoknyát. Ha barátom lehet pápista, mért ne feleségem s ha ez, mért ne a lányom?“ 1823. apr. 24.) (Gruzin [cs mik Kazinczy Gruzmics erre a kö- v” e tk e ző k e t, vá 1 as z o 1 ta : „Írásom tárgya egyedül az volt, hogy azt, mit hazánk boldogságára sokam óhajtunk, a vitatott lehetetlenségnek semmijéből kivívjam, s legalább a reménységet addig is éltessem, mig a gondviselésnek tetszik azt valóvá is tenni. — Nem, barátom. Igaz, hogy a Religió szivet kíván, de hogy fejet is nem kíván : az nem igaz. Előttem úgy fél ember a fejetlen ember, mint a szigetien s ki csak szívvel religiosus és-nem fejjel is, azt a németek Schwär- mernek mondják. Nem valóságossá tenni akartam én az egyesülést, csak elémozditani s a sziveket ébreszteni kívántam. (Kazinczy nak 1813. Máj. 13.) Gruzmics óhajtja az uniót, de nem reményű, Kazinczy mivel nem reményű, nem is óhajtja. Kazinczy a kath. vallást tiszteletes régiségéinek, mágiái ragyog ásóinak mondja, mely minden érző emberre mindig nagy hatást fog gyakorolni. He azt kívánja maradjon főn mind a két vallás, csak békességben. Ha mindenki tisztelné a más vallását, akkor már csakugyan lehetne nniórul beszólni. Gruzmics azt vélte, hogy ha egyesek között létrejött az unió, akkor az idea már kivívta győzelmét a nép, majd csak az okosak után simul. Kazinczy nagy akadálynak tartotta azt, hogy a pápának zsinatot kell ösz- szehivuia, hol aztán minden elvész. (luzmics ellenkezőleg a magyar Diétára óhajtaná az ügyet, hol az istentisztelet módját a nemzet jelieméhez, s a kor szükségéhez kellene kapcsolni; de úgy, hogy nemzetiség is legyen bennök. A katholikusokiiak engedni vagy módosítani, a protestánsoknak simulni kell. Milyen lélekemelő viszony volt tehát az, mely a prot. vallású Kazinczy s a derék katholikus tanár között kifejlett! Kazinczy még leányát is Gruzmics Izidor tiszteletére Izidoának bérmál tatta. A szeretet melegével fölkarolt kérdésnek azonban akkor még nem volt országa. Kazinczy nem egyszer fejezte ki Gruzmics ideájának hívságát. Egész őszintén nyilatkozik a következő sorokban: „Dogmák nélkül vallás nem lehets te ós én ezek állal rettenetesen el vagyunk korlátolva. Szép álmod hasonlít az alehymistáéhoz ; látja, hogy nem fog aranyat főzni, de főzi mórt a főzés és a remény neki örömet ad. (Kazinczy Gr-nak. 1823. jun. 14.) De elvégie maga is belátta, hogy nagyon szép az álomnak és óhajtásnak, hogy könnyű volna a rendszerás, alapos nevelés, ha egy valláson lennének az ifjak, ha az elválasztó falak ledőlnének s mindenben egyetértésünk volna! És resign áló hangon nyilatkoztatja ki: (Gruzmics 1827. apr. 16-án irt levelében) „Igazad van, egységet remél mi kábaság! Kazinczvnak alig ahogy most vagyunk, az uniót még nagyon soká nem reményű, neki elég, ha a katli. s a protestáns szépen megférnek s nem bántják egymást. Elösmeri, hogy Guz- micsnak foglalkozása vallásért lelkesedni és tenni de Kazynczynak nem mulatsága mélyebben bele bocsátkozni. És azért nem is osztózik ideáiban. Ka ziuczynak nagyon fáj a múlt, melyre a vallásos protestáns mindig borzadva gondol. Elszegényedésünk. Szomorú példák álltnak előttünk elszegényedésünk fokozatos elterjedésére. Az alsóbb néposztály meg van fosztva keresetétől, a téli munka úgy szólván semmi, a mi a nyárról maradt az rég elfogyott, s a szegény nép foszlányaiban és ínségében fölveszi a koldusbotot s elmegy oda könyörögni, a hol nem szokták elutasítani. A példák nagyon szomorúak; de legszomorúbb az, hogy az Ínségesek száma napról napra emelkedik. A koldusok ez a fajtája a lehető legszánalmasabb. Nem tud esdekelni, nem tud hazudni; csak foszlányaira mutat és csak nyomorult családjára utal. Városunk szegényeit eddigelé meglehetősen ellátta főpapságunk s különösen főkáptalanunk jótékonysága. A női egyesület jótékony intézménye hasonlóan igen áldásosán gyakorolja hivatását. De mindezen forrásokra egyedül támaszkodni mégse lehet. Az Ínségesek nagymérvű s rendkívüli elszaporodása rendkívüli intézkedéseket igényel. Városrészeink kiilön-külön s városunk e tekintetben valóban lélekemelőén közreműködhetnének Esztergom szegényeinek istápolásában. Gondoskodjék minden község a maga szegényeiről s ne engedje, hogy a könyörtelen munkásból henye és csavargó koldus váljék. E-y néposztályn megmentéséről van szó. Vajha ne hangoznék el felhívásunk a pusztában Pataházi. Lövész-bál. Tisztelt Szerkesztő úr! A lövész egyesület eddigelé mind ígérvény es ül ni tudott társadalmunkban. Rendezéseit rendesen siker koronázta s az egyesület körülbelül kétszázötven tagjával városunk színét javát egyesíti keblében. Derék elnöke s tevékeny választmánya kitűnően vezeti az egyesület ügyeit úgy, hogy a társadalom méltán igényelheti a lövész egyesület farsangi vigalmát, annál is inkább, mert az idei farsang igen kevés jó sikerű mulatsággal kecsegtet. Örömmel értesültem arról, hogy a vasárnap megtartott választmányi gyűlés az egyesület javára rendezendő táncxvigaloin megtartása felől már érdemlegesen intézkedett s hogy az a nőegyesületi bálhoz se közel se távol ne essék, tehát február tizenkettedikére tűzte ki a vigalom megtartását. Biztosítja a bál sikerét az a körülmény, hogy a lady patronesse tisztét Palkovics Kárölyné urhölgy szives volt elválalni s hogy a fiatalság nagy része már meg van nyerve a rendezésre nézve. Országgyűlési képviselőnk Horánszky Nándor ur megígérte szives részvételét s lehet, hogy városunk közönségének ez alkalommal fogja bemutatni kedves leányait és családját. Van okunk tehát örömmel üdvözölni a zártkörű vigalmat s a rendelői tűnt mindenütt. A müveit sétálók gyakran fejcsóválva nézték, hogy az oly kicsi asztalos inas, midőn vasárnap vagy Feierabenden a kis Duna szélére bárányt legeltetni küldik ő nem keres magának állásához való játékot, hanem egész leikével elmerülve olvassa a Karthausit. A jó és hasznos könyveknek ez idő szerinti forrása az esztergomi papnövelő volt. Egy unokabátyánk volt abban akkor: Kovács József, a jelenlegi kis gyarmati plébános. Éhez járt be mikor szelét tehette — mint mondá — lelki abrakért. Kapott a sok közt olyan könyvet is, melyben az irás mestersége volt megírva, nem emlékszem már ki által irt magyar prosódiáf. A papnövelő folyosóján sétálva tanulta meg azt is, miképen kell a balkéz öt njján méregetni e pegazus isteni paripának kényes lépteit. Első öntudalosabb szárnypróbálgatásait, melyek iuasi éveire esnek, azzal kezdte, hogy kis öcscseinek kis lapot szerkesztett, mely természetesen nem nyomtatásban, hanem írásban jelent meg. A lapocska homlokára gyalut & körzőt piugált saját kezűleg e fölé egy nemzeti sziutí szalagot, melybe a 'festvén Szeretet czimet irta. Mindezeket Feierabenden csinálta. 1860 tavaszán fölszabadult, s Pestre ment dolgozni. Itt a loth, legény egyesületbe lépett, melynek elnöke I)r. Szabóid volt. Szavalni, színmű vekben szerepelni már ekkor nagy kedve volt s itt tere is nyílt. 8 mivel a kath. legény egyesületben annak idején nem volt szabad nőnek föllépni, a női szerepeket rendeden ő vállalta el. Finom arcza s vékony, karcsú termete és gyönge hangja leginkább i atkalmásították. 1862-ben irta első darabját Szabóki tiszteletére az „Eluökuevenapja“ cziműt. A minduntalan betegeskedő ifjút Csep- reghy János 1862 végin Esztergomba hívta. „É betegsége után — folytatja maga az iró testvére — hívásomra Esztergomba jött dolgozni vissza tanító mesterünkhöz, hol én is munkában álltam akkor. Innen túl mindig „kompániában“ egy ós ugyanazon munkát csináltuk. 1863 év tavaszán M vszlényí Gyula és Zajosok János főlisztelendo urak, Esztergomnak akkor igen népszerű papjai egy ottani legényegyesiilet felállításán fáradoztak, mi igen szépen sikerült is. Ez egyesület dékánjává egyhangúlag Ferencz választatott meg. Az üdvözlő beszéd, melyet Szcitovszky prímás ós egy igen nagy és díszes közönség elolt tartott s a költemény melyet azon alkalomra irt és elszavalt, melyben Széchenyi István mellszobra felé fordulva az uj egyletről ezt mondja: Méhkas ez itt, rajta ki s be Fáradliatlan méhek járnak; Mézet gyüjtnek önmagoknak, Mézet gyüjtnek a hazának. Azért azt a szent küszöböt Lomba here no tapossa; Ott van, ott áll buzdítással Hazánk első napszámosa, stb, már igen határozott tehetséget mutatnak“. Török János a Pesti Hírnökben ez alkalommal következőleg nyilatkozott Osep- reghy ükről: „Ekkor elélépett egy igen fiatal asztalos legény Csepreghy Ferencz, ki nemcsak öuk eszi tette beszédéjiek tartalma és- logicája, de természetes előadásának megkedvelhető modora által is feltűnt s mondhatni általános hatást idézett elő. ügy hiszem, tisztelt magyar olvasók, velem együtt örvendeni fognak, midőn nemzetünknek még nem iskolázott osztályaiban is ily becses elmeket tapasztalunk, melyek ha szerény munkás körükben maradnak, áldásos lefolyást gyakorolhatnak egykor polgártársaikra.“ Ugyanez évben Bécsbe ment dolgozni. Itt irta „Magyar fiuk Bécsben“ czimtí darabját, melynek alakjait nagyrészt környezetéből vette. Szerepelteti azt a gyárost, a kinél mind a két Csepreghy dolgozott, ennek a leányát, egy cseh házmestert s a műhely egyik vén iszákos legényét. Sándorban öcscsét, Károly ban és Sixliben saját magát akarta belefoglalni. — „E darab mondja más helyütt öcscse — először 1865-ben, midőn katonai sorozásra jöttünk, az esztergomi legény egyesületben adatott elő s oly tetszést aratott, hogy egy hét múlva ismételni keljett. Az akkor megjelent esztergomi újság lelkesült veferádákat hozott felőle. Többek közt azt mondá: „Hogy a nemzeti sziupadra is heil lenék.“ Kezeim között van az Esztergomi Újság (1865. 9. sz.) azon száma, mely az előadásról referál. Az érdekes czikkecsko a következő: „Múlt vasárnap vagyis febr. hó 19-ón színi estély rendeztetett az esztergomi kath. legény-egylet tagjai által e czim alatt ’• zésre meghívandó fiatalságot arra lelkesíteni, hogy az ügy szolgálatával csak társadalmunknak tesznek hasznos szolgálatot s csak a siker muníiq ji: váll alják magukra. Egy lövész. H i r e k — Elszegényedésünknek igen is hangosan beszélő jele az, hogy a hol jótékonyságra van kilátás, ott százával tömörül össze a különböző nyomorék. Így történt néhány nap előtt, hogy Máj er István püspök házát több mint kétszáz szegény ostromolta egyszerre. Nagy szerencse még nyomorultjainkra a gyönge tél, mely legalább megeny- hiti nélkülözéseiket. — A jótékony nőegjesületi bál feifiiendezo , s vasarnap délelőtt tisztelegtek az egyesület elnökénél, ki meggyőződhetett az előterjesztésekből, hogy a jótékony nő egyesületi bál az idei farsang legkitűnőbben sikerülő vigalma lesz. A második bál hangverseny részleteit Bellovits Ferencz rendezi s igy a legélvezetesebb zeneestélyre van kilátás. A dalárda s a Hétfői kör köremű- ködésen kívül női énekkar is föl fog lépni s ez alkalommal lesz szerencsénk Dr. Rapcsák Imrémé zongoraműrészeiében legelőször gyönyörködhetni. — Nagy tánezpróba. A 4főgymnasiumi ifjúság az a része, mely az idén Welzer Ferencz tánezmester alatt tánczolni tanult, szerdán este tartja meg a Hadiuger féle helyiség nagytermében tánezpróbáját, mely megérdemli, hogy a tavalihoz képest ismét kitűnően sikerüljön. — A lövész egyesület vasárnap délután a főlövészmester lakásán választmányi gyűlést tartott, melyről küllőn tudósítást közlünk. E helyütt csak arra kérjük az egyesületi tagokat, kik még jó formán vissza vannak a tagsági dijakkal, hegy ne engedjék az egyesület ügyészének hivatalos föllépését a bíróság fóruma előtt kifejlődni. A csekély tagsági dij összegyűjtése égetően szükséges kiadásokra van előirányozva; kérjük tehát az illetőket hogy kötelezettségeik kiegyenlítésére válasszák a legrövidebb s a legegye- nesebb utat. — Visszaélés. A „dr.“ czim jogtalan használata. S. Adolf ügyvédjeEGY MAGYAR FIÚ BÉCSBEN. (Vígjáték három felvonásban. Irta: Csepreghy Feróim-: asztalos legény.) KÖZREMŰKÖDTEK: Steinmüller gyártulaj Ionos— Happel Károly ászt.leg. Netti leánya — —------— *** B árdosi mészáros mester Pest- Kollár Kálin. ászt. leg. Sándor fia asztalos — — — Csepreghi J. ászt leg. Károly Sándor barátja— Hilbrant Rafael ászt. leg. Háger fogadós a medvéhez Csermák Jakab szabóleg.. Venezel i Savadlena nyer. 1. J°haun \ Steinmüller legényei ítel“\ Tam as é » •’ Kiss Mate bad. 1. Sikszl > Csapkovics J. nőegy. sz. Posztadni házmester — — Sziivásy János szabóleg. Neltit magú a szerző adta. Csepreghy ez alakításáról ugyanott ezt olvassuk: „Igeu találóan játszta a darab szerzője Netti is azon szerepet, a mikor atyja nyakába borult s fájdalomtól rezgő szavakkal kéré őt azon válságos perezbeu, a mikor forrón szeretett jegyesét az atya az ő házától örökre elbo- csájtani akarta.“ No talán már mosolyogva vonjuk meg tőle Netti szerepének habárait! de elismerjük, bogy a szinrehozott darab, mely még mindig életrevaló már nem közönséges tehetségről tan usk o d i k. Esztergomban már most rövid ideig
