Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 81. szám

ha társalgásba kezdenek, vagy levelezést folytatnak, szívesen választják a német nyelvet, ha épen folyékonyan írnak és beszélnek is fi<azai nyelvünkön. —

De a czikkiró csak constatálja a betegséget s nem keres gyógyszert. Pedig anélkül semmit se lehet előbbre segíteniLapunk már nem egyszer szólt hozzá az igen hálás sociális kérdéshez s nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy zsidó kérdésről csak addig leszen szó, mig egészen meg nem magyarosodnak. Mert józanabb nemzetet a magyarnál vallási türelemben [nem igen lehet találni. A magyar csak érzés és nyelv szerint qualificalja honfitársait s mindenki vallása iránt a legpéldásabb türelemmel viselkedik.

Koreskedőségünk megígérte, hogy jelen óv elsejétől magyarul vezeti magyarországi levelezéseit és üzleti könyveit.

Megindult a névmagyarosítás mozgalma, mely nemcsak külső hatású, hanem a nemzeti érzületet is hatalmasan növeli, ha nemes czélból indul ki.

És mégis ritka holló az első Ígéret megtartása s csak elvétve magya- rosodik meg egy-két német firmánk. Szörnyű döczögősen halad a magyarosodás ügye.

Az ifjabb nemzedéktől várunk el mindent. — Az hozzon be kereskedésünkbe magyar szót, levelezésünkbe magyar Írást, firmáink közé magyar nevet, a zsidó társaságokba magyar tónust és szellemet s az öregek közé a nemzeti nyelv hegemóniájának elismerését és becsülését.

Az ifjabb nemzedéken függ a zsidókérdés megszüntetése s az ifjabb nemzedék fogja még a szószék nyelvéül is csak a magyart elismerni.

Rohamos átalakítás seholse jár üd vösséggel, de lassú veszteglós sein. — Megfeszített munkával kell a magyarosodás és magyarítás ügyét előre vinni.— A másik czikkiróval ellentétben tehát ki kell jelentenünk, hogy sokkal bűvösebbnek tartjuk, ha a magyar szó előbb szenteltetik meg náluk a templomban, mint a családban, mert ha kéizárólag magyar egyházi beszéddel dicsnrik az istent, akkor kegyelettel lesz ek azon nyelv iránt, mely leiköket az istennel köti össze — a társadalomban s a családi életben is.

Ez a mi álláspontunk a két egymás ellen fölmerült eszmével szemben. —

Felhívás.

A roűipar emelésének és versenyképessége fokozásánál! egyik leghatósabb tényezőjét képezik a szakkiállítások. Ezeu, bő tapasztalatok által igazolt meggyőződésben a hazai műipar és a közönség műizlésének fejlesztésére hivatott Országos Magyar Ipar- művészeti Muzeum is, a nagy méltóságú magyar királyi vallás-és közoktatásügyi Miniszter ur helybenhagyásával, időnként egyes iparágakra vonatkozó kiállítások egész sorozatát tervezi, melyeket jelenben a könyvnyomtatás, könyvdiszités és könyv- kötés termékeinek bemutatásával szándékozik megnyitni.

Czélja e kiállításnak a keretébe eső nagyfontosságú iparágaknál {melyeknek közgazdászat! jelentősége a közművelődés terjedésével párhuzamosan nőttön nő, azoknak hazánkban történeti kifejlődését, jelen állapotát és követendő mintáit felmutatni.

Ehhez képest a kiállítás alkatrészeit képezeudik:

1. A nyomtatást megelőző korból, a magyar nyelven irt és a legjeleutékeuyebb iiazai vonatkozásit latin kéziratok, valamint egyéb, hazánkban létező oly codexek, melyek kiállításuk fényénél és mintaszerű díszítésüknél fogva figyelmet érdemelnek. Itt fognak helyet találni a Corvin- könyvtár maradványai, melyeket úgy a hazai mint a külföldi könyvtárakból lehetőleg nagy számmal összegyűjteni igyekezünk, és a melyeket mig a nagy közönség hazafiéi kegyeledel fog szemlélni, a miniatűr-festészet művelői és a kaligraphusok, kiknek naplóinkban díszoklevelek, feliratok stb. előál- jitása hő foglalkozást nyújt, haszonnal tanulmányozhatnak.

2. A magyarországi nyomdászat fejlődését feltüntető könyv kiállítás, mely a Magyarországban (bármely nyelven) nyomatott műveket 1711-ig lehetőleg teljesen, azontúl napjainkig az egy egyes nyomdáknak jellemző vagy díszes kiállítás által feltűnő termékeit fogja magában foglalni, Régibb idő óta fennálló nyomdáink tekintetében óhajtandó, hogy azok az általuk felállításuk óta napjainkig nyomatott munkák kiválóbbjait időrendes sorozatban állítsák ki, s eddigi termékeik teljes jegyzékének kioyo- matása által a kiállítás érdekességét és tanulságos voltát emeljék.

3. A magyarországi könyvkötészet régibb díszes példányai mellett az ez idő szerint működő hazai könyvkötők munkáinak kiállítása; mely azt hiszszük, ki fogja tüntetni, hogy úgy az alakítás és díszítés szépsége, mint a munka tökéletessége és az előállítás költségei tekintetében a magyar- országi ipar kiállja a külfölddel a versenyt, és csakhamar a nyomdászat példájára a magyarországi megrendelőket a külföldi piacztól el fogja vonni.

4. Egyes magángy fijtó'k kiálltásai és általában oly nyomdászaid érdekességek, melyek a kiállítás czéljait előmozdíthatják. így bírjuk egy kiváló gyűjtő Ígéretét, hogy régi nagy mesterektől származó könyv- diszitményekbŐl álló ritka gazdag . gyűjteményét át fogja engedui.

A kiállítás történeti részének rendezésére bizottság Mákul, mely alulírottakon kívül Dr. Ballagi Aladár, Csontosi János, I)r. Franknói Vilmos, Dr. Hegedűs Candid Lajos, Mayláth Béla, Dr. Pulszky Károly, Szilágyi Sándor és id. Sziuuyei József urakból áll. A bizottság feutartja magának további, különösen kültagokkal való kiegészítését.

Az újabb könyvnyomtatási a könyvkötési kiállítás rendezésére ínaguk a kiállítók által választandó bizottságok támogatását fogjuk kikérni.

A kiállítás a Műcsarnoknak az országos Magyar Képzőművészeti Társulat által átengedett tág és díszes helyiségeiben jövő 1882-ik évi január hó 15-én fog a nagy közönség számára megnyitattui.

Ezek után felhívjuk a hazai közönség szives figyelmét ezen kiállításra, mely a nemzeti múlt nagy emlékeinek felmutatása mellett jelentékeny gyakorlati czélokat is tart szem előtt.

Felkérjük mindazok közreműködését, kik ezen kiállítást részvételűk által gazdagíthatják ; névszerinti.

a) A hazai könyvtárak őreit és a ma- gángyüjtőket, hogy folyó évi október hó végéig egyelőre az 1711 előtt bármely nyelven kiadott magyarországi nyomtatványaik be tű red es jegyzékét, valamint a ; kiállításra szánt diszkötések és codexek leírását beküldeni szíveskedjenek;

b) A hazai nyomdákat és könyvkötőket, hivatkozva az ez irányban hozzájok intézett előleges felhívásra, hogy a kiállíttatni kívánt munkák számát, a mennyiben még eddig meg nem törtéut volna, ugyanazon határideig jelentsék be.

A kiállítandó tárgyak tényleges beküldésének határidejét a jelenkezőkkel utólag fogjuk közölni, valamint időközben is a kívánandó részletesebb felvilágosításokkal készségesen szolgában dunk.

A kiállításra vonatkozó miudeuemű közléseket „Országos Magyar Iparművészeti Muzeum Budapesten (sugár ut, műcsarnok)* czimzéssel kérjük ellátni.

Kelt Budapesten, 1881 szeptember .hó 30-áu.

Pulszky Ferencz.

miut a könyvtárak és múzeumok országos felügyelője.

Rath György.

mint az Országos Iparművészeti Muzeum ideigl. vezetője és felügyelője.

Dr. Fejérpataki László

mint a kiállítási bizottság jegyzője.

A tornázás.

mint iskolai t a n t á r g y.

A tornázás nálunk Magyarországon ™ég gyermekkorát éli. Nem is csoda hisz minden olyan dolog, mely külföldről plántáltatott át, csak akkor nyert nálunk értékben és becsben, lm kézzelfogható, szemmel látható haszonról tett tanúbizonyságot.

S miután a tornázás a mondott értelemben nem nyilatkozik, mert haszna egészen más jellegű, mint más iskolai tárgynál, azért sokaknál még mindig olyannak tekintetik, mint a mely csak mellőzést érdemel.

Ez okból származik tehát azon körülmény, hogy a tornázás több helyen — t. i. a hol már létezésének legkevesebb 12-ik évfordulóját élhetné — jelentőségre vergődni egyáltalán nem bir.

Váljon miért igtattatott a népoktatásé' törvények közé a tornázás, mint köteleza tantárgy ? Azért-e hogy ebben csupán - külföldet, különösen a németeket utánozzuk ? Nem. A tornázás által előmozdíts tátik a testnek természetszerű egészsége- fejlődése , mi az iskolai padok közé helyezett s a jelenkor tanulmányi rendszere mellett szellemi munkával el halmozott gyér- : melleknek annyira szükséges, mint az életnek az eledel.

Ezt tudva már Montaigne (1592) is a testgyakorlást sürgette következő szavaiban : „Nem elég a gyermek lelkét, hanem izmait is kell erősíteni, a lélek a fáradalmak alatt meghajol, ha a test nincs segítségére, s nem támogatja, — rá kell szoktatni, hogy a testgyakorlat fáradalmait és nehézségeit elviselhesse.

Nem egy test vagy egy lélek az, a mit nevelni akarunk, hanem egy ember, , kiből ne csináljunk kettőt.“ Értve ez utób- \ bi tétel azt, hogy az embert négyoldalúkig fejleszteni, legyen az testileg vagy < szellemileg véve, hanem e kettőt akként kell nevelésünkben egyesíteni, hogy egyik a másikat kiegészítse, egyik se fejlesztés- ‘ sék a másik rovására.

Montaigne szellemében többen is nyilatkoztak, kiket a torna-történelem töl - jegyzett.

Hogy a tornázás nem az újkor embereinek agyszüleménye, bizonyítja legjob- * ban az 6 görögök története, a hol a tor- j názást rendszeresen gyakorolták, mert intézmény volt, mely az általunk ismert : időszámítás szerint már Kr. e. 1000 esz- , tendőre vezethető vissza.

A görög classicusok olvasása időnként , többekben fölkeltette a tornászat fontossága j iránti érdeklődést, melynek kiváló eredraé- j nyeként csak a legújabb kor bir legtöbbet j felmutatni, midőn a különböző balfelfogá- I sokból keletkezett s a tornászatot megsemmisíteni igyekező nézeteken (ültette magát. —

Ma nap az európai culturállaraokbau — kivéve Era uczia országot — virágzásig korát éli a tornászat s folyton tért hódit

fiinak, azt akarja, hogy bocsássam be azfio- nal a tekintetes úrhoz

A szolgábiró homloka befelhősödött.

— Bocsássátok be azonnal.

Otthagyta a reggelijét s feszült figyelemmel várta az ajtó megnyílását.

Varga Zsófi a szobába lépett. Nem félt, nem reszketett. Csak sápadt volt és reszketett az éjszakai úttól.

— Hát megkerültél, Varga Zsófi ? — kezdetta szolgábiró szigoman beszélni, hát tudod-e hogy az apád akasztófára kerül ?

Varga Zsófi megrendülve nézett a kegyetlen szókat mondó szolgabiróra.

— Csak azért jöttem tekintetes uram, hogy ne bántsák az én apámat, mert az egészen ártatlan. Mert az apám keze nem volt véres a Tölgyesi Sándor ur vérétől. Hallgassa meg az én mondásomat tekintetes uram, azután tegyen velem amit akar.

A daczos tekintéstí sapadt lányka nagy bátorsággal folytatta:

— Vasárnap este meggyilkolták a földes urat szolga biró ur. Hétfőn reggel azután szuronyospaudurok hozták be az apámat erős vaslánczokkal meglánczolva- Azt mondták hogy ő gyilkolta meg a földesurat. En oda vetettem magamat a kocsi elé és összetett kezekkel kértem a pandúrokat, hogy ue üssék úgy az én szegény apámat. Ekkor egy pandúr a puskatusával lejbe vágott, de úgy szolgábiró ur, hogy azt gondoltam, no most már végem van, s azzal bedobott a kukoriczásba,

A mint magamhoz tértem, a második béres, a Miska bácsi, azt mondta uekoin, hogy az apámat föl fogják akasztani.

Hát azóta utón vagyok ide gyalog, étien, itlau, álmatlanul. Nagyon siettem, mert nagyon sietős az utam szolga biró ur.

— Hát hallgasson meg engem. Vasárnap délután azt mondta nekem a tekintetes földesur. Te Zsófi, gyere be máma hozzám, adok majd neked szép ruhát, arany függőt, magos sarkú czipőt, gyere be hozzám.

Megmondtam az apámnak, hogy a földesűr magához hí eugem. Az apám szörnyű haragos volt s Miska bácsi előtt azt mondta, hogy a földesur gonoszlelkü ember, a ki vadállat is tud lenni, mikor bort iszik.

Nekem pedig azt mondta :

— Te Zsófi, tudod mivel halt meg az édesanyád? Azt mondta, hogy inkább öld meg azt. a ki elakarja venni az erkölcsödet. Szegény paraszt lány vagy, ha megakarsz gazdagodni, hát maradj szegény és becsületes. Járj parasztosan, ne áhítozzál úri mód után. Maradj meg lányomnak. Légy becsületes. Meg ne feledkezzél magadról Zsófi, mert akkor én oltom ki az életedet.

Istenem, szolgábiró ur, istenem a tanúin rá, hogy úgy mondta szórul-szóra.

Akkor vasárnap este a fiatal földesur megint részeges fejjel látott meg engem és bepnraucsolt magához. Azt mondta, hogy kiadja a bérem.

Bementem hozzá.

Reszkettem testemben, lelkemben, mikor rám csukta az ajtót. Azt mondtam neki:

— Tekintetes iram, nyissa ki mindjárt azt az ajtót, mert én az isten haragjára esküszöm, hogy nem maradok magánál.

A földesur nevetve ölelt magihoz s

olyan erősen szorította össze mind a két karomat, hogy nem tudtam mozogni.

Odakint az apám szavát hallottam.

Behallottam, a mint Miska bácsinak ezt mondta :

— Megölöm azt a gazembert!..

Akkor én haldoíó édes anyám szavára gondoltam, erőt kezdtem érezni karjaimban, hamarosan kicsúsztam a földesül- karjai közűi, odarohantam az Íróasztalához, kirántottam vádászkésót s beledöt- tem a szive közepébe;

Mikor a vére rám föcscsent, akkor elvesztettem az eszemet. Szörnyen megijedtem s mintha azóta más lakoznék bennem, úgy állok most itten.

Miska bácsi azt u ondta, hogy az apám ölte meg a földesurat. El is vitték el is ítélték, Én nem szóltam még senkinek egy árva szót is borzasztó bűnömről ; de bevallom magának tekintetes szolga- biró ur. így történt, édes anyám üdvösségére mondom, hogy igy történt. így kellett törtónm, szolgábiró ur.

Engem nem éget a földesül- piros vére : csak az édes apáin gyötrelme.

Ereszsze ki a szegényt tömlöczéből, de ne mondja meg neki, hogy magamra vallottam, És no engedje, hogy lássuk egymást, mert akkor meghasadna a mi szivünk, ha találkoznánk.

így történt szolgábiró ur. Tegyen velem amit akar. Más lélek lakik bennem mint azelőtt. Nem félek én Szolgábiró ur sem a legmélyebb töiulöcztől, so a legnehezebb vaslánczoktól, se az Ítélettől, se a hóhértól. Tegyenek velem a mit akarnak. Én megtettem a mit el nem kerülhettem. Szánja meg helyettem szolgábiró ur az édes apámat..,.

A szolgábiró megindulva tekintett a tizennégy esztendős gyilkos lányra, a ki úgy állt előtte, mint valami miudeu kiura elszánt vértanú.

Azután nagy sokára, mikor reszkető ' hangja szóhoz juthatott, igy szólott a be-I csöngetett pandúrhoz.

— Vegye le a bilincseket Varga János kezéről lábáról. Csukja le ezt a leányt a legvilágosabb szobába. Mind a két rabot jó móddal, mig az igazság napja fölvirrad.

Varga Zsófi megcsókolta a szolgábiró kezét. Az édes apjáért cselekedte.

Körösy László.

— A Budapesti Hírlap nemcsak afj legolcsóbb, de egyike a legszel'emesebb magyar napilapoknak. Vezérczikkeit a leglci- - tiinőbb magyar publicisták írják s egyéb rovatai nemcsak sokoldalúak, de olyan szel- - lemesen vannak tárgyalva, hogy egyik czik- - ke se maradhat olvasatlanul. A kitünőeni szerkesztett napilapot részünkről is őszin-.- tén ajánlhatjuk mindazoknak, kik kedves?.' irodaimi barátot óhajtanak családi körükbe.. Ára egész évre csak 14 frt. Kiadó hivatalai Budapesten a Haris-bazárban van.