Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 79. szám

■

íioklat megtörése azért, mert ez által úgy a magúk magyarságábani megerősödésnek, mint az idegenek megma- gyarosodásának egy mesterséges gátja ápol tátik és tartatik fenn.

Es a német liitszónoklat kiküszöbölésének mi sem áll útjában, mert miként a francziák, angolok, olaszok, spanyolok bitszónoklataikban megtudnak lenni a német nyelv nélkül, úgy a magyar zsidókat sem köti semmiféle rituális törvény arra, bogy a német nyelvet ápolják.

Tebát egyedül a megszokás az, a melyre bivatkozniok lebet.

No hát bizony, ez nagyon rósz szokás, melyet minél előbb abba kellene hagyni.

Ha valakinek olyan szokása van, hogy környezetének kellemetlenné válik, csak saját érdekében áll, hogy e szokásával felhagyjon, mert ezzel nemcsak magának hasznot, hanem környezetének örömet is szerez.

Ezen szokással pedig annál köny- nyebben lehetne felhagyni, mert hiszen olyan papjuk van, a ki nemcsak a kor színvonalán álló müveit és tudományos férfiú, hanem hazafias magyar érzelmű ember, aki csak örülne annak, ha községében mindig magyar hitszónoklatot tarthatna.

Hát szerezzenek nekünk örömet annál inkább, mert jogos boszuságot ezzel senkinek sem okoznának!

.....s

F

ölavatás.

Az esztergomi iparossegédek önképző betegsegélyző-egyletének saját újdonatúj házát ma fogják fölavatni.

Az ünnepély megérdemli, hogy nehány szóval feléje fordítsuk a közönség figyelmét,

Eddig bérházakban lakott s csak a legújabb idők vívmánya, hogy derék tagjai s főleg tevékeny elnöke vál- vetett közreműködése által annyi vagyont szerezhettek, hogy állandó csarnokot emelhessenek czéljaik előmozdítására.

Az egyesület czélja az iparossegédek anyagi és szellemi fejlődésének előmozdítása; betegség esetén a tag segélyezése és netaláni halál esetében a temetésről való gondoskodás.

Humánus czélok, szép törekvések;

valóban megérdemlik, hogy kalapot emeljünk előttük.

Az az egyesület, mely ma életrevalóságának les-szebb bizonyítékát, saját helyiségét, saját házát avatja föl, megérdemli, hogy a nagy közönségnél őszinte pártolásban részesüljön.

Legyenek üvözölve az egyesület vezetői, tagjai és pártolói!

Legyen áldás és siker az uj csarnokban !

Szüreti tanácsok.

Alkalomszerűnek találtuk, bogy most midőn hegyeink és völgyeink vidám szüreti munkától visszhangoznak, néhány igen praktikus szüretre való tanácsot közöljünk.

Apró közleményeink részint a Borászati Lapok, részint a Magyar Föld után vannak összeállítva s valóban megérdemlik, hogy szőlőgazdáink és borkezeloiuk figyelmükre méltassák :

— A darázsok kiirtása a szőlőkből. A darázsoknak irtása a klos- terneuburgi kísérleti szőlőtelepeu jó sikerrel következőképen eszközöltetik. . Szőlőéréskor, midőn nagyobb számban kezdenek a darázsok „tilalmas“-ha röpködni, megfigyeljük roptok irányát, hogy fölleljük fészküket (melyek többnyire félreeső helyen a földben vaunak). Ez meglévőn, éjnek idején 15—20 cm. hosszú gyújtó-zsinórt bocsátunk a fészeknyilásba — egy kevés puskaport öntünk bele s meggyujtjuk a zsinórt; — a robbanás okozta erős légnyomás egy pillanat alatt elöli az állatokat.

— A szőlőnek föld alatt való conserválásáról egy szolőtenyész- tő következő kísérletet közöl : „Egy magasabb fekvésű helyen L5 méter mély és ugyanily hosszú s körülbelül 0.75 méter széles gödröt ástam két szőlőtő mellett, melyeken sok, teljesen megérett fürt függött. Ezen tőkékről a leveleket és meddő venyigéket, valamint a termőknek a legfelső fürt feletti üres végét is eltávolítottam ; a gödörben pedig annak fenekétől mintegy 50 ctmre vízszintesen karókat raktam le, s a terméssel rakott venyigéket a gödörbe hajtva a karókhoz kötöztem úgy, hogy a fürtök szabadon lógtak le a karók alatt levő üregbe. Az úgy elkészített gödör nyílását deszkákkal, ezeket pedig miut- egy 50 cm. vastagságban földdel födtem be, ennek következtében a gödröt légmentesen elzártam. Tavaszszal márczius végén felnyitván a gödört., a fürtöket oly friss és ép állapotban találtam, mint a milyenben október közepén volt.

— A törkölynek szőlőtrágyául felhasználása. A szesztartalmától megszabadított törköly igen jó szőlőtrágyát képez, mert ebben nagy része meg vau azon ásványi anyagoknak, melyeket a szőlő a talajból felvesz. Wolff szerint 1000 rész törköly megégetés után 13*9 rész hamut ad, mely 6'1 része káli, 2'5 része pliosphorsav, mi ugyanannyi istái ló- tiágya 5 rész kálit és 21 rész phosphor- savat tartalmaz. Az istállótrágyának előnye a törköly felett az, hogy hasonlithatlanul több bomlékouy légenyvegyületet tartalmaz. Ha tehát istállótrágya vau, legjobb a törkölyt ezzel összekeverve használni, ha nincs, legczélszerübb a törkölyt árnyékszékiével hosszabb ideig öntözve elrothasztani, mikor is az említett légvegyületekből csaknem oly mennyiséget fog tartalmazni, műit a jó istállótrágya. (M. Föld.)

— A veres bor keserűségének megszüntetésére egy tapasztalt szőlőgazda a következő eljárást tanácsolja : Hevítsük a

bort 60° R.-ig, mi által a betegség tovaterjedése megakadályoztatik ; őszszel öntsük azt friss törkölyre és engedjük némileg erjedni, miuek azonban nem szabad igen nagy hőfoknál történnie. A hordók, melyekben a keserű bor volt, öblittessenek jól ki meleg vízzel, mert különben az abba betöltött borok hasonlóan keserű izüek lesznek. Egy másik eljárás szerint a keserű bor más borokkal vegyítendő, előbb azonban lehetőleg pasteurizálni kell azt. Ha az igy vegyitett bor gyorsan kerül fogyasztásra, azt nemcsak erősen megtisztítanunk, de néha filtrirozuuuk is kell úgy, hogy a vegyítendő veres bor egészen tiszta legyen, azután annyi borral kell azt vegyítenünk, mig keserű ize a vele vegyitett borok savanyúsága által fedeztetik. (M. Föld.)

— A czement hordók csak akkor tehetnek jó szolgálatot, ha szüret idején nagy mennyiségű bor felett rendelkezünk. Olcsóbbak, mint a fahordók, tartós- sabbak azoknál és kezelésük igen egyszerű. Ez előnyök mellett azonbau nem szabad megfeledkeznünk a czementhordók hátrányairól sem. —A czementhordókat ugyanis csak egy helyen használhatjuk, üresen nem szabad Őket tartani és az ó-bor érlelésére csak igen nehezen készíthetők el; a cze- menthordókuak továbbá a legkisebb rázkódás is árt, azért ezeket csak a bor vegyítésénél, vagy erjedésénél legczélszerübb alkalmazni. Belsejük Portland czementtel bélelteik ki, melynek szénsavas mész és al- kalicus vegyületeit borsavasokká kell átváltoztatnunk, mi úgy érhető el, ha a hordó belsejét többször bekenjük borsav-oldattal és vízzel kiöblítjük! Ezenkívül ajánlatos, hogy előbb olcsóbb minőségű borokat öntsünk beléjök. A czementhordókat rendesen kéusavval szokták előkészíteni a bor eltartására, ez eljárás azonbau nem a legczélszerübb. A bort nem szabad előbb a cze- meuthordókba tölteni, mig meg nem győződtünk arról, hogy e hordókból a folyadék ki nem szivároghat, a mi különösen az uj czemeuthordóknál igen gyakran szokott előfordulni.

— Üvegdugókat a boros hordóknál igen czélszerüen alkalmazhatni, ezek t. i. kétfélék, vagy olyanok, melyek egyenesen a hordó szójába dugatuak, vagy olyanok, melyek előbb egy üveghüvelybe alkalmaztatnak. Az előbbiek semmi előuv- nyel sem bírnak a fadugók felett, az utóbbiak azonban nem igen kényelmesek, mert

könnyen beleillenek hüvelyükbe és légmentesen elzárják a hordót. Az ily üvegcsapol alkalmazása még avval a nagy előnynye is bir, hogy a hordó szájánál semminemi penész-gomba nem képződhetik, mely aztár beljebb hatolva a bor romlását is okozhatná.

Színházi szemle.

24.

Gringoire.

Báró és bankár.

(Dr. K. L.) Mindkét darab Arday Ida javára ment. Az elsőben Szarvasy Soma lépett föl s a czirnszerepbeu nem közönségei sikert aratott. A másodikban Szabó Gyuls működött közre. Mindkettőben pedig Aida] Ida remekelt.

Örvendünk, hogy a kitűnő előadásokat ha nem is zsúfolt, de legalább is népes ház hallgatta s hogy iutelligentiánk csakugyan meggyőződhetett róla, váljon megérdemelte-e Tóth Béla színtársulata a leg- határtalanabb közönyt.

Arday Ida a vidék ^ legtehetségesebb színésznői közé tartozik. Értelemmel alakit, hévvel játszik, szorgalommal tanul és lelkesedéssel csügg hivatásán. Mindenben egyformán lelkiösmeretes színésznő és sokban nagyon is kiemelkedő művésznő. A közönség nem is vonta meg tőle teljes elismerését, mert kiléptekor elegáns csokrokkal s több nyílt jelenetében hosszan tartt tapsokkal tüntette ki.

Szabó Gyula Arthurbau működöt! közre._ Azt hiszszük, hogy fölöslegessé válik minden Ítéletünk, ha csak egyszerűen azt coustatálju(, hogy már megjelenéseitől is virágokkal és tapsokkal fogadták s mindvégig a legkitűnőbb figyelemben részesítették. Minden felvonás után kitapsolta a szép közönség.

Szarvasy Soma Griugoirbau jelent meg másodszor az esztergomi sziupadou. Újra megérdemli, hogy kiemeljük kiváló színpadi képességeit s hogy a megkezdett pálya iránt való szeretetve buzdítsuk.

Krémer Sándor a bankárt annyi tanulmánynyal és tehetséggel mutatta be, hogy ez alkotását minden időre meg fogjuk őrizni emlékezetünkben.

A rendezés ép olyan kifogástalan volt mint az összevágó előadás. A szép közön? ség Tóth Béla szintársulatáuak legszebb estéjét élvezte.

25.

Vígjáték házasság nélkül. Házasság politikája.

Mindekét darabban a helybeli szegényei és a tűzoltó egyesület javára Moravik Károly ur lépett fel. Műkedvelővel szembeni bírálatot irni. nem szokás.

lődni kezdett a fiatal idegen iránt, kinek jövetele olyan hullámokat vert, s mi közönségesebb, mint hogy minden pillanatot megragadott, megismerni. Vágya azonban, bár minden eszközt felhasznált sokáig csak vágy maradt. De a vágy, ha nem is mindig, többnyire teljesedni szokott.

Egy reggel, midőn Heléu épen ked- vencz madarával játszott, zongora hang üté meg fülét, mely átelleni ház egyik szobájából haugzott alá. A játék mindig kivehetőbb volt, az uj idegen játszotta, s erőteljes férfi hangon énekló azt a dalt, mely annyi bút, annyi fájdalmat, annyi szerelmet, .annyi vallomást rejt magában:

Nincsen anuyi tenger csillag az égen,

Mint a hányszor vagy eszembe te nékem;

Ha te engem szint oly híven szeretnél !

Mélyebb lenne, nagyobb lenne szerelmüuk

[a tengernél.

A dal annyira lebiliucselé Helént, hogy «gészen elfeledt visszavonulni, midőn a dal végérto után Pataky az ablakon kihajolt szemeik találkoztak. Heléu mélyen elpirult, s visszavonult . . . Pataky meg

folyton az átelleni ablakba nézett, még mindig ott vélte az arczot, mely egész valóját remegésbe hozta.

A dal, a kölcsönös pillantgatás több szőr ismétlődött. A két szív úgy látszik megértette egymást. Mind kettejük, — legalább, mint ők gondolák, — a legmélyebb szerelemre gjuladt. De közöttük áttörhetlen válasz-fal gyanánt emelkedett Mezey : azon- l>an azt mondja a kedves olasz novella iró.

amit két tüzes ifjú szív kíván, az ritkán marad valósulatlanul.

Egy este Mezey fáradtan tart haza felé a tanyáról, hol fontos ügyek elintézése végett volt, az egész házat felforgatva találta: komornától az utolsó kedves mopszliig mindenki jajveszékelt. Mezey nem tudta mire vélni a dolgot, kérdéseire csak „jaj“ s „jaj“ volta válasz végre türelmét vesztve egyenesen neje szobája felé indult, hol,Helén puha fehér patyolat párnak „hullámos re- dőin“ nyugodott, s mellette székén Pataky ült.

Olyan szép volt e pillanatban. A szenvedő arczon bujdosó halvány pir; a bágyadt, éj fekete szemekből kisugárzó tűz, s lassan leomló fürtéi még sokkal szebbé tették őt. Olyan volt e pillanatban mint Magdolua bűubáuata előtt.

Pataki boldogsága leirhatlan volt, midőn kezébe fogta ama gyöngéd kezeket, melyek oly szorgalmasan foglalatoskodtak az ablakok körül, s szive oly hevesen dobogott, midőn ajkaival ériutó azokat, Helén vissza akará vouui, de egész erejét el veszté, midőn Arthur egy csókkal zárá le ajkait.

— [Szeretlek sugá szerelem ittasan. Szeretlek s foglak síromig ! szerelmem . . . s e pillanatban lépett be Mezey.

A kölcsönös meglepetés után, Helén visszauyeive higgadságát, s a belépő felé mutatott.

— Kedves férjem ; s aztán Pataky felé : Pataky Arthur orvos, ki — miután orvosunk távolléte miatt nem jöhetett hozzám, — felhívásomnak a legnagyobb készséggel engedett, s a legszivélyesebben ajánlá feljobbFolytatás a

— Fogadja köszönetemet uram ; s

barátságosan szoritá meg Pataky kezét a szerencsétlen férj. Valóban az ön . . .

— Oh kérem szakitá félbe Pataky, ez semmi, az csak ember baráti Kötelesség; és mig a kedves beteg — tevább, teljesen tel nem gyógyul, én ezer örömmel ápolom.

Pataky első látogatását követé csakhamar a második harmadik, hisz Heléu majd „jobban,“ majd „roszabul“ érzé magát; s Arthur becsületbeli dolognak tartá egy betegnek életét megmenteni. —

Mezey, Arthur nagy lelküségót barátságával viszonozta. —

.Szegény Mezey.

* * *

VI.

A nő keble telve szenvedéllyel, s iu- uen magyarázható meg az, hogy a nő csak addig eréuyes mig alkalom nem nyílik hátat fordítani az eréuyuek. A szeuvedélyes nő szerelme elveszti varázsát, romáuczát, s hasonló lesz egy bérezi patakhoz, mely mig a partjain nyíló virágokkal csak euye- leg addig minden beléje hulló piszkot, szemetet őrülten karol át, s mélyen sodorja keblére. A szeuvedélyes nő, csakhogy vágya, teljesüljön, nem riad vissza a leggyalázatosabb tettől sem, s minden eszközt megragad, csakhogy teljesülve lássa, azt miért eped, s lehet, hogy ugyanattól pillanatnyi mámor után utálattal fordul el.

Helén sem riad vissza semmi akadálytól. csak hogy élvezhesse a boldog

mellékleten.

egyiittlét mámoritó perczeit Patakyval, ki betegsége óta rendes látogatója, vagy müti velfcen házibarátja lett. Szenvedélye addigi ragadta, hogy mikor eszmélni kezdetű visszatérni utat többé nem talált sehol.

A szeuvedély mámora annyira vitte rabei jait, hogy csak alkalomra vártak, amelyben szerelmüket örökre megpecsételjék . .

Az alkalom nem sokái késett.

Mezey Béla két évi távolléte után viszs szajött kedves szülőföldjére s a szerelme pár öt választá rugónak, mely őket czéljaiij kivitelében segíteni fogja ; hogy — mint! már félig — meddig tudjuk. Heléu bár ele t iute felszólalván benne az alvó lelkiisme-e rét, mely kárhoztatá eszközül használni eg§ szerető szív legtisztább érzelmeit visszabont zadt a tette1, s aggódva gondolt a jövoree de Pataky ki egész valóját hatalmába kas rité, esdő tekiutete s szemrehányó szavai csakhamar elaltatták az ébredező lelkiisirfö o rét szavát, s Helén vakon követé szenvee délye Pataky tanácsát s Bélát magához hívta s a szerencsétlen mégis jeleut, azoun ban a véletlen Pataky utján Béla levelii Mezey kezébe játszotta.

A levél megírása után Bélának mindeö perez egy Ítéletnek látszott, s alig vártf- a pillanatot a melyben indulhasson. A kih jelölt óra bár későn, de mégis elég kamton jött meg, s Béla dobogó szívvel ment kedveséhez.

E perezben oly titokszerü sejtelem fogta egész valóját, de a gondolat, liogg kedvesét ölelni bírni fogja, csakhamar oílc némult,

S ellenállhathin vággyal s szerelmes er* i vei nyitá fel a terem ajtaját, mely mint ;