Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 65. szám
Esztergom, 111. évfolyam. 65. szám. Vasárnap, 1881. augusztus 14-én* r Városi és megyei érdekeink közlönye. Előfizetési ái a : egész évre .................................................6 fit. — f él évre......................................................S „ — é vnegyedre.................................................1 „ -r>0 E gyes szám: 6 kr. k rAz előfizetési pénzek az „Esztergom és Vidéke“ kiadóhivatalához gzécbenyi-tér 35. sz. intézendő]:. Megjelenik : lie te ii kint kétszer vasárnap és csütörtökön. Ü^p'^Wj’i.lUéi' petit soronként 20 kr. A Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. lap szellemi részét illető levelezések, a. szerkesztőséghez, h ŐRINCZ-ÜtCZA ^O. SZÁM intézendők. Kéziratokat nem adunk vissza. A LÁ, Szabályrendeleti tervezet városi követeléseknek az ügyész által :endő behajtása, valamint az ügyészi hivatal és ügyészi előlegek tárgyában. 1. A városi pénztári hivatal a liázi énztárt és az alapítványokat illető övetélések lefizetése határidejét eg’y ülőn erre czélra készített könyvben yilvántartja. 2. Az esedékesség napján klegyen- tetlenül maradt fizetések eszközlésére z adósok az esedékesség napján a énztári hivatal által haladéktalanul legintendők és az esedékesség napját övető 15 nap alatt mindazon hátrá- íkos követeléseket, melyek nem közigazgatásilag hajtandók be, a, követelés ehajtása czéljából a pénztárnok egyéni ílelősség terhe mellett tartozik a ta- ácsnak egyénenként külön feljelenteni. 3. A tanács felügyelete alatt a énztárnok által behajtás végett félje- mtett követelésekről ellenőrzési napló ezettetik, melybe a követelések egyé- enként bejegyeztetnek és az azok be- ajtása iránt ügyész által tett törvény- ezési lépések, az ügyész évnegyedes ilentései alapján évnegyedenként fel- ígyeztetnek és ez által a behajtásra zükséges eljárás nyilvántartatik. 4. Az ellenőrzési napló közvetlen ezetósét és az ügyészi eljárás nyil- ántartását a polgármester felügyelete Latt a gazdasági tanácsos eszközli, i egyszersmind tartozik arra is ügyelni, ogy a pénztárnok a hátralékokról felmentéseit híven, pontosan, kivétel és íernélyválogatás nélkül eszközölje ; — z ellenőrzési napló, a tanács tagjai valamint a számvevő és pénztárnok által bár mikor, a közgyűlés tagjai által pedig a közgyűlés által meghatározandó napokon, évnegyedenkintmegtekinthető és a tapasztalatokról a közgyűlésnek jelentést tehetnek. 5. Az ellenőrzési napló szabályszerű vezetése és a követelések behajtását tárgya zó pénztárnoki, ügyészi és tanácsi intézkedések megvizsgálását a közgyűlés a polgármester elnöklete alatt 6 tagu — felében a jogügyi bizottság, felében pedig a pénzügyi bizottság tagjaiból választott — küldöttség által eszközli, mely küldöttség tartozik a vizsgálatot évnegyedenként megejteni és az eredményről a legközelebbi közgyűlésnek jelentést adni. 6. A pénztárnok által behajtás végett följelentett követelések az ellenőrzési naplóba bevezetése mellett behajtás czéljából az ügyésznek haladéktalanul átadandók. 7. A város ügyésze a pénztárnoknak az illető követelés behajtása iránt tett jelentését elismervény mellett veszi át, mely elismervény a pénztárban megtakarítandó. 8. Az ügyész az illető követelések behajtása iránt a keresetet a megbízás vételétől számított 8 nap alatt megindítani tartozik ; végrehajtási és árverési kérvényeket pedig a végrehajtási illetve árverési jog megnyíltával azonnal köteles benyújtani. 9. Az ügyész a kitűzött tárgyalást nincs jogosítva önkényüleg a tanács előzetes engedélye nélkül elhalasztani ; bírói egyesséerek pedig az ügyész által csupán akkor köthetők, ha a fizetési határidő azokban a tárgyalási naptól kezdve 30 napot tul nem halad; — kivételes esetekben, amennyiben ezen szabálytól eltérés történt, az ügyész a tanácsnak 3 nap alatt tartozik jelentést adni* 10. Indokok, körülmények között három hónapot fölül nem haladó fizetési halasztást a tanács, ennél nagyobb fizetési halasztást pedig csupán a közgyűlés van jogosítva engedélyezni; — minden fizetési halasztási engedély az ellenőrzési naplóba bevezetendő. 11. Az ügyész a kezelése alatt levő perekről évnegyedenkint tartozik a tanácshoz oly rovatos kimutatást beterjeszteni, hogy annak alapján az ellenőrzési napló kitölthető és vezethető legyen, és hogy azokból az ügyész intézkedéseinek időpontja kivétethessék. — 12. Az ellenőrzési napló vezetője a tapasztalt mulasztásokról a tanácshoz azonnal jelentést adni, a tanács pedig az ügyészi ellenőrzésre vonatkozó jelentéseket haladéktalanul elintézni, és a megfelelő intézkedésekről gondoskodni tartozik. 13. Az ügyész magán pereket, mind addig, mig egy évnél régibb hátrálé- kok mutatkoznak, a közgyűlés előzetes engedélye nélkül nem vihet, — de nem mind az ideig mig az ügyész, magán perek vitelére fel nem jogo- sittatik, a hátrálékok mielőbbi behajtása czéljából a városi pénztárból fizetett két, egvenkint 25 frt havi díjjal javadalmazott segéddel elláttatik. 14. Az előző pontban érintett segédek az ügyvéd jelöltek sorából az ügyész előterjesztésére a közgyűlés által választatnak és alkalmaztatnak. Az ügyészi segédek közvetlenül az ügyész rendelkezésére szolgálnak, azonban kivételesen más hivatalbeli teendőkkel is meg- bízhatók, ha ez által az ügyész teendőiben nem gátoltatik. Ezen segédek hivataloskodása a közgyűlésnek előző három havi felmondása után szűnik meg. 15. Az ügyész a pénztárból a vá- ros perei viteléhez szükségelt bélyegeit és egyéb kész kiadásoknak megfelelő előleget kap ; s részben indokolt előterjesztésre a szükséges összeget a közgyűlés ki Utalványozza* 16. Az ügyész a perelőleg miként eszközlött felhasználását tartalmazó számadását évenkint tartozik a közgyűléshez beterjeszteni. A perelőleg kezeléséről azon fölül tartozik az ügyész naplót, és minden követelés részére külön számlával főkönyvet vezetni, melyben az előlegből teljesített fizetések, valamint az előleg javára megtérült ősz- szegek időről időre bevezetendők. Ezen könyvek számvevőileg évenkint legalább egyszer főlülvizsgálandók, és a per előlegről beadott ügyészi számadás tételeivel egybehasonlitandök. 17. A tisztnjitást megelőzőleg bárom hónappal a város periratainak a harmadik pont szerint vezetett ellenőrzési napló útmutatása mellett leendő átvizsgálására a 4, pont szerint választandó küldöttség vizsgálatát az iratok tüzetes áttekintése után arra is kiterjeszti váljon, mulasztás a pénztárnokot, vagy a működő ügyészt, vagy pedig az ellenőrzési napló vezetőjét nem terheli-e. Ezen küldöttség jelentése a közgyűlés által a tisztujitás előtti tárgyalandó A bujdosó levente. (Költői elbeszélés.) I,-yönyörű este van, holdvilágos este . . . «ép királykisasszony sétálgat a kertbe, lármát csillog, reszket virágon, levelen ; ’iczike kis szivét báutja a szerelem. jösza szellő suttog körülötte halkan, íüleroile madár csattog a bokorban. 161 esik szerelmes, epedő szivének íz a bus, panaszos fülemile-ének . Ilmodik . . . andalog . .. nagyokat sohajtgat, yiló rózsabirabót, nefelejcset szaggat. ?sókjával illeti piczi piros szája: >'gy tűzi keblére, úgy tűzi hajába. Hstenem — beszélget — ha neki adhatuám vzép Lengyelországért, világért nem adnám: ;7a szivébe’ tűzné s el se menne többé : |>e tudnám szeretni örökkön-örökké! [ilyen szép levente! Milyen szép dalia! ;zt” se tudom, hogy ki, melyik ország fia, ;>e lenne akárki, nem keresné szivem: ísak engem szeretne, csak ő lenne hívem! rét ragyogó szeme, mint a nap úgy éget, ..zédrus termeténél soli’se láttam szebbet. > oronás királynak beilleuók bátran . . . :’iros rózsa fakad, hova lép nyomában. Hogy robog, hogy repül, mint a madár szárnyán, Szép aranysörényű büszke paripáján. Mikor a kürtszóra a porondra vágtat : Hogy táuczol alatta a gyönyörű állat. Fényes aczélkardját még nem érte szégyen : Diadalt arat a leghősebb vitézen. Koszorúját a cser neki termi mindég . . . Hódolnak előtte daliák, leventék. Szikla, patak, erdő az Ő hírét zengi : Ki lehet, mi lehet, mégse tudja senki, Tetteit a világ bámulja, csodálja : Mégis bus, szomorú miudig az orczája. Vájjon mi epeszti, vájjon mi bánthatja, Hogy magát olyan nagy busulásuák adta ? Tán szerelem gyötri a szivét szegénynek ? Szomoritják lelkét füstbe ment remények ? Tán azért küzd mindig bajvívó porondon, Hogy előbb vagy utóbb halva ott maradjon ?• Én uram teremtőm, ue engedd, no engedd, Hogy valaki rajta vegyen győzedelmet.“ Szép királykisasszony igy beszél epedve . . Egyszer csak ott terem az a szép levente, Az a szép dalia, kinek nincsen párja S felpattan szivének titokzatos zára: „Szeretsz hát édesem, én gyönyörűségem?! Öli én is szeretlek, imádlak már régen! Angyali szép arezod lelkembe van vésve : Ott tündököl, mint a ragyogó nap képe. Szeretlek, imádlak szivemmel, lelkemmel, Soha el nem múló forró szerelemmel. Te vagy bus életem minden ékessége, Egyetlen öröme, örök üdvössége. Rólad gondolkozom, rólad álmodozom, Éjjel is, nappal is. gyönyörű angyalom. Hej, de mindhiába! Király lánya vagy te, Én meg csak egy szegény bujdosó levente. Oh, mi nem lehetünk soha se egymásé ; Nem lehet egy király lánya, csak királyné. Fejedelmi apád oda nem ad téged, Egy szegény bujdosó magyar leventének. Kertedbe lopózva éu csak azért jöttem, Hogy itt közeledbe hullassam a könnyem. Hogy bevessem kerted szemeim könnyével, Dobogó szivemnek tiszta szerelmével. Elmegyek bujdosni hegyekeu-völgyeken . . . Ég lesz a takaróra, föld a fekvőhelyem. Meglehet soh’ se látsz utolér halálom: Bujdosó levente élete csak álom. Nem tudtam elmenni, hogy ne lássam orczád. Hogy egy-két szerelmes szót ne szóljak hozzád Áldjon meg az Isten 1 S hogyha nem látsz élve Angyali képedet fölviszem az égbe !“ Szép királykisasszony szomorún hallgatja, Elborul, iieborul éltes ábrázatja. Sírva a nyakába borul kedvesének, A szegény bujdosó magyar leventének. Ne menj el, ne hagyj itt, —esdekel szeilden Megöl a búbánat, megreped a szivem. Ráveszem apámat: fogadjon fiának. Lábához borulok, tegyen meg királynak. Királyné én leszek, uralkodunk ketten, Páros galamb se él, mint mi élünk, szebben, öreg jó apánkat tiszteljük szeretjük, Mindenben a javát, a kedvit keressük.“ Marasztja szivéből fakadó szavával, Édes ajakának csattogó csókjával. Bársouyos kezével simogatja szépen, Ringatja, altatja puha kis ölében, A szegény levente ittasodik, szédül A nagy boldogságtól, nagy gyönyöfüségfcül Rászakadt az égnek minden üdvössége . . . Én uram, terem tőm, mi lesz enuek vége? II. Mint ősszel a rétek, a mezők virága, Hervadoz Miczisláv, lengyel király lánya: Hull a könnye egyre, mint a záporeső, Jajszavát messzire elviszi a szellő. Borul az asztalra — úgy siratja sorsát, Ráborul az ágyra — úgy kesereg folyvást, Niucsen nyugodalma se nappal, se éjjel: Mint a párjavesztett geilicze, uyögdécsel, Odavan arczának szép ragyogó színe, Aki csak rátekint: megesik a szive, Amerrre jár még a madár is siratja, Piczike szivét el epeszti miatta. Ha este a kertbe szomorún leballag: Bánatosan néz rá valamennyi csillag. Sajnálja, siratja a fű is, virág is, Hullatja levelét még a gyönge ág is. Istenem — zokogja — hova lett, mivé lett? Mai számunkhoz egy fél iv melléklet van csatolva.
