Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 65. szám
és esetleg szükséges biztosítási intézkedés megteendő. 18. A városi követelések behajt- liatlansága iránt az ügyész tartozik minden évben az utolsó negyed év kezdete eiőtt jelentést tenni, mely jelentés előbb a jogügyi, azután a pénzügyi bizottságok által tárgyaltatik és ezen bizottságok véleményével kiegészítve vétetik a közgyűlés által tárgyalás alá. 19. Városi követelések behajthat- lanság esetében csupán a közgyűlés által törülhetek ki, — törlési ügyekben azonban a közgyűlés minden követelés felett külön határozattal tartozik intézkedni. Csak oly követelések törülhetek melyek behajthatlansága megfelelő okmány által igazoltatik. 20. A polgármester felügyelete alatt évenkint a közgyűlés tagjai számára oly kimutatás készíttetik, melyből kivehető legyen az, hogy a város fel- peressége alatt azon évben hány per, mennyi értékkel volt folyamatban és hegy abból mennyi, mily összeggel lön befejezve, és hogy mennyi mily ösz- szeggel maradt ügyészi kezelés alatt, valamint a behajthatlak összeg menynyi? — 21. Az ezen szabály ellenére cselekedő tisztviselők ellen a fegyelem eljárás folyamatba tétele és a kár megtérítése iránt szükséges intézkedéseket a közgyűlé s rendeli el. 22. Ezen szabályzat azonnal életbe léptettetik, és igy a jövőben lejárandó valamint már az előzőleg lejárt nem törölt összes követelésekre nézve a jelen szabályzatnak megfelelő intézkedéseknek haladéktalanul leendő eszközlésével a tanács felelősség terhe alatt megbizatik, és egyidejűleg utasittatik, hogy ebbeli intézkedéseiről a közgyűlésnek 30 nap alatt jelentést tegyen. Maiina Lajos városi képviselő. Iparos ifjúságunkhoz. (A IV. országos iparosifjusági vándorgyűlés ügyében.) Ugyanily czim alatt múlt számunkban megjelent közlemény kiegészítéséül közöljük még a debreczeni iparos ifjúságnak lapunk szerkesztőségéhez beküldött következő útbaigazítóját. Tájékozás és miheztartás végett szükségesnek tartjuk, a vándorgyűlések Nélküle szomorú, kietlen az ólet. Mi haszna vagyok a lengyel király lánya, Ha kesergő szivem meghasad utána. Ki tudja: merre van, hol [búj dosik mostan ? Hegyeken, völgyeken, rengeteg vadonban ? Él-e még, járja-e a kerek világot? Vagy lelke már régen az egekbe szállott ? Oh ha azt tudhatnám, hogy nem él, hogy meghalt, Hogy délczeg termetét födözi a sirhant: Hegyeket, völgyeket kikutatnék értté, Mig roskadó lábam sirhalmához érne. Tele ültetgetnén százféle virággal, Bánkódó cziprussal, szomorú fűzfával, Holtig hű szivemnek égő szerelmével. . . Ötözném, locsolnám szemeim könyével. A dalos madárt mind oda csalnám, hínám, Hogy szép altató dalt zengjenek a sírján ; Oda csaluám, liínáni a szellőt susogni, Hogy édesen tudjon odalenn aludni. Én is altathatnám suttogó beszéddel, Szerelmes szavakkal, tüudéri mesékkel. A mig a jó Isten meg nem elégelné .S porba nem szólitna az ő pora mellé.“ Hervadoz, hervadoz a királyi lányka, Busán néz az apja hervadó arczára. »Mi bajod — kérdezi — mi bajod vau lányom ? Én édes örömem, egyetlen virágom!“ Susogva, zokogva elmondja keservét, Kivallja; szereti azt a szép leventét. szervezetéből és tanácskozási ügyrendjéből a következő pontokat közölni. A) A szervezet 3) A vándorgyűlésre meghívott szaktestületek kétféle képviselőt küldhetnek és pedig szavazó és tanácskozó képviselőket. A szavazásban csak a testületek e joggal felruházott küldöttek vehetnek részt. A tanácskozásban minden meghívott szaktestül ct vagy hatóság egy szavazó tagot küldhet ki. B) A t an ács k o zá si ü g yr en d. 1. §. A vándorgyűlés közfelkiáltással avagy fölállás utjáni szavazat által elnököt, két alelnököt, egy háznagyot s négy jegyzőt választ. 2. §. Az elnök nyitja meg, vezeti és zárja he az ülést, ügyel a rend föntartására megállapítja és föl teszi a szavazás alá bocsátandó kérdéseket s kimondja a határozatokat. Ha valamely szónok figyelmeztetés daczára eltér a szőnyegen levő tárgytól, avagy oly kifejezésekkel él, melyek a gyűlés méltóságával meg nem egyeznek, az elnök megvonhatja tőle aszót. 3. §. Ugyanazon tárgyhoz minden tag a füljegyzés sorrendje szerint és csak egyszer szólhat, még pedig egy negyed óránál nem tovább, ha csak arra a gyűlés által föl nem jogosit- tatik. Az előadót mindenkor megilleti a zárszó ; azonkívül pedig csak rövid felvilágosítás adása végett szólhat a vita folyamában. Az indítványozókat is megilleti a zárszó. 3. §. Bármikor szót kérhet: a) ki a napirendre térést indítványozni ; b) ki e személyes ügyben válaszolni akar ; c) ki a vita berekesztését indítványozza.. Ily indítvány fölött ha azt legalább 10 tag fölállás által pártolja, a közgyűlés vita. nélkül és azonnal fölállás által szavaz, s ha az indítvány elfogadtatik, akkor már csak az előadó élhet rövid zárszóval. Az elnök a vitatkozás alatt bármikor szólhat. 4. §. A vita berekesztése után a kérdés szavazásra tűzetik ki, és pedig akkép, hogy „igen“ vagy „nem“-mel lehessen szavazni. 5. §. A szavazás rendszerint fölállás által történik. Tiz tag írásban beadott indítványára névszerinti szavazás rendelendő el. Elmondja ártatlan őszinteségével: Szereti szivének minden érzésével. Lábához borulva könyörög apjának, Hogy kerestesse meg, fogadja fiának, Szép aranyos bintóu hozassa elébe, Vezesse szeliden dobogó keblére, Ha pedig már nem él, ha pedig már megliót: Csináltasson akkor fekete koporsót. Szép ezüst szegeket veresse ki rája: „Itt nyugszik Micziszláv elhervadt leánya!“ III. Lengyelország egén tornyosul a felbő — Harczi lobogókat lobogtat a szellő. Csatajelre várva farkasszemet néznek A lengyel daliák, pomeráu vitézek. Fáj a szive szegény Micziszláv királynak, Hogy ma ismét fogynak, sokan sirbs szállnak, Ég urához küldi forró imádságát, Hogy ne hagyja el a lengyelek hazáját. „Istenem, te látod lengyeleknek atyja, Hogy kezem a kardot már nem forgathatja. Öreg vagyok már én kardra, lcelevézre, Hősi koszorúra, harczi dicsőségre. De ma még harczolok, a keresztet védem, Ne hagyd el seregem, sok derék vitézem. Mutasd meg hatalmad a vad poraeráuom, Hogy bálványok helyett tégedet imádjou.“ így könyörög a hős lengyelek királya, Mellette térdepel hervadó leánya. 9. §. A közgyűlés jegyzőkönyvét a a megválasztott jegyzők vezetik s az elnök az előadók, a jegyző és egy 3 tagból álló s kiküldendő hitelesítő bizottság írja alá. Vízivárosi levél. — Községi képviselői ülés aug. 8-án — Esztergom Vízivárosban folyó hó 8-án nagy részvét mellett rendkívüli képviselő ülést tartottak. E gyűlésen kiválóan két tárgy iránt folyt a vita nagy érdeklődéssel. A napirendre került érdekes kérdések elseje a gőzhajó állomási és kirakodási part- holy iség tulajdon joga körül forgott. A községre nézve nagy fontosságú kérdésnek fejtegetése megosztotta a képviselők véleménykülönbségét., miszerint a 48-as évek előtti vagyon kezeléséről szóló okmány és a költségvetési ivek áttekintése vált szükségessé. Ezekből világosan kitűnt, hogy a község a parti jogot már rég időtől fogva saját tulajdonának ismeri, minél fogva a gőzhajózási állomási partra nézve a képviselő testület a szerződés megállapítását kívánja a gőzhajó társulattól. Ennek fogalmazására és áttekintésére Tóth József, Rényi Rezső és Pal- kovits Alajos urak választattak meg, kiknek kötelességükben áll a szerződés kötését az azonnal egybe hivott ülés elejébe jóvá hagyás végett beterjeszteni. A második nevezetes kérdés az alispáni végzés folytán az 1881-iki évre szóló községi költségvetésben a jegyzői alapra szóló nagy adó szintén élénk vita tárgyát képezte. Korányi József uszoda tulajdonos ur szóbeli ügye az uszoda épület helyiségeihez tartozó park megvétele véget való kérelmének hely nem adatott. A községi szertár tetőzése s újból cseréppel való födetése, valamint a fürdő előtti viz esés kövezése szintén elrendeltetett. Ezek voltak a legutóbbi vízivárosi közgyűlés legnevezetesebb tárgyai melyek a képviselők közt régóta tapasztalt figyelmet és érdeklődést bírtak kelteni. Viszonválasz.*) A műveltség olyan dolog, a mely édes mindnyájunké lehet, ha elsajátítjuk és ha erre egyéni hajlandóságunk van. De ez nem kötelező minden emberre, még a „szenzálra“ sem, mert liaa világ csupán művelt emberekből állana, bizony nem a legjokban ütne ki. Azonban egészen másképen áll az a n e vei ts égre nézve; ez kötelező édes mindnyájunkra, mert a neveletlen ember mindenesetre kellemetlenebb, mint a műveletlen, ha az utóbbi külöuben megfelel foglalkozás adta kötelezettségének. Már pedig meglehet, hogy művelt az a ki más ember műveltsége hiányát szemére hányja, de hogy az egyszersmind neveletlen is : az bizonyos. Hogy mikép alkalmazható Jókai citátuma reára, nem tudom. A czikkiró ur a gabnavitelről oly nevetséges közleményt irt, mely bármely szakértőre ép oly benyomást tehetett, mintha csakugyan az a szenzál valami jogtudori Kiolvasást akart volna tartani. A ki az én czikkemet olvasta, nem tagadhatja meg tőlem a tárgyilagosságot, a melylyel nézeteimet fejtegettem s nem illethet engem azon váddal, mintha én személyeskedtem volna. Az ügyvéd ur zokon veszi tőlem, hogy róla azt irom, mikép az esztergomi és párkányi gabnakereskedőket mellőztetui kívánná. Azt elhiszem, hiszen jó cliensek ezek j a párkányi és esztergomi kereskedők. Do kérdezze meg azt a saját monopolizált műveltségétől, hogy mit akart voltaképen azzal kifejezni, mikor azt mondja, „hogy a gabona elárusitással szeuzálok s minden féle kis gabnasztócsokkal szóba se álljanak ;~ ne sajnálják levelező lapokkal közvetlen azon vidékek külföldi kereskedőit felkeresni, hova bevitel szükséges.“ Meg lehet, hogy mást gondolt és arra l kifejezést nem tudott találni. S ennek köszönhető, ezen szerinte elcsűrt értelmezés. Hajlandó vagyok azonban ünnepélyesen adott becsület szava nélkül is elhinni, hogy nem olvas nagyobb politikai lapot, hiszen arra voltaképen egy ily forma műveltségű urnák nincs is szüksége. Minek is azok a nagy politikai napilapok. Tudunk mi adatokat dél Európáról és Amerikáról meg tudja isten milyen világ részről szerezni, r ha mindjárt Párkányban is lakunk. Úti figura docent. Ajánlanám uraságodnak ebbeli titkát a hírlap Írókkal tudatni, mert ezek vajmi sok pénzt adhatuak ki oly adatok megszerzésére a melyeket tekintetességed minden erő | megfeszítés nélkül meg tud szerezni. Végül még megakarom a czikkiró urnák magyarázni, ha nem tudja, hogy mi a bizományos és mi a s z e n z á 1 (alkusz). De miután a nagy közönség ezt úgy is t dja, ajánlom tessék a keresk. törvényi 1875. XXXVII. tvcz. 368—383 §. és 534—, 548 §. felütni, ott megtalálhatja. Minden *) A fölmerült vitás ügy a ma közölt nyilatkozattal be van fejezve. Vonjon itéle- letet belőle az olvasó. A szerk. Hervadó leánya, drága szemefénye, Öröme és buja, minden ékessége. „Jer ide — szólítja —szomorú kis szivem, Hajtsd le a fejedet váltamra szelideu, Hadd simogassam meg szép arany hajadat, Hadd csókolgassam meg hervadó arczodat. Ölelj át, karolj át puha kis kezeddel, Nézz reália ragyogó fekete szemeddel. Mosolyogj, melegíts mint a nap sugára .. Úgy lehet: ma látjuk egymást utoljára. Termete óriás . . , csupa vas és pánczél . .. Reng alatta a föld, zug mögötte a szél. Paripája tombol, mint valami táltos, Hosszú nagy sörénye levegőbe száldos. „Micziszláv! Micziszláv! lengyelek királya ! ! Kíméljük a népet — menydörgve kiáltja — A háború sorsát intézzük el szebben: Gyilkos karjainkat mérjük össze ketten. Vagy pedig nem bánom: jöjjön hát akárkifi Pomerán vezérrel csatasikra szálúi. A párviadalban, ki elesik: népe Hódolva boruljon a másik elébe.“ Fáj a szivem értted, hogy hervadni látlak, Hogy nem lehetsz párja délczeg daliádnak: Annak a bujdosó magyar leventének. . . Boldogok, tudom, csak együtt lehetnétek. A vezér láttára a király megdöbben, Hiszen őt öreget legyőzheti könnyen. Hányja a hab lelkét s nem engedi lánya M Hogy kardot emeljen a vad pomeránra. Hegyeket, völgyeket kikutattak értté, De lába nyomára nem akadtak mégse. Faggatták a szellőt, patakot, madárkát, A leveles bokrot, de sehol se látták. Ekkor, mint az égből földre csapó villám, Ott terem egy bajnok, sisak vau az arczáu. Daliás termetén idegeu ruházat —- Egyenest a lengyel király elé vágtat. Azt gondolja talán, hogy haragszom rája, Mert beleszeretett egy királyi lányba. Tudom én, hogy a szív önkénytelen érez, Az igaz szerelem sokat vihet véghez. Kivonja a kardját, köszön katonásan, S igy beszél röviden, érthetően, bátran: „Lengyelek királya! Kardom fölajánlom . .. Diadalt nyerek én a vad pomeránon!“ Ti lengyel főurak, ha elér halálom, Szerető lányomat tiuéktek ajánlom. Ha megjön: adjátok szive szerint férjhez Ahoz a bujdosó magyar leventéhez.“ Kérdezi a király : „Ki vagy te, mi vagy te ?lti Feleli: „Egy magyar, bujdosó levente.“ Szép király kisasszony megriad e szóra; Fehér lesz, mint a hó, piros mint a rózsa;;r FŐurak szemében köunycsopek ragyognak, A király és lánya hangosan zokognak . . . Egyszer csak hadikürt, tárogató harsau: A pomeráu vezér odavágtat gyorsam Könyörög apjának, lábához letérdel: „Ne engedd vívni a pomeráu vezérrel . A levente fordul engedolem nélkül — S a pomerán vezért kiveti nyergébül. * i> A szöveg folytatása a mellékleten. I
