Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 62. szám
Esztergom, III. évfolyam. 62. szám. Csütörtök, I88Í augusztus 4^én. T Városi és megyei érdekeink közlönye. Előfizetési ára : egész évre ...................................................6 frt. — krf él évre.......................................................3 „ — * évnegyedre.................................................1 , 50 . E gyes szám: 6 kr. Az előfizetési pénzek az „Esztergom és Vidéke“ kiadéliivntíilálioz Széchenyi-tér 35. sz. intézendő!;. !\I ék jelenik : he te ii ki nt kétszer vasárnap és csütörtökön. Nyiltlór petit soronként, 20 kr. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkó*-/ tőséghez, J^ŐRINCZ-UTCZA ^O. SZÁM AI Á, intézenddk. Kéziratokat nem adunk vissza. Gabonatermelő közönségünkhöz, A gabonatermelés legfontosabb kérdése a gazdára nézve, a termelt g a b 0 n á n a k legjobban értékesítése. Ez végczélja és bizonyítványa a jó foldmivelésnek, ha csak mostoha időjárás nem vágott a gazda számításába. A legjobb értékesítéshez azonban nem elég valakinek csak jó gazdának, füldmivelőntk lenni ; ehhez egyéb számítási képesség is kell, mert ez már üzlet, még pedig oly üzlet, melyből hasznot húzhatni sokkal több körültekintés kívántatik, mint bármely más üzlethez. Szükséges ugyanis ehhez pontos és részletes tudomásul bírni arra nézve: 1., hogy a világ gabonatermő államai mily termést Ígérnek és menyit ? 2., mennyit hozhatnak azok az európai piczokra versenykép és mily árban ? 3., mely államok azok, melyek gammájukkal lege lobé megjelenhetnek az európai gabnapiaczokon ? és végre 4., mely államok azok, melyeknek bevitelre van szükségük vagyis melyek idegen termésre szorulnak, és mennyi gabonára van ezeknek szükségük ? Ha ugyanis európai verseny társunk Orosz- és Oláh-ország mint rendesen, óriási menyisógben a legkitünőb minőségű gabonát veti a verseny piaczokra, akkor Magyarországban lehet a legjobb termés, a gazda haszonra nem számíthat. Hát még ha mint rendesen szokott lenni Amerika is előáll az ő kifogyhatatlannak látszó gabonatársaival, akkor meg különösen szánalmas állapot vár a magyar gazdára ; mert a magyar gabona solia sem versenyezhet előnyösen sem az orosz, sem oláh, sem az amerikai gabonával som menyiség- ben, sem minőségben. Az árra nézve sem vetekedhetik a magyar gabona az említett külföldi gabonákkal olcsóságban, mert eltekintve attól, hogy a külföld talaj- és éghajlati viszonyainál fogva rendesen jobb minőségű gabonát ad, annak szállítása is aránytalanul sokkal olcsóbb mint a mienk. Például hogy mi gabonánkat csak a saját tengerpartunkhoz; a tulajdonképi külföldi szállítás kezdetéhez elszállíthattuk Fiúméba, kell méter máz sáliként 1 frt. 50 kr. vitel- dijt téritnünk, hát meg onnan tovább mennyibe kerül ?! Az amerikai két heti tengeri utón bármoly angolországi kikötőbe tehát már Európába átszállítja gabonáját méter mázsánként 80 írtjával ; tessék ezt a viteldij külömbséget csak egy pár millió 111. métermázsáuál felszám itni, pedig mi 1 frt 50 krért még úgyszólván semmi szállítást sem tettünk. Az igaz, hogy mi, éghajlati viszonyainknál fogva legelsőknek jelenhetünk meg az európai piaczokon, azután Oláhoiszág, azután Oroszország s végre Amerika; az igaz, hogy ezen elsőségünk jótormés idején rendkívüli hasznot biztosit nekünk : ámde az is iga/, hogy ez a dicsőség nekünk a külföldi gabona felett csak 2—3 hónapi előnyt nyújt s aztán egész évre Az„lsz.tergo& és Vidéke“ tárcája Nap vagy te . . . Nap vagy te leányka A boldogság egén, S onnét oly biztatón Ragyogsz le én felém. Én meg szüntelenül Körílled bolyongok, Miként a nap körül A bolygó csillagok. Kürüled bolyongok ... f$ oh ! már mily régóta ! Pillants hát lo reám — Pillants hát bolygódra. S a mit az már oly rég S oly sóvárogva várt : Hints rá csak egyetlen Halvány reinéuysugárt! Halász Ferenc. Az olvasókörben — Egyetemi reminisczcnciák. — Egyhez mégis csak értünk mi egyetemi hallgatók: az újságolvasáshoz! Ehhez se tudomány, se tanulás nem keli, és minden rontó mulatság közt ez a legártatlanabb. Magam is szeretem az olvasókört, komoly, politicus külsejével, a magyar irodalom szentkezeivel és újságaival. Gyakran megesik azonban, úgy vasárnap délutánokon. (mikor legjobban van teli a terem korcsmárosmeutő, világfájdalmas lelkekkel,) hogy elvárhatok jó ideig, meg egy-egy ha- zaszabaditó kezéből a Pesti Naplót vagy az Egyetértést kiragadhatom. Ilyenkor hát az is jó mulatság, ha a hosszú asztal alakjain végignézegetek és keresem bennök a mulattatót; hisz ez a kis szertetekintós néha többet ér holmi véres vezérczikk végigol- vasásánál. Bátran rám bízhatod magad, kedves .olvasónőm, hogy kitanult embereim közé vezesselek; nem kell félned bizalmas kacsintásoktól; a tinta jogász nem veszedelmes ! A toliforgatók szabadalmával ép a legis legkedvezőbb félórában nyújtunk az olvasó- ságra. — Az ajtót beakarják huzni magunk után, midőn valaki hatalmasat koppant az ajtón, a mi az udvarias jogászuyelven anyuját jelent, hogy ne csapjuk be már az orra előtt az ajtót! Veledszületett kedves kíváncsiságod parancsolja, hogy egész véletlenül liátrapil- lants, és te egy kissé összeretteusz, most az egyszer nem azért, mert valami ábrándos arczú, hetyke bajszú fiú zavar meg. A leghatalmasabb hustömeg Iából el mellettünk, peczkes orral, dühös-apró szemmel, és egy szintén apró, de ép oly vastag megyfurkosg'al, mint a milyen végtelenül karcsú derekacskád ! Hogy mért néz oly dühösen ? — A világfájdalom, a sötét, de a mint láthatod, nem az emésztő világéi vagyunk nyomva ; az is igaz, hogy ezen 1—3 havi dicsőségünk hasznát is nem a termelő élvezi, hanem a sen- sálök s azon vásárlók, kik kereskedésre vásárolnak ; s ez képezi a gazda legnagyobb károsodását, melyről alább még szólani fogunk. Mi összes kivitelünkre nézve az úgynevezett német vám szövetség területére, vagyis csakis közép Európára vagyunk utalva, s ők szinte reánk, szárazföldi és vasúti összeköttetéseinknél fogva; hanem aztán mi egymást fogjuk is ám úgymint a hogy a csuka meg a róka megfogta a vargát . Közép Európának a legkedvezőbb termési viszonyok közt is szüksége van 70 millió 111. mázsa gabonabevitelre, s igy ránézve 10 kr. árkülönbözet is életkérdés: természetes tehát, hogy erősen ragaszkodik hozzánk szomszédokhoz, kik őket gabonával képesek vagyunk a szállítási viszonyoknál fogva olcsóbban ellátni, mint az említett többi par exelence gabonatermő államok, viszont pedig közép Európa tudva azt, hogy mi kizárólag csak reája vagyuuk utalva Met a hasznot tőlünk akként elhará- csolni, hogy folytonosan emeli a gabna beviteli vámot, mit nekünk kell megfizetni.- Ezen, tájékozásul általánosságban tartott dissertatiom után következtetésül hangosan kiáltom a gondolkozni nem igen szerető gazdaközönséghez: 1-ör hogy gabonáját ne siessen a p i a c z r a vinni; mert az árak eleinte nincsenek megállapodva s többnyire vidékenként a gabna vásárló sen- sálok maguk csinálják az árakat a sa- ját hasznukra mindenfélo álhirek Wtájduiom ! Hogy mi fáj neki?... Azt ő maga se tudja. Mindenki ismeri az agg-jogászt, a kinek, a mily retteuetes kövér, ép oly vékony hangja vau és tudja Isten,., a bajszát is úgy szálouként kunyorálhatta el az anyatermészettől, a miért aztán az ő piszeorrú kis kávéstíiudére a világért se állhatja meg a kaczagást, ha még oly ékesen sül is félre gyengehangú bókja. S iuueu onnan uyolcz éve már, hogy néha egy-egy hétfőre eső huszonötödikén az egyetemre téved bóbiskolni, mégse tud népszerűségre vergődni ; még az az első éves kisjogász -siheder is meg 11 éri mosolyogni, a ki alig bírja el a hatalmas szavú „Egyetértést“. No, ugye már nem félsz tőle ijedős olvasóuőm? Hátha még azt is elmondom, hogy a vókonyszavú megyfurkós nem is a „Függetlenséget“ keresi, — hanem a „Fővárosi Lapokat“; hogy poéta ; hogy Ábrányi Emil a netovábbja ! ... 110, de hadd keresse meg már a rádiktált üzenetet ; mi meg menjünk oda a hosszúasztal végibe; ott is érdekes egy legényke guggol két könyökével az asztal fejére rakott térdére. — Sovány arcza, hosszú nyaka, még hosszabb haja és csipet kis bajusza tiz ujjal mutat a „Délibáb“ munkatársára vall — „de ő azért nagyon megneheztelne, hanem a jövő idők nagy hazamentőjét bámulnánk benne ! Roppant szeutimentális gyönyörrel mered a „Függetlenség“-be majd a lelkét leheli ki azon a vezérczikken, hogy : „drága magyar hazánkon egy hatéves átok nehezül, mely lidérczuyomással csüng rajta: mely éhséget, dögvészt, adót, államadósságot) és sajtóperüket akaszt nyakába“ ...... a ztán még égy hasábon át czií'nizza......... j esztésével, milyen az is, hogy ha mielőbb a külföldi gabona megjelenik a piaczon, akkor a magyar búza ára rohamosan alá száll; (ez mint mondám nem igaz, mert közép Európa a legjobb termés idején is mintegy 70 millió mázsával ránk van szorulva, s igy a kir csupán arra czéloz, hogy a gazda közönség rohamosan jelenjék meg a piaczon, s természetesen akkor, az erős kínálat mellett, az amúgy is csak csinált alacsony árban olcsó bevásárlásokat tehessenek a sensálok, hogy külföldre aztán annál nagyobb rebachra lehessen szert tenni; s igy történik aztán, hogy nem a munkás gazda veszi el a föld hasznát és Isten áldását, hanem a lelketlen sensal. 2-or, hogy a gabna elárusitásánál sensálok s mindenféle kis gabnaszató- csokkal szóba se álljanak. Ne sajnálják levelező lapokkal közvetlenül azon vidékek külföldi kereskedőit felkeresni, a hová bevitel szükséges, mert igy mindig biztosabban s jobb árbán fogja' eladni gabnáját, mert azt a hasznot mit a kiskereskedő vagy sensal közvetítésül eltesz, a gazda kapja s ezenfelül a gabnamérésnél sem szenved annyiszor kárt. Nyilvánvaló dolog, hogy ha én egy lovat akarok venni, hasznosabb ha magától az eladótól veszem, mint egy harmadik közbenjárótól. Ezek a sensálok, kiskereskedők, ki mennek faluzni, sőt a falu végeken bódékban, a szabad ég alatt, az utak mellett Merített ponyvákon vásárolják össze a szegény néptől összes termését, mely vásárlásból igen sok eladó sírva megy haza ; mig ellenben a vevő rögtön nyereséggel tovább adja a gaaztán még egyszer . . . aztán még egyszer ... a végiu oda mondja, hogy ez Tisza Kálmán. És a hosszúnyakú, apróbajuszú le- gényke tovább imádkozza a második és harmadik lapot is ... a terem sötét lámpájára szegzi szürke szemét.., és a lámpa helyén egy csillagot lát: (Csanádi) Nagy Sándort! — — — — Itt a Bolond Miska kedves fiát, a Borsszem Jankót olvassa három jó barát egyszerre és roppaut jóizüt tudnak —mosolyogni Mokáuy Berczinek és Kraxelhuber- nek. — (Ha kaczagni mernének, rögtön le pisszegi őket egy sereg vezérczikkimádó !) Amott még olyat is látunk, a ki a Bolond Istók hires tüzérén, Puskás Kóbiu (magyarosított Federvieh) is tud nevetni, Iliol egy sereg vidéki „tehetség“ nagy- buzgón olvasva — saját tárczáit és költeményeit: majd megolvadnak a nagy boldogságtól, „hogy lássa a világ, már ők is kiléptek a nagy színpad deszkáira, hol a babér és mirtus úgy terem a mosti időben mint a gaz . , . azaz.,, hol a babérkoszorút csak oly érdemes kéz arathatja, mint hát... hát a „Kecsketúri Vidék“ főfőlevele- zője !“ (Boldogok a szegények, mert övéké a mennyek országa!) De mit veszek észre . . , tekints csak egy kissé oldalt, kedves kis kiváncsi társam ; nézd azt a komoly és mégis oly gyermekes képet szertelopakodú tekintetével, a mint ép a mi vidékünk lapját nagy félve szalajtja zsebébe, és ki akar osonni. Eredeti gyerek alakocska ! Ez otthon tud csak igazán gyönyörködni a vidéke újságaiban . • * no, hát legyen meg az ő öröme ! Nézzünk inkább a szentimentális legény ke hárma-
