Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 5. szám
Esztergom, ül. évfolyam. 5 szám. Vasárnap 1881. január 16-án. T Városi és megyei érdekeink közlönye. Előfizetési ára : egész évre ..............................................0 l'rt. — kr. f él évre ...............................................3 * — „ é vnegyedre..........................................1 . •r>() , Egyes szám: 8 kr. Az előfizetési pénzek a. kiadó liiviitallioz, Széchenyi téren intézendók. Megjelenik : lie ten ki nt kétszer vasárnap és csütörtökön. NyiIttér petit soronként 30 kr. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerit esz tőséghez, ŐRINCZ-UTCZA 30. SZÁM ALÁ, intézendók. Kéziratokat nem adunk vissza. Magyarosító egyesületet. A néhány évtized óta hatalmasan megindult magyarosodási szellem még folytonosan emelkedik mérvében. A régibb nemzedék tagjai nem veszik divatnak a megindult áramlatot, hanem erélyesen istápolják, s az uj nemzedék testestül lelkestől a magyarosodási szellemet szolgálja. A mozgalom országszerte el van terjedve s még a legrosszabb kormányok is legjobb akarattal voltak irányában. Városunk országvilág előtt magyar városnak van biresztelve. A magyar nemzet történetének legfényesebb korszakában ugyan nagyobb hivatás volt reá bízva, de sz. István bölcsőjének városa már a magasztos traditiók után sem lehetett sohasem más csak magyar. Ha pillantást vetünk iskoláink látogatásának statistikájára s főleg a főgymnasiuméra, akkor igen örvendetes eredményekkel találkozunk. Városunk állal Jegőszinfébben tisztelt s mindenki által egyformán szeretett Ferenczy Jakab igazgató alatt főgyinnasiumunk azért emelkedett országos fontosságúvá, mert Felső- Magyarország tótajkú ifjúságának megmngya- rositó intézménye volt. Százával jöttek ide a tótajkú tanulók, kiket főpapságunk kiváló gyámolitásban részesített, s mint magyar ajkú, magyar szivű ifjak távoztak Esztergomból. Mióta azonban több felső-magyarországi városban középiskolákat nyitottak, azóta fogyott s végre megszűnt a tótajkó tanulók hozzánk gravitálása. A ki Esztergom városa történetét meg fogja Írni, az nem hanyagolhatja ol sohasem Hajón. Eöl van szedve már a horgony, És indulunk messze -— messze, — Arra, merre sohasem járt A te lelked kópzeletje, Arra, a hol nincsen harmat, Nincsen rózsa, —-nincs kikelet — Földi üdvöm, boldogságom, Isten hozzád ! Isten veled ! Megy a hajó, megy-megy gyorsan És én sírva vissza nézek, A távolból oly szomorún Intenek a néma bérezek... Látlak-e még ?.. avagy soha?.. Vagy pedig a sors eltemet?.. Földi ildvöm, boldogságom, Isten hozzád ! Isten veled! Nem tudom én, csak úgy érzem. Szivem mintha visszaszállna ; - Oh hová lett, hová tűnt el Ifj 11 ságom első álma?,.. főgyinnasiumunk nagyszerű magyaiositó hivatását a múlt évtizedekben. A hazafias szellem Esztergomban sohase tagadta meg magát. A külföldről betelepedett családok sarjai tisztességesen megmagyarosod- nak s a meglett korú idegenek, ha nem is sajátíthatják el minden izében a magyar nyelvet, de érzésükben egészen megmagyarosodnak. Hazafiul szellem dolgában Esztergom mindig a legelső magyar városok között áll. Hanem nézzünk csak végig kereskedőinken, iparosainkon s a középosztály tagjainak névsorozatán. Közbevetve említjük meg, hogy kereskedőink Ígéretet tettek üzletrendjük ma- gyarulvitelére ez évben. Eddig ugyan nem volt szerencsénk e részben örvendetes példákkal szolgálni, de hiszsziik, hogy az Ígéret nem marad czifra frázis. A kezdeményezők nevét sajtónk is, közönségünk is tisztelettel veszi ajkára. De maradjunk a tárgy rendes folyamánál. Kereskedő ességeink három negyede német nevű; (nem német feliratú) iparosaink közt kilencztized részben idegen neVüeket találunk s középosztályunk jórészénél is idegen névsorozat hangzik felénk. Vájjon megbukott-e már a kereskedő csak azért, ha magyarosította a nevét? Vájjon tönkre ment-e már egy szál iparos is, a miért magyar hangzású névre cserélte apja nevét. És zűrzavarra, kellemetlenségekre ad-e az okot, ha idegen hangzású nevünket megmagyarosit- juk? Mikor a szív úgyis nemzeti érzésekkel van áthatva s minden gondolatunk anélkül is a hazafiság magasztos törekvéseinek van szentelve. Nálunk legföljebb nem indokolható elfogultság vagy a minden újítástól rettegő con- servativ szellem tartózkodhatnék az idegen nevek megmagyarositásától. Értelmes itéletű ember nem riad tőle vissza. Országszerte megindult a magyarositó mozgalom, mely miután már megérlelte a sziveket, most már a külső formán is változtatni óhajt. Csatlakozzunk ehez a mozgalomhoz magunk is. Muta1 síik meg, hogy a hazafiság által teremtett legújabb irányzatnak alá tudjuk rendelni a családi emlékeket s a természetté vált megszokást. Tartsunk e kérdésben erélyes mozgalmat. Igyekezzünk ide mentül több tagot megnyerni s világosítsuk föl első lépés gyanánt mindazokat, kik a kérdés fölött közönyösek maradnak, vagy ellene gáncsokat emelnek. A nemzet ereje mindig fölül múlja a legerélyesebb fejedelem erejét is. Mikor József császár az ő gennanizáló törekvéset vasakaratával s szívós kitartásával már majdnem diadalra emelte, a magyar nemzet egyesült ellenállása megbuktatta a császár merész nemzetellenes törekvéseit. De ő utána ragadt mégis izraelitánkra a német hangzású név, mert ő kívánta úgy. Most vessük el a régi keserű emlékeket fölidéző külsőségeket. Hagyjuk el az idegen hangzásn nevet, mely anélkül is éles ellentétben van szivünk nyilvánutatával. Megdőlne az Istóczi által felbujtott zsidó ellenes tüntetés is, ha zsidóink magyar hangzású névvel cserélnék föl czifra német nevö- ket s ez által szemmel látható s füllel hallható bizonyságot is tennének a magyarosodásra nézve. Hová lett a „szőke angyal,“ A kit szivem soh’som feled?.. Földi üdvöm, boldogságom, Isten hozzád! Isten veled ! Tudja Isten ! a szivemben Valami úgy fáj, úgy éget: Az-e, hogy most eltávozom, Hogy nem látlak soha téged?.. Vagy, hogy a sok fájdalom, — hú Elhervasztja a lelkemet?.. Földi üdvöm, boldogságom, Isten hozzád ! Isten veled ! Kádülök a párkányzatra, S ol mélázok a habokba, És úgy tetszik, mintha ott is A te angyal képed volna ; Úgy elnézem azt a képet, A ki látja: kaczag, — nevet«— Földi üdvöm, boldogságom, Isten hozzád! Isten veled! Fejünk felett kis madárka Száll, repül egy szebb vidékre, Mint 0 madár, úgy száll hozzád Az én lelkem vágya, — égve... Úgy szeretnék megpihenni, Int a végzet: nem — nem lehet! 1 Földi üdvöm boldogságom, j Isten hozzád ! Isten veled ! I Megy a hajó, megy-megy gyorsan — Elmaradtak már a tájak : i Most tudom csak, mint szeretlek, , Mint epedek te utánad. ; Most tudom csak, mit neveznek. Itt e földön szerelemnek — Földi üdvöm, boldogságom, Isten hozzád ! Isten veled ! I Föl van szedve már a horgony, Megy a hajó messze — messze —- Oda, hová sohasem szállt A te lelked kópzeletje, A hol nincsen harmat, rózsa, A hol nem lesz több kikelet. — Földi üdvöm, boldogságom, Isten hozzád! Isten veled! ! Lévai Sándor. I j Szabadalmazott karczolatoK. I (— Az időjárásról. — Bölcs észrevételek a közönyösségről. I — Bokjnszenvem a zárkózott természetek iránt. — Holteremnek a legnagyobb hősük. — Gyűlöletem a pietykázó férfiak iránt. — Herczegpri másunkról* — Szabadalmazott észrevételek a sajtószabadságról. —) Mentői szellemtelenebb valaki, annál többet beszél az időjárásról. Az időjárás théraája olyan, 1 mint a burgonya. Rendes eledel gyanánt csak a —
