Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 5. szám
Alakuljunk a magyar társa liliom napirendjének az egész országban ez elterjedt legfontosabb kérdésének tárgyalására értekezletté, melyen mondjuk ki, hogy városunkban a névmagyarosítás ügye életrevaló eszme s legelső lépés gyanánt kérelmezzük a kormánynál a névmagyarosítás egyik gátjának, a bélyegnek eltörlését. Küldjünk ki azután egy szűk tagú végrehajtó bizottságot, mely minden hozzá forduló polgár névmagyarositási ügyét önzetlenül elvégezi. Mi a nevezetes kérdésben nem külsőséget, nem sensatiós divat-kérdést, hanoin minden művelt magyar ember által pártfogásra méltó nemzetiségi kérdést találunk s épen azért lelkesedésünk minden erejével felkérjük rá Esztergom magyar szívű, magyar érzésű,de ezzel ellentétben álló német vagy más idegen nevű p olgárai nak ügyeim ét. Városi közgyűlés. Három erős délelőtt folyt legutóbbi városi közgyűlésünk. Lehetetlen, hogy ez alkalommal ki ne vonjuk a tanulságot s ne figyelmeztessük város atyáinkat valamire. Ha figyelemre veszszük, hogy kikből áll városi közgyűlésünk, akkor tisztában lehetünk azzal, hogy kereskedőink, iparosaink és földműveseink az a része, mely a képviselőségbe tartozik, nem vesztegetheti idejét károsodás nélkül. Nagy baja közgyűléseinknek, hogy a háziszabályokat nagyon keveset czitálják. Valóban sajátságos egy állapot az, hogy vannak kérdések, melyekhez ugyanaz a felszólaló, ugyanazon az állásponton, ugyanazokkal az érvekkel, csak más szavakkal háromszor, négyszer sőt néha többször is meghal'lgaiást kér. Nem lehet vádolni városi közgyűlési testületünket közönyösséggel. A fontos kérdések mindig melegen érdeklődő szónokokat támasztanak, a kik lelkiösmerettel szólnak a dologhoz. De azt mégsem lehet helyeselni, hogy bizonyos kérdések annyira egyforma érvekkel s hosszadalmas bőbeszédűséggel tárgyaltatnak, hogy három délelőtt szükséges a programúi elintézésére. A közgyűlés elnöke az erély minden eszközét s a tapintatosság minden módját ismeri. Sokat is használja s épen azért legkevésbé szegények használják. Pedig bizony nincsen benne semmi tápláló se. Mindig kétségbeesem, mikor olyan társaságba kerülök, hol hidegről vagy melegről, hórul vagy sárról beszélnek. A múltkor ugyan szépen megjártam. Egy oly asztalhoz vetődtem,hol álló egy óra hosszat beszéltek a legnyomorúbb thémáról. És daczára annak, liog.í majd explodáltam kínomban, mégis páratlan udvariassággal válaszoltam a hozzám intézett leg- kétségbeejtőbb kérdésre. Mikor végrevalahára sikerült hazamenekülnöm egy levelet találok Íróasztalomon. Gyorsan fölbontom. Egy régi jó ismerősöm irta; a ki mindig prae- nuraerál és sohasem haragszik. És képzeljék csak. Az egész levél a nyitrai időjárásról cseveg. Lavinák és gletscherek zuhantak reám. A bölgyecske arra kér hogy tudósítsam azonnal az esztergomi időjárásról. Megsemmisülve tettem a levelet azok közé, melyekre nem szoklam válaszolni. Börue is reszketett, mikor az időjárásról beszéltek előtte. Egy diplomatát egyszer majd csak hogynem párbajra provokált, mert párisi élményeiből legtöbbet beszélt az őszi esőzésekről. Megesküszöm rá, hogy az a hölgy nem prae- numerál tőbet nekem, ha Vihodár Muki vagy Zu- hataghy Kriesi barátaim költeményeire előfizetési ivet küldök nein. De hát nálam az udvariasság mást jelent, — mint csekélységet. Nem kerül ugyan pénzbe, de ha az időjárásól kérdezősködő levélre udvarias vagyok, akkor úgy érzem, mintha millió foriutot kellene kifizetnem aprópénzben. Kérem ne beszéljünk olyasmiről, a mit befolyásolnunk anélkül se lehet. Az időjárás szeszélyesebb a tfffknél s szárazabb a theologiánál. * * * som volna váddal érinthető a huzavona s gyakran csak időpazarló közgyűlések miatt. Hanem a képviselők az a része, mely nem bírja a megvilágítás és bonczolás tehetségét, mely gondolatait is alig hogy ki bírja I fejezni, vonuljon vissza a discussiok teréről s adja át a megbeszélés valóban döntő dolgát annak, aki arra hivatva van s a ki respec- tálni tudja az idő becsét s a kereskedők és iparosok mulasztásának kihatását. Jobb szeretnénk kevesebb bőbeszédűséget több tárgyilagos hozzászólásokat, gyérebb személyeskedést, de tartalmasabb rövidséget, pontosabb tárgyalási menetet s mindenek előtt sokkal kevesebb szónokot. * * * Az 1881 évi január 12-én tartandó közgyűlés napirendje a következő volt: Az 1880. évről elnöki jelentés. 1. A városi borregale megállapítása tárgyában. 2. A pénzügyi bizottság jelentése 1878. évi számadás és város szenvedő tartozása tárgyában. 3. Az öukénytes tűzoltó-egylet szervezése tárgyában kiküldött bizottság jelentése. 4. Pénztár vizsgálatról jelentés. 5. A cserepesi ritkítási fa eladásáról jelentés. 6 A városi lovak és bikák eladásáról s vételéről szóló jelentés. 7. Városi kovács és bognár munkáknak árlejtés utján lett kiadásáról. 8. A város lovai számára szállítandó zab tár- i gyában felvett árlejtési jegyzőkönyv. 9. Kapitányi jelentés rendőr és egyéb szolga személyzet ruházata elkészítése tárgyában. 10. A kispiaczi városi bolt bérbeadásáról szerződés. 11. Grüuwald Einánuel érték képviselő el! halta. 12. Köpödi István kérelme a halászati jognak bérbeadása tárgyában. Időközben beérkezendő sürgős tárgyak. * * * A polgármesteri jelentésből. Az emelkedett liangou bevezetett polgármesteri jelentés a lefolyt évről, a népes közgyűlést minden legkisebb részében élénken érintette. Sajnáljuk, hogy lapunk szűk terjedelme miatt nem lehet szerencsénk közleni. így csak a legfőbb adatokra szorítkozunk, A polgármesteri jelentés szerint a lefolyt évben 29 közgyűlést s 50 tanácsülést tartottek, Beadatott összesen 3555 tárgy mely 17 híjával részint közgyűlésiig (430) részint tanácsilag (3108) el is intéz tetett. Az árvaszékhez 9G7 tárgy közül csak 9 maradt vissza. A polgármesteri hivatalhoz 2878 ügy érkezett s ezekből 111 maradt függőben. A szóbelileg elintézett ügyek számba se kerültek. A harmadik korosztályból városunk a múlt évben 175 ujonczot íratott össze. Ezek közül a közösbe kérőt 29, a póttartalékhoz 10 s a honvédséghez 2. fölmentetett 29, felülvizsgálatra küldetett 2, visszahelyezhetett 7G, törültetett 9, törvényszegőén távol vau 13, meghalt 5. A szegény iskolás gyermekek 225 frt. 94 kr. segélyző alapjából 34 tanuló ruhát kapo’t s 135 frt. az iparbankban helyeztetett el. A kapitányi hivatalnak 2651 ügye közül csak 25 maradt ez évi elintézésre. Érdekes a következő rendőrségi statisztika is. Igazolvány kiszolgáltatott 93, cselédkönyv 160. a kir. jbirósághoz áttétetett 58, inegfenyitetett 46, öngyilkosság 1, gyilkosság 1, lopás és betörés 13, tüzeset 7, tolonczra került 644 egyén. Augusztus elsejétől a szállodákban 534 utas fordult meg. Idegen segédek és tauonczok száma 215. Idegen bejegyzett cseléd 327. Zeuedij 43 frt.színészek és mutatványosok után 20 frt. 40 kr., ebadó 249 frt. dobolási pénz 57 frt. 40 kr. rendőri marasztalások 400 frt. 30 kr. (ebből 162 frtot fizettek be) adomáuy 1 frt. 87 kr. szemét hordás után 244 frt. 20 kr, cselédszerzőktől 9 frt. 97 kr. javító alap javára 13 frt. A pénztári állapotok megvilágítására szolgálnak a következő adatok : Az 1880-ilc évi költség- vetés 81,921 frt. 48 krt vett föl. Erre befolyt haszonbér és egyéb jövedelemben 49,458 frt. községi adóban 23,114 frt. legelobérbeu 5648 frt. deficit 3701 frt. 48 kr. Az 1879-ik évi városi követelés 20,351 frt. lanyhán folyt be s maradt még 15,555 frt. Államadóuk az 1879-iki hátralékkal 67,707 frt. 28 krt. tett ki. Ebből visszamaradt 4118 frt. 8 kr. mely összeg nagyrészt hagyatékok és csődök körül fordul meg. Az államkincstár javára illeték fejében 13.530 frt. 32 kr. folyt be. Mindent egybevéve házi pénztárunk múlt évi forgalma 224.736 frt. volt. Arvatámnk 1879 év végén 90.625 frtot mutatott ki, mely 1880-ik év végéig 93.300 fit. 28 krra emelkedett. Az alapítványok összege 74.552 frtot teszem Elemi iskoláinkat 402 (43 vidéki) tanuló látogatta. Leányiskolánknak 98 növendéke van. Ek- kert Inna intézetében 50 (13 vidéki) növendék, Palese Annánál 20 (12 idegen) növendék a városi zárdában 365 növendék tanult. Ovóintézetüuknek 121 kisdede volt. A vízivárosi apáczazárdában 60 királyvárosi leáuy vétetett föl. A héber iskolának 30 tanulója volt. A reáliskolát 91 (53 vidéki) tanuló s a fő- gymnásiumot 317 (210 vidéki) ifjú látogatta. A születési szám 322 a halálozási 323. Házasságra léptek: 80. Ezek közül 9 héber vallásit. Legnagyobb volt a halálozási szám márcziusban (45) legkisebb júniusban (15.) A közkórházbau 379 férfi beteget s 170 nő beteget ápoltak. Meggyógyult 469, meghalt 51. Végül a jelentés az elhanyatlott tűzoltó intézmény megmentésére kéri a közgyűlés tagjait. % •* * A három délelőtt folyt közgyűlések legnevezetesebb tárgyai voltak a következők. A polgármes- ter a közgyűlések bővebb látogatottsága érdekében Egy szellemes kis leánytól hallottam, — a ki t jobban ismeri Voltairt Sebmid Kristófnál, hogy Ő I senki iránt sem közönyös. Figyelmes lettem a bölcs gondolatra s az éu ; kis okoskodónőm igy elégítette ki kérdésemet. / — Szeressünk vagy gyűlöljünk. Szükség esetén miudakettőt, vagy ki is cserélhetjük egymást. Mert könnyebb a szeretetet hazudni s a gyűlöleteit színlelni, mint a közönyösséget elrejteni. Azt mindjárt észreveszik. Sajnálom, hogy a kicsi nem akar felolvasásokat tartani. Legjobban szeretem a zárkózott természeteket. A kik sokat elhallgatnak. A kik fátyolba vonják szívókét s vasba verik gondolataikat, mikor haszontalan emberek társaságába kerülnek. Pedig úgy van az, hogy a ki a bőség szavaival van megáldva, annak kedvez a bőség szarva is. A zárkózott ember olyan, mint a rejtett bánya, Ha megtalálják kincseihez az utat, akkor ismeretlen gazdagságokra bukkanunk. A folyton egyformán kedélyesnek látszó focsegő olyan mint a közönséges ivó viz. Ha elpárolog nem marad utána egy szemernyi attikai só sem. Már pedig én jobb szeretem a szótalan, mint a sótalan embereket. A jó katona a csatatéren, az iróféle Íróasztala mellett, a szerelmes leáuy vetélytársnőjével izemben s a haszontalan szellemű ember ostobák cözt válik hőssé. A pletykázó férfiút egy rangba teszem azzal, a ki harisnyát köt s rántást csinál. A pletyka oly apró s igénytelen féreg, mint a szú s mégis a leg- daczosabb tölgyet képes megdönteni. Ha gyóntató atya lennék mindent megbocsátanék, csak a piety- kázást nem. Annak megengesztelésére kemény januáriusban—• mezítláb Rómába kelleim menüi. Tehát a lierczegpriraás meg akarja czáfolni egyik merész állításomat, hogy fösvény. Négyszázezer forintos palotát akar építeni. Azt hiszem hogy azzal a magasztos házzal melynek szegény Esztergom ujjongva örül, nem czáfolja meg a herczegprimás, hogy fösvény, hanem igenis i n d o k o 1 j a. Es ezelőtt a motívum előtt mindig kalapot emelek. Mi a sajtószabadság Ausztriában? Az kérem, hogy a fogolyra olyan hosszá láu- ezot fűznek, mely nem akadályozza messzejírásában. És Magyarországon? Az kérem, bogy a fogoly becsület szava adása mellett kisétálhat a börtönből. Es például Esztergomban? Ha lenne az lenne, hogy a bosszú ausztriai lánczból kurtavas lenne s kegyesen megengednék, hogy még szájkosarat is viselhetne. cÍtov>ó c8á n.
