Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 37. szám
mint'családi ereklye volt a család becsületének tárgya, ha csak egy hónapon túl marad nála, menthetetlenül elvesz s a károsult magába temetheti bánatát és átkát. A társadom efajta Shylokjaitól elvégre meg kell szabadulnunk. Hány kiadása van még azután a többi magán zálogadónak ? - Mennyi visszaélés, mennyi törvénytelenség folyik napirendünkön elleplezve, eltitkolva ? A mostoha viszonyoknak véget kell érniük. Iparbankunk zálogházának első hi tatása a becstelen zálogadókat eltö rülni s tisztességes és becsületes kezelés által a szegényebb néposztálynal bizalmat és segélyt nyújtani. Jótékonyság lesz az, a mit Ipar bankunk kezdeményez. Olyan jótékonyság, melynek kifolyását városunk rövid idő múlva áldásosán fogja érezni. És ha az intézmény nagyobb mérvet ölt, ka alkalmas helyiségeket, raktárakat és magtárakat állít föl, ki lehet-e akkor számítani, hogy mennyi előny háramlik kereskedőinkre és iparosainkra is, kik folytonos tőkeforgatást élvezhetnek áruiknak biztos helyen való ideiglenes értékesítése által? Az intézményt, mint humánus in tézményt, mint becsületes intézményt, s mint korszerű intézményt — tiszta szívből üdvözöljük s csak azt kívánjuk, hogy működését mielőbb megkezdje, mert az eltitkolt visszaéléseknek és károsításoknak mielőbb véget kell érniük. Üdvözöljük érte az Iparbank de rék igazgatóságát, mely csüggetlen kitartással munkálta meg az életrevaló eszme hálás talaját. Városi közgyűlés — Máj. 5. és 6-áu. — Csütörtökön és pénteken tárgyalta le a meglehetős sokoldalú és terjedel mes programm részleteit. Sziklai József polgármester bete geskedése miatt Papp János tanácsno elnökölt. A legnevezetesebb kérdések közi tartozott a vágóhíd ügye. A közgyüléi már kész tervrajzot és költségvetés kapott. A hely kérdése azonban függőben maradt. A közgyűlés kérelmet intézett az alispánhoz, hogy a vágóhíd felállítás jogában sz. kir. városunk minden eshetőség el mellőzésével biztosíttassák. A hely kérdésének elintézését a közegészségügyi bizottságra ruházták. Az országos nőipar kiállítás ügyében megkereste egy ízben városunk a helybeli jótékony női egyesület elnökét. Majer István püspök ur sajnálkozólag azt válaszolta, hogy jótékony női egyesületünk nem foglalkozhatik kiállítási ügyekkel, mert czélja egyesegyedül a segélyezés. Ezt azonban módja szerint igénybe vehetik a czél annál nagyobb sikerére. Erre a vidéki bizottság szervezése végett átadták az ügyet Dr. Feichtin- ger Sándor kir. tan. főorvos urnák. Hubay Gusztáv kisvárdai színigazgató kérvényét előadási jogért egyszerűen visszautasították. A Buda-utcza tervben lévő kövezéséről és költségéről fölmerült kérdést az épitészeti bizottsághoz tették át. A huszonegyezer forintos műveletből az idén aligha lesz valami. A kis Duna hid ujjáalkotása s a hydrophor felállítása költségét árlejtésre ajánlották. Az esztergomi helyőrség számára szükséges csapatkórház átengedése iránt a magyar kir. lionv. miniszter a város fellebbezésére azt válaszolja a megye közönségnek, hogy „miután Esztergom sz. kir. város az 1876. évi. XX. t. ez. 1. szakasza szerint Esztergom megyében bekebleztetése által meg szűnt önálló törvényhatóság lenni és a legfelsőbb helyen jóváhagyott állandó békééi helyezés szerint egy tartalék ezrednek elhelyezése nem a szab a d k i r. v á rost egyedül, hanem Észté r- o m megyét terhel i, a megye alispánjának kötelességéhez tartozik az esztergomi helyőrség számára szükséges kórház helyiségeinek kijelölése, illetőleg rendelkezésre adása felől gondoskodni“ Esztergom sz. kir. város mint község tehát nem egy maga, hanem Víziváros Szentgyörgymező és Szenttamás községekkel együttesen kötelezhető csapatkórház fölállítására. A liarminczöt pontból álló programm folyóügyeit mind letárgyalták mindkét napon meglehetős népes közgyűlések folytak. H i r e k. 3 s — Herczegprimásunk tegnap a trón örökös uászünnepére Pécsbe utazott. — Trónörökösünk nászünnepélyé nők megölésére kedden főszékesegyhá zunkban nagy ünnepi misét fognn*v tartani, melyre az érseki helynek Szabó püspök ur már kiadta a meghívásokat — Trónörökösünk nászának ínefpin- uaplésére kedden d. e. 11. órakor a helybeli izr. imaházban következő programmá istenitiszteletet tartanak : 1. A 45-ik zsoltár éneklése. 2. A 72-ik zsoltár előadása 3. Ünnepi beszéd. 4. Ima a frigyszekrény előtt. 5. A hyrauus eléneklése. — Mérsékelt ellenzékünk országosan ismert három kitűnősége Apponyi Alben gr. Horáuszky Nándor és Szilágyi Dezső vasárnap tiz órakor a futárvonattal érkezik hozzánk. Hétfőn reggel már visszatér nek a fővárosba. — Mérsékelt ellenzékünk a következő felhívást adta ki: Felhívás az esztergom választókerülethez tartozó Esztergom sz. kir. város, Víziváros, Szenttamás és Szeut- györgymező városok választó polgáraihoz! Örömmel tudatjuk önökkel, hogy vasárnap délelőtt Apponyi Albert gróf, Horánszky Nándor é s Szilágyi Dezső urak városunkba érkeznek. —A mérsékelt ellenzék elveit és álláspontját fogják kifejtem, országosau ismert szónoki erejök hatalmával. —Kitűnő vendégeink a Széchényi-téren foguak beszédeket tartani ; fölkérjük tehát önöket, t. választópolgárok, legyenek szívesek mentői nagyobb számban vasárnap délelőtt tiz órakor a Szentháromság előtt összegyülekezui. Délután 2 órakora „Három szerecseu“-beu pártalakuló értekezlet. Kiváló tisztelettel Esztergom, 1881, május 6. A mérsékelt ellenzék végrehajtó bizottsága. — A fogadtatás. A végrehajtó bizottság tagjai a náuai indóházban fogadják — gr. Apponyit, Horánszkyt és Szilágyit. Néhány rövid szóval Rudolf Mihály üdvözli őket, mire a vendégek kocsikra ülve, bevonulnak városunkba. — A hidtönél a közönség egy lesz-' a zenekarral várakozik. Mint a választási kerület küszöbénél, a mint kocsijuk partot ér, üdvözlő b eszéddel fogadja vendégeinket a végrehajtó bizottság által fölkért szónok. — Palkovics Karoly ur a végrehajtó bizottság elnöke fogja üdvözölni vendégeinket a Széchényi téren. — Vendégeink az eddigi megállapodások szerint csakis a Szentháromság előtt fognának beszélni, épen azért kiváló tisztelettel figyelmeztetjük olvasóinkat e körülményre. — Ebédre az előkelő vendégeket s több bizottsági tagot, Rudolf Mihály ur volt szives meghívni. — Partszervezés. Ebédutáu a Szere- csenben nagyobb értekezletet tartanak, melyen a mérsékelt ellenzék pártját szervezik s a jelöltet kiáltják ki. — Banquette. Este a vendégek tiszteletére a Szerecsenbeu nagy bankettet rendeznek, melyre a bizottsági tagoknál még lehet jelentkezni. Erre az egész kompánia felkaczagott. Mert tudni kell, hogy kegyetlen rósz nyelvű voltam, hadartam, dadogtam szóval, barátim méltán kaczaghattak. Harmadnapon, 1864. Február 8-áu a „Pityergő-dombon“ S.-Patak mellett K. és M. barátaimtól búcsút véve, — a kik odáig kisértek — kegyetlen hidegben, egyedül útnak indultam a nagy világba. Színész lettem ! — Kiléptem abba a nagy iskolába, a melynek párja nincs : az életbe. Itt aztán sokat tanultam és áldom a sorsot, hogy ennek a pusztult életnek, melynek otthona seholsem volt, melyet a pályatársak gúuyuyal, vagy jő tanácsosai (hagyjam el a színészetet) tettek keserűvé — annyi nyomor között vigasztalást adott; dolgoztam mindig, s a munka felejtetett mindent. Végre sok hányattatás után megismerkedtem nőmmel, Benedek Máriával, kivel öt év óta boldogan éltein. — Ekkor kezdődött komolyabb munkásságom is. — Az előtt költemények, balladák voltak kedves dolgaim, most megkisértém a szinműirást. És írtam folyvást a vidéki színpadok részére alkalmi czimeres darabokat, mert csak abból remélt az iró némi hasznot. Első darabom „Az oltár előtt“ mint népszínmű egy párszor színre került, de aztán végkép félre tettein. így jöttek egymásután „Suájder Páni,“ „Kerekes András és szeretője Piros Panna,“ „Az önkénytes tűzoltók,“ iránydarab. „Bécsi Krach“ bohózat. „A falu rossza“ melyet pályázatra küldtem. — Újabb műveim, melyek még színpadra nem kerültek: A kintornás család“ (ez már egy év óta hever és nem bírják színre hozni. Mintha olyan bőviben lennének az újdonságoknak.) „A névtelen hősök“ népies opera szöveg, melyhez az öreg Erkel F. Írja a zenét, — és a „Toloucz“ mely a legközelebbi pályázaton száz arany jutalmat nyert. Többel nem dicsekedhetek), bár hivatalom (jelmeztári felügyelő) mellett elég időn' vau, a mit irodalmi munkásságra fordíthatok, de másrészt gyakori betegeskedésem veto-t mond a folytonos munkának. És ezzel be is végezhetem életrajzo inat, — legfeljebb — mint föntebb kije leutettem — megjegyzem, hogy a színészetet Kis-Várdou, Szabolcsraegyében Fehér Károly igazgatása alatti társulatnál kezdtem. (Az öreg ur jelenleg a honvéd menházban van.) Azután megfordultam sok társulatnál, s később leküzdve a nyelvhibákat meglehetős szerepkört foglaltam el, — leginkább apákat és pedáns comicumot játsztara. Utóbbi időkben, mint rendező és titkár működtem több nagyobb színházaknál: mint Győr, Szathmár, Miskolcz stb. Azonban a színész sorsa a legváltozatosabb lévén, velem az élet annyival is inkább éreztette szeszélyeit, mert sokszor kihívtam tusára. így történt, hogy mikor a „Falu rossza“ pályadijat nyertem, én éppen ki- lenczcd magammal hirdettem az igét „Dombóváron“ Somogymegyébeu, épen nem irigylendő viszonyok között, Lejátszván ott a kötelező erővel biró bérletet, családommal együtt Pestre jöttem és azóta állandóan itt laktam. — Kruesz Krizosztom főapát a következő levelet intézte városunkhoz: Tekintetes Polgármester ur. Esztergom sz. kir. városának nemes közönsége szives vala kegyelctes szeretettel tudomásul venni legújabb kitüntetésemet és örömemet nagyrabecsiilt szerencse- kivánatival öregbíteni. Fogadja nagyságod a nemes közönség részére mélyen átérzett hálám kifejezését. Nem először van, hogy a sz. kir. város részéről a kegyeletes részvétet élvezni szerencsés vagyok, háláin is.annál mélyebb minél többször élesztetik; e hálaérzet parancsolja nekem, hogy a nemes város mélyen tisztelt közönségének viszont minden jót kívánjak és ezt erőm szerint előmozdítani is törekedjem. Kérem a jó Istent, hogy a nemes várost szent ótalmában és áldásaiban bőven részesítse, nekem pedig erőt és alkalmat adjon a nemes közönség iránti jóakaratom tanúsítására, ki különben kitűnő tisztelettel marad- tamNagyságodnak Pannonhalmán 1881. apr. 15. alázatos szolgája Dr. Kruesz Krizosztom főapát. — Városunk máj. 18-án délelőtt rendkívüli közgyűlést fog tartani s innen testületileg vonulnak ki a fenséges mátkapár üdvözlésére. — Fraknói Vilmos jeles történetírónk pénteken városunkba érkezett. — Szabó Titus ügyvéd ur. t. munkatársunk érdekes közleménye túl halmozott czikkeiuk miatt jövő számunkban fog megjelenni. Előre is felhívjuk rá a közönség figyelmét. — Megtörtént. Egy dunameuti város kában a megyei főispáui kortes ebéd alkalmával, X. község bírája és jegyzője is ■ meg mit invitálva. Az ebéd végeztével a főispán 1 dlo Ivén az asztaltól, — az alispán neki a vendégeket sor szerint bemuta ta.l Midőn az X-i bíróra került a sor, az alispán Őt úgy mutatta be, mint a függetlenségi párt aleluökét, mire a nagy zavarba jött bíró alázatosan kijelentette, — hogy ő nem a lel nö 1c, s egy «italán nem is függet-l- lenségi párti. Hát milyen párti kérdő mosolyogva a főispán ? Olyan párti íuéltósá- gos, nagyságos, nagyságos uram volt rá u , zavart felelet, mint a jegyző urunk. Hát ajj jegyző ur — kérdi a mindég derültebb ke-1 • dúlvű főispán a biró mellett ülő jegyzőtől?!1 Hát az „függetlenségi p á r t i“ — . - méltóságos uram, volt rá a csattauós válasz. — Eddig bek ül döfték,. Az igazság ér- - deliében azonban még hozzá kell tennünk,!, aogy a „csattauós válasz“ elveszti csalta-:!- uóságát mihelyt kijelentjük, hogy ama bi- - zouyos jegyző consequens mérsékelt ellen- - zéld, igy talán még érdekesebb. — A fegyvergyakorlaíok, mint igen i megbízható oldalról értesítenek, — június «-. 17-ikére hal úsztatlak el. Mutatványok*) I. Künn ültem a dombon Minap éjten-éjjel, Fonnyadt virágszálat Tépegettem széllyel, Bánatos voltomban Rólad gondolkodtam, Eszembe jutott, hogy Mit fogadtál ottan. Mikor elgondoltam, Szivem, milyen árva S köunyeztemben néztem Le az ingoványra: Bolyongó tűz szállott A rekettyés mellett, Bolyongó tűz olyan, Mint a te szerelmed. II. Zöld erdőben sötét berek. . . Elkerülik az emberek, En meg épen oda járok, Elkerülöm a világot. Csak buvom a reugeteget, Hogy ne hallják meg a neved’, Meg ne tudják mikor ajkam Ki-ki mond j a akaratlan. Sima fákat ahol látok, Felvágom a neved’ rájok Es százszor is elolvasom, Könnyeimet ráhullatom. III. Csapodár a legény, Csapod ár a lány is ! Nem bánom szememre Már akármit hánysz is. Úgyis mind a kettőnk S egyikünk se csalfa, Csak úgy cselekedtünk, Hogyan szivünk hagyta. Sirtnnkban esküdtünk, Neveltünkbe’ váltunk, Az igaz hűségre Miudeniküuk ráunt; Tehettünk-e máskép, Ha a szív úgy mulat, Hogy csak el-elalszik, Meg' csak ki-kigvulad ! *) Szerzőnek sajtó alatt lévő s május 15-én Bartalits Imre kiadásában Budapesten „Disszonancia“ czim alatt megjelenendő költeményeiből. Előfizetési ára 80 kr. Kulcsíir Endre. A kis Elza szerenádja. — Karozolat. — Ki ne ösmerué a kedves Hidasy családot Maroson. Oly vendégszerető ház igein kevés vau. A házi urnák minden törekvést csak az, bogy vendégei minél tovább ma*, radjamik házánál s ha elmennek — visz-, sza kívánkozzanak mennél előbb. Folytatás a mellékleten,
