Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 37. szám
— Negyvennyolczasaink részéről légii up megint egy nagyobb bizottság járt lenu Pesten Nagy Imre u>- vezetése mellett. — Már most határozott eredményre indultak. Mindenáron jelöltet akarnak szerezni s Eötvös Károly urat föl is keresték, s meg is leérték, hogy vállalja el az Esztergomi függetlenségi eleinek jelöltségét. — Távirati tudósítás szerint Nagy Imre pártelnök vezérlete alatt Nudlik Gréza, Bódog’h Kálmán, Horváth Mihály, Nagy Ferencz, Kis István, Szóda Mihály s Nagy János küldöttség! tagok előtt tegnap délelőtt Eötvös Károly az esztergomi függetlenségi párt képviselő jelöltségét elfogadta. — Beödy Gábor színtársulata maholnap városunkba érkezik. Kedves szolgálatot vélünk tehát teljesíthetni, ba a győri Ha* zánlc soproni levelezője után néhány vonással bemutatunk néhány tagot. A czikk három előadásról emlékezik ineg. Rövideden mi is úgy tehetünk. — April hó 29-én „Borzáué Harcsája“ került színre Sopronban. Ezen előadás alkalmával a. társulat egyik uj, jeles tagjának, Cser vá r y I 1- kának (M arcsa) jutott a főszerep, ki mint ilyen is tetszést aratott, noha t again a ti an, bogy ő az operettekben reá ruházott szerepeknek sokkal fényesebb sikerrel felel meg. — A tót kisbirtokost, Pavel kát, F o 11 i n u s a nála megszokott humorral, élethű modorban mutatta be a tele háznak ; de nem kevésbé vidították fel a közönséget a „daltársulat“ tagjai, kik közül leginkább D e- z sér it (Bunkó), ki úgy alakjában, mint magaviseletében megfelelt a „lierkules“ czimnek s mint „atldeta“ is mozdulatai által nagy ügyességet tanúsított, továbbá Mi keit, a költőt, kell kiemelnünk. A „dal- társulat“ igazgatójának, Berkinek játéka ez alkalommal is kellő hatást gyakorolt a közönségre. Szombaton, ápril 30-áu „Farkasok közt“ került színre, Újvári Bélától. A szerző a nagyszámú közönség által szűnni nem akaró taps- és felkiáltásokkal két Ízben is a színpadra hivatván, babérkoszorúval tisztelhetett meg. Ez alkalommal Beődy urnák is gyönyörű virágcsokor átuyujtása által fejezte ki elismerését a közönség. A főszereplők között első sorban kitűntek B e ő dy, F o 11 i n u s n é, Somló és B e r- kiné, kik nehéz szerepeiket teljes mértékben felfogva s átérezve kitűnő játékuk által a közönséget elragadták. D ez séri szintén sok tapsot és elismerést nyert. —Vasárnap Csepreghy F. „Piros bugyelláris“ czimű népszínműve adatott zsúfolásig megtelt ház előtt. A főszereplők: Kiss né (Zsófi, Török M. felesége), F o 11 in us (jegyző), A r á ny i (ispán), Kiss (huszárőrmester), Mikei (huszárkáplár) és Berki (Török M. bíró) úgy játszottak ez alkalommal is, mintha csak szerepeikre születtek volna. Győry (gyalogpóstás) is igen dicséretreméltó tagja a színtársulatnak s ez előadásban is tetszésben részesült minden megjelenése. A befejező táuczbau ő és hozzáillő tánezos- nője, Mikein é zamatos toborzójuk által viharos tapsot idéztek elő.-- Tüzoltó-egyesületünk újjászervezésére men serényen folynak az aláírások. Melléklet az Esztergom és Y számához. Az egyesület titkára 'a csütörtöki városi közgyűlésen meglehetős sok és szép nevet íratott alá, s már most csak kitartó folytatása legyen a jól indult kezdeményezésnek, s akkor a nemes ügy sikerre emelkedik. — Pontosság. A május elsején tűzkárt szenvedett háztulajdonosoknak, valamint azoknak is, kiknek házát megrongálták s Frey Ferencz foiigy- nöknél biztosítottak, az első magyar biztosító társaság két nap múlva, május harmadikán összes kárukat megtérítette. — Elveszett okmányok. Nagy értékű okmányokat vesztett el egy ur a napokban. Az értékesíthető okmányokat már a hivatalos lapban akarta hatálytalanokká tenni, midőn kapitányságunk a megtaláló nyomára jött s tőle az értékes okmányokat azonnal a tulajdonoshoz származtatta. — Polgári mulatság. Több fiatal ur elhatározta, hogy május hóban zártkörű polgári bált rendez. Lehet, hogy már a részleteket is megbeszélték. —- A ránk férő társadalmi mozgalomnak kétségkívül csak gratulálnunk lehet. Hanem volna mégis egy észrevételünk. Majd minden nevezetesebb vidéki városban trónöröksünk nászának megünneplésére polgári vigalmakat rendeznek, s ezekre azért, mert polgári vigalmak, a társadalom minden tisztes rétegét belevonják. Nem lebetue-e nálunk is május 18-án midőn a fenséges pár városunk mellett elvonul s Esztergom hódolatát fogadja, a megindult mozgalmat ilyen értelmű polgári vigalommá változtatni ? — Kisdunai hidunk tervrajzát mutatta be Prokopp városi mérnök ur a csütörtöki városi közgyűlésen. A terv igen csinos és tartós átalakításban tünteti föl rozzant hidunkat. Gyors megvalósításához őszinte örömmel gratuláló á n k. — Vágóliidunk tervét és költségvetését szintén alkalma volt a csütörtöki közgyűlésen résztvevőknek tanulmányozni. Reméljük, — bogy a hely kérdés nem fogja hosszabb prolongálásban részesíteni a kitűnő terv kivitelét. — Bucsujárat. Ma reggel Szentkeresztre régi szokás szerint tömeges proees- sio indul városunkból. A zarándoklaton derék plébánosunk gróf Csálcy Károly ur is részt veszem — Szapary szivarok. Május elseje óta a szivartőzsdékbeu uj szivarok kaphatók- A másfél kros szivarok 33 százalékkal drágábbak és 50 százalékkal rosszabbak lettek. Fél krajcárral felemelték tehát a csak rabvallatásra alkalmas, komiszdohányból összegöngyölitett, és mindenféle tárgyakkal kevert és szivarnak csúfolt susz- ter-kabauoszt. No de azért kaptunk helyébe egy uj fajtát. Vaunak ismét másfélkrajczá- ros szivarok, és ezek a régiektől csak az által különböznek, hogy valamivel kurtábbak, de azért ezek sem szeleinek, és a mi illatukat illeti, az olyan, hogy 1 ármádiát lehet vele megszalasztani. — Az előny tehát, mit ez uj szivarok nyújtanak, csak rövidsé- gűkben rejlik, a mennyiben ruhafoszlányok és hajfonatok csak kisebb kiadásokban lesznek ezentúl beunök feltalálhatók. — Halálozás. Pacli Antalné szül. Brutsy Mária csütörtökön élte 21-ik s boldog házassága 3-ik évében tüdőlob következtében elhunyt. Temetése szombaton délután 5 órakor volt. Béke lengjen korai sírján 1 — Kánfz Lázár tömérdek hagyatékának elárverezésével egy hét alatt alig hogy az első emeleten végződtek el. Az árverés most már a második emeleten foly. Majd minden becsárou fölül kel el. Az auctiók mindig népesek. — Kényes állapot. Káutz Lázár püspöknek volt egy emelő széke, mely a földszintről az első emeletre s viszont emelte- A törődött testű főpap igen gyakran igénybe vette a jótékony széket, melynek értékét bizonyára többre is becsülte, mint most az árverező utókor. Egy hórihorgas termetű igen derék iparosunk is részt vesz az auctió- kon. Midőn többed magával lejön a lépcsőkön, valami tréfagyártóualc szemébe ötlik az emelő karszék- Azonnal oda irányítja társai figyelmét. A hórihorgas termetű igen derék iparos azonnal rászánja magát, beül a karszékbe s igen megörül az alkalomnak, hogy olyan könnyű szerrel érhet le a földszintre. Kezdik forgatni a gépet. A szék ereszkedik. Egyszerre csak a négy szűk fal között megreked. Se föl se le. A gépet megállították s az utazó, a hórihorgas termetű igen derék iparos ott lóg a bizonytalanságban, mint Mohamed koporsója, ügy is hagyták jó ideig, talán félóráig s az alatt alkalma nyílt a megboszantott utazónak eltűnődni rajta, hogy sohasem jó ilyen tréfára vállalkozni- A nevezetes székre még nem kerítettek sort. — Katonai kedvezmény. Mindazoknál, kik a tornászaiban jártasak és tornázási képességet tudnak felmutatni: ezentúl a 3 évi katonai kötelezettség csak 2 évig terjed. E kedvezmény behozatalával oly lendületet nyer nálunk a torna-ügy, aminőt különben nem nyert volna évek alatt, azonkívül e kedvezmény ösztönözni fogja a fiatalságot már a gyermekévekben, s az uj nemzedékből erős, kitartó katona lesz. — Pályázatok. Martoafalvy Elek, a győri törvényszék elnöke az igazságügyminiszter engedélye alapján pályázatot hirdet egy áthelyezés folytán megürült bírói s egy előléptetés folytán megürült aljegyzői állomásra. Az első 1500 fit készpénzzel és 200 fit lakbérrel, a második 506 fit készpénzzel és 100 frt lakbérrel javadalmaztatok. A kellőleg felszerelt folyamodványok legkésőbb a pályázati hirdetménynek a hivatalos lapban való 3-szori közlésétől számított 4 hét alatt, a törvényszéki elnöknél okvetlenül benyújtandók. — Érdekes állapotok. Szent kereszten a múlt bélen a búcsújárások alkalmával régi szokás szerint vásárokat tartottak. Városunkból igen sok kis iparosunk ütötte fel sátrát. Egyszerre csak jön egy erdőkerülőféle alak, kezében a perzsellyel s a régi szokás ellenében tiz krajezár helyett liar- minczat kér minden sátrastól. Az egyik sátras a jogtalan pénzszedés ellen fölemeli szavát, mire az erdőkerülő azonnal leszáll busz krajezárra. Többen azonban határozott álláspontot foglalnak el. zsarolásnak nevezik a különös eljárást s nem akarnak háromszorosan föíesigázott Hely pénzt fizetni. Jön erre a rendőrség s nyolca szabótól erős zálogot vesz. A zálogtárgyakat bevitték szolgabiróságuuklíöz. Eddig a történet. Mái' most csak az a kérdés merül föl, hogy van-e joga Szent-Keresztnek fieíypénZ szedésre? Ha helység lenne, akkor Volna ; így azon-* ban nincsen. A régi szokás úgy értelmezi a vásárosok tiz krajezáros fizetségét, hogy az vallásos czélokra fordittatik, mert az eladók a zarándokló hívektől húzzák nyerés- ségeiket. S hogy nem helypénzzel vati dolgunk bizonyítja az is, hogy perzsellyel járnak, melybe kiki bele teszi a régi szokás szerinti csekély összeget. Úgy halljuk, hogy a jogtalanul raegsarczolt iparosok a szol- gabiróság eljárása ellen az alispánhoz ap- pelláluak, sőt hajlandók az ügyet még a belügyminisztérium elé is fölvenni, mert sérelmök csakugyan igazságot követelhet. — Jóságos bátyánk az Esztergomi Közlöny jónak látja ezentúl csak megint egyszer jelenni meg hétenkint. Nemsokára talán még az egyszeri megjelenéstől is meg lesz fosztva a közönség. — Kótyavetye. Nem az első eset. Járásbíróságunk 1875 — 881 sz. végzése szerint egy 300—350 frtot képviselő szőlőt legközelebb második árverésen két forintért adatott el. — Unicum. A székesfehérvári illeték- szabási hivatal a „helyes“ számításban elérte a netovábbat. Ugyanis egy 1880 évi november 27-én N. M. és L. E. helybeli lakosok közt létrejött egy esség után mint a fizetési meghagyáson kitüntetve van, 250 frt után az illeték 250 a z a z k e t tőszáz ö t v e n forintban állapíttatott meg. Ez csakugyan unicum a maga néniében; joggal kérdezhetjük, hogyha 250- fit jogügylet után 250 frt illeték jár, hogy az illető közegnek, a ki igy veti ki az illetéket: helyesen mennyi competálna? — Az uj tizes bankjegyekről azt a felfedezést tették, hogy ezek papirosa két rétű, vagyis inkább két darabból van egy- egy összeragasztva. Ha a bankót feláztatják, a két papiros lap elválik egymástól, s egy tizes bankóból — kettő lesz. Az ekép megellett banknóták szaporodása — persze egészen illusorius, mert a bank egyik felét nem váltja be a másik uélkiil, sőt nagyon meg van botránkozva az egész fölfedezés miatt. Az uj tizes bankók elkészítésére tudvalevőleg igeu nagy gondot fordítottak Becsben, s a rajzot és kiállítást úgy tüntették fel, mint az osztrák ipar igen sikerült (sic !) termékét. Az uj tízeseket a bank igeu valószínűen be fogja szedni. —■ Majd miudeu napilap teli volt e hírrel. A halálra üldözött uj tízesek megszüntetéséről azonban szó sincsen. Sot mint a bécsi lapok írják, sokkal nagyobb keresletnek örvendenek, mint valaha, s épen azért tömegesebben készítik. — Hát ők. A kik itt voltak. Titán Laczi hangját tisztán kiértem. Titán Laczi a göndör hajú szép gyógyszerész volt, a ki egész este a kis Elzával tánczolt. Én megvallom, nem hallottam mást, mint az utczáról behallatszó tompa zsivajt. De a kis Elza még azt is erősité, hogy „Csak egy szép iány“-t dalolják. — Jól van édesem — feleiéin végre, — csak daloljanak, én igeu álmos vagyok, menj aludjál te is. — Tudok is én most aludni, mikor a legkedvesebb nótám dalolják. Jöjj kérlek, menjünk a szobánkba, hadd hallgassam azt a kedves dalt. Megjegyzendő, bogy a vendégszobák az utczáról voltak s mi egész elkülönítve. Rossz kedvvel bár, de azért fölkeltem hogy az utczafelőli szobákba kísérjem Elzát, a szerenád meghallgatására. Beszélgetésünk a kedves házi asszonyt is felkölté, s megtudva felkelésünk okát,— vendégszerető udvariasságánál fogva velünk jött ő is. Hidasyné és én, oly álmosak valáuk, hogy alig tudtunk Elza után botorkálni a sötét szobákon keresztül ; a ki tulboldog- ságában, hogy szerenádot kaptunk, minden alvást elfeledett. — Gyertyát nem gyujthatánk, ne hogy a Künn levő „szerenád-adók“ észre vegyék kíváncsiságunkat. A mint az utczai szobákat elértük, a „bájos“ dallam szövegét tisztán kiérthettük. Hidasyné és én hangos lcaczajbau törtünk ki, — hogy Elza minő arezot csinált, azt a sötétben nem láthattuk. Mert óli csalódás ! — A Titán Laczi zengzetes hangja helyett — durva bor ízű kiabálást hal- iánk. — Meine Herren last euch sagen, Die Uhr hat grade drei geschlagen! A kis Elza rettenetesen restelte a dolgot, hogy az éjjeli bakter „zengzetes“ mondók áj át szerenádnak hitte. Szidta Marosnak minden elöljáróságát, hogy még most is megtűrik ezt az éjjeli kiabálást, s az által ilyen tévedésre adnak okot . . . Alvásról persze többé szó sem volt. Nevetve, s Elzát élczelve vártuk be a reg- gelt, Midőn a hajóhoz kisértek bennünket Tini szerint Hidasyné azt mondta Elzának: — Ne búsulj lelkem semmit — hisz „vaktyábau“ történt az egész. De én még megboszulom magam rajta, hogy édes álmom megzavarta, mert leírtam híven, hogy minő szerenádot kapott— Maroson. Margit. — Amerikai apróságok. 1. Uraim — úgymond az egyetemi tanár nagyszámú hallgatósága előtt — a szóban forgó betegség ellen a tudomány csak két szert ismer — csakhogy ezek a szerek semraitse használnak. — 2. Egy másik szórakozott egyetemi tanár pedig igy beszél: Igen, uraim, a halálra mindig el kell készülve lennünk, mert a halál elkerülhetetlen, sőt kérem majdnem bizonyos. — Amerikai apróságok — Egy amerikai polgármesteri jelentés így hangzik : A születési és halálozási viszonyokra vonatkozólag megemlítem, hogy városunkban a lefolyt hóban sokkal több fin mint leány született. Igen örvendetesen ellensúlyozza ez arányokat az a körülmény, hogy a lefolyt hónapban sokkal több nő mint férfi kötött házasságot. — 2. Tehát ön nem bir aludni éjjel uram, mondja az orvos egyik járóbetegéhez. Valóban különös. Hiszen már olyan szereket ajánltam, melyek biztosan hatnak. És ön mégsem tud éjjel aludni. Valóban különös. Erre a járó beteg csak azt feleli : De nem ám doktor ur, mert hát én bakter vagyok. — 3. Mondja kérem — szól a vizsgáló tanács a szigorló orvosjelölthöz — hogyha a most tárgyalt betegség tüneteit észlelné valakin, hogyan gyógyítaná? — Én a beteget azonnal tanár úrhoz utasítanám. — Uj könyvek. Mehner Vilmos kiadásában újabban megjelentek: A föld és népei czimű nagybecsű munka 39—42' füzetei, melyek Ázsia több nevezetes tartományát tárgyalják. — 2. A z orvosi ta ii á cs a d ó 14 — 15. füzete, (az iváudi keserű víztől kezdve a konyhaedéuyek tisz- táutartásáig), melyek számos gyakori betegséget ismertetnek s azoic gyógyítási módját adják elő. Mindkét vállalat füzeteinek ára 30—30 lcr. 3. A M a gy ar Szemle májusi füzete, mely rendkívül érdekes ismertetést közöl Arany irodalmi működéséről, figyelemreméltó czikket hoz a de~ mokracziáról Magyarországon, Beksics tollából ; egy rendkívül vonzó és érdekfeszitő elbeszélést Lilly cziin alatt, mely méltó társa a közelebb közölt s átaláuos feltűnést keltett Bella czimű elbeszélésnek. Továbbá a lyra legújabb termékeinek beható bírálatát táláljuk benne a szerkesztő : Bodnár Zsiginoud tollából ; — a bírálat főleg Vajda János közelebb megjelent költeményeit tárgyalja elfogulatlanul, gondos taA kedves szép háziasszony csupa kedv, csupa szellem, a ki közelébe jut, azt elbűvöli. Nem csoda hát, ha vendégek nélkül soha sincsenek. c A napokban én is lerándultam hozzá- i juk, az én kedves kis Elzámmal. Egy nagy társaságot találtunk már ott együtt. A jó- : kedv csakhamar tetőpontját érte el ; toasz- tirozott mindenki mindenkire. „Miklóska“ „Tinire“ „Tini“ Miklóskára a ki „v aktjába“ olyan toasztot mondott, hogy majdnem haragra vált a jó kedv; de a kedves házi asszony elejét vette a dolognakA mellette ülő tiszteletes urnák oda súgott valamit. Eire az elkezdett hegedülni oly szépen, oly szívhez szólón, hogy egyszerre táuczra kerekedett az egész tár - saság. Már reggeli két óra volt, midőn a vendégek eltávoztak; magukksl vive egy kedves este édes emlékeit. Mi nem akartunk szobánkba vonulni lefekvésre, mert reggeli hat órakor el kellett utaznunk. A szalonban maradtunk, s a pam- lagokra belyezkedénk el, egy kicsit álmodozni arról a kedves letűnt estéről. Nem sokára azt tapasztalom, hogy szempilláim erőszakosan becsukódnak, s Morpheus karjai erősen átölelnek. De az ő lágy karjaiból kis Elzám karjai ragadtak ki. — Hát már reggel van — kérdém álmosan. — Dehogy van, hisz alig feküdtünk le. De hallgasd csak szerenádot adnak. — Kinek ? — Nekünk. — Kicsodák ?
