Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 31. szám
Melléklet az „Esztergom és Vidéke“ 31. számához. tál is s úgy szárnyal tova ; a rágalom nem születhetik ártatlanok körében. Higgadt számítási!, irigy, sötét daemon i szellemek rögtönzik azt s hitelesítik azután a maguk tekintélyével. És a ki hallja igazságul veszi, — mert ilyen-olyan érdemes ember mondja s a kiről szól igazságtalanul bukik, mert ilyen-olyan érdemes ember mondta azt. * * * A könnyedén odavetett apró-cseprő hirecskéket könnyedén vesszük s nem tartjuk kútfős tekintélynek. De a hideg számítással szerkesztett roszakaratú rágalmat nagyon is gyarlók vagyunk elfogadni. Mert rendesen olyan koponyából pattan, mely valami tekintélyesebb agy- velőt tartalmaz. Mindig hidegen és komoly szavakkal van elmondva s erősen számit a hatásra. A ki veszi az megváltoztatja jő véleményét. Nem tudjuk mért, de neheztelő és hideg arczokkal találkozunk. S a mikor megtudjuk, akkor már mindenki tudja a rágalom igéit — s lehetetlen tisztázkodnunk. Mert a rágalom orv-fegyvere olyan sebeket üt, melyek nehezen hegednek. A társadalom büntető codexének mértékei gyakorta aránytalanok. Kisvárosban például becstelennek tartják a szerelem aegeste leányt. A szenteskedőket azonban, kiknek nem elég egy arcz, hanem még rá is festenek egyet — s nagy művészettel játszák az erényest, azokat ünnepük. Az ifjúság apró tévedéseit iszonyú szemöldökkel Ítélik el s a vének faj - talanságát a hogy csak lehet palástolhatják. A váltóhimisitót és dorbézolót, a kártyást és részeget megvetik, a rósz-' akaratú rágalmazót, az alattomos lé- lekgyil kost megtűrik. De hát melyik törvényszék szolgáltat tiszta igazságot, arányos büntetést ? Van egy törvényszék, a hol nem szürke fejű, zilált szakáiéi, és szigorú bajúszú, rövidlátáséi tapogatózó bírák szolgáltatnak törvényt, hanem a hol a szellem Ítél. Es ez a lelkiösmeret. Maszlagban nincsen illat, gonosz emberben nincsen lelkiismeret. De a kiben van, az állítsa szelleme itélőszéke elé a társadalom vádlottjait, de azokat is, a kik kisiklottak a vádak alól. A lélek egyik legjelesebb tehetsége az ítélet. ítéljen az őszinte lelkiismeret. Vádoljon irgalom és kegyelem nélkül. ítéljen el életre halálra. Bélyegezze meg a társadalom nyomoréi Tartuffeit, a kik az őszinteség és igazság álarcza alatt hintik az élet- vosztő konkolyt. Állítsa pelei)gérre azokat, kik minden visszavonás, egyenetlenség és elkeseredés terem tői, s kik a kor vagy az állás tekintélyével cselszövő és alattomos utakon meghomályositnak fényes múltat, megmérgeznek édes jelent, s tönkre tesznek szép jővőt. Ha van pokol, s oda útvesztő — görbe ösvények vezetnek, akkor a társadalom ezen tisztelt tekintélyei bizonyára oda érnek, mert már ez életben megkezdték az odavezető járást. cRouó cB>á H. Régi esztergomi szinlapok. Néhány igen becses adalékot szolgáltatunk egy-két régi szinlap közlésével a magyar színészet történetéhez Esztergomban. A régi jó világ örökre eltűnt jellem vonásával fognak találkozni olvasóink az érdekes szín lapokban, melyeket még helyesírás dolgában is egészen az eredetihez híven mutatunk be: I. KŐSZEGHY ALAJOS Úr Vendégjátéka. A’ K ó rhá z’ j a v á r a. Tisbe ............................Farkasné. R odolfo.......................Kőszeghyúr. Hornodéi.......................Berényi. R eginella.......................Csehné. Dafne............................Kisné, H armadik és Negyedik Nap: A FEJÉR ES FEKETE. Angelo Malipieri . . . Farkas, Catarina Bragadini . . Balogné. Tisbe.................................Farkasné. R odolfo.......................K ő s z e g h y ur. Ajtónálló.......................Cseh. Szerecsen.......................Földi. . . . . Karácsonyi . Zelényi. Két őr ^ ) . . . ._______________ A’ sínlődő emberiség’ ügyét ez alkalommal bátrak vagyunk minden rendű ’s rangú Hazafiak’ hő részvétébe ajánlani, ’s alázatos kérésünk mellett reményleni hogy ezen érdekes színmű, de leginkább a’ kitűzött czél, hajótörést nem szenve- dendnek. Bérlet Esztergám. Szünet. A’ MAOYAR KIRÁLYNÁL. Magyar Színészet. Csütörtökön Tavaszhó 9-kén 1840. Balog János’ igazgatása alatt: ANGELO, Padova’ Zsarnoka. Nevezetes Dráma 4 Szakaszban. Irta Hugo Vidor, fordította B. Eötvös József. A’bemeneteT áranemeslelküségre bizatik. Első hely 20 kr., Második 10 kr., Álló hely 6 kr. ezüstben. Személyzet: Első Nap : A’ KULCS. Angelo Malipieri, podesta. Farkas. Tisbe ...... Farkasné. Hornodéi.......................Berényi. R odolfo.......................Kőszeghy úr, A ®festő Gralcofa . , . Kis. Második Nap : A’ FESZÜLET. Angelo Malipieri . . . Farkas. Catarina Bragadini . . Balogné. Kezdete pontban 7 órakor. II. Hetényiné jutalomjátéka. Bérlet ESZTERGOM szünet. „Magyar Király“ czimii vendéglő teremében Ma Szombaton Januarius 22-én 1848. Hetényiné javára adatik: ROMEO és JULI A. Nevezetes történeti Dráma 5 felvonásban, irta Schakespeare, ford itta Gondol. Személyek: Escalus,fejedelem Veronában Hetényi. Gróf Capulet .... Horváth. Neje . . • . . . Ilorváthné. Julia, leányuk H. Laura. Dajka.............................Kissné. Tibald, Capulet rokona . Váry. Gróf Paris, Julia Mátkája Pesthy. Sámson, Capulet szolgája Völgyi. Gróf Montechi .... Gyarmatin. Neje.......................HETÉNYINÉ. R omeo, fiuk .... Ujfalussy. Mercutio, barátja H. Gyula. Benvelio, Montechi öccse H. Béla. Lőrincz, Remete . . . Lossovy. Boldizsár, Romeo legénye Künn. Gróf Paris legénye . . Ligeti. Polgárok. Katonák. Vendégek. Játékközben Norma czimü Nagy dalműből Nagy magánydalt éneklendenek H. Laura és H. Amália. Puritan czimü dalműből Nagy magány dalt éneklend H. LAURA. Beleront, neki vág a családi boldogságnak s mérgezett orv-nyilakkal támad. Gyöngéd nőt, ártatlan gyermeket, törődött aggastyánt egyaránt megtörtödet. És szemébe pök/o a társadalom annak, a ki rajta annyi méltatlan sebet üt ? Megátkozza-o annak nyelvét, hóimét nem a szív szava, hanem a gonoszság fekélyei szólnak .J Megengedi-e annak temetését azok közé, a kiket erkölcsileg meggyilkolt ? A társadalom elnézőbb az irgalomnál. Mint a csupa szív anya, könnyen megbocsát. De azért mégsem fásult. Előbb- utóbb kiközösíti köréből azokat a nyomorultakat, a kik méltó bünkődésüket határtalan jogtalanságnak hiresztelik. Megvetés, utálat és kerülés kegyelem ezeknek. Ha a nyomorult rágalmazók s aljas rosszakarók bűnével arányos bünhődést kellene keresnünk, akkor még Dante poklát is irgalomnak tartanók. * * * Szerencsétlen az a beteg, a ki ügyetlen orvos kezébe kerül és szerencsétlen az az ember, a ki roszakaratú tanácsra bízza elhatározását. Mind a kettő csak sírásója lesz. A ki nyilván meggyilkol valakit, azt halálra vagy emberöltőre szóló bilincsekre kárhoztatja a törvény. Az ügyetlen orvosokat senkise meri gyilkosoknak nevezni. A ki zsebmetsző vagy tolvaj, azt a paragraphusok börtönnel büntetik. A becsületrablókat senki se meri közönséges tolvajoknak nevezni. De azért van ám a társadalomnak is z "ddasztala s a zöldasztalon perosztó codexe. S hogy törvényei nem oly szigornak az onnét van, mert törvényho zói között még nagyon sok ügyetlen orvos s még több becsületrabló kon- tárkodik. * * * A kisvárosi pletyka által forgalomba hozott apró-cseprő pikáns hirecskék s hunezutka satyrák míg a humor zo- mánczában jelennek meg, nem okoznak kárt, sőt megelevenítik a társadalmat. Mihelyt azonban az epeszinű rágalommal vannak megmérgezve, veszedelmesekké válnak. Tegyünk tehát különbséget a kettő között. Vegyük az ártatlan csevegést mindennapi tárczának, de a rágalmat undok revolver-journálnak. A pletyka megterem kis lányok álA kis árva nem tudta rögtön felfogni hogy mi történt vtle. Kóródy újra, meg újra csőkolá, Ígért neki szép ruhát, ját kot, mindent, mindent. A kis Laczi sitt örömében, s hízelegve moudá;-- Ugy-e azt a szép piros tojást is megvesszük, a mit én ma oly sokáig néztem ? — Meg édes fiam, s el tesszük örök emlékre, hisz az vezérelt hozzád . . . Boldogan hagyá el a piszkos szobáit a kis Laczi ; egyre mondogatva: — Oh istenem, hát már most nekem is lesz olyan szép piros tojásom!.. * * * Azóta évek múltak sa kis vézna gyermekből erős, szép itju vált. Atyjának ő a boldogsága mindene. Husvét előtt minden évben, midőn a piros tojások már ki vannak téve, Kóródy fiával sokat sétál a ezukrászdák előtt, s ha egy szegény gyermeket látnak, a ki sóvá- rau nézi a felhalmozott húsvéti tojásokat, ilyenkor megajándékozzák őket. Kóródy életében ezek a legszomorúbb napok. Ilyenkor élénken eszébe jut, hogy volt idő, midőn az a kedves fia is, rongyosan s besett szemekkel nézte a piros tojásokat. Bártfay Róza. Nyíljatok ki.*) Nyíljatok ki, Nyíljatok ki, Szép virágok nyíljatok! Lebke szellő, Esti harmat, Napsugár lesz rajtatok. Nyíljatok ki, Nyíljatok ki, Nincsen többé fergeteg — Messze tájon, Más hazába Álmodozva szendereg. Nyíljatok ki, Nyíljatok ki, Nincsen többé hólepel, Zöld mezőbe, Zöld vetés közt, Yig pacsirta énekel... Jég palástját Félre vetve Lágyan csobban a patak, Partjain a Kikeletnek Tündérei dallauak. Nyíljatok ki, Nyíljatok ki, Zeniül már a lomb, liget; Mindenünnen A tavasznak *) Mtatváu.v a szerző sajtó ahí adott költeményeiből. Tündér képe iuteget. Miudeuiitt Az életárja, Minden újra hisz, remél, Szeretetni 1 Szerelemről Suttog a lomb, a levél. Nyíljatok ki, Nyíljatok ki, Szép virágok nyíljatok! Lebke szellő, Esti harmat, Napsugár lesz rajtatok. Nyíljatok ki, Hadd fonjalak Koszorúba titeket: Hadd viruljon Jó anyámnak Sírján is a kikelet! Lévai Sándor. A kis Rózsa. Árva maradt Rózsa, a kedves kis Rózsa Nincs a földön, a ki gondoskodjék róla. Nincs, ki fésiilgesse, tartsa, öltöztesse: Éhes is, rongyos is, hervad lelke teste. Utczasarkon koldul ... jaj de ott elülhet Mert az emberekben nincsen köuyörület. Nincs, a ki megszánja, lányának fogadja S jól gondját viselje, mint az édes anyja. Egy-epy krajezárkát is néha-néha kap csak, Hej pedig sok pénze vau a nagy uraknak! Éhezik, didereg, szegény szerencsétlen, Fekete búbánat kőuy ragyog szemében. S keserűen sóhajtgat: Édes jó anyácskám! Oh miért hagytál itt, mért nincs gondod [én rám ? ! Küldj valamit, kérlek, a szegény Rózsának, Ha te nem szánsz engem, mások úgyse szánnak. Küldj meleg ruhácskát, mert hideg vau [télen, Egy kis kenyeret is, mert meghalok éhen.“ Odafenn az égben látja ezt és hallja Szerető szüléje : áldott édes anyja. S könyörög az urnák: Öli jóságos isten! Tiszta, szent örömem kőzetedbe’ sincsen. Akkor lesz csak teljes az én boldogságom Ha Rózsát is itt az angyalok közt látom. Egy szép szárnyas angyalt küldj le érte [kérlek, Hozasd fel hadd legyen lakósa az égnek!“ Megsajnálta isten... És repült egy angyal Csillogó, ragyogó, csattogó szárnyakkal. Szegény Rózsa előtt termett nemsokára, Éhhalállal s fagygyal küzdött a kis árva. „Rózsa,jer, örvendezz ! szólt hozzá az angyal ; Engem anyád küldött... elviszlek magammal.“
