Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 97. szám
vitel bére in. enni zenként 8—lOkrni volna leszállítható s ez által a kőszén ára 30—32 krral mérsékelhető, s emelőtt még tetemesen jobb minőségű kőszén volna szállítható. Mely jelentékeny előnyök ezen terméknek nem csupán Budapesten hanem a tüzelőfában szegény aldunai és tiszai vidékek — valamint Komárom, Győr, Mosony és Sopron megyék különösen pedig Bécs-felé nagy kelendőséget szereznének. Ezen vidék második főtermékét képezi a vörös, fehér és szürke márvány, mely a tervezett vasút mentén a Bóczkő-Eménkes, Pisil icze és Gerecse hegyeken hatalmas sziklákat képez és számos kiinerithetlen bányákban fejtetik. Ezen márványtelepek rétegeinek szabályossága kitűnő, szövege tömött és szilárd, minélfogva azokból a legszebb táblák és tömegek tetszés szerinti vastagságban nyerhetők és különféle építési és ipari czélokra használhatók. Ezen márvány telepek ipari és forgalmi jelentőségét különösen emeli, azon körülmény, — hogy az egész osztrák-magyar monarchiában nem létezik hasonló márvány telep, mely Budapest és Bécs fővárosokhoz annyira közel — a vasúti közlekedéshez oly hozzá lérhető és az anyag kitűnőségében és gazdagságában véle összehasonlítható volna. A gerecsi márványbánya máris egy 2’2 mértfölduyi vasút által van a Duna parttal összekötve, mely azonban a viziszállitás alkalmatlan volta miatt nagy részt használatlanul hever. A budapest-győri vasút kiépítése által ezen bánya lermékei rendkívüli elterjedést és a termelésben nagy kifejlődést nyernének, mely által nem csupán a tervezett vaspálya, de a véle összekapcsolt más pályák is tömeges szállítmányokkal láttatnának el. Nem csekélyebb jelentőségű termékeket képeznek vidékünkön a Dachstein-mésztelepek, melyek Tinnye, Esztergom, Dorogh, Csolnok, Tokod, Nyerges-Újfalu és különösön Bajóth és Lábatlan községek területén hatalmas rétegeket képeznek és a legjobb minőségű kövér- meszet szolgáltatják, mely Budapestre és az aklunai vidékekre nagy mennyiségben szállitta tik. Ezen mészkő kapcsolatban az azt fedő kőszéntelepekkel, melyeknek moizsaléka a mészégető 1 shez alkalmas és fölöttébb olcsó tüzelő anyagot szolgáltatja hivatva, van a tervezett vasút által nem csak a két birodalmi fővárost hanem az alföld nagyreszét friss égetett mészszel ellátni. Hasonló ipari jelentőséggel birnak a kréta képlethez tartozó és gazdag telepekben feltárt lábatlani -— és a közép harmadkori képződményekhez tartozó esztergomi nyergesig falusi és bajúthi cement márga lerakodások, melyek Lábatlanon és Nyerges-Újfalun több gyárban kitűnő vízhatlan mészszé és portland cementté dolgoztatnak fel. Mely iparág az egész vidéken nagy kifejlési képességgel bir. Az épület és faragó kövek között, melyek ezen vidéken mindenütt előfordulnak, különösen kiemelendők az esztergomi Strázsa hegyen, valamint Bajóthon, Nyerges-Újfalun és Lábatlanon előforduló mész és kovakötszerű nummulit homokkő, továbbá a Zsámbéktól egész Almásig mindenütt található nummulit és durvamészkő, melyek úgy föl — valamint vízi építményekre kitűnő anyagot szolgáltat nak és a tervezett vaspálya által nagy elterjedést nyernének. Különös említést érdemelnek még az Esztergom területén nagy tömegekben előforduló trachyt kőzetek, melyek járda köveknek és ut- cza burkolatnak fölöttébb alkalmasak, továbbá i a könnyen faragható s nagy koczkaköveket szolgáltató tracliyttuffok, melyek az esztergomi Basilika valamint az ősrégi budai Mátyás templom épület anyagának nagyrészét szolgáltatták. A trackytokbau előforduló vas kéneg, valamint kén és kaolin telérek pedig csupán az ipar nagyobb fejlődésére várnak, hogy jövedelmező kereset forrásokká és élénk áruforgalom tárgyaivá váljanak. A vidék ipartermékei között a téglagyártmányok különösen kiemelendők, melyekhez a tervezett vasút egész vonalán a legjobb anyag a kíséreli, Cyrona és Congeria tályog nagy területekben fordul elő. Ezekből a nyerges-ujfa- lusi két nagy kör keinenczében évenként 20 — 25 millió tégla égettetik és nagyrészt Budapestre szállittatik. A gazdasági termékek első sorban épület és tüzelő fából, állanak, melyekből a tervezett vasút által átszelt területnek mintegy 10 négy- szöginértföldnyi erdő talaja évenként mintegy 10,000 ölet szolgáltat. Továbbá nevezetes terméket képez a bor, mely ezen vidéknek közel 1 négyszögmértföldnyi kiterjedésű szőlő hegyein évenként 250.000 hectoliter termést ad, úgyszintén jelentékeny kiviteli szállítmányokat képeznek. _______________________________ A tervezett vasút kiépítése által a pára kányi vidéki és garamvölgyi élénk gabona forgalom egészen az esztergomi piaczra volnk átvonható, mely eddigelé kizárólag az osztrá- államvaspálya társulat nánai és dunagőzhajó- zási társulat párkányi állomásainak szolgált előnyére. Különös figyelmet érdemel még a tervezett pálya vonalában eső Esztergom kir. város, mely a vele összeépült Szt.-Tamás, Szt.Györgymező és Víziváros községekkel együtt a számos idegeneken kívül 15000 lakost számlál, székhelye a bibornok herczeg Prim ásnak és főkáptalannak, továbbá a megyei törvényhatóságnak, adóhivatalnak és egy hadkiegészítő tartalék ezredparancsnokságnak, bír két virágzó pénzintézettel, papnöveldével, főg.ymnasiummal, alreáltanodával, tanitóképezdével és számos népiskolával és nevelőintézettel valamint egyéb közművelődési intézményekkel. Ezek által valamint kereskedelme és ipara által a város élénk személy és áru forgalmat tart fenn az ország fővárosával és saját környékével, mit eléggé bizonyít azon körülmény, hogy csupán a íhi- na-gőzhajózási társulat itteni állomásán alig 8 hónapi idő alatt 80.000 személy és 120.000 mét. mázsa áru forgalmat mutat fel mig a Budapest, Esztergom és Ujszőny közötti áru forgalom tengelyen a 450,000 mét. mázsát meghaladja, mely forgalom a tervezett vaspálya kiépítése által jelentékenyen emelkednék. Esztergom városnak különösen kedvező fekvése az által, hogy egész hosszában egy j hajózható és meleg források által táplált , 2400 méter hosszú és 70—80 méter széles Dunaág által van szegélyezve — mely a búzával megrakott aldunai hajók számára kiválókig alkalmas téli kikötőül kínálkozik, -- az egész Duna mentén legalkalmasabb arra, hogy az alsó magyarországi gabnakereskedés- nek lerakodó állomás helyét képezze. Minden természeti és forgalmi viszonyok túlnyomó indokokat képeznek arra, hogy a tervezett vasútnak fővonala Esztergom felé vezettessék. Ezen viszonyokat a mélyen tisztelt képviselő ház is kellőleg méltányolta, midőn 1871 évi martins hó 2-án 3190. sz. a. kelt határozatában kimondotta, hogy a fővárost Ujszőny- I nyel közvetlenül összekötő vaspálya vonal kiépítése kiviteli forgalmunk érdekében mulhat- lanul szükséges — ezen határozatának indoUgy volt megírva a sors könyvében, bog}’ Helén szerelme csak nyári rózsa lesz, melynek élete szép ugyan — ám rövid. Több mint négy hónapig nem láthatták egymást s hogy mi történt ez idő alatt, azt megmondják Jenőnek hozzám irt sorai: „Egyetlen barátom ! Hos.-z.is távollétem után, holnap végre megérkezem. Mint gazdag hagytalak el — s mint szegény térek vissza. Atyám csődbe jutott . . , tönkrementünk. Nem maradt semmim, csak két ép kezem. De azért nem csüggedek. — Küzdni . . . dolgozni fogok, ő érette és ami még megmaradt, szerelmemért. — Bár utolsó levelemre választ nem adott, és ez nyugtalanít ugyau, de azért kételkedni nem tudok. — Lehetetlen hogy feledett volna az, ki úgy szeretett. A viszontlátásig tehát, isten veled!" Másnap az indóházhoz siettem s Jenő csakugyan megérkezett. Halványabb volt mint rendesen s tekintete nyugtalan, komor. Kezet fogtunk. 0 kérdőleg szemeimbe nézett és arczom nem tudta eltakarni a a valót. — — — — — — — Szegény barátom ! vigasztalódjál! — Oh jaj ! Tehát sejtelmem nem csalt ? ? sóhajtott fájdalmasan ...sa könny szemébe gyűlt . . . aztán néma lett s mereven nézve maga elé : hallgatott. Jenő, nem érdemli meg,hogy megsirasd! folytatám vigasztaló hangon. — Ember felelj, kiáltott vad szenvedéllyel, ha bííne oly iszonyú, büntetése esküszöm méltó leend! — 0 mást szeret ! — — Nevét ? . . nevét ha mondom !... Oh, bár lenne száz neve hogy mindegyiket külön ölhetném meg. — A sétányon még ma láthatod őt, amint karjára fűzi Helént, ki boldog, oh mert hisz a csábitó gazdag mig te már szegény de becsületes vagy. — Számolj reám, segéded leszek. Ezzel elváltunk. — Jenő sietett a megjelölt hely felé. — Múlandó minden, mormogták ajkai, csak büntetésem, boszum leend végtelen, örök ! Messziről vidám csevegés hallatszott. Jenő mintha gyökeret vertek volna lábai s mint szobor dermedten megállt. — Ah ez ő! Helénuek hangja volt! . . És nem csalatkozott. Egy nagyobb társaság tért haza felé. . . legelői jött Helén és a gazdag ifjú A . . . . néhány perez s ép mellette haladtak el. Tekinteteik találkoztak . . . megrendült a leány, de ez csak pillanatnyi volt és mintha nem is ösmerné az alakot, haladt tovább. Jenő türelme elérte a véghatárt, — Megállj ! dörögték ajkai. — Uram ! ön szemtelen, válaszolt kihívó — , hangon az ifjú A . . . . vagy pedig ittas és mindkettő egyaránt, s igy két okból takarodjék odább. De Jenő nem érzette már a sértő szavakat, a féltékenység vakká, süketté tette ! Megragadta Helén kezét s csak e néhány szót volt képes mondani. — Ismerj meg tehát ! Kégi kedvesed előtted áll ! — Ön őrült, nem ismerem ! — ...................... — Őrült ?... én ! ? és Helén mondhatja Jenőnek ezt ? Oh iszonyú !... Őrült vagyok ? . . Oh igen !... Érzem hogy agyam szétmegy . . . felbomlik az agyvelő . . . — Ez úr itt jegyesem, folytató fagyasztó gunynyal Helén, ismétlem nem ismerem. Karját kedves A . . . ., menjünk! — Jegyese !... — Oh légy hát megátkozott ! — — s vadul, öntudatlanul fölkaczagott. Egy rendőr sietett oda s az életlenül összerogyott Jenőt a kórházba szállították. Hasztalan volt minden segély — elméje örökre elhagyta őt. * * * Másnap a hírlapok felve voltak a történtekkel. — Siettem fölkeresni őt, alig ismertem reá. Nagyon megváltozott. Oly ifjú még s fürtéi közt megcsillant már a dér, szeme, mint kiégett vulkán, oly fénytelen, sötét. — Tartása mely azelőtt oly délezeg, büszke vala, . . . roskatag merev. Szép homloka, mely egykor oly sok elmeélt tüntetett elő . . . már redős és kifejezése mogorva, vad. Halvány ajka, nem rég még mint eper, oly üde, most színtelen, fehér. 1 Alig múlt 22 éves és oly szánandóan agg. — Beteg nagyon beteg szegény! —mondják részvéttel az emberek. — Oh nem ! Dehogy — ne féljenek . . . nézzenek meg csak jól. . . hisz újdonság ez is : Egy fiatal öreg . . . Oh mennyi guuynyal mondta ezt ... s mily iszonyú hallgatni, midőn elmondja ki volt . . . mivé lett! S néha, ha barátai, kikben múltja emlékét látja megjelennek nála, felcsillan olykor a tiszta tűz és a fájdalom mely őrültté tette az elmét, elhagyja akkor egy perezre őt s ő beszél , . . regél . . elmondja életét, szerelmét . . . fáj dalmit és baját. De ha befejezte a regét, mintha villám sújtaná megrendül s ismét a rég!, a beteg elme ő. . . . Sir, zokog keservesen s igy könnyezve nézik őt. Aztán megtörüli fájdalmas szemét és megy szótlan, némán, mereven és ijesztőn tovább .... odább !... . Alig egy évvel ez esemény után az ifjú gazdag A . . . . megszüntette látogatását. Helént cserben hagyta az — kiért elhagyta Jenőt. Anyának érezte magát és e szégyent túl nem érlieté. Egy kétségbeesett pillanatban volt még any- nyi ereje, hogy önmaga vegye el jutalmát: — ö n- gyilkos lett. Szabó Gyula