Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 97. szám

tolásában különösen hangsúlyozta azt, hogy a kiépítendő vasút által a főváros olcsó és elegendő kőszénnel láttassák el.

Hogy a vasú tinik a kőszénbányászatnak mily hatalmas lendületet adnak, annak kimutatása végett elég leend a csehországi kőszén bányák virágzó állapotára reá mutatnunk, melyeknek évi termelése a vasutak kiépítése következtében 12 évi idő alatt 31|2 millió mázsával 43 millió mázsára emelkedett. Hazánkban a kó'széntermelós eddigi lassú emelkedésének oka a kőszén telepek nagyrészének a fővárostól és az iparos vidékektől való na- ; gyobb távolságában és főleg abban rejlik, hogy a főváros közvetlen közelében fekvő páratlan gazdagságú Esztergom vidéki kőszéntelepek eddigelé Budapest és Bécs felé nem bírnak vasúti összeköttetéssel. Ennek tulajdonítandó azon lesújtó tapasztalati tény, hogy a Porosz-Cseh- és Steyerországból hazánkba beszállított kőszén közgazdászatunk mérhetlen kárára csaknem egyharmadát teszi ki a hazai termelésnek, továbbá, hogy s déli a nyugoti és a Győr-Ebenfurti vasutak magyarországi vonalaikon legtöbbnyire külföldi kőszenet fogyasztanak és hogy a külföldi kőszén nemcsak a fővárosban, hanem még megyénk dunántúli vidékén is sikerrel versenyez árakban a mi vidékünk kőszén termékeivel.

Ezen bajokon a Biától a kőszéntelepekig tervezett szárny vasút által csak csekély mértékben lenne segítve — mert ezen szárny vasút által csupán Budapest felé könnyittetnék meg a közlekedés, ellenben Bécs felé, hol a kőszénre nézve még nagyobb forgalomra lehetne számítani, a fővonalnak a Bia-bicskei irányban való vezetése által a kivitel útja belát- latlan időkre egészen elzáratnék s az országnak egyik legiparosabb vidéke megmérhetlen becsi! természeti kincseivel örökös pangásra lenne kárhoztatva : mert Biáról Esztergomba tervezett szárnyvonalon a közlekedés Bécs felé legkevesebb 50 kilométerrel hosszabbá válnék, melynek költségeit sem szállítási kedvezményekkel kiegyenlíteni nem lehetne, sem a termelés azokat elviselni nem volna képes.

Hazánkban hol az ipar még csiráiban szunnyad, egy vidék iparának felvirágzása nem lehet közönyös a magas kormány és törvény- hozásra nézve, kivált egy oly vidéké, mely az eddigi mostoha viszonyok között is önerejéből figyelemre méltó ipart hozott létre. Ily vidéknek a főközlekedési vonalakba való bevonását az országnak legfőbb érdeke követeli. Nem lehet továbbá közönyös a magas kormányra és a törvényhozásra nézve Esztergom kir. városnak sorsa sem, mely város daczára kedvező természeti fekvésének polgári tevékenységének és vállalkozási szellemének, a közvetlen vasúti összeköttetés hiánya miatt az utolsó évtized alatt, rohamos hanyatlásnak indult. Ezen városnak a közügyek és kivált a közművelődés iránt mindenkor tanúsított áldozatkészsége megérdemli, hogy az a közös haza érdekében is az anyagi megsemmisüléstől megmentessék.

Összehasonlítva vidékünk termelési és forgalmi viszonyait Bia és Bicske vidékének viszonyaival úgy véljük, hogy nem lehet nehéz annak eldöntése, hogy a tervezett vasút fővonala Esztergom felé vezettessék. Mert mig a nem nagy népességű bia-bicskei vidék termelése ipartelepek nem létében kizárólag a gazdasági termékekre, áru forgalma pedig csupán élelmi czikkekre szorítkozik, melyek azon pályavonalnak alig egynegyedévi forgalmat biztosítanak s az üzleti költségeket sem födöznék, addig az Esztergom irányában vezetendő fővonal mindennemű tömeges szállítmányokban mind Budapest, mind Bécs felé minden évszakban bővelkednék és a véle összekötendő pályák forgalmát is jelentékenyen emelné s ezáltal azok állami kamatbiztositékának terhét csökkentené.

A mi pedig a területi viszonyokat s az azoknak megfelelő építési költségek nagyságát illeti, úgy vagyunk meggyőződve, hogy e részben a különbség nem lehet oly jelentékeny, hogy az a tervezett vasútnak Esztergom felé vezetését komolyan gátolhatná ; mert azon

mintegy 14 kilométernyi pályavonal szállítási költségtöbblete a mennyivel az Esztergom felé vezetendő fővonal a bia-bicskei irányú vonalnál hosszabb lenne, bőven kiegyenlittetnék az az esztergomi irányú vonalnak nagyobb területi egyenletessége s az üzleti költségekben ez által elérhető megtakarítás által, — de kiegyenlittetnék főleg ezen pályának dús jövedelmezősége által, mig a bia-kicskei irányú vonal a Székes-Fehérvár—Ujszőnyi vonallal versenyezve azzal együtt a szűkölködő vasutak számát szaporítaná s annak állami kamatpótlékát nevelné.

Végül bátorkodunk a nagy méltóságú m. kir. ministeriumnak magas figyelmét azon körülményre irányozni, hogy a bia bicskei és tatai érdekeltség által már 1871. évben kísérletek tétettek a tervezett pálya vonalának, azon vidékre való terelése iránt, mely kísérletek azonban úgy a fővárosi közvéleménynek élénk ellenzésével találkozván a nagy méltóságú in. kir. minisztériumnak hazafias részre- hajlatlanságán és mély bölcseségén hajótörést szenvedtek.

A tatai vidéknek érdekeit egyéb iránt az esztergomi irányban vezetendő fővonal által is méltányos kielégítést nyerhetnek.

A nagyméltóságú in. kir. minisztériumnak részrehajlatlan igazságszeretetébe és mély belátásába helyezett őszinte bizalommal esedezünk ezeknél fogva a nagyméltóságú minisztérium előtt, miszerint a Budapestről Győrbe vezetendő vasút fővonalának Esztergom felé vezetését elhatározni méltoztassék.

Mély tisztelettel lévén: Nagyméltóságodnak

Esztergomban 1880. évi november hó 25. alázatos szolgái

Esztergom szabad királyi város közönsége.

Hírek.

— Küldöttségünk a buda-győri vasút fővonalának Esztergom felé vezetését kérelmezve, kedden tisztelgett a kormánynál. A küldöttség tagjai voltak: Pal ko vies Károly polgármester, Marosi József, Beszédes Sándor és Kováts Albert városi képviselők. A kormány tagjaihoz Pór Antal országgyűlési képviselőnk1, vezette a küldöttséget, melyhez még András sy Gyula megyénkbeli országgyűlési képviselő is csatlakozott. A küldöttség mindenekelőtt Tisza Kálmán miniszterelnöknél tisztelgett az általunk ma közlött memorandum átadásával. A miniszter- elnök megígérte, hogy a kérdést szakértőkkel ta- nulmányoztatni fogja s ha a kérelmezett vouai előnyösnek mutatkoznék, sürgetni fogja mielőbbi keresztülvitelét. Innen Ordódy Pál közlekedési miniszterhez indultak ki ismeretes előzékenységével vette át a memorandumot s megígérte tőle telhető pártfogását. Végül délután három órakor még gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter előtt jelentek meg. Itt is átnyújtották a memorandum egy^ példányát s innen is szép kilátásokkal távoztak el. Midőn a küldöttségnek hálás köszönettel adózunk odaadó fáradozásáért, nem mulaszthatjuk el abbeli óhajtásunknak is kifejezést adui : vajha az életkérdéses ügy az ő vágyaik s a mi érdekeink szerint dőlne el.

— Mai vezérközleményünk élénk vasúti mozgalmunknak gyümölcse. A nem régiben tartott gyülekezet a memorandum megírásával, mint tudjuk Burány János urat bízta meg. Az ő tollából ered tehát az az emlékirat, melyet kormányunkhoz már beterjesztettek. A memorandumban nincsenek ékes | passusok. Itt érvek következnek egymásután, mel \ ele előnyös természeti adományainkat s vidékünk gazdagságát világos adatokkal emelik ki. Azt hiszszük, hogy a figyelemre méltó memorandum eredmény- nyel fog járni.

_ Dr. Schwarzel Sáudor műegyetemi tanár,

a múlt héten megjelent nagyszabású röpirat érdemes szerzője kijelentette a Budapesten járt bizottságnak, hogy személyesen is hajlandó a miniszter elé járulni s szülővárosa vasútja érdekében szavát fölemelni. Hálás elismeréssel tartozunk a derék férfiúnak.

— Dr. Schwarzel Sáudor műegyetemi tanár munkáját : „A Vasutak valószínű bevételéinek előzetes meghatározásáról különös tekintettel a Bu- dapest-győri és zimonyi vonalakra “ a fővárosi mérnökegyesület titkársága következő levél kíséretében küldte be szeikesztőségünkbe : E sorokkal eg.yidő- ben megküldöm Schwarzel Sándor egyesületi titkárunk tegnap tartott értekezését nyomtatásban. — Azt hiszem hogy tele. Szerkesztő ur s szülővárosunk közönsége is örömmel fogja üdvözölni hű fiának e Kiolvasását, mert az Esztergomra, nézve életkérdéssé vált buda-győri vasút mellett szólal fel.

Meglehetünk győződve, hogy a kormánynak ösztönéül fog szolgálni a tudományos szalcavatott- sággal bizenyitgató és argumentáló fejtegetés arra, hogy a vonal kiépítését siettesse, meglővén immár győzve unnak jövedelmezősége felől. Midőn a. t. Szerkesztő ur iránt való tiszteletemet kifejezem, maradok kész hive, Budapest. 1880 nov. 2G. Révész Sándor e. i. II. titkár.

— A buda-györi vasútról czimtí vezérczik- künk, melyet már előre jeleztünk, jövő vasárnap fog megjelenni.

— A buda-györi vasút kiépítése iránt az országgyűlési képviselők között is élénk mozgalom indult meg. Kedden este ugyanis Rakóvszky István ráczkevei országgyűlési képviselő lakásán értekezletet tudottak, melyen Perczel László tatai követ mint megbízott elnök jelentést tett eddigi eljárásáról. A szép számmal látogatott élénk értekezlet hosszasabban tanácskozott az eddig e téren történtekről s a legközelebbi teendőkre nézve abban állapodott mog, hogy a fővárosban lévő érdeklődő országgyűlési képviselők a pénzügyi s közlekedési minisztereket s illetőleg a kormányt küldöttségeié g mielőbb felkérik, hogy az országos fontosságú pálya létesítése iránt mentői gyorsabban határozzon.

— Főszékesegyházunk műkincseiről megjelent s a Dankó József praelatus által szövegezett her- czegprimási diszművet az országos régészeti és embertani társulat keddi gyűlésén mutatta be. Dr. Pulszky Károly jeles műtörténészünk. A fényes kiállítású diszmű méltó elismerésben részesült.

— Csődbe került. Rautmann Frigyes az ismert fővárosi kiadó, kinek kiadványai országszerte közkézen forognak, kedden csődöt mondott. A hir mindenütt feltűnést okozott. Rautmau Frigyes nagyszabású colportage-üzletet honosított meg nálunk s kiadványai óriási kelendőségnek örvendtek. Két nagy vállalatával azonban már ki nom bírta. A legelső magyar iliustrált lap, az Ország-Világ hihetetlen kiadásokat igényelt. Csupán a képek megszerzése ötezer forintba került havonkint. A lap meglehetősen el volt terjedve, de a közönség pártolása mégsem volt kellő arányban az áldozatokkal. A Magyar Lexicouou sokat vesztett, mert mig csak száz ötven füzetre volt tervezve, addig úgy indult meg, hogy négyszáz füzeten felül Ígérkezett s igy a közönség visszavonult pártolásától. Bukását, mely nálunk is bőven elterjedt vállalatai által közelebbről érdekel, sajnálattal veszszük tudomásul.

— Jó tettedért jót nevárj. V. J. nevű szobafestő legény, mesterségét abbanhagyva, napszámosként az ó-szőnyi kotrási munkálatnál dolgozott. — Munka közben a Dunába esett és bizonyára ott leli halálát, ha a kotrógép gépésze segélyére nem siet és ki nem menti őt. A jószivű életmentő megszánva a szerencsétlent, saját szobájába vitte és ápolta ; ki- mindezen jótéteményeket azzal fizette vissza, hogy a gépész távollétében annak ezüst zsebóráját Ián- czostul együtt ellopva megszökött. Rendőrségünknek ugyan sikerült kézrekeriteui a hálátlan gazficz- kót, de az óra még nem került elő.

— Betörés. Kubovics Ignácz földművelő gazda présházának falát múlt vasárnap éjjel kiásták és a présházban található körülbelül tizenöt — zsák gabo iát eltolvajolták.

— Több oldalról vettük már a felszóllitást, hogy lapunk olvasni vágyó földmivelőinknek nincsen hozzáférhetővé téve. Kiadóhivatalunk intézkedett, hogy a duroghi-uton fekvő Eisler-féle kereskedésben lapunk egyes számai csakis földmivelő- iuk által számonként 4 krajezárért megszerezhetők legyenek. Ide utaljuk tehát mindazokat, kik e kérdésben többszörösen megkerestek.

— Jótékonyság. A következő sorokat veszszük: Vasárnap november 28-án osztotta szét, az esztergomi izr. népiskola segélyző egylet, a szegényebb sorsú iskolás gyermekek közt, azon ruhadarabokat, melyek megszerzésére a most még szegény egylet egész évi jövedelmét ajánlotta fel. Ezen kiosztás, hogy a gyermekek örömét nagyobbitsa, kis ünnepéllyel kapcsoltatott össze. Et. Dr. Weis Ign. rabbi ur tartott fellengző magyar nyelven, az egy- begyiilt vendégséghez, lelkes beszédet, melyben az egyletnek nemes törekvéséért köszönetét mond. — Kilencz férfi — és 4 leány gyermek öltöztetett fel a téli idényre. Ez alkalommal a Zwillinger család jótékonysága is juttatott a szegény iskolás gyermekek számára 5 leány téli kendőt. 5 pár téli harisnyát, 8 téli nyakkendőt. A kiosztás után két tanuló tartott szónoklatot, melyben az egylet iránti hálájuknak adtak meleg szavakban kifejezést. Dr. Simonyi e. titkár.

— A hadmentességi adóval hátrálékbau lévők tartózkodási helyükről mindaddig el nem távozhatnak, mig tartozásuknak eleget nem tesznek.

— Sajtó hiba. Múltkori nyiltterünkbe az esztergomi takarékpénztárt illető tudósításba lényeges sajtóhiba csúszott be, — a mennyiben „az egy évi időközben belől visszavett betétek után 5 '|2°l0“ helyett 4V2nl() olvasandó. Különben figyelmeztetjük olvasóinkat az újólag közölt nyilfctérre. A kiadó lii- vatal.________________________________________

Felelős szerkesztő : Korösy László.