Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 97. szám
Esztergom, II.évfolyam. 97. szám. Vasárnap 1880. deczember 2 án es VIDÉKI Városi és megyei érdekeink közlönye. Elöfizetési-ár : egész évre ............................................6 frfr. — 1er. f él évre..................................................3 „ — „ évnegyedre............................................1 „ 50 „ E gyes szám: 8 kr. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren iutézendők. Megjelenik : hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Nyilttér petit soronként 30 kr. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltetnek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesz tőséghez, J_,ŐRINCZ-UTCZA 30. SZÁM ALATT, iutézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Memorandum vasutunk érdekében. Tudomást nyertünk arról, liogy a nagy- méltóságú m. kir. ministerium a budapest- győri vasútvonal kiépítését, mely legsürgősebb közlekedési feladataink közé tartozik,czélba venni s ezen pálya irányának megállapítása végett, annak tanulmányozását elhatározni mél- tóztatott. Egyszersmind arról is értesülünk, liogy Bia, Bicske és Tata vidékének nagy birtokosad és érdekeltsége részéről nagymérvű erőfeszítések tétetnek a végből, liogy a tervezett vasút a most említett vidéken át vezettessék s azzal Esztergom vidéke csupán egy szárnyvonal által hozassák kapcsolatba. Ezen törekvések elutasi tliatlan kötelességünkké teszik, liogy részletesen megismertessük azon helyi viszonyokat és elősoroljuk azon főbb indokokat, melyek ezen vaspálya vonalnak Esztergom felé leendő vezetését sürgősen igénylik és kimutassuk azon rendkívüli előnyöket, melyek abból közgazdászatunkra báromolni fognak. Esztergom és vidéke ugyanis egyike a különféle természeti kincsekkel legáldottabb vidékeknek az országban, melynek termékei kivétel nélkül a mindennapi élet és az ipar nélkülözhetlen kellékeit képezik és kedvező fekvésüknél és jeles minőségüknél fogva hivatva vannak arra, hogy több virágzó iparágnak állandó alapjai legyenek és a tervezett „isEtmaou és yideei" tíiciájí, A nőkről. (Anakreon.) Izmos szarvat az ökörnek A bölcs természet ada, Könnyű láb jutott a nyúlnak, A lónak meg gyors pata. Erős fog az oroszlánnak, A balnak az uszószárny, Könnyed tollak a madárnak A férfinak tudomány. A nőkről megfeledkezett? Osztályrészül mit adott ? Kopja, sisak s fegyer helyett! Isteni szép alkatot. Csoda-e hát ha a szépség Folyton győzelmet arat S vele szemközt, lia kudarezot Vall a férfi akarat? (Görögből.) Füredi F. Ferencz. vasútnak állandó és gyorsan szaporodó szállítási anyagot szolgáltassanak. Ezen termékek között első helyet foglalja el, mely a m. kir. földtani intézet adatai szerint a tervezett vasút hosszában mintegy 12 négyszög mértföldnyi területen fordul elő, mely területnek minden négyszögmértföldje átlag 4,500 millió méter mázsa kőszenet tartalmaz. Ezen kőszén a harmadkori képződményekhez tartozik, melyeknek alsó és középső képleteiben az két emeletben van kifejlődve és kibúvások valamint kutatási munkálatok által több ponton nevezetesen Esztergom kir. vá ros és Kesztölcz, Bajóth, Nagysáp, Bajna, Dágh, Lábatlan és Gyermclz községek területein feltárva; továbbá Dorogh, Tokod, Csolnok, Sárisáp, Mogyorón, Szarkás és Nyerges-Újfalu községek határaiban számos bányákban művelés alatt áll. Az alsó harmadköri kőszénrétegek vastagsága 2—11 méter között — a közép harmadkoriaké pedig 1—2 méter között váltakozik. Minthogy azonban az eddigi feltárások még kivétel nélkül a kőszén kibúvások közelében a hegyoldalakban és mellék völgytek- nőkben léteznek, ennélfogva a mélyebb teleprészekben eszközlendő további rendszeres feltárások folytán a kőszén gazdagságnak még nagyobb szaporodása várható. A kőszén minősége kitűnő és úgy házi tüzelésre valamint gyári czélokra ás kivált gőz fejlesztésre fölöttébb alkalmas. Szüvege nem palás és minden ártalmas keverékektől mentes, szilje fekete fényes, törése kagylós és koczkás alakú. Hamu részei 4: 2°|0-ot tesznek és szilárd salakot nem képeznek. Hőereje átlag 6 mét. mázsánál egyenlő l-öl 30 hüvelykes puha fáéval. Hogy ezen kőszén különösen a vasúti mozdonyok fűtésére mennyire alkalmas a leginkább kitűnik abból, hogy a nyugoti vaspálya győri állomásán az olcsóbb steyer kőszén mellőztével vonatait a Dunán szállított doroghi szénnel látja el. A termelési viszonyok általában kedvezők. Az évi termelés az egy millió méter mázsát megközelíti, vasút kiépítése esetében azonban legíölebb két év alatt 5—6 millió méter mázsáig fokozható leend. Ezen csekély mérvű és évre hanyatló termelésnek tőoka a szállítás drágaságában rejlik ; mert a vizi szállítás a bányáktól Budapestig métermázsánként 38 krba a tengelyem szállítás pedig a téli hónapok alatt 42 krba kerül. A vizi szállítás azonban még azon hátránynyal is jár, hogy a kőszén a 6-szori föl és lerakodás és a téli hónapok alatti hosszas keverés — a raktárakban való felhalmozás által mállásnak tétetik ki és ez által minőségében és értékében tetemes veszteséget szenved. A tervezett vasút kiépítése és annak a bányákkal való összekötése által a kőszén A szerelem áldozata. — Novelette. — Nyár volt. — Az előkelő világ bár egésszéges, vagy legföllebb „képzelt beteg“ de mert a „bon ton“ ugyhozza magával — távol a tikkadt fővárosi légtől, kies nyaralókban üdülés t, a gyógyfürdőkön pedig csak szórakozást keres. Beköszöntött a fürdői saison s Helénnek kirándulása is kivolt már tűzve. — Megszakadt tehát egy időre az együttlét amaz édes kapcsa, mely Helén és Jenő szivét oly boldoggá teszi. A legszebb tervek, mit Jenő a tél hoszzú idején oly örömmel gondolt át, a körülmények e nem vem élt változásával csak múló ábránd, meghiúsult óhaj maradt. Szerették egymá st, mint gerle szereti párját és szerelmük mint Jenő lóvé, igaz, hű és forró vala. — ^ Együtt és egyek voltak mindig és mindenütt. — És mégis elkeltett válniok ! — Mindketten azt hiszik hogy : örökre. — Oh ha láttátok volna Carnevál éjein midőn az udvarlók hosszú sora körülvette Helént, ép úgy mint a méh, ha darázsok raja közelit virágaihoz, úgy féltette Jenő legdrágább kincsét : mindeuét. Tavasz ha jött legelső virágját gyöngéd kezekből Jenő vette át. — Helén kebelén a legszebb rózsákat csak elpirulva láihatá. Boldogok voltak, de most nincs teljes boldogság a földön az övéké is megzavartatott.--------A legszebb nyári esték egyikén, midőn oly csendes, néma minden, még a szellő sem suhog, csak a mélahold rezgő fénye járja át a lé- < I get . . Pesthez közel egy kis nyári lak verendáján, egymás mellett ülve, Helénnek könnyező szemében, Jenőnek bús tekintete, az elválás fájdalmára balzsamot keres . . . Sokáig együtt ültek ottszótalanul, hallgatag. — Oh mert az igazi szerelem néma s bár ajkuk nem beszél, de azért ők megértik egymást. Végre Helén töri meg a csendet — átnyújtván a kezében feledett levelet, melybeu Jenőt atyja néhány hónapra a családi körbe hivja haza. — Csak néhány percziiuk vau még, — így kezdi remegő hangon, — az óra int távoznod kell. — Isten veled tehát . . . — Nem ! ne még ! — vágott szavába esdő hangon — csak: jó éjszakát ! Ugy-e holnap újra jösz? s ha szeretsz, néhány napot meg nekem áldozol . . . — Oh bár tehetném ! hisz véled lennék örökké, végtelen! — De lásd, édes anyám boteg és látni kivánja fiát, Kedves apám pedig oly jó és egyetlen fivérem is úgy szeret !... nem tagadhatom meg kérésüket, — a felkelő nap már utamon talál! — Igazad vau — válaszolt könnyező szeműkkel Helén — öleld meg helyettem is őket. . . isten veled! légy hű . . . szeress .... és ne f e- ledj ... Egy kézszoritás, még egy utolsó, de késő tekintet és az ifjú keblére önkényt ráborul a leány! . . Oh ezt a perczet nem feledheti el egyik sem! — ......................Jenőnek ajkiu örökre égni fog az s Helén nyugalma megzavarva lőu! , . . * * * Elmúlt a nyár. -— Eljött az ősz, mindenütt hulló levelek . . . hervadás. —
