Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 78. szám
Esztergom, ll^évtolyam. _________________ 78. szárra ___ _____ __Vasárnap 1880^ szeptember 26 án. ¥ V árosi és megyei érdekeink közlönye. Elöfizetési-ár : egész évre........................................6 frt. — 1er. f él évre.............................................3 * — * évnegyedre........................................1 , 50 * E gyes szám: 8 kr. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendők. Megjelenik : hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Nyilttéi* petit soronként 30 1er. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltetnek. A lap szellemi részét illető' levelezések, a szerkesz tőséghez, SZÉCHENYI TÉR^ 35-IK SZÁM ALATT, intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Blaháné. Rózsabokorban jöttem a világra Nem dajkált az édes anyám hiába. Csak egy Blahanét teremtett az isten s azt is a magyar színészetnek adta. Azért vagyunk reá olyan büszkék és féltékenyek. Osztozunk dicsőségében, részt veszünk hírnevében, gyönyörködünk aranyos jókedvében, igéző bájaiban s varázsoló dalaibaif. Figyelemmel kiséljük lépteit, örvendünk örömével, aggódunk aggodalmával s büszkék vagyunk rá, mint a magyar színművészet legragyogóbb tüneményére. A közönség s a kritikusok nem tudnak róla mást, csak magasztalót mondani. Olyan fényes tehetsége s olyan tündöklő istenadta képességei vannak, hogy nem győzzük az elragadtatás dicsőítő szavaival. Blakánénak nemcsak ragyogó tehetsége, hanem magasztos hivatása is van. Mikor a népszínház, alig öt év előtt megnyílt, sokan aggódtak az nj intézet jövendőjén. Akkor még a gyap- jn-ntezai úgynevezett német színházat seregesen látogatták a bécsi színészet elsőrendű előkelőségei. Tömegesen fölléptek benne imponáló akrobata-truppok, mulattató bűvészek, csepűevők és kötéltánczosok. Es a budapesti közönség német ajkú része örömest eljárt a változatosság csarnokába. Világhírű tragicusodc európai körutj okban Budapestre kikötve, szintén a német deszkákra léptek. Volt tehát bizonyos tisztessége is a német színháznak. S mikor tisztessége nem volt, meg bírt nyugodni a director, mert a házat zsúfolásig megtöltötték. Kisebb arányokban ugyanez állt a csecsemő Hermináién szinházacskára. A népszínháznak missiója tehát az Ion, hogy a budapesti nagy közönséget módjához képest kielégítse s a német helyi színpadoktól elcsalogassa. Alig öt év múlva lélekemelő tényekkel állunk szemben. Mig a népszínház fokozatosan emelkedett, az alatt a német színpadokra rá kezdett járni a kedvezőtlen sors nidja. Külföldi és bécsi művészek már deficitre jasztak. A közönség fogyton-fogyofct. Akárminő kényes kötéltánczos jelenetek is meresztették a látogatókat, kielégítő közönségről már nem lehetett szó. Végre egymásután szöktek a csődös directorok. A megmaradt utolsó mohikánok már csak arra voltak jók, hogy a makacs stammgastokat is a népszínházba tereljék. Bekövetkezett a catastropha. A német múzsa szomorú lemondással hagyta el a magyar fővárost. A népszínháznak ez az érdeme még talán nagyobb annál, a mit a magyar dráma művelése, által kiérdemelt. És ez érdemnek legközelebbi forrása csak a Blaháné művészetében keresendő. Blaháné hódította el a németajkú fővá • rosi közönséget a népszínház számára. Blaháné emelte a népszínház ügyét legfényesebb sikerre s biztosította jövendőjét. Talán azért is lelkesedünk annyira értté, mert nemcsak művésznő, hanem a magyar ügynek legbuzgóbb apostola a gyorsan magyarosodé fővárosban. Esztergom a mostani évben a kitüntetéBLAHÁNÉ A PIROS BUGYELLARISBAN. sek városa. Megfordultak benne az irodalom és művészet diszei, a fővárosi kereskedők. Szóval Budapest legtiszteségesebb elemei. Most Blaháné jön. Nem bÍrjuk leírni mink ő minekünk. Épen azért csak azzal egy szóval nevezzük, hogy BLAHÁNÉ. Városunk meghajol a művészet előtt s meghódol a magasabb hivatásra küldötteknek. Legyen tehát az ő megjelenése is fényes ünnep, felejthetetlen nap. És a kiben annyi szeretet, meleg szív, nemes lélek és hódolat központosul, jusson onnan Esztergomnak is édes visszaemlékezés! „A kedves esztergomiak érdeklődését azzal fogom viszonozni, bog y 11 cm as z er epe m b ő 1, de a lelkem bői fogok nekik é nekel n i.“ Ezt irta nekünk a nagy művésznő, mikor szellemi rokonai, az irók és művészek Esztergomba rándúltak. Már akkor kedves üzenet gyanánt kecsegtetett az a néhány rövid, de őszinte sor. Blaháné most beváltja Ígéretét. Eljönhozzánk, hogy ,,a kedves eszteg'omiaka sze- retetét, művészetével visszonyozza. Én mi eltelve hímemével, azon aggódunk, hogy milyen hozzá méltó fogadtatásban részesítsük. A tavasz és nyár lehulla tta díszeit, a késő ősz kevés virágot terem. A nyájas ég komor föllegekkel borul be, mintha aggódó gondjai lennének. Kívül a természetben haldoklás kezdődik. ■ Keveset vehetünk onnan. De belső világunkban nincsen her vadás. Legőszintébb lelkesedésünk örök ifjú tavaszával fogadjuk. Forró örömünk nyarával üdvözöljük. És változhatnál au szeretetünk elragadtatásával sietünk eléje. Van még városunkban sok nemes szív, moly a magyar színművészet virágzását dobogva kiséri. Van még őszinte elismerés, mely Blaháné érdemei előtt meghajol. A nemzet büszkeségét s a főváros szemefényét tiszteljük Blahánéhan. Fölemelik lelkünket azok a nagy törekvések is gondolatok, melyeket a nagy művésznő képvisel. És áldjuk a gondviselést, hogy a magyarosodás ügyének a magyar fővárosban ilyen apostolt adott. A mit a szép, a jó és igaz eszméi megkövetelnek, annak dúsgazdag képviselője Blaháné. A mi a szellem hatalmát minden fölé emeli, az művészetének hatalma. Nem bírjuk hatásának minden varázsát elemeire szedni ; nem vagyunk képesek művészetének titkaiba hatolni. Egész iskolát teremtett tehetsége által s mégis ennek az iskolána k összes tagjai csak tehetséges tanítványok a nagy művésznő mellett. Utánozzák, másolják, tanulmányozzák sokan, csakhogy megközelíteni . még se bírja senki. Fölülmulhatatlan jelenség marad ő a maga nemében. Meg nem közelíthető tünemény. Nem bírjuk lelkesedésünk gazdagságát méltó szavakban kifejezni. írhatnánk róla sokat, szépet, dicsőítőt, de nem Írhatnánk le művészetének varázsát. Üdvözölhetjük elragadtatásunk legmagasabb fokán és mégse üdvözöljük érdeme szerint. Csak azt az egyet adja meg az isten, hogy a magyar színészetnek legíinnepeltehb tüneménye még sokáig, nagyon sokáig bírja Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.
