Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 5. szám
Esztrgom, II. évfolyam. 5. szám. Csütörtök 1880. január 15-éir f Városi és megyei érdekeink közlönye. Elöfizetési-ár : egész évre ........................................6 frt. — kr. f él évre.............................................3 „ — „ l • jgyedre........................................1 » 50 „ Egyes szám: 8 kr. Az előfizetési péuzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendők. Megjelenik : hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesztőséghez, SZÉCHENYI TÉPV SZÁM ALATT, intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Verhovay párbaja. Közönségünk sokkal jobban figyelemmel kiséri és sokkal inkább értesülve van a fővárosi sajtó utján ezen sajnos esetről, mintsem nekünk erről tudósítani kellene. Magunk is csak nézők vagyunk és sajnálkozók. Midőn azonban az összes fővárosi sajtó ez ügyet ritka egyértelműséggel a szabad szó, a szabad sajtó elleni merényletnek bélyegezte, midőn az a sajtó, mely ellen merénylet követtetek cl, nem csak a fővárosé, hanem édes mindnyájunké, kötelességünk kinyilatkoztatni, hogy véleményünk a fővárosi sajtó véleményétől nem tér el, a fővárosi lapok vasárnapi számában közlött nyilatkozatot mi is magunkévá tesszük. Verhovay sebében fekszik. Yerhpvay-ban most nem a politikust, nem a pártembert szabad tekintenünk, hanem a sajtó, a szabad szó áldozatát és ha nem kísérelhetjük meg azt a tettet bírálat alá venni, - melynek megbélyegezésére nincsen szó, mely annál aljasabb volt, minél magasabb a tett elkövetőinek társadalmi állása, — annálinkább ki kell mondanunk Jókaival: a Verhovay ügy a sajtó szabad véleménynyilvánításának kérdése. Ez pedig v;i la meny ink ügye. A szerkesztőség. A (jÿmnasium kérdése. Alig van valami kérdés Esztergom jaj^K 14. annyira napirenden s alig szólal valamihez ellentétesebben boldog és boldogtalan, mint a gymnasium kérdéséhez. Az oppositio merev álláspontjára nem helyezkedhetünk. De az apologia nyájas szólamait sem bocsáthatjuk forgalomba. Kell tehát álláspontot keresnünk; olyan álláspontot, mely kevésbé ingatag s melyről az áttekintés elég világos. Ezt az álláspontunkat a viszonyok természete határozza meg. Hiábavalónak tartjuk a kritika kárhoztató igéit, mert azok a helyzeten épen nem segítenének. De hiábavalónak tartjuk a föltétien magasztalás pazarlását is. Lesz még idő, lesz még alkalom s lesz még forum, a hol a differentiák megbirálása kötelesség. Most azonban tekintsük a viszonyok jelen állását. Nem feszegetjük azt a kényes kérdést, hogy tekintetbe véve minden oldalról fatális helyzetünket s a főgynmasium tiz évről szóló statis- tikáját, volt-e egyáltalán szükségünk uj épületre. Ezen a stádiumon már régesrég túlesett a kérdés s az ügyek a kiránt fejlődtek, hogy újra visszatérni a genesisekre egyértelmű volna a csiga meséjével. Minden művelt esztergomi polgár bizonyára büszke lehet arra, ha közintézeteink olyan állapotban vannak, hogy a kor igényei s átalában a modern szellem kifejezést talál bennök. Városunk fiai szellemi képeztetése arányban lesz a város jövendőjével. A mit mi az épülethez adtunk, azt fiainktól fogjuk bőségesen kamatozva visszanyerni. De sokan a szakértelem megtévedéséről, túlságos költekezésről, sőt ügyetlenségről és p'a. zarlásról beszélnek. Kötelességünk a könnyed vádakra némi világot vetni s kimutatni, hogy megállhatnak-é azok. Az uj gymnasinmi épület létesitését egy olyan ünnepélyes közgyűlés határozta el, melyhez foghatót legidősebb polgáraink sem találtak. A mi szerény világunkban a tény mindenesetre nagy esemény volt. Majdnem pazaros lelkesedéssel karolták fel mindenütt az eszmét, s oppo- nálás roppant visszahatást szült. Az épület elkészült. Csak a megnövekedett oppositio nem készült el a tulbővült deficitre. A szerződés 51.574 frt. 76 kr. összegre keletkezett s a betetőzött épület 64.863 író. 90 kr. összeget igényel. Kétségkívül megkövetelheti a közönség, hogy honnan az a 13,283 frt. deficit? A tulkiadások tetemes részét olyan viszonyok követelték melyekre előkészülve senkisem lehetett. Az alap vetésekor olyan ingoványos rétegekre bukkantak, melyek 12 lábnál mélyebb ásatást igényeltek. Ez előre láthatlan munkálatnál még földalatti falakat is szét kellett szedni, sőt az építés közepén vizes iszapot emeltek ki. Az alapozás váratlan munkálatai emésztenek legtöbbet a váratlan deficitből, a mennyiben e tételre 6000 frt. van költségbe téve. Midőn az építkezés tervét bemutatták a minister hunnál, az építés tervén is lényeges változás esett. Lényeges, de előnyös változás. A „ESZTERGOM ÉS VIDÉKE" TÁRCZÁJA. ®mlék. — B............y Rózának. — É jfél van s te még szobádban Most is ott ülsz elmei ülve ; Úgy szeretnéd, ha a bánat Messze messze elkerülne. Lecsukódnak szempilláid S félig alva, félig ébren Elmerülsz az ábrándképek Délibábos tűnésében. Mit ilyenkor lelked érez, El ne mondd az embereknek ! El ne mondd ! Hisz úgy sem értik, Kigúnyolnak, kinevetnek, Ember előtt panaszolni Ne tanuljon meg ajakad, A fájdalmat, úgy vigyáz, hogy Meg ne lássa senki rajtad, Nagyobb az én szenvedésem, Nehezebb láncz az én sorsom, S látod milyen békességgel, Milyen némán tűröm, hordom. Tűrj! Viseld a sors haragját! De ha már nem bírja lelked A reája nehezülő Bánat súlyát, ezt a terhet : Adok én egy jó tanácsot, Sírd ki búdat könnyeidben, Ugv hogy ember meg ne lássa, Meg ne tudja, csak az Isten ! Balzsam a köny, édes gyógyszer, Boldog a ki sírni tud még. • .. Istenem ! csak én még egyszer Könyet ejtni, sírni tudnék! Várhalmi Kálmán. Hölgyvilág. — Demokritoszi szabadalniu karczolatok. — Ha mottot kellene Írnom e töredékes sorok elé, válogatva sem találnék találóbbat, mint e régi mondást : Millier est horainis confnsio, Mert légy következetes mint az idő folyása, avagy pontos miként a gép, közbejő az asszony és elveidből kifordít, szokásaidat megváltoztatja, úgy hogy végre magadra sem ismersz. Legnehezebb tudomány az emberismeret. De^ asszonyt kiismerni teljesen, — halandónak,, 'nem adatott, Apró vonásait ellesheted, de ha Őá'skérakód1 I a részeket, egészet nem alkothatsz helŐlöké ; ; ' ' ! Daczára ennek, teljes tudatban a ' veszélynek, melybe bocsátkozom, meg fogóra kfsérleni, egyes, a ' hölgyek körül tett tapasztalataidéit összegezni. Tanácsolták nekem, mielőtt ezt tenném, próbáljam a din Jáger által feltalált 1 e l e k s z a g 1 á s i módszert alkalmazni, ‘amely1 feltalálója szerint a lelki tulajdonok kikütatására.’ csalhatatlan eszközül szolgálhat. Ezeb1''módszer azon alapszik, hogy a lélek foîytoùo- isàn'jUiiUlog, ezáltal'különböző áz egyének Szerint ' 'speczifikus és individuális illatokat terjeszt, mely lelki illatok a kellő fogékonyságé szagló szervvel bíró kutató előtt, az illatozó illetve megszagolt egyéniség legelrejtettebb lelki tulajdonait kitárni és elárulni képesek. Dr. Jáger ur e tekintetben már oly tökélyre finomította saját becses szagló szervét, hogy teljesen sötét szobában lévő ismeretlen hölgy, e- ket — tisztán szaglás utján — kor szerint is meg tud különböztetni. Jáger ur állítása sze int — 600 lapra terjedő tudományos munkájából viszem ezen ] adatokat — különösen a fül mögött nyilatkozik leg- ! intenzivebb módon az egyének specziális illata. Kötelességemnek ismerem tehát, minden kevésbé gyanakvó, ártatlan kedélyű hölgyet figyelmeztetni, óvakodjék, nehogy a fiatal urak orrai, kivált az imponáló atka-- tuuk, valahogy tiltott élvezésre bájos fülecskéik müge ne kerüljenek — ami különösen táncz közben igen. könnyen megtörténhetik. Beláthatja mindenki, hogy a Jáger ujr által ajánlott módszer igen alkalmas volna az olyan számára, ki a hölgyeket behatólag kiismerni és pláne róluk még Írni iS'; óhajt. Részemről okvelleniil igénybe veszem vala e páratlan s bizonyára kellemes natur- philosopbiai’ kutatás módot, ha a jóságos ég alkot- t^t'á'som‘ perez ében csak valamivel hegyesebb orral díszített volna föl. De fájdalom, jelen,gyászos konstituczióm mellett e szándékról végkép ie kell mondanom és tisztán csak’ azok elmondására szorítkoznom, mikre csakis látó és halló szerveim közvetítésre ájtal jutottam., Minthogy a nők leginkább apróságokkal ; sze^ retnek foglalkozni, azért legkedvesebb mulatságuk költemények és regények; olvasása. Semminek sem örvendnek annyira mint levélnek és semmit sem. írnak szívesebben mint levelet ; természetesen utó- irássafi mert utóiras nélküli hölgylevél nem láttatott még soha;’ez az oka, hogy Agglegény urnák Henriette k. a. által irt levelet is- mystiljfátiónak tartóim s annak hói eredetiségében kételkedem. Egyébiránt e tárgyban igen érdekes, fogadás is történt, Egy
