Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 5. szám

szögecses vastartányok, melyeket felsőbb helyről előírtak valamint a földszinti mennyezetre úgy az emeleti padozatra 4028 frt. előre nem sejtett túlkiadást igényeltek. A faanyag mindenesetre jutányosabb, de czélszerűtlenebb is lett volna. A Zwillingerféle regulatorok 1200 frton felül való költségbe kerültek. Fogjuk-e itt a tul- kiadást fájlalni, midőn biztositva vagyunk róla, hogy ily szerkezetű ventillatiók mellett a népes helyiségek levegője folytonosan tisztítva van, s ezáltal az egészségügyi szempont kitünően ér­vényesül. Az időjárás viszontagságai azután lehetet­lenné tették az u. n. kincses kőbányába való közlekedést. A zamárdhegy és kövesdi bányából kellett tehát a szükséges kőkészletet fejteni s az igy megszerzett falkövek különzete 700 frtot teszen. A polgármester s lelkes polgár 52014 ftot gyűjtött össze az uj épület emelésére, holott a szerződés csak 51,574 frt. 7G kr. igényelt. Te­hát teljes joggal hangsúlyozhatta, hogy a város minden megerőltetése nélkül létesülhet az épület. Ne okozzuk tehát sem az építőt, sem a tervező mérnököt, sem az építkezést végrehajtó bizottságot egyedül, hanem keressük az okokat a rendkívüli állapotokban és viszonyokban, me­lyek azután megzavarták a számítást is. Nem könnyű, de nagyon okos álláspont az, hogy nyugodjunk meg a helyzeten s keressünk olyan módokat, melyek kisegítenek a labyrinth- ból. Higyjük el őszintén, hogy a mi tulkiadás eset1, azt elkerülni nem lehetett s az csak az épület javára szolgált. Tekintsünk városunknak e legczélszerűbb s legdíszesebb középületére olyan szemmel, hogy annak minden magasan ki­emelkedő előnyei mellett rendkívül jutányos kiállítását is meglássuk. Adózzunk végül teljes elismeréssel polgár- mesterünknek, ki mindvégig rendületlenül meg­állotta helyét s ismerjük el, hogy minden igazi érdemnek sok tövise van. Végül pedig kérjük arra az uj gymnasium szellemes hölgy fogadott, hogy ő tud Írni levelet utóirat nélkül; mégis Írja levelét, meíylyel fogadását nyerni óhajtja. Midőn a levelet bevégezte, afölötti örömében, hogy sikerült ezt utóirat nélkül megten­nie, a levél aljára piczi betűkkel odajegyzé: Ugy-e bár, megnyertem a fogadást? Szeretik a hölgyek továbbá az apró — néha pikáns históriákat, úgy nevezett városi pletykákat, de csak — hallgatni ; elnevetgélnek rajtok, az idő eltűnik s veié lassacskán az élet históriája is lefoly. Innen van, hogy nincs egyhamar hozzáfogható valami, ami oly fitymálkodó, néha kotnyeleskedo, legtöbb- nyire csúfolódó természetű volna, mint egy fiatal 15—17 év közti leány ; ezek a kis hölgyek azt hiszik, hogy a fiatal emberek valóban csak arra valók, hogy kezüket csókolják, shawljokat és ridi- culjöket utánok hordozzák. Sehol sincs két ellentét annyira közel hozva, mint a nőben a sirás és a nevetés. Minél érzékiebb a nő, annál könnyebben sir vagy nevet. Azért tartja a franczia közmondás, hogy : Femme rit, quand elle peut, et pleure quand elle veut.*) De azért mégis azt hiszem, hogy sokan vannak? kik nevető szemekkel húzódnak valamely sarokba, hogy ott kisírhassák magukat, és tudora, hogy mai világban valóban nagy azon kedves lények száma, kik meg nem értve homályban élnek, kötekedve elcsüggednek és mosolyogva elvérzetek, mihez a férfiak nem értenek. De a női nemnek már egyszer múlhatlan sajá­tossága az enyelgés és szeretés, s ha solidabb tár­gya nem akad, akkor ölebecskékkel, macskákkal, madarakkal, galambokkal, csibékkel vagy piperé­jével enyeleg; az asszonyok és leányok, kik nevetni szoktak, rendesen többet érnek az elegikus érzel- gőknél. Sokan szégyellik, nyilvánosan nevetni, de épen | nem sírni, pedig mindkettő a természet kifolyása. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a sirás kevésbé torzítja el az arczot, mint a nevetés ; a mosoly ellenben szépít; azért helyesen teszik azon mamák, kik leányaikat a nevetéstől eltiltják s csak moso­lyogni engedik ; az általános fölfogás szerint a könynyek igen érdekessé tesznek. *) A no nevet mikor teheti, én sir amikor akarja. kegyurait, hogy ne vonják el jó indulatokat most, midőn pártfogásuktól függ a legnemesebb ügy legnemesebb diadala. -j­Válasz a „Nyílt levélre.“ Egy kis részvényesnek. E lapok f. é. 4 számában megjelent nyilt levélre a következőket vagyok kénytelen az igazság érdeké­ben válaszolni. Nem akarom csorbítani t. Oltósy Lajos úr érdemeit a bank körül, magam ismerem azokat leg­jobban és a múlt igazgatósági ülésben elég hangsú­lyozva azokat ki is emeltem. De nagyon merész feltevés az, hogy az értékpapírok vétele és eladása bármikor is a pénztárnokra lett volna bizva vagy a jövőben arra bízatnék. — A kis részvényes úrnak tudnia kell, hogy arra egyedül a vezérigazgató van feljogosítva két igazgató társainak jelenleg Vezér János és Brenner József uraknak ellenőrzése mellett. A másik tárgyat illetőleg a bank igazgatósága Matyasovszky Ödön ur kérelmére megengedte neki, hogy a szükséges szakismereteket elsajátíthassa. Ez nem egyetlen esett. Nem rég egy társintézetben egy fiatal úr szintén nyert hasonló engedélyt. Matyasovszky ur sem kért egyebet a bank- igazgatóságától. — Az engedély úgy adatott meg neki mint minden intézetnél megadatik az bárki ! másnak. Az interpelláló úr teljes megnyugtatására azon- j ban kijelenthetem, hogy ez alkalommal az igazga- } tóság határozottan kinyilatkoztatta, miszerint kezeit semmiféle irányba megköttetni nem engedi. A mi Káán Károly ur kinevezését illeti arra csak azt felelem : Rendkívüli körülmények, rendkí­vüli intézkedéseket követelnek. Azon körülmény, hogy az 1879 évi forgalom a*z 1878-ikhoz képest nagy mértékben növekedett, s továbbá a nyári idény alatt két tisztviselőnk — az egyik 5 — a másik 3 hétig fekvő beteg volt — szóval a munka annyira szaporodott, hogy ha Kaán Károly már mint gyakornok ott ténylegesen nem működött volna — akkor már, még július havában kénytelen lett volna az igazgatóság a tisztviselők számát egygyel szaporítani. Ha kis részvényes ur meg akar győződni hogy a tisztviselők szaporítása szükséges volt s az egyik tisztelt igazgatésági tag indítványa — időszerű és méltányos, akkor tisztelje meg becses látogatásával az est bármely késő órájában a bank helyiségeit s meggyőződhetik — hogy a hivatalnokok nem ritkán 12—1 sőt néha 2 óráig éjjel is dolgoznak. Miután a fent említett gyakornok ur kine­vezése elkerülhetleu szükséges volt, a végszámadást a kellő időre két tisztviselővel lehetetlen lett volna elvégezni — s miután azon kinevezés csak a köz­gyűlés jóváhagyása fenntartásával történt meg — az igazgatóság nemcsak kötelességét teljesítette hanem a közgyűlés jogát sértetlenül fenn is tartotta. ______Ha ezen soraim nem győzik meg a tisztelt kis ' r észvényes urat, akkor kérem kifogásait illetékes helyen adja elő s legyen egyszersmind meggyőződve — hogy az összes igazgatóság mindenkor minden tettéért elválalja a közgyűlés előtti felelősséget. Ezzel a hírlapi nyilatkozatokat befejezettnek tekintem. Kaán János vezérigazgató. Felhívás. A „Magyar országos m é h é s z éti e gye­sül et“ f. évi augusztus 21-én megalakult, s alap­szabályai a magas kormány által megerősítést nyervén, az egylet megkezdé működését. Fő ez élj a az egyletnek, hogy az okszerű méh- tenyésztést az ország minden vidékén megismertesse, elterjeszsze, meghonosítsa — se biztosan jövedel­mező iparág felvirágoztatása által az egyesek és hazánk anyagi jóllétét előmozdítsa. Azonban ezen közhasznú törekvést csakis úgy fogja óhajtott siker koronázni, ha hazánk minden rendű és rangú polgárai az ügy fontosságától áthatva, minél számosabban fogják ügyünket támogatni, s szellemi és anyagi pártolással czélunkat elősegíteni. Ösmerve közönségünk iigybuzgóságát s minden nemes czél iránt való lelkesedését, van szerencsénk tisztelettel felkérni, hogy egyesületünk czéljait elő­mozdítani szíveskedjék, különösen pedig az által, hogy becses közreműködése folytán az egyesület minél több tagot nyerni szerencsés lehessen. Az egyesület alapitó és rendes tagja 1880. januártól kezdve az egyesület közlönyét, a „Méhé­szeti Lapokat* díjtalanul kapja, az egyesület által kilátásba helyezett további előnyöket illetőleg pedig bátorkodunk az alapszabályok 4-ik szakaszára utalni. Az ott nlősorolt pontok közül első rendben a felál­lítandó árucsarnok fog szem előtt tartatni. Götidöc* Benedek, Ifj. Károlyi látván gráf, alelnök. elnök. Dömötör László, Krlesch János. titkár. igazgató alelnök. Petrioh Pál, pénztárnok. A „Magyar országos méhészeti egyesület* alap­szabályaiból : 5. §. Az egylet tagjai a) tiszteletbeliek, kik ilyenekül a mé­hészet terén szerzett érdemeikért az egyesület által megválasztatnak ; b) a 1 a p i t ó k, kik egyszer mindenkorra, bizonyos összeggel az egyesület alaptőkéjéhez járul­nak. A legkisebb alapítványi összeg 30 forint ; c) rendese k. kik 3 évre évenkénti 2 forint fizetésre magukat kötelezik; d) pártolók, kik egyszer mindenkorra, vagy évenként fizetendő bármi csekélyebb összeg vagy adomány által az egyesület iránt való érdekelt­ségüket nyilvánítják. Tiszteletbeli és alapitó tagok részére tagság Vaunak, kik bizonyos kétértelműségek fölött nem nevetnek, de épen azáltal tudja meg az em­berismerő, hogy kevésbé ártatlanok, mint azok, kik nevetnek. A hölgyek képzelő tehetsége rendkívül gyúlé­kony s talán ez az oka, hogy mindenkor a szép kavallerista jut előbb czélhoz, mint az infanterista, s hogy inkább a szilaj ifjak részesülnek kedvez­ményben, mint a szendék. Leányoknál a búsulás oka rendesen a szerelem, ifjaknál ellenben gyakran a tettekre vágyás vagy a dicsőség szóraja. Fiúk rendszerint komolyabbak, mint a hasonkorú leányok, de a legparányibb apró leány is már lesi az általa keltett hatást — ami fiúknál nem fordul elő. A gyermek játékok is már a jövendő hivatásra emlé­keztetnek ; leányok babákkal, fiúk karddal, puskával játszanak. A női nem mozgékonysága már a legkisebb leányban is nyilvánul ; roppant gyorsan barátkozik egymás közt úgy apraja, mint nagyja. Első látásra minden titkukat készek egymás közt elárulni, de az irigykedésnek csak árnyéka vagy a leghitványabb csekélység is képes e nagy barátságot ép oly gyor­san lerontani, mint ahogy keletkezett. Sok tudós vitatkozás történt már a felől, hogy miért fejlődik a női nem gyorsabban az erősebbnél ? Egy udvariatlan latin, igy oldá meg a kérdést: Quia mala herba citius ereseit. A juristák plane a leá­nyokat azon dolgok közé sorozzák, quae servando servari non possunt. A női nemnél minden finomabb, kisebb, köny- nyebb, szendébb, gömbölyűbb mint a férfiaknál, de belszervezetük erősebb, és ez az oka, hogy oly kitar­tóan tánczolhatnak és nevetgélhetnek, amihez még talán — a legújabb mérések szerint — a női agy­velő tetemesb könnyebbsége is járul. A női nemnek egyik legszeretetreméltóbb tulaj­donsága a naiVság. Vagy talán nem megható, midőn a haldokló férj tanácsolja szomorgó hitvesének, hogy halála után N. úrhoz menjen férjhez s a szerető asszony egész őszintén imigyen felel: Én is gondol­tam már erre. Avagy midőn egy másik, szülési fájdalmai között igy szól a fölötte búsuló férjéhez: Vigasztalódjál édesem, hisz te úgy sem vagy oka semminek. Mily kedves naivság lakhatik ama faló­ban ártatlan fiatal lánykában, midőn emlékköny­vünkbe írja: Geniesst dér Jüngling ein Vergnügen, So sei er dankbar und verschwiegen. ® A nőknél a jdiantasia nagy szerepet játszik, s ez kéu^Bketi okát is annak, hogy a művészetre oly nagy wP^mmal bírnak. Különösen az úgynevezett zongora mánia a legkedveltebb jelensége egyikévék válik. Ma már nem léphetni egyetlen egy salonba, hogy füleink egy ily kis művésznő genialis szárny­próbálgatásai veszélyének kitéve ne legyenek ; pedig ha a mamácskák mind azt a sok pénzt, amit a zon­gora beszerzésére, kottákra és zongoratanitásra évente elfizetnek, szépen összegyűjtenél^úgy a kis leány 20 éves korában igen tisztességestülengyével bírhatna, miglen, a zongorán elsajátított művészet csak igen harmadrangú hozomány, annál is inkább, miután az egész napon által szellemileg elfoglalt férj, nem azért tölti az estét ifjú feleségénél, hogy az haj- merevítő skálákkal és unalmas ouverturekkel jól tartsa. Különben is statistikailag be van bizonyítva, hogy a leány, mihelyt férjhez megy, abba hagyja a zongorázást s csak olyankor fog neki, midőn érzi, hogy a férj uram bizonyos kellemetlen dolgokat készül mondogatni. A nőnél nincs semmi sem szemfülesebb. Sze­mük mindent lát, fülük mindent hall és a figyel­metlenség és zavartság látszata mellett gyakran oly dolgokat vesznek észre, mik a leguagyobb philoso- phok figyelmét is kikerülték volna, A leány legnagyobb szépsége, ha nem tudja, hogy szép. Az isten teremti a leányt, a férfi csinál belőle asszonyt. A természet a női nemet a férfiúi komolyság ellenszeréül renddé. Azonban nem mindenki gondolkozik úgy. Így Malherbe a két legszebb dolognak a nőket és a rózsákat, a két legjobb dolognak a nőket és a diny- uyéket tartotta. Mint tudjuk a leányok arra valók, hogy férj­hez menjenek. De ha tanácscsal szolgálhatnék — nem agglegényi álláspontról szóllok — úgy csak azt tanácsolhatnám, hogy ha már veszünk nőül vala­kit, csak kievit vegyünk, szem előtt tartva azon elvet, hogy : a bajok közöl mindig a legkisebbet kell választani. Anatole.

Next

/
Thumbnails
Contents