Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 59. szám

59. szám. Esztergom, I. évfolyam. Vasárnap 1879. deczember 21-én. közérdekű, lumzetgazdászati, ipar-kereskedelmi és szépirodalmi közlöny. Előfizetési-ár: fél évre.............................................4 fit. — kr. Megjelenik : Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesz­évnegyedre........................................2 * 20 „ Egyes szám: 8 kr. hetenként kétszer tőséghez, SZÉCHENYI TÉPV ^^ — IIC SZÁM ALATT, Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren iutézendők. vasárnap és csütörtökön. iutézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. A gymnasium. Csak városunk reputatiójának érdekében szólalunk fel azon alkalomból, hogy Prokopp János ur az építészeti bizottsághoz beterjesz­tette az építés alatt levő gymnasium költségve­tését. A gymnasium építésének ügye a város ál­tal igen nagy többséggel szavaztatott meg. A képviselőtestület határozata jogerőre emelkedett, a jogérvényes határozat foganatosításba vétetett. Az ügy ellenzői azonban, daczára a té­nyeknek, nem nyugodtak meg, hanem az agi- tátiót egész csendben, de annál hatásosabban folytatták, bár eredményt ez ügyben elérni nem reméltek. Tették talán azért, mert elragadta őket a meggyőződés, talán azért, hogy eszköz­nek akarták ez ügyet használni más czélok el­érésére. Nem kutatjuk, nem magyarázzuk, csak constatáljuk. A mérnöki jelentés pedig most nevezetes többletet mutat fel, mint felmerült szükségletet az eredeti költség vetésen felül. A mérnöki jelentés nemcsak indokolja, de meg is magyarázza e különben igen sajnos jelenséget és e jelentéshez akár a magyarázat, akár az indokolás tekintetében szavunk nem le­het. Ha megróni /aló van benne, meg fogja tenni kötelességét a közgyűlés ; ha dicsérni való lesz benne, örömmel fog hozzájárulni ehhez is a képviselőtestület. Az ügy ellenesei azonban mindjobban kéz­Vasárnapi levél. (Négy forint! — Ennek van története. — Hajtó vadászat a kis késre. — Kis leányok öröme. — Mi az, mit a komoly férfiak beszélnek. — Az első harmincz és a többi sok forint. — Cserebogár. — Kellemkedő ur. — Nem agglegén}'. — A kis Somló. — Könyvének már is van története. — Végre Paczka.) Oly egyszerűen, oly egyhangúlag jelzé a hír­rovat az akadozást: Két nővér 4 ft! A szem azért mégis megakadt rajta és a kis­városi kíváncsiság erősen kutatta: ki lehet ez a két nővér? És a találgatások mezeje oly széles. Bűnt követnék el, ha elárulnám a két jóté­kony angyal nevét, mert ha ők maguk jónak látták a jótékonyságot titokban gyakorolni, nem volnék férfi, ha az ő akaratukat parancsnak nem tekinteném. Pedig még a szerkesztőség sem ismeri őket, de hát ennek sem kell mindent tudni. A négy forintnak azonban, és e négy forint előtt még sok forintnak a történetét el mondom, hadd tanuljunk belőle valamennyien. Erőt vett rajtunk a dohányzás ördöge. Élet- szükségletté vált annyira, hogy kiknek legnagyobb érdekében állott e nem szép szenvedélyt legalább itt ott irtani, a hölgyek felhagytak a dohányzás elleni harczczal. Felhagytak a kellemetlenség elleni harczczal, mert nem volt kilátás győzelemre. A női szív azonban már nagyon sokszor meg­mutatta, hogy lehet kicsiségeket figyelemre méltatni és eredményt kierőszakolni. A női szem meglátta, hogy a dohányzás ördöge 2HT dik felemelni bang-jókat és ez incidens, mely bizony senkit sem fog kellemesen érinteni, al­kalmat látszik szolgáltatni arra, hogy az egész ügy megvitatása és talán az azzal összekötött szenvedélyességek élőről kezdődjenek. Erre vonatkozólag van észrevételünk. A mérnöki jelentésben foglalt tényeket nem akarjuk megvitatás nélkül hagyni, sőt ha­tározottan megköveteljük annak lelkiismeretes, szoros megvizsgálását, de az ellen tiltakoznunk kell, hogy e közbejött dolog indokul szolgál­jon arra, hogy az építés abba hagyassák. Mert nem kevesebb irányú hangokat hal­latnak egy némely körök. A város reputatiója van most már e kér­déshez kötve és mig nem kérdezhetjük most már azok neveit, kik az építés mellett, kik az építés ellen voltak, addig annál inkább számba kell venni, hogy nemcsak jogérvényes határo­zatával állunk szemben a városnak, hanem a ha­tározatnak eddigi foganatosítása már nevezetes ösz- szegbe került, mely összeget sem elveszni hagyni, sem másra fordítani nincs hatalmunkban. Ez száraz tény. De mivel ez tény, min változtatni nem lehet, annál nagyobb baj volna, ha a belőle felmerülő kérdést akként akarnánk tárgyalni, hogy a szenvedélyek újra felizgattassanak. Igaz, hogy nehéz dolog lesz a megállapí­tott költség vetésen felül fölmerült szükségletre a födözetet előteremteni; nehéz dolog lesz, ha előteremtetik is, előreláthatólag annak viselése, az alkalom továbbá sokkal csábítóbb, mintsem egy pár igen népszerű hangzatos mondat el­mondásától tartózkodni lehetne, mindannak da­czára talán nem lesz helyén kívül, ha nyugal­mat, nyugodt tárgyilagosságot, szenvedély nél­küli tárgyalást kérünk. Ha nem állanánk kényszer helyzettel szem­ben, nem volnánk ellene, ha a városi közgyű­lés akkori kisebbségének akarata nyert volna is többséget; az alkotmányos fogalom megha­jolni parancsol a többség határozata előtt, de oknélküli szenvedélyességet, czélnélküli izgatott­ságot, eredménytelen elkeseredést nem szeret­nénk újra megélni. Ráértünk volna ezeket azon közgyűlés előtt is elmondani, mely e költségvetést tárgyalni fogja. Félő volt azonban, hogy midőn a sajnos- eredmény egyszerűen köztudomásra hozatik, ak­kor azok, kikről előbb megemlékeztünk, hatal­mukba kerítik a kérdést, (igyekeznek saját né­zetük szerint kizsákmányolni, előre megszületik az a baj, mely már annyi rosszat szült és a munkától is visszatart és ez mind mégis ered­ménytelenül, mert végre is az elkerülhetetlenbe bele fogunk, mert bele kell, nyugodni. Kívánjuk, hogy szavaink ne hangozzanak el a pusztában, hanem felköltsók legalább any- nyiban a figyelmet, hogy a hasztalan, czélnél­küli izgatottságnak eleje vétessék. Veritas. nemcsak a környezet, az embertárs iránt teszi figyel­metlenné áldozatát, hanem önmaga iránt is. Hogyan lehet e körülményből hasznot húzni ? Ott sétál egy hölgy a Dunaparti terrasse-on, szemei végig tévedeznek a hatalmas folyam játszi habjain, elmereng, elgondolkozik, midőn durva, darabos beszéd zavarja fel és kergeti el édes ábránd- képeit. Hajósok vitatkoznak a dohányon. Az idegen szavak nem sokat érdeklik, de meg­ragadja figyelmét az egyik, talán legszegényebb hajósnak megjegyzése, hogy lehet jó és olcsó dohány­hoz jutni és minő szives az a dohányárus, ki neki a levágott szivar végeket, kiégett szivarcsutakokat odaajándékozza. A beszéd elől azonban menekszik. Midőn befordul a szobába, hogy ábrándjait a reményekre jogosító gyermekek körében folytassa, kedves vendégeket lát, kiknek örvend. A háziasszonyi kötelesség nem sokára telje­sítve ; részt vesz a társalgásban, egyik kis leánya fejét oda szorítván ölébe; mosolyogva figyeli a ked­ves barátok hízelgéseit, melyek nem a nőt, de az anyát illetik. Az egyik jó barát, élve a rég kinyert szaba­dalommal, előveszi a tárczáját, kiveszi szivarját és hajtó vadászatot tart zsebjeiben a mindig máshova tett kis késre, hogy levágja a csúcsot. A hajtóvadászat tartama elég arra, bogy a gondolat megérjen és tetté kezdjen válni. A figyelmes anya fölemeli leánya fejét, meg­csókolja homlokát és utasítja: — Kérd el, aranyom, a bácsitól azt, mit szi­varjáról levág. A bácsi udvariasan siet eleget tenni a kis lány kívánalmának, kérdő tekintet vetve az anyára. ! — Lányaim gyűjteni fogják a szivarhegyeket. I A jó barát nem kér további magyarázatot, • Mai számunkhoz két melléklet van csatolva. talán a füstfelleg nem súg neki egyebet, mint hogy ez hölgyszeszély, bir azonban annyi figyelemmel, hogy a gyermekeknek örömet okozandó, ezentúl vigyáz az uj szivarra gyújtásnál erre is. A kis leányok pedig ismerik anyjuk végtelen szeretetét, nem kérdeznek semmit, hanem az anya szavait parancsnak tekintik, gyermeki örömmel siet­nek az új munka részére helyet keresni és nem menekszik meg ismerős bácsi a kis naivok ostromló kéréseitől, mert: ha a mama akarja, akkor azt is szeretni fogja, ha a gyűjtés szaporodik. Az pedig szaporodott szépen. Végre idejét látja az anya, hogy megismertesse leányaival a gyűjtés czélját. — Ez pénzt képvisel, ezt eladjuk; amit érte kapunk, az a tietek, de csak úgy, ha azzal takaré­koskodtok és a kiadási alkalomkor előbb megkér­deztek engem. Az értékesítés férfi dolog; a papa azonban nemcsak férfi, hanem szerető, gyöngéd apa is és igy a legalkalmasabb közeg erre. Ezután már két gyűjteménye volt a kis lányok­nak, az első mellé hozzájött a pénz gyűjtése is. A komoly férfiak egyszer szóba hozták a kis lányok előtt azt a komoly dolgot is, hogy kell egy kórház, hogy ennek építéséhez szükséges pénz beszer­zése minő mozgalmakat indított meg a vidéken, hogy ennek a kórháznak meg kell lennie. A kis gyűjtők nem tudták még azt, hogy mi az a kórház, hanem azért a kíváncsiság meg volt bennük, mert nem lehet az rósz dolog, amiről apa a bácsikkal oly előszeretettel beszél. A mit a papa szeretne létrehozni, azt szabad megtudni a leányainak is, arról szabad .kérdezős­ködni a mamánál is. A mama azután oly szépen megmagyarázta szeretteinek, hogy az a betegek számára épülő híz,

Next

/
Thumbnails
Contents