Esztergom és Vidéke, 1879
1879 / 32. szám
Esztergom, I. évfolyam. ___________________________ 32. szám. ___ ___ Csütörtök 1879. szeptember 18-én E SZTERGOM közérdekű, nemzetgazdászati, ipar-kereskedelmi és szépirodalmi közlöny. Előfizetési-ár: fél évre..............................................4 frt. — kr. é vnegyedre.........................................2 „ 20 „ E gyes szám: 8 kr. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendők. Megjelenik : hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Hirdetések a legoJeSobb áron közöttetnek. A lap szellemi részét illető levelének, a szerkesztőséghez, "'m\ SZÉCHENYI TÉF^ 35-IK SZÁM ALATT, intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Mezőgadaságunk érdekében.") Ama soknemü tévedést, melyeket köz- és állami életünkben tizenkét évi önállóságunk alatt elkövettünk, idő és kellő belátás mind helyrehozhatja; csak az az egy tévedés válha- tik reánk nézve legkönnyebben és legrövidebb idő alatt végzetessé : hogy ennyi éven keresztül közgazdaságunk lét a 1 a p j á t, mezőgazdaságunkat majdnem teljesen elhanyagoltuk. Csodálatos valami az, hogy a midőn ötödfélszáz képviselőből álló országgyűlésünkben közel negyedfólszáz tag földbirtokos; — ötszáz és néhány tagot számláló főrendi házunk egészben földbirtokos ; — minisztereink legeslegnagyobb része is föld- birtokos ; — összes törvényhatóságaink bizottsági tagjai is főleg a virilis intézmény behozatala óta, majdnem kizárólag a földbirtokos osztályból valók; csodálatos valami az, ismételjük, hogy ennyi hatalmasnál hatalmasabb érdekelt fél daczára tizenkét év alatt alig tettünk többet, mint hogy a mezei gazdaságtant a különböző népiskolai tantervekbe beiktattuk; azonban e helyütt is szerencsésen a papiroson felejtettük. Mi kik e bajt és vészes eredményeit évek óta közvetlen közelből szemléljük, soha sem mulasztottuk el az orvoslásra az érdeklettek figyelmét felhívni; mindazáltal.maradt minden a régiben, csak a gazdasági hanyatlás és ezzel a nemzeti vagyon és erő gyengülése haladt előre. Csak most, midőn az ez évi aratás silány volta mindegyre érzékenyebben tünteti fel az ép oly mélyen mint szélesen elterjedt hajt, most kezd sajtóban és közéletben a j aj *). Oly kézből kapjuk e sorokat, mely hivatva van illetékes Ítéletet mondani a mezőgazdaság állapota és bajai felül Azt hisszük, a czikkben foglaltak az illetékes körökben nem tévesztik el hatásukat és kezdeményezésre fegnak buzdítani. Szerk. „ESZTERDOM ÉS VIDÉKE11 TÁRCZÁJAHol vannak? . . . Hol vannak, hol vannak Ama boldog perczek, A midőn szemeid Még rajtam merengtek ?... És a mint merengtek, Oly édesen, szépen, Azt hittem, álmodom Tündérek ölében. Múló volt, rövid volt Ez a boldog álom, Csak a seb maradt meg Hogy örökké fájjon. Csak a seb maradt meg Mit csalfaság vága, ügy sajog, úgy éget — Te kegyetlen lányka! . . . Klauzál Gábor. A nők hivatása. A házasság a földi boldogság czéljából köttetik és vájjon a földi életnek adhat-e egy bölcs valódibb czélt, mint a boldogságot? Akar-e valaki hatalmas, gazdag, irigyelt, szóval bámult egyén lenni, veszékelés megindulni, hogy növekedő terheink mellett hová leszünk, ha hamarosan nem érkezik segély ! A közhangulat tehát már eljutott odáig, hogy gyökeres orvosláshoz kell fogni, mert az eddigi áldatlan politizálás mellett tönkrejutunk. De ki legyen a kezdeményező ? Nézetünk szerint a megyéknek s italában a törvényhatóságoknak kötelességük e fontos ügyben az első határozott lépést megtenni, melyre épen most a legkedvezőbb alkalom is meg van adva. A napokban küldte ugyanis szét a székesfehérvári országos kiállítás alkalmából megtartott második gazdakongresszus határozatait annak végrehajtó-bizottsága az egyes megyéknek és törvényhatóságoknak, hogy azokat magukévá tévén, a jobb jövőt előkészíteni a maguk részéről is segítsék. Ezen határozatokban földmivelési ösz- szes bajaink konkrét alakba vannak foglalva; mindenki láthatja azokban a helyzetet, legfölebb a helyi viszonyok nyomorúságait* kelt még abba beleilleszteni. Oly fontos kérdés ez s még mindig annyi erőt magában rejtő intézmény az a megye: hogy együttes komoly fellépés esetén okvetlenül be kell következni azon többoldalú működésnek, mely egyedül képes a gazdakongresszus határozatainak életet adni. Többoldalú működést említettünk, mert nem elegendő már ez ügyben a megyék tevékenysége és ereje. Kormánynak, országgyűlésnek, törvényhatóságoknak, gazdasági egyesületeknek vállvetve kell itt közreműködni a baj elhárítására, legelőször azonban a megyéknek az által: hogy a gazda- kongresszus határozatait magukévá tegyék, a mennyire azok általuk ismert bajokat mind föl nem ölelnék, azokkal ama határozatokat kibővítsék s azok alapján a törvényhozásnál sür- getőleg kérvényezzenek: hogy ama határozatok alkotmányos módon minél előbb élet- bel éptettessenek. _____________________________ h a egyszersmind nem lehet boldog? És a földi boldogság kereshető-e másban mint a boldog házasságban? Boldog!? Vájjon hányán mondhatják el, hogy: én boldog vagyok a házas életben. És ennek csupán mi nők vagyunk okai; mert azt mondja a példabeszéd, hogy egy jó nő a legrosszabb férfit is megjavíthatja, És ez igaz is! mert a nő arra van hivatva, hogy boldogítson; s azért nevezik őket az emberiség védangyalainak. Már pedig akkor első sorban férjének kell, hogy őrző s boldogító angyala legyen. S hány eset van, hogy angyal helyett valóságos — ördöge lesz a férjnek; pedig ha jól föl tudnák fogni kötelességük érzetét, ami a házasságnál a fő, akkor saját boldogságuk árán is megszereznék a családi élet boldogságát. Tőlünk nőktől függ, hogy egy egész életre nyugodt csendes házi tűzhelyt alkossunk magunknak; nem múló szenvedélyes szerelemmel, de őszinte, odaadó, önmagunkat is feláldozni képes szeretettel. S azt a szent érzést, a mely bennünket hozzá fűzött, ne hagyjuk elaludni; de minden erőnkkel oda hassunk, hogy az még fokozódjék. Ha czélul tűzzük ki magunknak a boldogitást, feláldozóknak kell lennünk mindenben, nem pedig követelőknek. Oh ha igy gondolkoznék minden nő, akkor édes jutalmul nyernék azt, amit csak az az öntudat nyújthat, hogy hivatásunkat híven s lelkiismeretesen betöltöttük ; s magunknak is megszereztük azt az édes családi boldogságot, mely a kötelesség érzetén alapszik. Akkor nem kellene félnünk, hogy férjünk saját házában nem találja fel otthonát, — s házon kiviil keres szórakozást, hogy elfelejtse az otthoni poklot. Egy nőnek oda kell hatni, hogy nélkülözhetetlen legyen férjének, s ha összehasonlítást tesz más nővel, mindig az Ő előnyére történjék. Tartsa meg házassága után is, leánykori csinosságát; gyermekeit Esztergommegye törvényhatóságától reméljük, sőt bizton elvárjuk: hogy a fentebb jelzett módon első igyekszik lenni e fontos nemzeti ügy megindításában. A bizottsági őszi közgyűlések körülbelül össze fognak esni az országgyűlés megnyíltával. Legyen Esztergommegye az elsők közt, kik a honatyák ajtaján az ország legvitálisabb érdekében kopogtatni fognak s egyúttal figyelmeztetést intéznek az ország sorsa fölött döntő képviselőházhoz: hogy az általa reánk rótt terheket elviselni s a törvényhozás nevében elvállalt kötelezettségeknek megfelelni képesek csak úgy leszünk: ha kormány és parlament kezet fog az országgal közgazdászati érdekeink megmentésére. S még egyet. Talán megyei gazdasági egyletünk is tehetne valamit a gazdakongresszus határozatainak elfogadásával s azok életbeléptetésének követelésével a törvényhozás előtt? Az egylet, saját hatáskörében egyúttal országos nagy érdekeket képvisel. .1 A közegészség. Ha azon mozgalmakat közéletünkben figyelembe vesszük, melyek egyátalában városunkban történnek, tagadnunk nem lehet, hogy. meg van a törekvés mindenütt a polgárok jólétét előremozditani, igy keletkeznek vasút, kaszárnya s egyéb közügyek, de eddig még senkinek sem jutott észébe a közegészség ápolása és előmozdításáról valamit tenni, sőt ilyen dolgok, mennyire lehet, mind háttérbe szorittattak, ennélfogva nem tartom feleslegesnek, ha ezt átalában és viszonyainkra vonatkoztatva megbeszélem. A közegészség ápolása azon tényező, mely arra van hivatva, a mindenféle általános káros hatányok által előidézett zavarokat és akadályokat ellensúlyozni, mely odatörekszik, hogy a népek egészségét előmozdítsa és munka kedvet és erőt felkeltse, irtó járványokat mennyire csak lehet megszüntesse, az azok által ütött sebeket enyhítse és gyógyítsa. tartsa tisztán; háztartását ne hanyagolja el, s legyen egy szerető vidám feleség. De hány nő van, ki ha már férjhez ment, nem gondol magával; otthon piszkos, gyermekeire semmi gondot nem fordít, az egész házon meglátszik valami unott lomhaság; azt hiszi az ilyen nő, hogy most már úgyis a férjem uramé vagyok, s e szerint szeretnie kötelessége. Mit gondoljon ő még vele is, elég az, ha kimennek sétálni, akkor fölöltözködik „másnak,“ a férjnek fölösleges. Csakhogy a férj megfordul ám máshol is, s ha ott az ellenkezőjét látja az Ő otthonjának, összehasonlítja a csinos menyecskét, az ő nem csinos feleségével; otthon elmondja, hogy bizony csak rend van annál az X-nénél, meg csinos asszony az még mindig. Ennél azután nem kell egyéb; kitör a vihar egész erejével, a szegény X-nére rá lesz szórva irgalmatlanul minden titulus, hogy milyen kokett, haszontalan asszony, még az ő férjét is elcsábítja; pedig dehogy akar az valakit elcsábítani, de kevésbé az ő férjét; az csak a maga férjének akar tetszeni még mindig, — úgy mint régen. — De ne csak külsőleg kívánjuk meghódítani férjeinket, hanem lelkileg is. Megtörténik igen sokszor, hogy a férj az anyagi gondok miatt roszkedvüen tér haza; nem bánt senkit, csak szomorú, ilyenkor nem hizeleg, mert nem tud; ez nem a szeretet hiánya, hisz épen akkor érzi szükségét egy szerető léleknek, — a ki megosztja vele bánatát. Ha ilyenkor a szerető nő részvéttel közeledik felé, kis kezével igyekszik elsimítani homlokáról a redőket, s egy édes csókkal zárja le panaszos ajakát, vigasztal, biztat a jövővel, mind ezt tennie szent kötelessége. Van-e a világon oly férj, aki nem lenne ilyenkor hálás ? S nem-e lenne az az öntudat édes jutalom, hogy hivatásunkat betöltöttük ; mert vigasz-
