ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-02-19 / 19. szám

eviziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak! Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap, Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/— Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XICXWIS. évfolyam, 19. szám. Péntek, 1932. február 19 Ä főispánváltozáshoz. Ugyanaz a bölcs kormány­zat, amely a volt főispán „ki­váló közigazgatási szaktudá­sának és vezető állásban ki­próbált képességeinek" érvé­nyesítésére új, nagyobb terré­numot jelölt ki ebben az országban, Komárom és Esz­tergom vármegye új főispán­jává Lingauer Sándort ne­vezte ki. Lingauer Sándor tehát az a férfiú, akiben a kormány meg­bízott, és akire a kormány egyesitett vármegyénk sorsát bizta, és akit nekünk, Eszter­gom város és vármegye né­pének is bizalommal kell te­kintenünk a vármegye élén. Díszes és felelősségteljes hely az, ahová a kormány Lingauer Sándort állította. Hely, amelyet feltétlen tisz­telet és megbecsülés illet meg, amíg ez a vármegye vármegye marad, amíg ez a szentistváni város város lesz és amíg ez az ország Magyarország ma­rad. Hely, ahol a nemzeti élet és az ország szivének aortá­jába torkollik e város és vár­megye ütőere, — hely, ahol a nemzet, a vármegye és a vá­ros ütőerén tartja kezét az, aki oda rendeltetett. Hely a legelevenebbek, a legérzéke­nyebbek és legkényesebbek közül e nemzet testén. Ez a város, amely egyéb sebei mellett a nagy trianoni sebből is vérzik, bizalommal és várakozással eltelve üd­vözli az új főispánt, aki be­csületes magyar lélekkel érke­zik e helyre — nehéz, felelős kötelességtelj esitésre. Püspöki konferencia. Dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás a magyar katholikus püspöki kar tag­jait március 16-án, szerdán d. e. 9 órára a budai primási palotába hivta össze a szokásos tavaszi konferen­ciára. Magyarországon is megünnepel­jük Washington György születé­sének kétszázéves jubileumát. Az egész művelt világ február hó 21—-22-én ünnepli az amerikai sza­bad állam megalapítójának, a nagy Washington Györgynek bicentári­umát, születésének 200. évfordulóját. A Washington-ünnepély Budapes­ten két részben fog lefolyni: február hó 21—22-én, amidőn egyrészt a a Washington emlékmúzeum bemu­tatása (február 21) nagy ünnepi gyű­lés (február 21) és Washington szob­rának a Justice of Hungary repülő­gépéről leejtett koszorúval való megkoszorúzása és végül a parla­ment két házának nyilvános ülésé­ben való ünnepli aktusa fognak le­folyni, másrészt július hó 4-én az amerikai szabadságünnepen a bu­dapesti Washington-szobor előtt. Ezen ünnepély nagy fontossága nyilvánvaló nemcsak az amerikai magyarság százezreivel való élő összeköttetésnek a megerősítése szempontjából, hanem azért is, mert Kossuth Lajos, midőn 80 esztendő­vel ezelőtt Amerikát meglátogatta, ottani beszédeiben egyenesen Was­hington politikai végrendeletére tá­maszkodva követelte, hogy az ame­rikai nép ne tűrje a Magyarorszá­gon eikövetett igazságtalanságot és lépjen közbe, hogy Magyarország teljes jogaihoz jusson. Kossuthnak ez a fellépése ma is feledhetetlen az egész amerikai világ előtt és úgyszólván az amerikai történet egy része. Jelenleg pedig az igazságtalanul megcsonkított Magyarország meg­segítése érdekében az Amerikában megindult revíziós mozgalmat éb­ren kell tartanunk, erősítenünk és ehhez legalkalmasabb a nagy sza­badsághős, Washington György em­lékének ápolása és felelevenítése, akinek Budapesten szobra is áll. Ennélfogva Palkovics László al­ispán intézkedett, hogy a fentjelzett napokra Komárom—Esztergom tör­vényhatóságának egész területén a középületek és házak íellobogóz­tassanak, és hogy Washington György emlékezete a tanintézetek­ben is megfelelően megünnepel­tessék. A fejjárkérdés sürgős rendezése. A közönség olcsóbban kapja a tejet, de a gazda többet kapjon a tejéri A vidéki tejárkérdés sürgős ren­dezésének elvi és gyakorlati mód­jait vitatta meg a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara tanácsülése Holitscher Károly országgyűlési képviselő elnöklete alatt. Ormándy János igazgató javasolta, hogy a Budapestre szóló tejforgalmi rende­let hatálya terjesztessék ki az ösz­szes vidéki városokra. Az üzemeket felülvizsgáló, az ármegállapitó éB árjelző bizottságok tevékenysége szervesen egységesittessék, mert különben a 3 bizottság egymást gátolná. Ilyen bizottságok vidéken is haladéktalanul felállitandók. A fogyasztási tej magasabb árából pár fillér gyűjtessék össze egy „Árki­egyenlitő alap"-ba, rrelybőlaz ipari tejek (vaj) termelői kárpótoltassa­nak. A vajexportprémium csak a 100 km-es körzeten kivüli ipari tej­szállitók kárpótlására forditíassék. A budapesti tejüzem spannungja erélyesen mérséklendő, hogy ez­által a fogyasztói tejár alacsonyabb, a termelői tejár magasabb lehes­sen. A Spannung lefaragása a racionalizálás, az üzemtakarékosság és észszerűség keresztülvitelével ér­hető el. Csak úgy remélhető az aggasztóan leesett tej fogyasztás'gyors felemelkedése, ami a tejtűltermelés és a tejválság legbiztosabb leveze­tője lenne. A trianonizált határvidé­kek tejfeleslegeinek exportját Ausz­triába és Csehországba a kormány­nak kezébe kell venni, mert ma minden tej Budapestre törekszik fogyasztási tej alakjában s ezáltal termelői tejár — árrombolás áll elő, mely a vidéki tejárakra is egészség­telenül hat ki. Községekben csakj egy tejvállalat, lehetőleg szövetke-j zeti üzem engedélyeztessék, s úgy! a tejtermelők, mint az értékesítők szervezetekbe tömöritendők. Grátz Ottó szerint a tejgazdasági politika 25 év óta sok nagy hibát követett el. A hatósági kényszer csak ideiglenes segítség lehet. Élhe­tetlenül tűrtük a tejimportet. Orga­nizációs hibák vannak. Svájci pél­dára. „Válság fillér", in ség fillér"-ek szedendők a fogyasztási tejnél. — Szávozd Richárd azonnali erélyes cselekvést sürget. Az 1890-es tej­rendelet jó volt, csak végrehajtani nem merték, hanem a cserebogár­rendelet sorsára juttatták. Nikodém Mihály szerint a szövet­kezeti eszme sok faluban le van já­ratva. A tejárat nem utólag, hanem előre kell közölni a kisgazdákkal. Pápa vidékén 3 6 fokos tejért 6*5 fillért fizetnek. Holitscher Károly elnök: az agrár­álláspont sohasem irányul a közve­títő kereskedelem és az ipar ellen, de mikor a gazdák megélhetése fo­rog kockán, megkövetelik a terme­lői önköltség feltétlen biztosítását. Ha a kisgazda 6Y2 fillért kap a tejért, a bizományos nem kereshet ezen 4Va fillért. A vajexportot a Balkánra, Görögországba \ kell megkísérelni, ott birkavajat készítenek, amit a kül­föld nem bir el. A budapesti betörő­tej oka, hogy a vidéki tejkérdés^ tel­jesen rendezetlen. A kamara teljes egészében elfogadta az Ormándy­féle tej javaslatot. A kamara táviratilag üdvözölte az új földmivelésügyi minisztert, vitéz Purgly Emilt, aki egyben kamarai elnök is. A kamarai sürgős tejjavaslatot pedig küldöttség nyújtja át a föld­mivelésügyi miniszternek. Pénteken, febr. 19-én 7 és 9 órakor Szombaton, febr. 20-án 7 és 9 órakor Vasárnap, febr. 21 én 3, 5, 7 és 9-kor Földes Imre, Harmath Imre és Ábrahám Pál operettje 10 felvonásban Gazdasági önsegély. Irta : Dr. SZABÓ SÁNDOR. A gazdasági kézitusa, — amely­nek küzdelmét vívja az egész világ — mozgásba hozta a tudósokat, a közgazdasági élet gyakorlati embe­reit, a tőkét éppen úgy, mint a munkásvilág millióit. A gazdasági világrend eresztékei recsegnek-ro­pognak, az egész nemzedék gazda­sági jóléte van veszendőben és a bajbajutott emberek mindent az ál­lamtól várnak. Az állami mindenhatóság gondo­lata jutott nyeregbe, hogy a világ­háborúban, a fegyver győzelmének sikere érdekében felajánlottuk anyagi és erkölcsi javainkat, és azóta mindent az államtól várunk, ez pedig talán, éppen ennek foly. a Korzóban.

Next

/
Thumbnails
Contents