ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-02-19 / 19. szám

tán felszívta az egyéni kezdemé­nyezés és kivitelezés legjobbb erőit. A polgárság az emberi együttélés által nyújtható gazdasági, erkölcsi, jóléti, biztonsági gondolat és elv megvalósítását, mind, mind rábízta az államra és már most ettől várja a megváltás, a megszabadítás bű­vös szavát. Észre se vettük, hogy mennyire befészkelte magát a köztudatba, hogy: ha kultúra és iskola kell, adjon az állam; ha családi kis­lakás: FAKSz-ház, alkalmazottak részére való lakás kell, adjon pénzt az állam; ha népház, vagy iparos székház kellett, adjon pénzt az ál­lam; kórház, munkanélküli segély kell, adjon pénzt az állam ; kölcsön kell, adjon az állam; születés, ha­lálozás, házasság — szegények va­gyunk — adjon és adjon az állam ! Igy lehetne ezt folytatni, iiasábokon keresztül. Az állam pedig kereskedett, vál­lalkozott, épített, kölcsönt adott és közetített és mindenki az állammal akart üzleti, kereskedelmi, alkal­mazási és támogatási viszonyba ke­rülni. Most azután mi történt? Tudja mindenki! A mindenható, mindent végző, mindentadó államnak kiüresedett a kasszája és a polgárság csodál­kozik azon, hogy ez a kassza nem bírja tovább az egyre jobban várt támogatást, munkálatot, egészség­ügyi, jóléti és kulturális feladatokat úgy ellátni, mint azelőtt,—más szóval, hogy az állami mindenhatóság ereje meglankadt. Ez a lélektani pillanata a társa­dalmi feleszmélésnek, az egyéni társadalomépítő gondolat öntudatos újraéledésének, a gazdasági ön­segély gondolata új életre kelé­sének. A nagy gazdaságtörténelmi erők megmozdulását látjuk, amelyek az egyéni, de az összességi alakulatok gazdasági életének mezejét is egy­aránt járják, hol rombolják hol ter­mékenyítik, hol letepernek vállal­kozásokat, termő és termelő mun­kát. Gazdasági nagy elvek törnek össze s támadnak helyettük újak és az ember és társadalma visít, nyög, panaszkodik a sok sebet kapott, vérző testén végzett kísérletezés élő fájdalmában. A kultúrember messze távozott a gazdasági világrendet fenntartó esz­méktől és gondolatoktól. Új, emésztő eszmék kielégíthetetlen bálványá­nak hordoz vér — és vagyonál­dozatot. A magyal föld bűvös meg­tartó szelleme is mintha cserben hagyta volna földimádó gazdasere­gét és munkában edzett szorgalmas munkásnépét! Vissza a régi erényekhez, a ki­próbált fenntartó gondolatokhoz! Az egyéni kezdeményezésre alapí­tott gazdasági önsegély összefogó módszere megtart és boldogít. HIREK. Éjjeli szolgálatot február 13-tól 19-ig Rochlitz-örökösök „Szent lstván"-hoz címzett gyógyszertára (Kossuth L.-u. és Széchenyl-tér sarok) teljesít. Nagyböjti szentbeszédek. Ku­rucz Mihály adminisztrátor a bel­városi plébánia-templomban min­den vasárnap délután fél 4 órakor nagyböjti szentbeszédet tart. Szerdán zászló lengett a vármegyeházán : Esztergom új fő­ispánt kapott. A béke zászlaja alatt várja Esz­tergom az új főispánt, de nem azért, mintha itt eddig ádáz harc dúlt volna akár a megyeházán, akár a város­házán, akár a kettős vármegyében. Hogy Esztergom m égis a béke zász­laja alatt vár: ez körülbelül annyit jelent, hogy nem tudjuk meddig, de a várakozás idejére egészen bizo­nyosan — a békétlenkedők is oda­állottak a béke zászlaja alá. Igaz, hogy ma a volt főispán is egyrészt azzal okolta meg távozá­sát, hogy „mód adassék a teljes és zavartalan béke helyreállítására." A béke lengő zászlaja tehát azt jelenti: íme, mód adatott. Önkéntelenül elmosolyodunk, ha arra a módra gondolunk, ahogyan a „béke itt helyre fog állni." Eddig ugyanis a legnagyobb mér­tékben megvolt a módja annak, hogy a békétlenkedők teljes és za­vartalan békétlensége uralkodhas­sak. Ezek azt mondják, hogy szá­mukra nem adatott meg a béke le­hetősége. Viszont egy másik, na­gyobb tábor azt mondja, hogy a békesség lehetősége adva volt, és élt is vele. Ez utóbbiak bizonyára bé­kességben akarnak élni ezentúl is, a békesség módja és lehetősége te­hát inkább az első táborra vonatkozik, amely a békesség módját és lehető­ségét eddig tagadta. Most tehát nem tagadja. Vagy — ki tudja ? — talán egyelőre még tagadni fogja. Lehet az is, hogy úgy fog békülni, hogy még jobban össze­vesz. Hogy most már listát fog be­nyújtani arról, hogy kiknek kell Esztergomból egyszer és minden­korra távozni — a béke érdekében. Hogy: addig nem lesz béke Eszter­gomban !... El lehetünk tehát készülve egy újabb békeultimátumra. El lehetünk rá készülve, hogy ha most sem lesz olajág, béke és ölelkezés, — a bé­kétlenkedők utóbb is a legradikáli­sabb úton fognak békét teremteni ebben a jobb sorsra érdemes vá­rosban !... Igen, polgártársaim, — a legjobb úton haladunk a zavartalan béke felé azon az úton, amelynek módja és lehetősége adva van. Azt kérdezhetnéd végül úgy mel­lékesen, kedves esztergomi polgár­társ, hogy ugyan mi jó tartozik reád mindezekből ? Ezt is megmond­hatjuk : az, hogy mindennapi nehéz gondjaid mellett egy kissé — csodál­kozzál is! (dr. y.) A főispáni kinevezések a hi­vatalos lapban. A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy a kor­mányzó a belügyminiszter előter­jesztésére dr. Lingauer Sándor nyug. pénzügyminisztériumi minisz­teri tanácsost Komárom és Eszter­gom vármegyék főispánjává kine­vezte. Közli továbbá a hivatalos lap dr. báró Vay Lászlónak Hajdú megye és Debrecen, Fáy Istvánnak pedig Csanád, Arad és Torontál főispánjává való kinevezését is. A Testnevelési Tanács elisme­rése. Mult számunkban hasonló címmel közölt híradásunknak hiva­talos helyről érkezett kiigazítása­ként közöljük az alábbiakat: Esz­tergom város és járás területén Schmidt Sándor bányaügyi főtaná­csost arany, Gácser János h. bánya­igazgatót, vitéz Sághy Antal bánya­felügyelőt, Berencz György reálisk. tanárt, Meszlényi főjegyzőt ezüst, vitéz Móró János tanítót, vitéz Szenczi Ferenc vámkezelőt és Kö­nözsy Endre ig.-tanitót bronz érem­mel tüntette ki a Testnevelési Tanács. A katolikus egyházközség a közel jövőben már a belvárosban is megalakul. A választók névjegy zeke, amelybe a legutóbbi nép­számlálás alapján minden 24. élet­évét betöltött kath. férfi és nő fel­vétetett, a plébánia-hivatalban febr. 29-ig közszemlére van kitéve. Az egyházközség elöljáróságból, tanács­ból és képviselőtestületből fog ál­lani. A képviselők száma 100 lesz. Egyházi adóról a mai viszonyok között szó sem lehet, tehát az ne riasszon vissza senkit sem az egy­házközségben való tevékenykedés­től. Halálozás. Nagy Dániel, a győri kereskedelmi és iparkamara alel­nöke f. hó 15-én meghalt. Temetése f. hó 17-én, szerdán délután 4 óra­kor volt Győrött nagy részvét mel­lett. A kamara egyik nagytudású, fáradhatatlan buzgóságú ideális lel­kületű, az ipari és közgazdasági érdekekért kitartóan és önzetlen­séggel harcoló érdemes tagját, 1929. év óta alelnökét veszítette el benne. Síremlék Brilli Gyulának. F. hó 13-án a MTE esztergomi osz­tálya dr. Brenner Antal főjegyző elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen egyhangúlag elha­tározták, hogy Brilli Gyulának, az esztergomi idegenforgalom és tu­risztika megteremtőjének a belvá­rosi temetőben lévő sírja fölé em­léket állít. A szükséges összeget gyűjtés útján fogják előteremteni. Állategészségügyi hir. Nagy­sápon lépfene eset fordult elő, mi­nek következtében a hatóság zár­latot rendelt el. Baleset. Csolnokon a kettes szá­mú tárnában f. hó 12-én súlyos baleset történt. A tárnában Tóth József epöli lakos foglalatoskodott. Észrevette, hogy egy elszabadult, fával megrakott csille rohan feléje. Kitérnie már nem volt ideje s így a csille elütötte. Ballábán boka és felsőiábszártörést szenvedett. A sú­lyosan sérült bányászt a dorogi kór­házban vették ápolás alá. A Máv. Nyugdijasok Koszorú­és Gyámolító Egyesülete rendes évi közgyűlését a városháza nagyter­mében f. hó 21-én d. u. 3 órakor tartja. Az összes tagok föltétlen megjelenését kéri, érdeklődőket szí­vesen lát az elnökség. Az ipartestület közgyűlése. Esztergom szab. kir. megyei város Ipartestülete f. hó 28-án, vasárnap ; délelőtt 10 órakor a Kath. Legény­egylet nagytermében tartja rendes j évi közgyűlését. Tárgysorozaton van I az elnök és a tisztviselők tisztelet­I díjának s a bemondó fizetésének 15%-os csökkentése, továbbá az i 1932. évi költségvetés megállapí­tása is. Népművelés a vármegyében. Felsőgalla. Idei Ferenc tanító, Schippert Ferencné tanítónő tartott előadást. — Felsőgalla-Mésztelep. Czuczor Ernő máv. főtiszt ismer­tette a nagyszámú közönséggel a 100 év előtti közlekedést és az első mozdony történetét. A mész­telepi lakosság már nyilvános ének­órákon is vesz részt és szívesen énekel együtt és tanulja a szebbnél­szebb magyar dalokat a 300—400 főnyi hallgatóság. Ezzel a módszer­rel lehet a legsikeresebben diadalra vinni a magyar népdalt és kiszorí­tani a közelmúltban erősen elter­jedt idegen muzsikájú és beteg szövegezésű gyatra énekeket. — Környe. Wiesenbacher József nép­művelési titkár a magyar burgonya termelés fokozásáról és nagy gaz­dasági jelentőségéről, Kaptay Fe­renc állatorvos az állati balesetek­ről tartottak előadást. A környei előadásokat szakszerűen vezeti Hegyháti Alajos ig.-tanító, méltó segítőtársai Weisz József plébános, Láng Antal főjegyző és a tanító­testület, valamint Tremmel József körorvos. — Bánhidán dr. Szemző Kázmér orvos tartott előadást. — Piszke. A piszkei népművelési elő­adások rendkívül látogatottak. Ler­nyei József áll. isk. igazgató veze­tése mellett a tantestület értékes iskolánkívüli népművelési munkát folytat. Az Esztergomi Kisdedóvó Tár­sulat közgyűlése. Az Esztergomi Kisded óvó Társulat a kisdedóvó in­tézetben (Bottyán János-u. 7) f. hó 21-én d. e. fél 11 órakor felügyelő­bizottsági ülést s azt követőleg 11 órakor közgyűlést tart, melyre az érdeklődőket és szülőket tisztelettel meghívja az Elnök. A baromfitenyésztők közgyű­lése. A „Komárom-Esztergom­megyei Baromfitenyésztő Egyesü­let" f. hó 21-én, délután fél 4 óra­kor tartja Esztergom város kista­nácstermében évi közgyűlését. A kamatláb új megállapítása. Az Országos Hitelügyi Tanács febr. első napjaiban ismét leszállította a kamatlábat. A legmagasabb kamat­tételt a vidéken 11%-ban, a fővá­rosban 10 l / 2 °/o-ban állapította meg. Betétek után a vidéken legfeljebb 177*1 Budapesten 6 százalékot lehet ! számítani. I Századok évszámai. Szkalka Lajos az esztergomi érs. tanítóképző j gyakorlóiskolájának kiváló tanítója, c. tanár, ilyen címmel praktikus történelmi táblát állított össze. En­nek a táblázatnak az a célja, hogy a magyar történelmi századok fon­tosabb eseményeit és idejét a ta­nulóifjúság könnyen elsajátítsa. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a történelmet tanuló gyerme­kek és növendékek legtöbbje sok­szor nehezen vagy egyáltalában nem tudja elsajátítani a történelmi események időrendi beosztását. Ter­mészetesen Szkalka Lajos módsze­res alapon állította össze eredeti táblázatát. A jövő évben Szkalka Lajos a magyar irodalmi, továbbá a világtörténeti, majd az egyház­történeti táblákat fogja elkészíteni. Egy-egy lap ára 10 fillér. Kapható a szerzőnél. Hamis egypengősök. Városunk­ban hamis egypengősök vannak forgalomban, amelyek eléggé sike­rült utánzatok, de hamis voltukat elárulja hangjuk és az a körül­mény, hogy könnyen hajlíthatok. A rendőrség felkéri a közönséget, hogy amennyiben ilyen hamis egy­pengőst kapna valaki, azonnal te­gyen jelentést a rendőrségen és lehetőleg azt is nevezze meg, akitől kapta.

Next

/
Thumbnails
Contents