ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-02-14 / 17. szám

Reviziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak S ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVIi. évfolyam, 17. szám. Vasárnap, 1932. február 14 A leszerelés konferenciája. (B. É.) A szélső Keleten — a modern technika minden tudományával — kegyetlen, öldöklő harc van folyamatban, a haldokló és sebesült harcosok borzalmas hörgése szolgáltatja a kisérő zenét, az adagiot a leszerelési konferenciához, amely a minap nyilt meg Genfben. Erről a ko incidens találkozásról — a régi latin közmondást idézve — igazán nehéz szatirát nem írni. Minden úgynevezett békebiztosító nemzetközi megállapodás, a véres hadviselés ellen megnyilatkozó anatéma, Kellog-paktum stb. ellenére a tények beszélnek, ós ezekből a genfi konferencia levonhatja azt a tanulságot, hogy valameddig a fegyverkezés és a fegyveres készenlét terén olyan horribilis aránytalanságok vannak, aminők nemcsak Japán és Kina katonai szervezett ereje között, hanem az európai államok között is fennállanak, addig mindig fenyeget a háborús veszedelem, mert az egyoldalúan túltengő fegyveres erő állandó feszültségben tartja a világot és mindig készen áll, mindig ösztönzést érez arra, hogy — akárcsak egyes katonai formációk útján is, tehát anélkül, hogy az illető kormány ezért kifejezetten vállalná a felelősséget — a gyöngébb felet megrohanja, megalázza, vagy megsemmisítse. A genfi leszerelési konferencia legfontosabb és döntő jelentőségű feladata az, hogy a fegyveres készenlét terén mutatkozó óriási aránytalanságot megszüntesse és egyenlőséget teremtsen, az erőviszonyokat megfelelő egyensúlyba hozza az államok között. A győztes hatalmak a német birodalomnak 100.000 főnyi, Magyarországnak 35.000 főből álló zsoldos hagsereget engedélyeztek, megszabták szorosan az ágyúk és gépfegyverek számát és kikötötték, hogy a legyőzött országok sem tankot, sem katonai repülőgépet nem állíthatnak be hadseregükbe. Ezzel szemben Románia 175.000, Csehszlovákia 130.000, Jugoszlávia 110.000, Lengyelország 300.000, Franciaország több mint 500.000 katonát tart fegyverben és ehhez járul még a hatalmas tüzérségi park, tankok és repülőgépek sokasága; Franciaországban a hatalmas tengeri haderőnek és búvárhajóknak félelmetes készenléte is. Nevezetes az, hogy Franciaország feltétlenül ragaszkodik a békeszerződésben szerzett jogaihoz, így a reparációs kötelezettségek feltétlen teljesítéséhez. Ebben a tekintetben Franciaország szentnek és sérthetetlen hirdeti a békeszerződések rendelkezéseit. De már ami a leszerelést illeti, ebben a részben nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a békeszerződések posztulátumait. Csak akkor volna hajlandó valamennyire leszerelni, ha a többi hatalom, így Anglia, Amerika, Olaszország stb. másirányú szerződéses kötelezettséget vállalna Franciaország biztonságának, tehát valójában a mai európai status-quonak megóvásáért. De ez oly követelmény, amelyről a békeszerződések mit sem tudnak. A békeszerződések föltétlenül előírják az általános leszerelést a legyőzött országok leszerelése után. A kérdésnek általános hatalmi vonatkozásain kívül tudvalévően a nemzetközi gazdasági helyzet szempontjából is döntő jelentősége és mélysége van. Amerika a háborús adósságok leszállításáról, vagy elengedéséről hallani sem akar addig, míg a fegyverkezés őrülete tovább tombol Európában és míg az általános leszerelés követelménye nem teljesül. Amerika feltétlenül követeli a leszerelést és követeli a vámsorompók leszállítását s a kereskedelmi forgalom felszabadítását a háború utáni korszak béklyóiból. Csak ha ezek a követelések teljesülnek, csak akkor hajlandó Amerika hozzájárulni a felszabadított Európa megsegítéséhez, a reparációk és háborús adósságok 0 problémájának kiegyenlítéséhez, — ami ennélfogva az egyedül járható utat mutatja a nyomasztó gazdasági válság enysítésére és orvoslására. Kegyetlenül viharzó tengeren véseti as egyhás hajóját XL Pius." A hercegprímás a pápáról. Dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás legújabb körlevelében megemlékezik XI. Pius pápaságának tízéves évfordulójáról. „Immár tiz éve annak, — irja a hercegprímás — hogy Szentséges Atyánk, dicsőségesen uralkodó XI. Pius pápa az isteni Gondviselés rendeléséből Szent Péter örökébe lépett. Kétségkívül a legnagyszerűbb dolog a világon és halandó emberre nézve a lagmagaszlosabb felemeltetés Krisztus földi helytartójának tisztségét viselni, ezért magáért is az emberi nagyság sorába iktat a világtörténelem minden pápát, azonban a Krisztus egyházában működő Szentlélek a pápák egyéni kiválóságaiban csodálatos isteni bölcsességgel gondoskodik arról is, hogy működésükkel koruk lelki és szellemi vezetői és irányítói legyenek. Szentséges Atyánk nehéz tiz esztendőre tekint vissza. Kegyetlenül viharzó tengeren vezeti az egyház hajóját: gazdasági háború, elszegéKomárom-Esztergom vármegye az igazság és a szociális elvek keresztülvitelét kéri a kormánytól a fizetéscsökkentéseknél. A kettős lakbérek ideiglenes megszüntetése. nyedés, munkanélküliség, felforgató eszmeirányzatok, forradalmak és egyházüldözés hullámai tornyosulnak fel körülötte. De nincs az a veszély, amelyet XI. Pius pápa éles szeme észre ne venne, nincs seb, amelynek orvoslására ne nyújtaná atyai segítő kezét. Az elmúlt tiz év enciklikái örökértékű emberi dokumentumok, amelyek nemcsak a korszellem nagyszerű ismeretéről tanúskodnak, hanem határozott bizonyossággal mutatják meg a mai beteg emberi társadalomnak a gyógyulás egyedül lehetséges útját. De az elmúlt tiz év gazdag nagy és örvendetes eseményekben is: a pápaság és az olasz állam kibékülése, a Vatikánváros létesítése, a római nagyarányú építkezések sorozata, a zarándoklatokban gazdag jubileumi ütendő, a boldoggá- és szenttéavatások számos ünnepsége mind fényes csillagok XI. Pius pápaságának egén." Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottságának átirata kapcsán felír a vármegyei törvényhatósági bizottság a m. kir. kormányhoz és az országgyűlés mindkét házához az állami és önkormányzatok személyi kiadásainak csökkentése tárgyában kibocsájtott rendeletnek az alábbiak szerinti módosítása érdekében : Állapittassék meg egy méltányos létminimum, amely nem csorbítható. A fizetéscsökkentés a családfő által eltartandó családtagok számának figyelembevételével módosittassék akként, hogy a tényleges szolgálatálló, valamint nyugdíjas, nőtlen és hajadon közalkalmazottak fizetéscsökkentése maradjon meg az elrendelt kiszabott mértékben, ellenben a családos, tényleges és nyugdíjas alkalmazottaknál a fizetéscsökkentés az eltartandó gyermekek számához képest aránylagosan enyhittessék, míg a 4 vagy több gyermekkel bíró családfő illetményei csak a lehető legkisebb mértékben csökkentessenek. Végül az olyan háztartásban élő házaspároknál, ahol a férj és feleség is közalkalmazott és mind a kettő külön-külön lakbér élvezetében áll, egyikük lakbérilletménye ideiglenesen szüntettessék be. Szombaton, febr. 13-án Vasárnap, febr. 14-én Jönnek az indiánok! izgalmas, látványos, originális. 24 fejezetben, az amerikai honfoglalók küzdelmes életéből. a KORZÓ MOZGÓBAN!