ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-02-04 / 13. szám
eviziót! Párkány nélkül nem élhetünk! igazságot Magyarországnak! BHHW BiiMinnmii Hi ^wnra ZTE Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth liajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XKXVII. évfolyam, 13. szám. A béke és összetartás jegyében folyt le a Belvárosi Kath. Olvasókör bensőséges ünnepe. A bíboros hercegprímás üdvözlése a kör ötvenéves jubileuma alkalmából. A hatóságok, testvére gyesületek, a város társadalmának együttérzése, — Szentgyörgymező testvéri kézfogása. Négy százterítékes vacsora. Csütörtök, 1932. február 4 Régen láttuk a város földműves népét és vele együtt a város egyéb társadalmi osztályait is oly impozáns tömegben és oly őszinte együttérzésben összetalálkozni és lelkesedni, mint Gyertyaszentelő napján, az Esztergomi Belvárosi Kath. Olvasókör ötvenéves jubileumának ünnepén. A város földművestársadalma ezzel az ünneppel nemcsak önmagát becsülte meg, hanem a város egész társadalmában megerősítette a hitet, hogy a magyar földművesnép a nemzet gerince, a nemzet jószelleme, erőssége, amelyben minden körülmények között megbízhatunk, és amelynek fülébe duruzsolhatunk ugyan csábító jelszavakat, vagy izgató beszédeket, de amely józan Ítéletére hallgat akkor, amikor hitvallásra és komoly együttműködésre van szükség és megismeri, megbecsüli azt, aki vele és érte becsülettel dolgozik. Ünnepi nagymisével kezdődött a jubileumi ünnepség, amelyre a testvéregyesületekkel együtt zászlók alatt vonult fel az olvasókör népe, és amelyet Mátéffy Viktor prépost-plébános tartott a város kegyúri templomában. A díszközgyűlésre, amely délelőtt 11 órakor kezdődött, zsúfolásig megtöltötte a Simor-utcai székház szépen feldíszített nagytermét az ünneplő közönség, amelynek soraiban ott láttuk dr. Fehér Gyula nagyprépostot, dr. Huszár Aladár főispánt, Palkovics László alispánt, Glatz Gyula polgármestert, dr. Brenner Antal főjegyzőt, vitéz SzívósWaldvogel József ny. tábornokot, dr. Kemenes Illés bencésgimnáziumi igazgatót, Blaskovics Piacid leánygimnáziumi igazgatót, László Dániel bencéstanárt, Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgatót, a helyőrségi tisztikar képviseletét, a szentferencrendiek képviselőit, az egyesületek, az olvasókörök képviselőit zászlaik alatt, ott láttuk a földmivestársadalom szine-javát, és a város közönsége köréből sokat. Emelkedett hangulat töltötte be a termet, amidőn a jubiláris közgyűlés megkezdődött. Mátéffy Viktor prépostplébános, elnök ünnepi beszédében jellemezte az egyesület félszázados katolikus, magyar, nemzeti és kulturális munkásságát, és hangsúlyozta, hogy a belvárosi körben ápolt katolikus magyar szellem épségéhez és továbbéléséhez van kötve a nemzet sorsa. A katolikus magyar szellem hitet, nemes felfogást, a közéleti kérdések elbírálásánál nemes magatartást, a művelődés megértést teremt, a megértésből pedig béke lesz, tisztult atmoszféra, amelyben egyedül lehetséges az egymás boldogulásáért való testvéries munka! — Ebben az egyesületben mindenkor a katolikus magyar szellem megerősítésért és kivirágoztatásáért folyt a munka, — folytatta Mátéffy Viktor. — Én, aki 28 és fél év óta élek e körben földmiveseim között és vezetem a kör ügyeit, aki átéltem az egyesület viszontagságos életét, láttam virágzását és nehéz viszonyok közepette küszködését, láttam kihatásait a város népének sorsára, — állíthatom, hogy ebben az egyesületben folyó katolikus magyar szellemű kultúrmunkára a mai nehéz és az eljövendő még súlyosabb és kritikusabb időben nagy szükség van! Beszéde további során a hatóságok és a város társadalmának pártfogásába és szeretetébe ajánlotta a kört, befejezésül pedig az Isten segítségét kérte, hogy az Esztergom-Belvárosi Kath. Olvasókör a második félszázadban is a becsületes katholikus és magyar munka, a béke, megértés és összetartás melegágya lehessen. Pifkó János e. háznagy szép hazafias szavalata után az egylet ifjúságának dalárdája magyar dalokat énekelt Augusztin János vezetésével, majd id. Tátus János alelnök, aki Schiller Mihállyal egyedül él ma azok közül, akik ezelőtt ötven esztendővel 1882 febr. 2-án megalapították az olvasókört, tartotta meg szép, érdekes adatokban gazdag emlékbeszédét, amelyben főként dr. Fehér Gyula nagyprépostról, a kör egykori áldozatos szivű elnökéről emlékezett meg hálás szívvel, és Mátéffy Viktorról, a jelenlegi elnökről, akinek lelkes buzgósága a mai egyesületi helyiséget, az ország egyik legszebb gazdakörét ajándékozta a földmives társadalomnak. Ifjú Tátus János lelkes szavalata, a földműves ifjak szép éneke gazdagították az ünnepi hangulatot, majd Mészáros József tartalmas, szép titkári jelentése következett, amely a hallgatók elé tárta az egylet érdekes ötven esztendejének történetét. Mátéffy Viktor elnöki javaslatára a díszközgyűlés nagy lelkesedéssel és hódoló tisztelettel táviratban üdvözölte az egyesület fővédőjét, dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímást és az egylet munkájára kérte apostoli áldását. A Himnus eléneklésével délután háromnegyed 1 órakor ért véget a jubiláris díszközgyűlés. Este 8 órakor 400 terítékes ünnepi társasvacsora volt az egylet dísztermében, ahol nemcsak a város földművestársadalmának színe-java találkozott a fehér asztalnál testvéries barátságban, hanem megjelent a megye és város vezetősége, intelligenciájának nagy része is. Az első felköszöntőt Mátéffy Viktor mondotta szép beszéd keretében a bíboros-hercegprímásra, a magyar katolicizmus fejére és vezérére, mint aki iránt a város eme — hivatásánál, tagjainál és szelleménél fogva is — katolikus egyesülete mindenkor őszinte tisztelettel és gyermeki ragaszkodással viseltetett és ma is viseltetik. Beszédjének második részében az egyesületnek jövő programmját fejtette ki. Horváth Mihály dr. Huszár Aladár főispánt, Tátus János Palkovics László alispánt, Jakus Jnnos Glatz Gyula polgármestert köszöntötte, akik mindannyian : válaszoltak és szeretetükről, megbecsülésükről biztosítottak a földműves népet. Dr. Huszár Aladár főispán gyönyörű szavakkal jellemezte a magyar földművest,; mint a nemzet gyökerét és jövőjét. — A magyar földműves nép azokra hallgasson, akik az ő vérükből születtek és közülök emelkedtek ki, és ne hallgasson idegen vezetőkre — mondotta. Madaras Aurél plébános, a szentgyörgymezői Olvasókör elnöke Esztergom város földművességének testvéri kézfogására * emelte poharát. — Tartsunk össze, ha mindjárt egy hegy is választja el Szentgyörgymezőt a várostól. Fogjon össze testvériesen az esztergomi föld népe, mert' csak ez hozhatja meg a jobb jövőt. Dr. Mike Lajos a magyar földműves asszonyokra mondott köszöntőt. Vacsora után az Öregek bálja következett. A túlsóféle magyarság és fófság helyzete. Napról-napra hallunk panaszokat odaátról. Ezt a plébánost,, amazt a tanítót ítélték el. Újabban már képviselőket is elitélnek. Miért? Édes jó Istenem!, hát azérí, mert magyarok. Az egyik nem engedett dolgoztatni az épülő iskolán Szent István napján. A másik ősrégi magyar egyházi éneket ;mert zengeni a kóruson. A harmadik, — no ez a legrettenetesebb államellenes cselekedetet követte el. Dicsőíteni mert e gy csaknem ezer év előtt elhunyt magyar herceget, akit azóta a katholikusok szentként tisztelnek. Szegény ifjú Imre herceg még csak hadvezér sem volt, és a csupa hősből álló Csehország mégis fél még az emlékének felidézésétől is. Persze, hogy állami érdeke a cseh uraknak, hogy emléke is vesszen Szent István, Szent Imre és Boldogasszony anyánk ... egyházi éneknek. Félnek, rettegnek tőlük. Ugyan miért ? Lám, mi mégis bátrabb legények vagyunk. Nálunk csaknem minden faluban, ahol folyóvíz van, ott áll Nepomuki Szent János szobra. Még Utániakat is tartunk tiszteletére, sőt gyermekeket is keresztelünk nevére. Mi nem félünk tőle. Még kalapot is emelünk Szombaton, febr. 6-án Vasárnap, febr. 7-én A SZENT LAN Somerset Maugham világhírű drámája. Főszereplők: Dita Parlo, Gustav, Fröhiich Wladimir Sokoloff. Anton Pointner. a KORZÓ MOZGÓBAN!