ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-02-04 / 13. szám

szobra előtt. De miért is félnénk és tisztek garázdálkodnak. Bizony mindmiért ne tiszteinők emlékét? Iezekre nem volna kedvező, ha a Odaát más a felfogás és más álmagyar szent emlékek felidéznék a lelkiismeret. A csehek tudják jól,'multat, a mult kenyérkereső és hogy Szent István koronája alatt • boldogulási lehetőségét, ezer éven keresztül békességben, \ Amikor mindent üldöznek, ami nyugodtan élt a felvidék tótsága.! magyar és magyar vonatkozással Volt keresete, kenyere. A magyar i bir, akkor tulaj donképen a felvidéki tőke nagy ipartelepeket létesitett a'tótság elől akarják elzárni az ezerfelvidéken. Trencsén; Túróc, Liptó, jéves együttélés emlékét. Ezért kell Árva, Zólyom szabadon hozta le j bebörtönözni a magyar emlékek előtt Vágón és Garamon a fáját, a cserzett hódolókat bőrt, túrót, ostyepkát és borovicskáját. Ma nincs hová vinnie. A csehek elzárkóztak Magyarországtól. Szegény felvidéki tót testvéreink, amióta csehszlovákok lettek, nem járhatnak aratni, kenyeret keresni a magyar rónákra. Gyáriparukat leépítette a féltékeny cseh nagyipar. Azért félnek a cseh urak a magyar szentektől és egyházi énekektől, mert hálha eszükbe jutna a csehszlovákoknak egyésmás. Például valahogyan rájönnének, hogy ők soha sem voltak csehszlovákok, hanem csak szlovákok és ennek nyomatékosan kifejezést adnának külföldön. Persze, hogy kisülne a cseh urak hazugsága Nemcsak nemzeti, de vallási kapcsolat sem fűzi össze a felvidék tótságát a csehekkel. Az egész felvidéken egy huszita sem volt. Az sem volna valami nagyon kedvező tükörkép, ha a szlovákok kitárnák a világ elé, hogy nemzetiségüket ezer éven át nem fenyegette veszély, mert hisz megmaradtak nyelvükben, vise- \ A Piszke—Karvai Olvasókör létükben, szokásaikban mind mosta-1 január 31-én tartotta negyedik kulnáig tótoknak. Most cseuesiíik őket. |túrestélyét. Lepold Antal dr. preláHivataios nyelvezetük erősen át van i tus-kanonok tartott előadást. Az éritatva cseh nyelvvel. Hivatalnokaik j deklődés oly na^y volt, hogy az elcsenek. Csaknem mindenütt áílita- nökség legnagyobb sajnálatára sónak cseh elemi iskolákat cseh tani- kan nem tudtak bejutni az olvasótókkal. Nagybirtokokon cseh gazda- j kör helyiségébe. Ott túl most ők az urak, de nekünk nem parancsolnak. Mi szabadok vagyunk és szabadok a velünk együtt élő másnyelvű testvéreink is. Ez a szabadság erőt kellene, hogy adjon az államnak arra, hogy ne nézzük összetett kézzel túlsófél magyarságának kinzását, szenvedését és pusztulását. Kell lenni a magyar álíam kezében olyan fegyvernek, mely érezhető retorzióval felelne. Minden egyes Ítélet után ki kellene utasítani innen egy csomó cseh állampolgárt, sőt már magyar állampolgárságot nyert cseh származásút is. De így kellene eljárni a többi bitorló hatalmúval is. Mindjárt nem volnának olyan nagy legények a cseh urak és ezzel hitben, reményben eiősiteuők a túlsóféli magyarságot is. Reményt öntenénk beléjük és jboldogabb jövővel biztatnék tót testvéreinket is az új feltámadásig. V. I. REK. Éjjeli szolgálatot január 30-tól 31-ig Rochlitz-örökösök; február 1-től 5-ig Takáts István „Fekete Sas"-hoz címzett gyógyszertára teljesít. Farsangi naptár. Február 6. A Kereskedő Ifjak műsoros táncestélye a Fürdőben. Február 7. A Legényegylet nagy jelmezestje. A Tanult Férfiak Mária Kongregációja f. hó 15-én, pénteken este 3

A 7 órakor ülést tart a gimnázium díszterme mellett levő kongregációs helyiségben (vott IV. osztály). A tagok szives megjelenését kéri a Vezetőség. Halál zás. Özv. Tindler József né szül. Szabó Juliauna, volt esztergomi szabómester özvegye Budapesten elhunyt. Temetése január hó 30-án volt a X. ker. új köztemető halottasházából. A tokodi társadalmi egyesületek felirata a miniszterelnökhöz. A tokodi társadalmi egyesületek nevében Csanády László bányaigazgató megkeresést intézett gróf Károlyi Gyula miniszterelnökhöz azon célból, hogy a jövő hónapban Genfben Összülő leszerelési konferencián erélyesen követelje a Hazánkat súlyosan érintő gyászos elnyomatásnak mielőbbi megszüntetését. A laktanyai mázolómunka megbélyegzése. Vitéz Szívós-WaldI vogel József ny. tábornok az alábbi levelet kapta: „Az esztergomi iparí testület szobafestő és mázoló szak! osztálya örömmel vette tudomásul, jhogy Tábornok úr a laktanya épületén pesti cég által végzett mázoló munkát, mint felületes, — a tisztes magyar ipar fogalmával össze nem egyeztethető teljesítményt, megbéAz „Esztogom" Mrcája, Balassa Bálint halálának körülményei és az esztergomi egyházmegyéhez való viszonya. Dr. LEPOLD ANTAL előadása a Madách Társaságban. (Folytatás.) Balassa Bálintot életének utolsó hónapja és dicsőséges halála fűzi Esztergom városához. Az esztergomi egyházmegyéhez is vannak életének fontos kapcsolatai. Nagyszombatban az esztergomi káptalan előtt teszi ie a katolikus hitvallást* 1586. év aug. 24-én, miután már előbb a szepesi káptalan előtt is vallomást tett katolizáló hajlamáról. Ezt a lépését majdnem összes éleíírói úgy magyarázzák, hogy az esztergomi szentszék előtt folyó házassági perében az egyházi birák jóindulatát akarta biztosítani magának. Az egyházjogban némileg is járatos ember, első tekintetre látja ennek a magyarázatnak alaptalanságát, valamint az ő házassági peréről az irodalomtörténetben általános fölfogás helytelenségét. Abban a ránk mara it okmányban, amely Balassa áttéréséről szól, olyan mondatok fordulnak elő, amelyekből világosan látszik, hogy házassága ügyében az esztergomi szentszék akkor már döntött s az Apostoli szentszék előtt volt. Házasságát 1584. karácsonykor kötötte. De Ernő főherceg jelentése szerint Balassáék a régi időszámítás szerint ülték a karácsonyt. A hivatalos naptár szerint, amely 1582. október 4. után azonnal 15 ét irt, tehát 10 napot előre ugrott. Valójában január 4-én volt az esküvő. Ha Balassára valami külső körül mény hatott a vallásváltozásnál, az protestáns rokonainak magatartása, különösen feleségének akkor már jelentkező elhidegülése volt. Balassa akkor már különélt feleségétől e azért barátai 1588 ban ki is eszközöltet ék a királytól az amnestiát, a kriminális per törlését. Décsi Lajos (Balassa Bálint minden munkái), Pintér Jenő (Magyar Irodalomtörténet), Takáts Sándordórnak Balassa Bálintró

! és fiáról irt értekezései és Erdélyi Pál Balassa életrajza alapján adják elő, hogy az Apostoli Szentszék az esztergomi szentszéki Ítélet megváltoztatásával a hamisság törvényességét mondotta volna ki és mégis megengedte a házasfeleknek az új házasság kötését. Balassa Bálint és felesége Dobó Kiisztina mint protestánsok is házas íágjogilai^ a katolikus fórumokhoz voltak kötve. A vallásváltoztatás e téren nem változtatott. A házasságot fölmentés nélkül kötötték, pedig másodfokú oldalági vérrokonságban volt, ami házassági bontó akadály. Balassa törvénytelen házasságkötés kapcsán még Dobó Ferenc várát — Sárospatakot is erőszakosan birtokbavette. Azért Dobó Ferenc őt hűtlenség és vérfertőzés cimén vádolta meg Mindkét vétségért fej- és jószágvesztés járt. Mielőtt az országgyűlés a váddal foglalkozott volna, az egyházi fórumnak kellett a házasság ügyében ítéletet hoznia. Az esztergomi szentszék e nyilvánvaló tények alapján nem hozhatott más ítéletet, minthogy a házasság érvénytelen s e házasságból származó fiú törvénytelen. Ezen ítélet ellen, amely nyilvános házassági akadály cimén hozatott, a fellebbezés mit sem használt volna. Tehát helytelen Takátsi nak az a föltevése, hogy Balassa a pápához felebbezett volna. Azonban a Balassa katolikus hitvallásáról szóló. 1856 évi föijegyzésből kitűnik, hogy Balassa az ügyét Rómába V. Sixíusz pápa elé is vitte, mert vallomásában tiltakozik ellenségeinek rágalmai miatt, még a pápánál is azt jelentették, hogy ő a fiát török hiten neveli és Musztafának nevezte. A pápa háromféle jogformában foglalkozhatott Balassa ügyével. Vagy utólagos dispenzációt adhatott az akadály alól, hogy azután a felek házassági beleegyezésük újabb nyilványításával a házasságot érvényesíthessék. Vagy sanatio in radice-t, vagyis az érvényielenül kötött házasságnak gyökerébenvaló gyógyítását adott. Ennek a sanationak előíeltétele, hogy a házasok tovább együttélési szándéka meglegyen. Vagy csak a fiúnak Jánosnak törvényesitését mondotta ki. Mivel Dobó Krisztinia az esztergomi szentszék s az 1587. országlyegezte. Kérjük Tábornok urat, emelje fel máskor is tiltakozó szavát a városunk kevés munkaalkalmát elharácsoló vidékiek ellen, s ezzel is támogassa a mindenkor becsületesen dolgozó esztergomi iparost! A szakosztály 1932. január 30-iki gyűlésének megbízásából, teljes tisztelettel: Székely Imre szakosztályi elnök." Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete f. hó 6-án (szombat) este fél 9 órakor a Fürdő Szálló helyiségeiben könyvtáralapja javára műsoros táncestélyt rendez. A rendezőgárda nagy aparátussul dolgozik azon, hogy az idei bál a megváltozott gazdasági viszonyok dacára is, még a régi jó idők hagyományos bálját is felülmúlja. Tánchoz a zenét a „Budapesti Urilányok jazzzenekara" szolgáltatja. Az idegen pénzben megállapított illetékek átszámítása. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki az idegen államok pénznemeiben megállapított értéknek, az illetékek, továbbá a fényűzési és általános forgalmiadó megállapítása szempontjából pengőértékre történő átszámításáról. Az örökösödési illeték kiszámításánál, amenynyiben a kincstár joga erre az illetékre 1931. évi december havában nyílt meg, továbbá az 1932. évi január havában esedékes általános és fényűzési forgalmiadók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek az e rendeletben meghatározott kulcsok szerint számítandók át pengőértékre. Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a budapesti vagy más belföldi tőzsdén gyűlés citáló parancsa alkalmával már nem akart Balassához visszatérni, sőt nemsokára azután 1589-ben újabb házasságra lépett Petheő Gáspárral ; mivel Balassa maga 1588-ban azt irja Kapy Sándornak, hogy mindketten új házasságkötésre engedelmet nyertek: egészen világos, hogy a házasság utólagos törvényesítéséről vagy sanatióról nem volt szó, mert ha az első házasság érvényessé vált,- akkor egyik fél sem köthetett volna a másik fél életében új házasságot. Nyilvánvaló tehát, hogy Rómában csak a fiú törvényesítéséről lehetett szó, ami valószínűsíti, hojry a pápánál épen a fiú miatt szórtak rágalmakat Balassa ellen. Orlé Miklós — a szepesi kamara tanácsosa — azt jelenti az udvari kancelláriának, hogy ő saját szemével látta a pápai okmányt, amely a házasságot törvényesíti. Orlé bizonyosan tévedett az eset preciz jogi megítélésében: ő a fiúnak törvényesitését láthatta. A pápa csak azt a kegyelmi tényt gyakorolhatta, a házasságot nem törvényesíthette, mert Dobó Krisztina ragaszkodott a szabadságához. Balassa utólag maga is belátta, hogy ez volt a legjobb megoldás, mert életem k utolsó szakában teljesen visszanyerte lelkiismeretének békéjét. B ilassa János ellen apja halála után Balassa Zsigmond újra pert indított, mint törvénytelen fiú ellen, aki apja után nem örökölhet. Bár az illetékes hatóságok tudták, h ogy Rudolf király Balassa Bálint ei len a vérfertőzés címén megindult pert