ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-01-31 / 12. szám

Reviziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak! SZT RGO Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill­Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 12. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Ötvenéves jubileum. Esztergom, 1932. január 31. Az Esztergomi Belvárosi Katholikus Olvasókör ezévi február hó 2-án üli megalakí­tásának és fennállásának öt­venéves jubileumát. Boldogabb időkben öröm­teljes aranyjubileum ez az évforduló, a mai nehéz, gon­dokkal teli időkben azonban inkább a lelkek megerősitését keressük benne, és a jövőbe vetett hitet és bizalmat hir­detjük ezen a napon a város földművestársadalmának. Az a Simor-utcai kultúrpalota, a melyre csak önérzettel tekint­het mint saját házára és ott­honára Esztergom minden jóérzésű és haladni, műve­lődni és érvényesülni akaró földművesgazdája és ifjúsága, azt hirdeti szerte ebben a városban és hazában, hogy az összetartásban, a megér­tésben, a testvéri összefogás­ban van a magyar ember ereje, és hogy csak ez a megértő összefogás képes ér­tékeset, szépet alkotni. Volt ebben a városban al­kotás, amíg béke és össze­tartás uralkodott, de nem történt ebben a városban semmi felemelő, nem volt itt alkotás, amióta a békétlenség és a gyűlölködés az úr. Mind katolikus, mind nem­zeti, társadalmi, városkultúrai és gazdasági szempontból rendkívüli fontosságú és nagy­jelentőségű az, hogy a Bel­városi Katholikus Olvasókör, amelyet nemes lelkek éjet nappallá tevő, buzgó, önzet­len és nehéz munkája alko­tott és fejlesztett a mai jubi­leumig, tovább fejlődjön és virágozzon. Ezzel a pár szerény gon­dolattal üdvözöljük a jubiláló egyesületet, és őszinte, meleg elismerésünket nyilvánítjuk mindazoknak, akik eme szép esztergomi katolikus intéz­mény fejlesztésén dolgoznak. Esztergom társadalma a kormány utján igazságot kér Magyarországnak a leszerelési konferencián. Zsoldos sereg helyett általános védkötelexettséget! A társadalmi egyesületek szövet­ségének esztergomi szervezete csü­törtökön este vitéz Szivós-Wald­vogel József ny. tábornok elnöklete mellett választmányi ülést tartott, amelyen a meghívott tagok szokat­lan nagy számmal jelentek meg és résztvett az ülésen közéleti vezető­embereink nagy része. Az ülésen dr. Etter Jenő városi főügyész felszólalása után egyhangú lelkesedéssel az alábbi határozatot fogadták el, amelyet Károlyi Gyula gróf miniszterelnöknek is elkülde­nek : — „A Társadalmi Egyesületek Szövetségének kerületében tömörült egyesületek azzal a szilárd biza­lommal üdvözlik a leszerelési kon­ferenciát, hogy az bölcs intézkedé­seivel valóban el fogja hárítani a tartós és állandó világbéke útjából azokat az akadályokat, amelyeket a páriskörnyéki szerződéseknek igazságtalan katonai intézkedései és az egyenlőtlen leszerelés jelentenek. Az általános leszerelés csakfakkor jelenthet megnyugtató intézkedést a ma még szembenálló nemzetek vagy érdekcsoportok szempontjából, ha egyrészt nem ütközik az egyes nemzetek szuverenitásába; másrészt nem érinti azt a minimális haderőt, amelyet a nemzetbiztonsága és po­litikai egyensúlyának fenntartása megkíván. Magyarországnak mai lefegyve­rezett állapota mindkét szempont­ból kifogásolható: megalázó, mert a nemzet viszonyait nem ismeri, vagy a nemzet érdekeivel éppen ellen­tétes gondolkodású államférfiak el­gondolása alapján teremtették meg ezt a trianoni békében, elégtelen, mert nemcsak a szomszéd államok egy netáni váratlan támadásának az elhárítására is gyönge, hanem a legkisebb biztonságot sem nyújtja a mindinkább terjeszkedő és szom­szédainkat máris súlyosan érintő orosz bolseviki veszély ellen! Éppen ezért kívánjuk a leszere­lés jegyében az állam biztonságá­nak megvédésére megfelelő és a szomszéd államok haderejéhez ará­nyosított katonai létszámot a nem­zet kulturális és közgazdasági vi­szonyai, alapján ennek a létszámnak a mai zsoldos rendszer elejtésével az általános védkötelezettség alap­ján való fenntartását és különösen a modern biztonsági szerveknek és légi haderőknek megfelelő kiépí­tését ! Hisszük, hogy a leszerelési kon­ferencia is magáévá teszi igazságos és méltányos kívánságainkat és a népek egyenjogúsága alapján ho­zott határozatai éppen azzal fogják a világbéke gondolatát szolgálni, hogy az egyenlő elbánás elvén alapulnak és ugyanazon elbánásban részesitik a világháborúban legyő­zött népeket is, mint amellyel eddig a győző nemzetekkel szemben éltek." Dr. Sajó Lajos vármegyei tiszti főorvos nyilatkozik a tüdőbeteg­gondozó elhelyezéséről. A tüdőbeteggondozó intézetnek a Szent Imre-utcán való elhelyezése ellen a város lakossága körében élénk tiltakozás volt tapasztalható, amelynek lapunk hasábjain is ki­fejezést adtunk. A hét folyamán az esztergomi nők részéről küldöttség is járt ilyen irányban a városhá­zán. Mivel azóta hozzáértő körök­ben az elhelyezés helyessége mel-J let is nyilatkoztak, megkérdeztük ! ez ügyben dr. Sajó Lajos vármegyei tiszti főorvost, aki az alábbiakban j volt szives a tüdőbeteggondozó el-j helyezésével kapcsolatban nyilat-1 kőzni: — Az esztergomi tüdőbeteggon-1 dozó intézet elhelyezésével kapcso­Vasárnap, 1932. január 31 latosan felmerült aggodalmakat­amelyeknek a szab. kir. város kép viselőtestületében az esztergomi orvosi kar egy illusztris tagja, a helybeli anya- és csecsemővédő intézet főorvosa, továbbá a helybeli sajtó és végül a szab. kir. város polgármesterénél sok anya nevé­ben eljárt küldöttség adott kifeje­zést, tiszteletreméltóknak tartom, de mindannak dacára azokat nem osztom. Éppen azért örömmel ra­gadom meg az alkalmat arra, hogy a város nemes és az egészségügyi intézmények fellendítéséért az utóbbi időkben nagy áldozatot hozott kö­zönségének e tekintetben való meg­nyugtatását szolgálandó, a megelőző orvostudomány mai álláspontját is­mertessem. — Az orvostudomány az egész­ségügyi célokra mindig kismérték­ben rendelkezésre álló anyagi esz­közök hatása alatt már régen fog­lalkozott a ma divatos racionalizá­lással és állandó gondoskodása tár­gyát képezte, hogy miként oldhatná meg jól feladatát a legkisebb anyagi erők igénybevételével, illetőleg arra törekedtek, hogy az egészségügy szolgálatába állított anyagi eszkö­zök arányban álljanak az azoktól várt, vagy várható eredményekkel. Ennek során az a meggyőződés lett úrrá, hogy a bajt megelőzni sokkal könnyebb, kevesebb költ­ségbe kerül, mint a kifejlődött be­tegség meggyógyítása. Áll ez pedig különösen a fertőző betegségekre. Ennek hatása alatt keletkezett az orvostudománynak fiatalabb, de fontosság tekintetében a gyógyító orvostudománnyal teljesen egyen­rangú fegyvertársa: a megelőzést, illetve az egészségvédelmet szol­gáló orvostudomány, nmely már igen szép eredményekre tekinthet vissza. Ennek az egészségvédelmet szolgáló orvostudománynak a mi állami igazgatásunkban végrehajtó szervei az egészségügyi hatóságok, szakközegei pedig a tiszti orvosok. Ennek az egészségvédelmet szol­gáló tudománynak sok üdvös intéz­kedései közül a hazánkban már 43 év óta törvényes úton mindenkire kötelezővé tett és mindenki által ismert védhimlőolíást említem, amellyel sikerült kis anyagi áldo­zatok árán a hazánkban állandóan nagyszámú áldozatot szedő himlő­nek nevezett ragályos betegséget gyökeresen megszüntetni. — Ez az egészségvédelmet szol­gáló orvostudomány hívta életre az anya- és csecsemővédő intézeteket, de ugyancsak szolgálatába állította a tüdőbeteggondozó intézeteket és egyéb más népbetegség ellen küzdő intézményeket. A tüdőbeteggondo­zás során bőséges megállapítást nyert az a körülmény, hogy ma még nem rendelkezünk azokkal az eszközök­kel, amelyekkel e betegséget okozó csírák fölött olyan mértékben lehet­nénk úrrá, mint azt előbb a hólya­Szombaton, jan. 30-án Vasárnap, ]an. 31-én SÁRGA LILEO Szinmű 10 felvonásban. — Biró Lajos világhírű színműve teljesen új szinkronizált példányban. — Kocavadászat Afrikában. a KORZÓ MOZGÓBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents