ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-01-31 / 12. szám

gos himlőnél említettem és így az egészséges egyének megvédése érdekében a betegséggel szemben való küzdelmünket is megfelelő más irányba kellett terelnünk. A gümőkór, vagy mondjuk tüdőbetegség elleni küzdelmünkben tehát a tudomány mai állása által rendelkezésre bocsátott eszközöket kell felhasználnunk, és pedig gondoskodásunk tárgyát kell hogy képezze a betegségben szenvedők felkutatása, azok gyógyítása és főként a betegeknek szakszerű kioktatása, hogy akként tudjanak viselkedni, hogy ezáltal másokra veszedelmet ne képezzenek. Ez az oktatás a tüdőbeteggondozó intézet főcélja és ennek a során csak azért foglalkozik a be tegek nyilvántartásával és gyógyításával is, hogy ezáltal is a baj tovaterjedésének módjait korlátok közé szorítsa. Évtizedes tapasztalatok szólnak a küzdelem ezen módjának helyes volta mellett és ugyancsak évtizedes tapasztalatokkal bizonyítható az is, hogy tüdőbeteggondozó intézet még sohasem volt gümőkóros megbetegedésnek kútforrása. Hiszen a tüdőbeteggondozó intézetben a betegek nemcsak oktatásbanrészesülnek, hanem állandó ellenőrzés alatt is állanak, hogy az intézetben nyert utasításokat pontosan betartják-e és azonfelül kifejezett szakemberek vezetése mellett az összes eszközökkel rendelkezik is az intézet, hogy ottan fertőzés ne történhessék. — Az egész világon az utolsó évtizedben az egészségvédelmi munkát a világháború nagy emberpusztításai miatt az egész egészségügyi szolgálat homlokterébe állították és evvel kapcsolatban isidult meg ennek a munkának a reneszánsza is, mely így nálunk is boldogult emlékű Vass József dr. népjóléti miniszterünk lelkes irányítása és az amerikai Rockefeller alapnak bőséges anyagi támogatása mellett erősebb lendületet vett és szorosabb kapcsolatba került a külföldi hasonló irányú munkákkal. Az ezen téren felállított intézmények sokféleségéről és hasznáról köteteket lehetne írni, ezeknek ismertetése helyett azonban csak azt szeretném közölni, hogy a népszövetség egészségügyi bizottságának legutóbb éppen Budapesten tartott ülésében az e téren követett magyar rendszert fogadta el a legjobbnak és azt ajánlotta a bizottságban közreműj.ödő államok képviselőinek követendő példaképül. A magyar rend szer pedig mindenütt arra törekszik, hogy általános egészségvédelmet csináljon és e célból intézményeiben az ú. n. egészségházakban az anya? és csecsemővédő intéze teket

; a tüdöbeteggondozó intézeteket, iskolaorvosi és iskoíanővéri intézményeket, iskolafogorvosi intézményeket, a nemibeteggondozó intézeteket, a tiszti orvosi hivatalokat, a üachoma rendelőket stb. stb., szóval mindazon intézményeket, amelyek a népbetegségek elleni küzdelmet vannak hivatva szolgálni, egymással szoros együttműködést ú. n. munkaközösséget biztosítva egy épületben helyezze el. Példának hozom fel erre az ú. n. egészségügyi mi níaj árasokban elhelyezett gödöllői, mezőkövesdi, váci, kalocsai, beretlyóujfalusi, szikszói és végül vármegyénk területén a kisbéri egészségházakat, ahol ezek, mindegyiKében az anya- és csecse-j mővédő intézetek mellett a tüdöbeteggondozó intézetek a lehető, legnagyobb békességben, senkire semmiféle bojt vagy veszedelmet' nem okozva elférnek, a legtöbb he-1 lyen minden íéle elkülönítés nélkül, de szorosan együttműködve az illetékes járási vagy városi tiszti orvos irányítása mellett, és képezik feladata teljesítésében azokat az eszközöket, amelyekre a tiszti orvosnak, hogy hivatását éppen a gondviselésére bízott közönség egész ségügye érdekében teljesítse múlhatatlan szüksége van. Láttam ezekben a mintajárásokban olyan megoldást, ahol az egészségház minden itt felsorolt intézetével együtt iskolaépületben van elhelyezve és éppen ez a megoldás volt az, amit a népszövetség egészségügyi bizottsága a legideálisabbnak minősített. — Hogy miért kellett a tüdőbeteggondozó intézetet éppen a Szent Imre utcába helyezni, ahol ott van a belvárosi és szenttamási elemi iskola, a legényegylet, az anya- és csecsemő védőintézet, a közkórház ? Arra csak azt válaszolhatom, hogy propaganda szempontjából keresve sem lehetett volna Esztergomban megfelelőbb helyet erre a célra kijelölni, mert a tüdőbeteggondozó intézet sem az oda bejáróknak, sem az épület közelében várakozóknak semmiféle néven nevezendő veszélyt nem okoz, ellenben a közelsége és centrális fekvése miatt mindenki által könnyen elérhető, az elemi iskolás gyermeknek és a legényegylet tagoknak pedig figyel mét létezésére állandóan felhívja, az anya- és csecsemővédő intézettel, amelynek pedig erre feltétlenül szüksége van, szoros együttműködést tarthat fenn és végül a közelében lévő kórháznak gyógytényezőit könnyen igénybe veheti. És mindezeken felül a városban eddig működő egészségvédelmi intézménnyel egy fedél alá kerülvén, az arra hivatott városi tiszti orvosnak felügyelete és irányítása az eddiginél sokkaljobban lesz biztosítható. Legvégül, de nem mint uíólsó tényt említem meg azon körülményt, hogy igy lényeges megtakarítás is lesz elérhető. — Felelősségem tudatában megnyugtathatom az összes aggodalmaskodókat, hogy a tüdőbeteggondozó intézet senkire sem fog veszedelmet, bajt jelenteni új helyiségeiben. Biztosíthatok arról is min denkit, hogy bálteremben, vagy más mulatóhelyen, nagy társaságban, utcákon és ijedelem okozása nélkül az orvosi rendelőhelyiségekben sok ezerszer inkább ki van mindenki téve a gümőkórral való fertőzés lehetségességének, mint a tüdőgondozó intézet környékén, avagy az intézetben magában és még sem jutott eddig senkinek sem eszébe az előbb említett mulatóhelyektől azért elmaradni, mert ott tuberkulózissal fertőződhetik. * Fenti nyilatkozat a legilletékesebb helyről jött, és mint felelős szakférfiú véleményét kell mérlegelnünk. FA

RSA

NG A Kath. Legényegylet farsangi nagy bálja. Mint vasárnapi számunkban elüljárónak érintettük, a Kath. Legényegylet február 2 iki zártkörű táncestéi y ét fényes keretek közt tartja meg. A szokásos gyertyaszentelői táncmulatság iránt a rövidre szabott farsangi időre tekintettel fokozott érdeklődés nyilvánul meg. A kipróbált rendezőgárda lázas munkája pedig azt sejteti, hogy az idén különös vidám estet óhajt az Egylet barátainak szerezni. Az ízléses meghívókat már szétküldötték és hangulatbemelegítőnek a bájos tartalmú „Hamburgi menyasszony" előadásával az est telt ház melletti teljes sikere biztosítva van. Jólesően olvassuk a szereplők névsorát, mert mind a régi nagyszerű együttes sok kedves derűs órát szerzett tagja, akik újabb sikerrel fogják öregbíteni hírnevüket. A kis rendező — a nevét nem szabad kiírni — nyilatkozni csak a darab zenei részérői volt hajlandó. Ammer József verbuválta a zenekart és annyit megtudtunk, hogy a helyi zenekedvelők szinejava örömmel segíti a színdarabot sikerre vinni. Meglepetésül meg kell emlékeznünk városunk őszinte szeretetében álló, bár tőlünk eltávozott Kolompár Laciról és bandájáról. A Kai Legényegyletnek felajánlotta, hogy — mivel esztergomi kedves emlékei visszahívják — egy estére a legényegylet! bálra a táncmulatsághoz ő fogja a talp alá valót muzsikálni. Minthogy az Egylet a város közönségének nemcsak feledhetetlen kellemes szórakozást nyújt a táncmulatságával, hanem tagjai és barátai között a helyi kultúrának egyik letéteményese is, az egylet farsangi bálját a legnagyobb szeretettel vesszük és Ígérjük, hogy miudnyájan ott lesnünk. Döntő ütközet előtt az öregcserkészek „Jókedv hadserege." Még csak egy rövidke nap és kigyúlnak a bálterem sziporkázó lámpasorai, egy rövidke nap csupán és a vidámság pompás ifjú hadserege porondra lép, hogy legyőzze a gondok és keserűség fe! kete szörnyeit. Mi hisszük, hogy enI nek a bízó tekintetű kacagó hadinak a legszebb diadal és ennek jnyomán a legdrágább babér: a jól mulató „Fruskák" legmegvesztegetőbb hálamosolya jut osztálrészéül. Miként az előjelekből, az egész es az esztergomi egyházmegyéhez való viszonya. Dr. LEFOLD &S4YÄL előadása a Madách Társaságban. Az Esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság nevében mélységes tisztelettel üdvözlöm a balassagyarmati Madách lm re Társaságot és hálás köszönetet mondok a megtisztelő meghívásért. Boldogan ragadom meg az alkalmat, hogy a mi Társaságunk névadójának nagyhírű családjárói nevezett Balassagyarmaton hódoljanak Balassa Bálint, a magyar trubadúr, első nagy lírikusunk és nemzeti vértanúnk emlékének s különleges céllal az ő esztergomi kapcsolatait ismertessem. Önöknek Nógrádban Gyarmat, Kékkő, Diviny cim én több joguk van a költő nevéhez és dicsőségéhez, de nekünk esztergomiaknak is szent a jogunk őhozzá, aki életének utolsó hónapját — 1594 máj. 4. — 30-ig Esztergom vára alatt töltötte, ott hősi vérét ontotta és dicső halálát lelte. Hányatott életében akkor Nagyszombaton székelő esztergomi érseki hatósággal is több kapcsolata volt. Liptóujváron és Zólyomon kivül! bizonyára legtöbbet tartózkodott aj család nógrádi váraiban. Számos j verse és irása születhetett itt s harcolt is váraiért — Kékkőt 1593-ban ő foglalta vissza a töröktől. Sőt Diviny és Kékkő eddig azért a dicsőségért is versenghetett, hogy a költő születési helye lehet. Ez a föltevés azonban elesik az esztergomi Balassa Társaság illusztris tagjának, Dr. Zákonyi Mihály főszékesegyházi könyvtárosnak múlt évi publikációja óta. Zákonyi a főszékesegyházi könyvtárban egy 1564-ben Tübingenben nyomott biblia borítékiának belső lapján régi családi följegyzéseket talált. A biblia a Balassa, majd a Révay család tulajdona volt. Balassa Bálint születését az ő unokatestvére Balassa Imre fia, András halálát ennek fia Zsigmond s a család míg egy más tagja jegyezte föl. A születés följegyzése igy szól: „1554. let Balassa Bálint 20 octobris 9 óra délelőtt szombat napon Zólyomban". A biblia báró Révay Pál«püspök és esztergomi kanonok (1694—1770) könyveivel került a főszékesegyházi környvtárba, aki a Balassák atyafia volt (öreganyja Balassa Fruzsina, a bibliába jegyző András unokája és Zsigmond leánya volt) s száz évvel későbben született Balassa Bálint halála után. Ez a pontos és föltétlenül hiteles följegyzés végleg eldönti Balassa Bálint születésének helyét és idejét. Zólyom várában született .,és pedig 1554 október 20-án, nem pedig 1551ben, mint eddig Istvánfi Miklós adata alapján hittük. Istvánfi ugyanis 1572. évi pozsonyi országyűlésen a magyar táncával kitűnő ifjú Balassa Bálintot 21 évesnek, — alterum et vigesimum natus annum —mondja, pedig a táncos ifjú akkor csak 18 éves volt. A halála napját is tévesen ismerte eddig az irodalom. Halálát 1594 május 26 vagy 27-re tették. A Balassa bibliában két különböző kéztől származó feljegyés szerinÉ 1594 május 30-án halt meg. (Lásd a két bejegyzést.) A haláláról szóló első bejegyzés Balassa Zsigmondtól származik. Balassa Bálint 1594. tavaszán Győrben mint ezredes Pálfíy Miklós seregével csatlakozik Mátyás főherceg hadseregéhez. Mátyás 1594 május 4-én ér Esztergom alá. Pálfíy Miklós, Zrínyi György és Nádasdy Ferenc vezérlete alatt 20.000 magyar van a seredben. A magyarok csakhamar megvívják a sz. kir. várost vagy Rácvárost és a Szenttamás hegy erődítményeit. Azután a sz. kir. város szélén és a Szenttamáshegyen fölállítják az ágyúkat és lövetik a viziváros délnyugati falát, valamint a fellegvárat. Május 19-én a vízivárosi falon rés támad, mire a Kurz-ezred 800 emberét rohamra vezetik. A rohamban Balassa is részt vesz Pálfíyval és Kurz ezredessel együtt. Sennyey Sándor hadnagy a csapatával még bejut a résen. Azonban később a törököknek jól védett állásokból védekező 2000 embere gyilkos tüzet bocsát a támadókra. Kurz ezredes elesik. Pálfíy gyorsan kő mögé bújik. Balassa Bálintnak mindkét lábát járta át a