ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-01-29 / 11. szám
Reviziól! Párká ny nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak! ZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 11. szám. Péntek, 1932. január 29 lefegyverzési konferencia előtt. Irta: Dr. HEGEDŰS KÁLMÁN országgyűlési képviselő. Lord Róbert Cecil azt mondotta, hogy a leszerelési konferencia kudarca a fegyverkezés olyan kirobbanását eredményezi, amely fegyverkezésverseny érthető lesz a legyőzött államok — különösen kiemelte — Németország és Magyarország részéről is. A leszerelési konferenciára évek óta készülnek. Hat évig tartott a leszerelési konferenciát előkészítő konferencia ülésezése. Mit biztosítottak ennek az előkészítő konferenciának során ? Biztosították, hogy majdan a leszerelési konferencia a győzők instrumentuma legyen, mert az elaborátumnak, amelyet itt készítettek, 53. §-ában kimondották, hogy ezidő szerint a legyőzött népek nincsenek érdekelve a leszerelési konferencián, mert örök időkre fixírozva van a hadsereg létszáma az összes legyőzött népeknél. A leszerelési konferencián tehát arról, hogy a mi hadseregünk létszámát felemeljük, ilyen körülmények között szó sem lehet. Ilyen körülmények között, — mondotta nem nagyon régen a francia köztársaság elnöke —, mindaddig, amig a Népszövetség nem rendelkezik elegendő katonai erővel, amely biztosítja határozatainak végrehajtását, Franciaországnak gondoskodnia kell határai védelméről és résen kell állania abban a tudatban, hogy elsősorban csak önmagára számithat; éppen azért Franciaországnak óvakodnia kell attól, hogy megbízható nemzetközi haderő megszervezése előtt saját erejét azon a mértéken alul csökkentse, amelyet szükségletei, biztonsága és földjének, valamint gyarmatainak oltalma megkövetel. Ha a győztes, hatalmas, büszke Franciaország elnöke igy beszél, hogyan beszéljünk mi? Ha ő igy gondolkodik, hogyan gondolkodjunk mi ? Ha ő nem bizik, hogyan bízzunk mi annak a Népszövetségnek hadseregében, amely kellene, hogy mindnyájunkat megvédelmezzen reánkrohanó ellenségeinkkel szemben? Azt látjuk, hogy a szomszédos államok mindegyike ötször akkora békelétszámú hadsereggel rendelkezik, mint amekkorával mi nem rendelkezünk ; azt látjuk, hogy a nehéz ágyúknak, a tankoknak, a repülőgépeknek egész tömege áll velünk szemben. Ne kicsinyeljük le, de ne is túlozzuk a szovjetveszélyt. A honvédelmi miniszter ismételten és ismételten felhívta erre — nagyon helyesen — az egész civilizált világ figyelmét, hogy gondoskodjunk arról, hogy Európa védtelenül ne álljon a j fenyegető szovjethadsereggel I szemben. Akkor ne csodálI kőzzünk azon, hogy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a sorozás rendszerét visszaállítsuk, hogy annak lehetőségét biztosítsák nekünk, hogy kiképzett tartalékunk legyen. De ha ez nem lehetséges, akkor kell, hogy lelki tartalékunk legyen abban a bizalomban, amelyet a nemzet minden tagja érez is abban a szent összefogásban, amelynek végső célja az ezeréves Magyarország visszaállítása. A nemzeti hadsereg mindnyájunké. Ezt a nemzeti hadsereget rendkívül képzett, kiváló tisztikar irányítja és vezeti. Ez a tisztikar napról-napra erősödik és egyre hatalmasabb lesz kultúrában; szociálisgondoskodása tárgyává teszi a legénységet, amelynek valóságos atyja és szellemi vezére. De nekünk nemcsak a hadsereg kultúrájára van szükségünk ; nekünk a kultúra hadserege kell, szellemi tartalék, amely a kellő pillanatban dobja bele a világtörténelem serpenyőjébe a magyar nemzet erejét. Ez a szellemi tartalék megtalálható abban a nagy összefogásban, abban a lelki egységben, amely kell, hogy kiterjedjen Magyarország minden hű lakójára. Nekünk hazafiasabbaknak kell lennünk, mint amilyenek az összes többi nemzetek, nemcsak azért, mert mi testvértelenül állunk a nemzetek világában, hanem azért is, mert nagy feladatokra vagyunk hivatva. És nekünk hazafiasabbaknak kell lennünk elődeinknél is! Volt idő, amikor elegendő volt a passzivitás, volt idő, amikor a passzív rezisztencia csodákat művelt. Ma aktivitásra van szükség, olyan aktivitásra, hogy a mi hazánk szeretetének fényével és melegségével átöleljünk Szent istván koronájának egész területén élő és szenvedő minden hű magyart. Mi a magyar nemzetet elpusztulni nem hagyjuk! Ez a magyar nemzet ezer évig állott : itt és talpra fog állni ismét és [dicsőségesen fog haladni egy új ezerév felé a diadalmas, a hatalmas, a régi Nagy-Magyarország. A kettős állások, A miniszterelnök legutóbbi uagy beszédében hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet megjavulására egyenlőre kilátás nincs, ezért nincs más mód, mint arra igyekezni, hogy a most következő legnehezebb hónapokat élve megússzuk. Ehhez tartozik az a Iegnagyobbfokú takarékoskodás a magánéletben és az államháztartásban, amiről mostanában oly sokat hallunk. Az államháztartásban leginkább a személyi kiadásoknál takarékoskodnak. A kormány megszüntet ügyköröket, állásokat és leszállítja a fizetéseket. Amikor a családfenntartók illetményeit le kell szállítani, családapák állását be kell szüntetni, — nemzeti és szociális szempontból tiltakoznunk kell az ellen, hogy az úgynevezett „kettős állások" tovább csak egy napig is fenntartassanak. Kettős állásnak nevezzük nemcsak azt az állapotot, hogy a tisztviselő vagy alkalmazott két állás után húz fizetést a közülettől (pl. az egyiket nyugdíj, a másikat aktív járandóság címén), hanem kettős állásnak kell tartanunk azt az állapotot is, amikor egy családban ketten (férj és feleség) foglalnak el olyan állásokat és ketten húznak a közülettől olyan fizetést, amelynek mindegyikéből különkülön megélhet egy család. Kettős állásról kell beszélnünk akkor is, amikor köztisztviselői állást foglal el az az asszony, akinek jólkereső, biztosjövedelmű, esetleg köztisztviselő férje van. A mai nyomorúságos viszonyok között, amikor a családapák ezreit űzi a kétségbeesésbe az állástalanság és amikor ezért ártatlan gyermekek ezrei éheznek és szenvednek, mi jogon és miféle szociális igazság alapján foglal el álláj sokat olyan asszony, akinek megjvan a családfenntartója. A jobb megélhetésre, nagyobb kenyérre és a szebb ruházkodásra való törekvés jogán? Kereken ki kell jelentenünk, hagy ez a jog ma nincs meg és nem is lehet meg ebben a csonka hazában, amíg ezt a gazdasági élethalál-harcot meg nem vívtuk! A kettős állások megszüntetése ellen az utóbbi időben már történtek bizonyos intézkedések, így Budapest polgármestere is legutóbb elég mélyen nyúlt ebbe a kérdésbe. A kettős állások fent körülírt második fajánál azonban határozottan bizonyos köntörfalazás történik. Pedig itt óriási összegeket lehetne megspórolni az átmeneti időben úgy, hogy egyetlen család szájából sem kéne kivenni a kenveret. Nem a kenyérkereső nőn esne itt sérelem! Isten mentsen! A családfenntartó nő ugyanazon elbírálás alá esik, mint a családfenntartó férfi! Csupán a biztosjövőjű, férjes aszszonyok, az ügyvédek, orvosok, bankárok, miniszteri, megyei és városi tisztviselők stb. nejeit hívná fel az állam arra, hogy ezekben a I súlyos időkben mondjanak le állásukról. Hozzák meg ezt az áldozatot, és az így elvesztett anyagiak Szombaton, jan. 30-án Vasárnap, jan. 31-én SÁRGA LIL Színmű 10 felvonásban. — Biró Lajos « Kf)B7f^ világhírű színműve teljesen új szinkronizált ** IVwImfcw példányban. — Kocavadászat Afrikában. MOZGÓBAN ?
