ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-20 / 90. szám

ESZT RGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fül gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 90. szám. Szombat, 1932. augusztus 20 Szent István király. Esztergom, 1932. aug. 20. A magyar katolikusság nagy szentjéhez fordul a mai napon a nemzet, — gyászos öltözetben Előtte sírván, hogy közbenjárását, segítségét kérje a népek sorsát kezében tartó mindenható Isten előtt. • Velünk, esztergomiakkal együtt minden jó magyar ember legalább lélekben odazarándokol a várhegy bástyafokára, a szent király születési helyére, ahonnan felemelkedett a Szent Jobb. Szent Istvánban azonban nemcsak az Anyaszentegyház nagy szentjét tiszteli a magyar, hanem minden idők egyik legnagyobb katolikus államférfiát is. Immár kilencszáz esztendő messzeségéből ragyog át a magyar történelmen változatlan fénnyel az a dicsőséges országlás, amely a kalandosvérű, kalandosan gondolkozó és őserejét kilátástalan vállalkozásokba ölő pogány magyarságból Szent István keresztény Magyarországát teremtette. Az államalkotó nagy király hittérítő, egyház- és társadalomszervező, kultúrát és életlehetőségeket teremtő, a történelem távlataiból tekintve szinte szédületes koncepciójú munkájának felsorolására és jellemzésére valóban szűk és törpe ez az ünnepi cikk. Szerény kereteink között azonban mégis magasztos kötelességünknek ismerjük a katolikus magyar sajtó hivatásához mérten, hogy a szent király és a nagy katolikus államférfi emlékének dicsőségét hirdessük. Hirdetjük pedig nemcsak az erényeknek azt a hősies nagyságát, amelyet csak a szenteknek juttat ebben az életben az Isten kegyelme, hanem hirdetjük azt a bölcseséget, lelkiismeretességet, igazságosságot, puritánságot, jóságot, szeretetet, előrelátást, kitartást, önzetlenséget és okosságot, amely nélkül országokat fenn- j tartani, népeket vezetni a boldogulás útjára nem lehet.; Hol vagy István király ? Téged magyar kivan!... Bensőséges, szép ünnep keretében folyt le Esztergomban Nagyboldogasszony napja. A bíboros-hercegprímás az anyaságról tartotta nagyboldogasszonynapi beszédét. Az országos Szent István ünnepségeknek mintegy bevezetőjeként és Esztergom egyik legnagyobb egyházi és nemzeti ünnepeként folyt le Nagyboldogasszony napja, amelyet a város közönsége bensőséges lélekkel, méltó keretek között ült meg. Az ünnepségek a megállapított sorrend szerint folytak le. Külön meg kell emlékeznünk a Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéit vivő hatalmas méretű, festői körmenetről, amelyen résztvettek nemcsak a helyi hatóságok, egyesületek, iskolák képviseletei, hanem az esztergomi hívek mellett a fővárosi és vidéki zarándokok serege zászlaik alatt. Feltűnt a körmenetben a környékbeli bányászok hosszú sora, amelynek élén Schmidt Sándor bányafőtanácsos haladt tiszttársaival. A körmenetet Mátéffy Viktor prépost plébános vezette. Különösen szép volt a körmeneten a magyarruhás ifjúság. * Nagyboldogasszony napján dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás pontifikálta a bazilikában az ünnepi nagymisét, melynek végeztével pápai áldást adott a hatalmas templomot megtöltő hívek ezreire. A bíboros-hercegprímás tartotta' az ünnepi szentbeszédet is, amely az idei Nagyboldogasszony napja \ alkalmáról az anyaságról szólott.' — Illő, hogy a mai ünnepen, a főszékesegyház búcsúnapján nem-' csak az esztergomiak és a főváro-1 siak zarándokolnak az ország első, | leggyönyörűbb templomába, hanem

! az ország minden részéből ide1 zarándokolnak Szűz Máriának tiszteletére, — hiszen a Nagyboldog-j asszony az egész magyar nemzeti édesanyja. Beszéde során a bíboros főpásztor' utalt arra, hogy akkor volt erős és boldog a magyar nemzet, amikor, egységesen tisztelte Szűz Máriát és buzgósággal csüngött a nemzet apraja-nagyja a Magyarok Nagy asz- j szonyán! — Nemzeti és szociális bajaink nagy része onnan ered, hogy vallásos buzgóságunk alábbhagyott és sokan nem tisztelik a Boldogságos Szüzet. Sok családból kivesztek a szűzmáriás erények, az asszonyok irtóznak az anyaságtól és így elsorvadnak a társadalom alapsejtjei, a családok. — A szociális kérdéseket igazi testvériség nélkül megoldani nem lehet, — mondotta a hercegprímás. — Már pedig nem lehet igazi testvéri szeretet ott, ahol a testvérek közösen nem tisztelik és szeretik édesanyjukat. Testvérek vagyunk ebben a hazában mindnyájan, akiknek meg kell becsülnünk közös •édesanyánkat, a Nagyboldogaszszonyt. — Amint a világháborúban is sokszor megtörtént, — mondotta beszéde befejező részében a bíboros főpásztor — hogy a súlyos sebekből vérző magyar katona a tulajdon édesanyját hívta hangos szóval segítségül, úgy a mai súlyos időkben is forduljon az ezer bajjal küszködő magyar nemzet édesanyjához, Szűz Máriához segítségért. . * Szent István születési helyének megvilágítása, a Turista Dalárda hangversenye Hajnali Kálmán vezetésével, a Kath. Legényegylet dalárdájának szerenádja Ammer József vezénylete mellett, a leventezenekar működése Schönwälder Kálmán vezetésével, a szép tűzijáték, a jól sikerült és hatalmas közönség részvételével lefolyt araíóünnepély, lampionos felvonulás a ;Dunán és a sportversenyek tették változatossá és emlékezetessé az i ; ünnepet. I * j A lampionos csónakverseny az előző évinél is jobban sikerült. A j versenyben tizennégy csónak vett részt. Az első díjat az idén is Ko!máromiék nyerték meg, a tragikus I véget ért Endresz György „Justice ; for Hungary" aeroplánjának bei mutatásával, amely a történeti hűség kedvéért a verseny végén kiI gyulladt és elégett. Második díjat a bencés gimnáziumi vizicserkészek ; kapják meg ötmétere s árbocú, koI ronás és transzparenses csónakukért, j amelyben egy tárogató is játszott, j Harmadik díjat Katona Endre érdemli meg kedves benyomású, hárImas halmon kettős keresztes csónakjáért. Negyedik díjat az iparos cserkészek, ötödiket versenyen kívül Czechmeiszter drogériás kapják meg, utóbbi tűzijátékáért és tapogatózásáért. A többiek is kapnak egyegy kisebb veretű Szent Isiván-napi emlékérmet. A díjak és érmek átvétele végett mindnyájan dr. Kőhalmi László hivatalában (városház) jelentkezzenek. * Az illem és jóizlés követeli, hogy amikor a hercegprímási palota előtt a helybeli dalárdák és a leventezenekar ünnepi szerenádot adnak, a közönség csendben legyen, hintók pedig más úton haladjanak. Az igazságnak teszünk eleget, amikor leszögezzük, hogy a közönség túlnyomó része tudja és meg is tartja az illem és jóizlés szabályait, de annál feltűnőbb, hogy a művészi teljesítmények hatása alatt keletkezett csendben egyes pörgenyelvű hölgyek és urak hangosan nevetgélnek, beszélgetnek a többiek általános botránkoztatására. Az arra száguldó fogatok másfelé terelését pedig jövőre nézve a rendezőség és a rendőrség figyelmébe ajánljuk. Milyen tervekké a Pilis-Vértes A Pilis- Vértes Szövetség, amely szeptember 13-án az esztergomi vármegyeház nagytermében tartja alakuló közgyűlését, az alábbi tervek és elgondolások alapján kezdi meg városunk és vármegyénk gazdasági és kulturális életére is áldásos kihatású működését: 1. A fürdő, üdülő és nyaraló telepek közönségének minél több előny indul munkába Szövetség ? I nyújtása, a házi szükségletek minél olcsóbbá és könnyebben hozzáférhetővé tétele, a lakbérek és gyógyköltségek olyan alkalmaztatása, hogy a külföld olcsó fürdőivel a versenyt az itteni telepek kiállják. A szórakozások, kirándulások megkönnyítése egységesen megállapított nyári programm alapján. A telepek között való érintkezés,