ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-05 / 85. szám

rendszeresen itta már ezt a borzasztóan erős italt és csak 10 százalék volt köztük olyan, aki nem volt állandó alkoholmérgezésben. Igy igazán el lehet feledtetni a multat: a régi polgári világ emlékét. Igy igazán rózsássá khet tenni a jelent. Aki megszokta az alkoholt, az már nem lesz ellenforradalmár. Annak már nem lesznek szebb gondolatai és nemesebb kívánságai. Minden alkoholista jó barátja marad annak, aki neki az alkoholt biztosítja. Az alkohol rabszolgája a szovjetnek is hű tagja marad. A belügyminiszter rendeletet adott ki az engedélynélküli tánemulaságok ellen. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter érdekes leiratot küldött le a városokhoz. A belügyminiszternek ugyanis tudomására jutott, hogy egyes klubok, kaszinók, egyesületek rendőrhatósági engedély nélkül táncmulatságokat, tánccal egybekötött teaestélyeket, műsoros délutánokat s szoarékat rendeznek, amelyeken kötelező fogyasztás, műsormegváltás, ruhatár stb. cimén dijakat szednek s ezeknek megfizetése ellenében az összejövetelekre bárki bemehet. Ezzel szemben az alaprendelet mindössze annyit enged meg, hogy a klubok, egyletek, kaszinók csupán tagjaik és azok családtagjaik részére rendezhetnek ilyen mulatságokat. Dijat szedni semmi cimen sem szabad. Amennyiben pedig az összejöveteleken mások is résztvesznek, úgy az elnökség azokat a rendőri szabályokat köteles betartani, amelyek a rendes táncmulatságokra érvényesek. Rögtönözött tánc még vendéglőkben, kávéházakban sem szabad, sőt az elkükülönitett helyiségekben sem, csak akkor, ha valamelyik zárkörü társaság csinálja azt kizárólag a tagjai részére. A belügyminiszter azzal iadokolta rendelkezését, hogy az eféle táncmulatságok a hivatásos tánctanitással foglalkozó táncmestereket, a szórakozó mulatóhelyek tulajdonosait károsítja meg, de ugyanakkor az államot is, amennyiben az ilyen tácmulatságck illetékmentesek. Épp ezért a belügyminiszter nyomatékosan figyelmezteti a rendőrséget, hogy a kihágási eljárást minden alkalommal indítsa meg azokkal szemben, akik a rendeletet nem tartják be. HIREK. Éjjeli szolgálatot július 30-tól aug. 5-ig Rochlitz-örökösök „Szent István"hoz címzett gyógyszertára (Kossuth L.« I utca és Széchenyi-tér) teljesít. Seipel kancellár halála. Seipel Ignác dr. volt osztrák kancellárt, aki f. hó 2-án kedden reggel Pernitzben meghalt és akinek temetése pénteken, f. hó 5-én lesz Bécsben, nemcsak Ausztria gyászolja, — amelynek egyik legnagyobb fia volt —, hanem részvéttel fordul az újabb idők egyik legnagyobb államférfia felé az egész művelt világ. Főként a keresztényszocialista irányzat, a keresztény politika veszítette el benne kiváló vezéregyéniségét. A magyarországi keresztényszocialis • ták Túri Béla esztergomi prelátuskanonokot bizták meg a temetésen való részvétellel. Vármegyei gyűlések. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága f. hó 9 én, kedden kisgyűlési és utána közigazgatási bizottsági ülést tart. Temetés. F. hó 3-án, szerdán délután volt a tragikus körülmények között elhalt Havrancsik tűzoltó őrparancsok temetése Bajóton nagy részvét mellett. Temetésén testületileg képviseltette magát a vármegyei tűzoltóság László István vámegyei tűzrendészen' felügyelő vezetésével és elbúcsúzott a kiváló bajtárstól. Havrancsik Istvánt hetekkel ezelőtt kocsin baleset érte összeütközés közben, úgy hogy egy kocsi rúdja hátán súlyos sérülést okokozott. A gondos kórházi ápolás sem tudta megmenteni az életnek, a balesetnek áldozatául esett. Új teológusok. Július 1 én volt Serédi Jusztinián dr. biborn 3k-hercegprimás elnöklete alatt \z esztergomi szemináriumban a papnövendékek felvétele Felw;itek összesen huszonthetet, huszonnégyet a teológiára és hármat a gimnáziumba. A növendékpapok a teológián : Ádám György, Balog András, Berta László, Bittenbinder Miklós, Bodor Pál, Czethofer Sándor, Czumpf Ferenc, Eglis István, Hajas János, Hajdú Ferenc, Horváth József. Ilovanecz JáDos, Koczán István, László Gábor, Magas Miklós, Mészáros József, Navratil Tibor, Pölczer Frigyes, Sifter István, Szombathelyi László, Sztrizs István, Vissi Lajos, Weber Géza és Zipser Sándor, a gimnáziumban: Fábián János, Szeliczky Dezső és Varga Béla. Iskolai szünet Szt. Imre és Szt. Erzsébet napján. A magyar püspöki kar elrendelte, hogy a főhatóságuk alá tartozó összes intézetekben és iskolákban és pedig a katolikus fiúiskolában november 5-én, Szent Imre napján, a leányiskolákban pedig november 19-én, Szent Erzsébet napján szünet tartassék. Ugyanezen napokon a tanulóifjúság tanáraik, tanítóik vezetése mellett tartozik ünnepélyes szentmisén megjelenni. Szentmise után pedig a tantestület a tanulóifjúsággal gondosan előkészített iskolákban mindkét napon szünetel a tanítás. Győrött augusztus 14. és 15-én megtartandó frontharcos ünnepségek iránt nemcsak Dunántúlról, hanem az ország többi részeiből is igen nagy az érdeklődés. Az ünnepségek kapcsolatosak az Országos Tűzoltó Nagygyűléssel. A külföld több állama máris bejelentette részvételét a nagygyűlésen. Kiemelkedő események lesznek aug. 14-én a győri frontharcos otthonavatás, hősi halált halt bajtársak örökmécsének meggyújtása, néhai József királyi As iskolai tanszerek egységesek és olcsóbbak lesznek. Turistakirándulás. A Magyar Turista Egyesület f. hó 7-én, vasárnap Zsigmondy-emlékünnepélyt rendez a Phisvaskapu sziklánál. Az esztergomi osztály is bekapcsolódik az ünnepélybe. Indulás a 6 óra 48 perces vonattal Klotild) igetig, ahonnan Pilisszántón és a Trézsikúton keresztül a ritkaszép sziklaalakulathoz érnek a kirándulók. Délelőtti gyaloglás két és félóra. Vissza a Pilíshegy legremekebb részén, Pilisszentléleken keresztül. Gyaloglás 3 óra. Élelmezés hátizsákból. Vizet a Trézsikútnál lehet venni. Vasúti költség 1 P. A kultuszminiszter rendeletet bocsátott ki az iskolai Írószerek, füzetek és egyéb tanszerek egységesítése és olcsóbbá tétele érdekében. A miniszter hivatkozik arra, hogy az iskolai iró- és tanszerek oicsóbbátétele céljából megtartott értekezleteken az érdekelt ipar és kereskedelem képviselői bemutattak nagyobb számban olyan irófiizeteket, amelyeknek fedőlapján az iskoia neve és épületének, vagy valamely városnak, illetve egyes épületeinek a képe látható. Ezeket a füzeteket önként értetődően más iskola, illetve más városban működő iskola nem használhatja, minek következtében az előállítási költségek nem oszlanak el szélesebb vevőkörre és igy az ipar és kereskedelem a füzetek árát az átlagon felül kénytelen megállapítani. Tudomásomra jutott ezenkívül az is — mondja tovább a miniszter—, ho;4y ugyanahhoz az iskolaí'ajhoz tartozó és ugyanabban a városban működő iskoláknak, intézeteknek egész sora egymástól minőségre és méretekre nézve is teljesen elütő, nem ritkán igen költséges iró- és taneszközök beszerzésére kényszeríti tanulóit, ami a szülők körében nagy visszatetszést és elkeseredést kelt. Ennek a lehetetlen állapotnak egyszer s mindenkorra véget akarok vetni. Az iskoláztató szülők súlyos terheinek csökkentése érdekében a fentiekre való hivatkozással elrendeli a miniszter, hogy az elemi iskolákban, szakiskolákban, középiskolákban , tanitóképzőintézetekben az 1933—34. tanévtől kezdődően a később kiadásra kerülő rendeletben részletesen körülirt egységesített, normalizált irő- és tanszereket használjanak, annál is inkább, mert ezt az egységesítést maga a közvetlenül érdekelt ipar és kereskedelem is kérte és a július 21-én a miniszter elnöklete alatt megtartott értekezlet is egyhangúan emellett foglalt állást. Az egységesített iró- és tanszerek ára annak idején a kereskedelmi minisztérium kebelében működő árvizsgálóbizottság javaslatának figyelembevételével nyer szabályozást. Mérlegelve azonban a hazai iparés kereskedelemnek a mai rendkívüli gazdasági viszonyok között figyelmen kivül ugyancsak nem hagyható érdekeit, megengedi a miniszter, hogy az eddigi iró- és tanszerek meglévő készlete az érdekelt gyárak és üzletek részéről jövő év január 15-ig beterjesztendő statisztikai kimutatások adataihoz mért időhatárig kiárusítható legyen. Súlyt helyez azonban a miniszter arra, hogy az iskoláztató szülők terhei már a küszöbön lévő tanévben is csökkentessenek, ezért az összes iskolai iró- és tanszerek egységárának megállapítása az érdekelt iparnak és kereskedelemnek, valamint az árelemző bizottságnak meghallgatása után hamarosan megtörténjék. herceg szoborleleplezése a tűzoltólaktanya udvarán, monstre cigányhangverseny, cigányzenés lampionos szerenád, városháza tetőzetének mesterséges lángbaboritása és oltása, velencei est a Rábán, hárfa-, cseló-, fuvolaművészek hangversenye; aug. 15-én pedig zenés ébresztő, tábori mise, zászlószentelés és avatás, tűzoltóság nagy diszelvonulása a városháza előtt, Dunántúli frontharcos nagygyűlés és népünnepély. Említésreméltó, hogy a lacikonyhákon például egy ebéd: leves, sült és tészta 60 fillér. Az esztergomi leányokhoz! Nagyboldogasszonykor a díszfelvonulás legfestőibb csoportját mindig a magyar díszruhába öltözött aszszonyok és nemzeti ruhás leányok képezték. Az idegenek sokasága gyönyörködik a látásukon. Az ő részvételüket az idén is kérjük, de már a saját ruhájukban. A csináltatáshoz elég idő van és az sokba sem kerül. Héregről harmadéve száz leány jött el a saját ruhájában. Ezt az esztergomiak is megtehetik. Elmaradásuk kínos feltűnést keltene. Helyük a Szent Korona szép csoportjában lesz. Gyülekezés augusztus 15-én reggel 8 órakor a Széchenyi-téren levő Kath. körben, ahol a Magyar Nők Szent Korona Szövetségének és az Oltáregyletnek tagjai is gyülekezni fognak. A rendezőség. Lecsökkent a gabonapiacunk. Esztergomnak soha sem volt valami nagy gabonapiaca. Most, azt lehet mondani, semilyen sincs, ami nemcsak a vidéki gabonatermelőknek kára, hanem forgalmi szempontból a város is meg van ezzel rövidítve. Ez évben Esztergom környékén jó gabonatermés volt és annak nagyon jelentékeny részének városunk volna az eladási piaca, azonban oly kereskedelmi nehézségek merültek fel, hogy a városban egy bizományoson kívül egyetlenegy gabonakereskedő sincs. A gabonapiac, mint halljuk, átsiklott Dorogra. Felkéretnek a csónaktulajdonosok, hogy a nagyboldogaszonyi dunai ünnepély megbeszélése végett aug. 7-én, vasárnap déli 12 órakor a városház nagytermében megjelenni szíveskedjenek. A rendezőség. A víz sugarán keresztül halálrasújjtott a villamosáram egy munkást. Különös és tragikus szerencsétlenség történt Győrött a Réthy Gyula-féle kőfaragótelepen. Itt dolgozott az egyik csiszológépen Németh József 28 éves nős napszámos. A csiszológépet — melyen a napszámos dolgozott — transzmiszszió hajtja. A gép lapjára, melyre a csiszolásra kerülő követ helyezik el, a 220 voltos villanyhuzal mellett elhúzódó vízvezetékcsőből állandóan víz folyik, hogy a megmunkálásra kerülő tömb — szaknyelven mondva — puhábbá váljék. Ennél a gépnél dolgozott Németh József, mikor hirtelen fölkiáltott, aztán teljes hosszában végigvágódott a földön. A kőfaragótelepről azonnal értesítették a mentőket, akik hamarosan megérkeztek és a mentőorvos megállapította, hogy a szerencsétlen embert villanyáram sújtotta. A mentők több mint fél óra hosszat próbálták mesterséges légzés útján magához téríteni Németh Józsefet, munkájuk azonban hiábavalónak bizonyult. A rendőrségi vizsgálat valószínűnek tartja, hogy a szerencsétlenség úgy következhetett be, hogy a villamosvezeték valahol érintkezhetett a mellette elhúzódó vízvezetékcsővel és az áram a vízen keresztül sújtotta halálra a szerencsétlen munkást.